Dunántúl, 1915. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1915-09-08 / 206. szám

Szerda. Szeptember 8. „DUN­ÁNÚL” — A ciszterci rend gyásza. A magyar ciszt. rendet s a hazai pedagógiát súlyos veszteség érte. R­e­i­s­z­e­r Ottó, ciszt. r. áldozópap és székesfehérvári főgimnáziumi tanár, ma reggel hosszas szenvedés után 53 éves korában elhunyt. A megboldogult egyike volt a legkiválóbb magyar pedagógusoknak, aki­ még életében megkapta feljebbvalóitól, kartársaitól és tanítványaitól a legszebb ki­tüntetést, mely tanárembert méltán díszíthet, a „mintatanár“ nevet. Róla igazán el lehet mondani, hogy kizárólag az iskolának élt utolsó leheletéig s talán életét menti meg, ha attól egy-két évvel ezelőtt betegeskedése kezdetén vissza tudott volna vonulni. A nyár folyamán Zircre ment üdülni, de csakhamar visszatért Székesfehérvárra, mert attól félt, hogy az új tanévben nem osztják be a tanári testületbe. Telve munkakedvvel akarta meg­kezdeni az új tanévet is, mikor már testi ere­je teljesen elfogyott. Az új iskolaév első munkanapján hajtotta fejét örök pihenőre abban a házban, ahol két évtizeden át kiváló pedagógiai tevékenységet fejtett ki. Tanítvá­nyai, noha szigorúságát nehezen viselték, ra­jongásig szerették s később az életben is ben­ne tisztelték legnagyobb jóakarójukat és tanácsadójukat. A városban osztatlan tiszte­letnek és ritka megbecsülésnek örvendett, noha teljesen zárkózott életet élt. Különösen becsült volt benne európai műveltsége és német származása mellett a soviniszta ma­gyarság és lángoló hazafiság, melyet a ki­váló német tanár nagy buzgalommal töreke­dett tanítványai lelkében is felgyújtani. Tu­dományos működése is ezt a célt szolgálta, a két legklasszikusabb magyar tanárnak, Virág Benedeknek és Ányos Pálnak hatal­mas monográfiáját írta meg, melyet az Aka­démiában elismeréssel fogadtak, de kiadásra még nem került. Életrajzi adatai a követke­zők: A tolnamegyei Hőgyészen született 1862-ben. iskoláit Pécsett végezte, hová mint arra került néhai Streicher Péter volt hő­­gyészi plébános révén, aki taníttatásáról gondoskodott. Tanulmányai befejeztével a ciszterci rendbe vétette fel magát, de beteg­sége miatt el kellett Zircet hagynia, s egy évig Pécsett jogászkodott. A papi és tanári pálya iránt érzett hivatás azonban újból a rendbe vonzotta s 1884-ben öltözött be újra zirci noviciusnak. Pappá 1889-ben szentelték s Egerbe került tanárnak. 1895-ben ment Székesfehérvárra s ott működött egész ha­láláig. Temetése csütörtökön lesz, melyet B­é­k­e­f­i Rémig dr. zirci apát végez. A pécsi házat G­o­n­d­á­n Felicián főgimn. tanár fogja képviselni. — Jelentkezési felhívás a népfelkelők­höz. A pécsi népfelkelő parancsnokság meg­kereste a várost, hivja fel jelentkezésre mind­azokat az 1873. évben született és ennél fia­talabb A alosztályú nép­fölkelőket, akiket a mozgósítás alkalmával katonai szolgálatra behívtak, de közben akár felmentés folytán, akár betegség, vagy más címen szabadságol­tattak, népfelkelői okmányaikkal összeírás végett mielőbb jelentkezzenek. Jelentkezniük kell nemcsak a pécsi születésű, hanem min­den Pécsett tartózkodó vidéki illetőségű 34—42 éves A) alosztályu népfelkelőnek szeptember 8—11-ig a hivatalos órák alatt a katonai ügyosztályban (Városház III. emelet 84., 85. sz. ajtó). — A katonákért. A háborús jótékony­ságnak egy állandó nemes szivü adakozója özv. A n­­­a­­ Pálné a háborúban megrokkant katonák javára 8 koronát adományozott la­punk szerkesztősége útján. — Emésztési zavarok csecsemőknél, hasmenés, hányszékelés, bélhurut stb. mindig csak helytelen táplálás következményei és e rettegett betegségek már sok gondot és bá­natot szereztek az aggódó szülőknek. — Ha azt akarja, hogy gyermeke egy igazán jóízű és könnyen emészthető táplálék mellett szé­pen fejlődjék, úgy adjon kedvencének Nestlé­­féle gyermeklisztet. — Próbadobozokat tel­jesen dí­jtalanul küld a Henri Nestlé cég, Wien, I. Biberstrasse Alle. — Halálozás. L­a­s­z k­y Ármin, a nagy­váradi Szabadság főszerkesztője szeptember 4-én 64 éves korában elhunyt. B­u­d­a­y Béla pécsi díszfestő haláláról a család az alábbi gyászjelentést adta ki: özv. Buday Béláné szül. Füller Helén mint neje. Vadász Béla mint sógor és neje szül. Buday Mária mint testvér és gyer­mekeik a saját, valamint a rokonság nevében is a legmélyebb fájdalommal tudatják a fe­lejthetetlen férj, testvér, nagybácsi, sógor, illetve rokon. Buday Béla templom-, szo­ba- és díszfestő folyó hó 6-án déli 12 órakor Isten szent akaratában való példás megnyug­vással elviselt hosszas szenvedés és az utolsó kenet felvétele után, életének 63-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme folyó hó 8-án délután fél 4 órakor fog a József­ utcai 35. számú gyászházban a róm. skath. hitvallás szertartásai szerint be­szenteltetni s onnan a központi temetőben levő családi sírboltban nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat az elhunyt lelki­­ü­dvéért folyó hó 9-én reggel 9 órakor fog a belvárosi plébánia-templomban a Minden­hatónak bemutattatni. Pécs, 1915. évi szep­tember hó 6. Nyugodjék békében! — A paksi takarékpénztár bukása. An­nak idején nagy port vert fel a Dunántúlon a paksi takarékpénztár bukása. A takarékpénz­tár csődbejutásával kapcsolatban Grün­­wald Salamon paksi fakereskedő, takarék­­pénztári igazgatója is a törvényszék elé került. Ebben a bűnügyben most tárgyalt felebbezés folytán a pécsi királyi ítélőtábla büntető ta­nácsa V­a­r­g­a- N­a­g­y István elnök, M­ó­r­­­y Béla és G­ő­b­e­r Gyula táblabírák részvételé­vel. A vádlottat Plein­i­n­ger Ferenc és E­d­v­i Illés Károly dr. védték, ítélethoza­talra ma nem került a sor, annak kihirdetését elhalasztotta a bíróság. — Egy tanító kalandja. Kellemetlen ka­landja volt Farkas Kálmán somogyhár­­ságyi tanítónak, aki Fiuméból Kaposvárra utazott és mivel várakozni kellett n­eki, a HL osztályú váróterembe tért be. Itt egy csomó 44-es baka tartózkodott, akikkel Farkas be­szélgetni kezdett. A bakák meg akarták tré­fálni a tanítót és azt mondták neki, hogy tartsa fel a kezét olyan formán, mint a harc­téren teszik azok az orosz katonák, akik meg akarják magukat adni. A tanító beugrott és kezeit ismételten feltartotta. A vasúti állo­máson lévő 98-as katonák azt gondolták, hogy a tanító őket akarja heccelni és mivel beszélni nem tud velük, igy akarja kifeje­zésre juttatni, hogy ők is gyávák.­­ Szól­tak az ott levő őrségnek, mely azután az ál­­lomásparancsnokságra­ vitte a tanítót. Itt ki­hallgatták, majd a rendőrségre küldték, ahol ismét kihallgatták és csak másnap reggel eresztették szabadon. A tanitó ellen megindí­tották az eljárást. — Veszteségi kimutatás. A legutolsó 243. számú veszteségi lajstromban szerepel, mint sebesült Bergmann András 52. gya­logezredben tart. hadnagy. Kiinger Vilmos 69. gyalogezredbelit tart hadnagy és The­­­­man Sebes Richárd 52. gyalogezredben kapitány. — Egy pécsi honvéd halála. A budapesti honvédhelyőrségi kórházból tegnap temették el Benyák Sándor némedi születésű, 19. honvédgyalogezredbeli közhonvédet. — Talált hulla. Ma délelőtt a Nagy­­mélyvölgy nevű erdőrészben egy pécsbánya­­telepi lakos gombát szedett s e közben egy cigány külsejű férfi hullájára akadt. Az eset­ről jelentést tett a rendőrségen, amely kiszállt a helyszínére és megindította a vizsgálatot a cigány személyazonosságának kiderítése és annak megállapítása végett, hogy nem forog-e fenn valami bűntény. — Kohn Katicás hivatárosnő felkéri a n­­é. hölgyeket, hogy a­ modernizálandó ve­lour és filc kalapokat mielőbb hozzá eljut­tatni szíveskedjenek annál is inkább, mert a gyárakban most kevés a munkaerő s mégis, hogy a kalapok a rendes időre elkészülhes­senek. — Elhunyt táblabiró. M­e­­­i­­­s­k­o Mik­lós nyug.­táblabiró, a csurgói járásbíróság hosszú éveken át volt vezetője, Somogyvár­­megye törvényhatósági bizottságának tagja életének 68. évében, Csurgón meghalt. — Perotti Németh János sérelme. Kel­lemetlen jogeset történhetett az elmúlt éjsza­ka Perotti Németh János úrral, akit aligha kell olvasóközönségünknek bemutatni. Perotti Németh János hajnaltájban sértve érezte magát és bement a pécsi irgalmasok kórházába. Perotti sérelme a fején volt, még­pedig 8 centiméteres seb alakjában, amelyet bemondása szerint egy rendőrkard mért a fe­jére, eddig még ismeretlen okból és még ki nem derített körülmények között. Hajnali 4 órakor kötözte be a sebet a pécsi irgalmas­­rendi alorvos. A kötözés alatt sem lett hűtlen művészetéhez Perotti úr, mert énekelt, sőt mintha újráztatta volna a képzeletbeli hall­gatósága, egyik-másik kedvenc dalát meg is ismételte. Perotti Németh János súlyos jog­sérelméről a rendőri sajtóiroda nem nyilat­kozott, s így nem lehetetlen, hogy katona­kard, vagy finánc kard mérte a csapást az énekművész babérokkal koszorúzott fejére. A rejtélyes éjszakai kaland Perotti hangján és kedélyén nem változtatott, bár a sötét éj­szakának véres nyomai maradtak, vigaszta­lásul szolgálhat a kitűnő művésznek, hogy az igaztalanul sújtó kard kicsorbult a pompásan ivett művészfőn. — Lopás a vasúti raktárból. Lopár István Szigeti­ országút 50. szám alatt lakó kocsis és Kokas József napszámos mint egy helybeli szállító alkalmazottai augusztus 28-án ládákat szállítottak le a vasúti raktár­ba. Kokas itt több ruhával teli ládát látott, amelyekből egy őrizetien pillanatban két gyermekruhát és két férfi kabátot ellopott. A lopott holmik közül egy gyermekruhát az Irányi­­Dániel-téren egy ismeretlen asszony­nak adott el 10 koronáért, egy másik öltöze­tet pedig 5 koronáért entektel Pálné Zsinkó­ utca 20. szám alatti lakosnak. A két férfi kabátot W­e­i­s­z Ignác ócskaruha ke­reskedőnél akarta értékesíteni, de az gyanús­nak találta a ruhákat és nem vette meg. így aztán az egyik kabátot R­ó­n­a­k­i Józsefné Siklósi­ utca 86. szám alatti lakosnak adta el 10 koronáért. A kapott 25 koronán Kokas és Lopán megosztoztak. A lopás azonban tudo­mására jutott a rendőrségnek, amely kinyo­mozta a tolvajokat, akik közül Lopán mindent bevallott. Kokast azonban gazdája közben el­bocsátotta és a Megyeri-út 7. szám alatti la­kásáról ismeretlen helyre költözött. A rend­őrség most keresi. A lopott tárgyak Schwarcz József ruhakereskedő tulajdo­nai voltak, akinek kára 142 korona volt, amelyből azonban 80 korona megtérült. A rendőrség megindította az eljárást. — Időjárás. A meteorológiai intézet je­lentése szerint lassú hőemelkedés és keleten elvétve eső várható. Sürgönyprognózis: Enyhébb, keleten elvétve csapadék. Déli hő­mérséklet: 16.8 fok C. — Anyakönyvi hírek. Az anyakönyvi hivatalban a mai napon a következő halál­eseteket jelentették be: Buday Béla, szoba­festő és mázolómester, r. k. 62 éves (szervi szívbaj), Reinfeld Ignác, házaló, izr. 69 éves (tüdővész), Simon István, pásztor, ref. 59 éves (veleszületett butaság, tüdőgümőkór), özv. Kramovics Josefin, r. k. 90 éves (agg­kór), 5. oldal.

Next