Dunántúl, 1915. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)
1915-09-08 / 206. szám
Szerda. Szeptember 8. „DUNÁNÚL” — A ciszterci rend gyásza. A magyar ciszt. rendet s a hazai pedagógiát súlyos veszteség érte. Reiszer Ottó, ciszt. r. áldozópap és székesfehérvári főgimnáziumi tanár, ma reggel hosszas szenvedés után 53 éves korában elhunyt. A megboldogult egyike volt a legkiválóbb magyar pedagógusoknak, aki még életében megkapta feljebbvalóitól, kartársaitól és tanítványaitól a legszebb kitüntetést, mely tanárembert méltán díszíthet, a „mintatanár“ nevet. Róla igazán el lehet mondani, hogy kizárólag az iskolának élt utolsó leheletéig s talán életét menti meg, ha attól egy-két évvel ezelőtt betegeskedése kezdetén vissza tudott volna vonulni. A nyár folyamán Zircre ment üdülni, de csakhamar visszatért Székesfehérvárra, mert attól félt, hogy az új tanévben nem osztják be a tanári testületbe. Telve munkakedvvel akarta megkezdeni az új tanévet is, mikor már testi ereje teljesen elfogyott. Az új iskolaév első munkanapján hajtotta fejét örök pihenőre abban a házban, ahol két évtizeden át kiváló pedagógiai tevékenységet fejtett ki. Tanítványai, noha szigorúságát nehezen viselték, rajongásig szerették s később az életben is benne tisztelték legnagyobb jóakarójukat és tanácsadójukat. A városban osztatlan tiszteletnek és ritka megbecsülésnek örvendett, noha teljesen zárkózott életet élt. Különösen becsült volt benne európai műveltsége és német származása mellett a soviniszta magyarság és lángoló hazafiság, melyet a kiváló német tanár nagy buzgalommal törekedett tanítványai lelkében is felgyújtani. Tudományos működése is ezt a célt szolgálta, a két legklasszikusabb magyar tanárnak, Virág Benedeknek és Ányos Pálnak hatalmas monográfiáját írta meg, melyet az Akadémiában elismeréssel fogadtak, de kiadásra még nem került. Életrajzi adatai a következők: A tolnamegyei Hőgyészen született 1862-ben. iskoláit Pécsett végezte, hová mint arra került néhai Streicher Péter volt hőgyészi plébános révén, aki taníttatásáról gondoskodott. Tanulmányai befejeztével a ciszterci rendbe vétette fel magát, de betegsége miatt el kellett Zircet hagynia, s egy évig Pécsett jogászkodott. A papi és tanári pálya iránt érzett hivatás azonban újból a rendbe vonzotta s 1884-ben öltözött be újra zirci noviciusnak. Pappá 1889-ben szentelték s Egerbe került tanárnak. 1895-ben ment Székesfehérvárra s ott működött egész haláláig. Temetése csütörtökön lesz, melyet Békefi Rémig dr. zirci apát végez. A pécsi házat Gondán Felicián főgimn. tanár fogja képviselni. — Jelentkezési felhívás a népfelkelőkhöz. A pécsi népfelkelő parancsnokság megkereste a várost, hivja fel jelentkezésre mindazokat az 1873. évben született és ennél fiatalabb A alosztályú népfölkelőket, akiket a mozgósítás alkalmával katonai szolgálatra behívtak, de közben akár felmentés folytán, akár betegség, vagy más címen szabadságoltattak, népfelkelői okmányaikkal összeírás végett mielőbb jelentkezzenek. Jelentkezniük kell nemcsak a pécsi születésű, hanem minden Pécsett tartózkodó vidéki illetőségű 34—42 éves A) alosztályu népfelkelőnek szeptember 8—11-ig a hivatalos órák alatt a katonai ügyosztályban (Városház III. emelet 84., 85. sz. ajtó). — A katonákért. A háborús jótékonyságnak egy állandó nemes szivü adakozója özv. A na Pálné a háborúban megrokkant katonák javára 8 koronát adományozott lapunk szerkesztősége útján. — Emésztési zavarok csecsemőknél, hasmenés, hányszékelés, bélhurut stb. mindig csak helytelen táplálás következményei és e rettegett betegségek már sok gondot és bánatot szereztek az aggódó szülőknek. — Ha azt akarja, hogy gyermeke egy igazán jóízű és könnyen emészthető táplálék mellett szépen fejlődjék, úgy adjon kedvencének Nestléféle gyermeklisztet. — Próbadobozokat teljesen díjtalanul küld a Henri Nestlé cég, Wien, I. Biberstrasse Alle. — Halálozás. Lasz ky Ármin, a nagyváradi Szabadság főszerkesztője szeptember 4-én 64 éves korában elhunyt. Buday Béla pécsi díszfestő haláláról a család az alábbi gyászjelentést adta ki: özv. Buday Béláné szül. Füller Helén mint neje. Vadász Béla mint sógor és neje szül. Buday Mária mint testvér és gyermekeik a saját, valamint a rokonság nevében is a legmélyebb fájdalommal tudatják a felejthetetlen férj, testvér, nagybácsi, sógor, illetve rokon. Buday Béla templom-, szoba- és díszfestő folyó hó 6-án déli 12 órakor Isten szent akaratában való példás megnyugvással elviselt hosszas szenvedés és az utolsó kenet felvétele után, életének 63-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme folyó hó 8-án délután fél 4 órakor fog a József utcai 35. számú gyászházban a róm. skath. hitvallás szertartásai szerint beszenteltetni s onnan a központi temetőben levő családi sírboltban nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat az elhunyt lelkiüdvéért folyó hó 9-én reggel 9 órakor fog a belvárosi plébánia-templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Pécs, 1915. évi szeptember hó 6. Nyugodjék békében! — A paksi takarékpénztár bukása. Annak idején nagy port vert fel a Dunántúlon a paksi takarékpénztár bukása. A takarékpénztár csődbejutásával kapcsolatban Grünwald Salamon paksi fakereskedő, takarékpénztári igazgatója is a törvényszék elé került. Ebben a bűnügyben most tárgyalt felebbezés folytán a pécsi királyi ítélőtábla büntető tanácsa Varga- Nagy István elnök, Móry Béla és Gőber Gyula táblabírák részvételével. A vádlottat Pleininger Ferenc és Edvi Illés Károly dr. védték, ítélethozatalra ma nem került a sor, annak kihirdetését elhalasztotta a bíróság. — Egy tanító kalandja. Kellemetlen kalandja volt Farkas Kálmán somogyhárságyi tanítónak, aki Fiuméból Kaposvárra utazott és mivel várakozni kellett neki, a HL osztályú váróterembe tért be. Itt egy csomó 44-es baka tartózkodott, akikkel Farkas beszélgetni kezdett. A bakák meg akarták tréfálni a tanítót és azt mondták neki, hogy tartsa fel a kezét olyan formán, mint a harctéren teszik azok az orosz katonák, akik meg akarják magukat adni. A tanító beugrott és kezeit ismételten feltartotta. A vasúti állomáson lévő 98-as katonák azt gondolták, hogy a tanító őket akarja heccelni és mivel beszélni nem tud velük, igy akarja kifejezésre juttatni, hogy ők is gyávák. Szóltak az ott levő őrségnek, mely azután az állomásparancsnokságra vitte a tanítót. Itt kihallgatták, majd a rendőrségre küldték, ahol ismét kihallgatták és csak másnap reggel eresztették szabadon. A tanitó ellen megindították az eljárást. — Veszteségi kimutatás. A legutolsó 243. számú veszteségi lajstromban szerepel, mint sebesült Bergmann András 52. gyalogezredben tart. hadnagy. Kiinger Vilmos 69. gyalogezredbelit tart hadnagy és Theman Sebes Richárd 52. gyalogezredben kapitány. — Egy pécsi honvéd halála. A budapesti honvédhelyőrségi kórházból tegnap temették el Benyák Sándor némedi születésű, 19. honvédgyalogezredbeli közhonvédet. — Talált hulla. Ma délelőtt a Nagymélyvölgy nevű erdőrészben egy pécsbányatelepi lakos gombát szedett s e közben egy cigány külsejű férfi hullájára akadt. Az esetről jelentést tett a rendőrségen, amely kiszállt a helyszínére és megindította a vizsgálatot a cigány személyazonosságának kiderítése és annak megállapítása végett, hogy nem forog-e fenn valami bűntény. — Kohn Katicás hivatárosnő felkéri a né. hölgyeket, hogy a modernizálandó velour és filc kalapokat mielőbb hozzá eljuttatni szíveskedjenek annál is inkább, mert a gyárakban most kevés a munkaerő s mégis, hogy a kalapok a rendes időre elkészülhessenek. — Elhunyt táblabiró. Meisko Miklós nyug.táblabiró, a csurgói járásbíróság hosszú éveken át volt vezetője, Somogyvármegye törvényhatósági bizottságának tagja életének 68. évében, Csurgón meghalt. — Perotti Németh János sérelme. Kellemetlen jogeset történhetett az elmúlt éjszaka Perotti Németh János úrral, akit aligha kell olvasóközönségünknek bemutatni. Perotti Németh János hajnaltájban sértve érezte magát és bement a pécsi irgalmasok kórházába. Perotti sérelme a fején volt, mégpedig 8 centiméteres seb alakjában, amelyet bemondása szerint egy rendőrkard mért a fejére, eddig még ismeretlen okból és még ki nem derített körülmények között. Hajnali 4 órakor kötözte be a sebet a pécsi irgalmasrendi alorvos. A kötözés alatt sem lett hűtlen művészetéhez Perotti úr, mert énekelt, sőt mintha újráztatta volna a képzeletbeli hallgatósága, egyik-másik kedvenc dalát meg is ismételte. Perotti Németh János súlyos jogsérelméről a rendőri sajtóiroda nem nyilatkozott, s így nem lehetetlen, hogy katonakard, vagy finánc kard mérte a csapást az énekművész babérokkal koszorúzott fejére. A rejtélyes éjszakai kaland Perotti hangján és kedélyén nem változtatott, bár a sötét éjszakának véres nyomai maradtak, vigasztalásul szolgálhat a kitűnő művésznek, hogy az igaztalanul sújtó kard kicsorbult a pompásan ivett művészfőn. — Lopás a vasúti raktárból. Lopár István Szigeti országút 50. szám alatt lakó kocsis és Kokas József napszámos mint egy helybeli szállító alkalmazottai augusztus 28-án ládákat szállítottak le a vasúti raktárba. Kokas itt több ruhával teli ládát látott, amelyekből egy őrizetien pillanatban két gyermekruhát és két férfi kabátot ellopott. A lopott holmik közül egy gyermekruhát az IrányiDániel-téren egy ismeretlen asszonynak adott el 10 koronáért, egy másik öltözetet pedig 5 koronáért entektel Pálné Zsinkó utca 20. szám alatti lakosnak. A két férfi kabátot Weisz Ignác ócskaruha kereskedőnél akarta értékesíteni, de az gyanúsnak találta a ruhákat és nem vette meg. így aztán az egyik kabátot Rónaki Józsefné Siklósi utca 86. szám alatti lakosnak adta el 10 koronáért. A kapott 25 koronán Kokas és Lopán megosztoztak. A lopás azonban tudomására jutott a rendőrségnek, amely kinyomozta a tolvajokat, akik közül Lopán mindent bevallott. Kokast azonban gazdája közben elbocsátotta és a Megyeri-út 7. szám alatti lakásáról ismeretlen helyre költözött. A rendőrség most keresi. A lopott tárgyak Schwarcz József ruhakereskedő tulajdonai voltak, akinek kára 142 korona volt, amelyből azonban 80 korona megtérült. A rendőrség megindította az eljárást. — Időjárás. A meteorológiai intézet jelentése szerint lassú hőemelkedés és keleten elvétve eső várható. Sürgönyprognózis: Enyhébb, keleten elvétve csapadék. Déli hőmérséklet: 16.8 fok C. — Anyakönyvi hírek. Az anyakönyvi hivatalban a mai napon a következő haláleseteket jelentették be: Buday Béla, szobafestő és mázolómester, r. k. 62 éves (szervi szívbaj), Reinfeld Ignác, házaló, izr. 69 éves (tüdővész), Simon István, pásztor, ref. 59 éves (veleszületett butaság, tüdőgümőkór), özv. Kramovics Josefin, r. k. 90 éves (aggkór), 5. oldal.