Dunántúl, 1915. október (5. évfolyam, 226-252. szám)
1915-10-01 / 226. szám
2. .el«!«]. RakXei — _____ |---------------------------------------------------— Orosz minisztertanács Pétervár, szeptember 30. * A főhadiszálláson a cári sátorban a cár elnöklésével minisztertanács volt. Az orosz költségvetés Pétervár, szeptember 30. A Novoje Vremja Írja: Az orosz költségvetést úgy állítják öszsze, hogy az egész jövő esztendőre gondoskodnak a háború fedezetéről. A levegőbe röpült olasz hadihajó Lugano, szeptember 30. A Benedetto olasz hadihajó katasztrófáját a szakkörök szerint egy osztrákmagyar búvárhajó okozta, amely behatolva a kikötőbe a védhálóval nem rendelkező hajót megtorpedózta. Az antant és Japán T o¥i 6./ szebte&beV 3(P.i'!l.) A japán miniszterelnök az újságíróknak kijelentette, hogy azt az orosz álláspontot, hogy Európába az antant segítségére csapatokat küldjön nem teheti magáévá. Az felmentett népfölkelők összeírása 1. Burdap * Szervfémbjft- 30. A szemléken alkalmasoknak talált, de mentesített összes felmentettek összeírását elrendelték. ••••@aftmwfli sxk /MVM Az ántánt Szerbiáért Párisz szeptember 30. r ^ Viviane, Decasse megerősítettük az ántánt elhatározását, hogy Szerbiát megtámadása esetén támogatják. Páris, szeptember 30. A Matin szerint: Az ántánt nem szándékozik Szerbia támogatása esetén a Monarchiát megtámadni. . A svájci határ elzárása Páris, szeptember 30. A francia-svájci határt személyforgalomnak, postának elzárták. Francia offenziva készül Genf, szeptember 30. Belfortban százezer franciát koncentrálnak. Nagy offenzivára készülnek. Genadiev a bolgár kabinetben Szófia, szeptember 30. Genadiev tárca nélkül belép a kabinetbe, bizonyítékul, hogy az ellenzék jóváhagyja a kormány intézkedéseit. A francia-angol véres offenziváról :Berlimr szeptember'30': 1,1,1 ! * A Kölnische Zeitung a francia offenziváról írja: A németek négy-ötsoros túlerővel, szemben harcoltak. Az ellenséges csapatok berúgva rohamoztak, számítottak Belgiumon és Luxemburgon át a gyors előrehaladásra. Az angolok irtózatos veszteségeik dacára új csapatokat vittek előre, akiket a német gépfegyverek a drótakadályok előtt garmadával kaszáltak le. .■ ls0UfdÁRTUL‘* _________________Október L -____________________|—-----------------------Az elsülyedt hajók sorsa. Irta: Hajós József. II. Kisérjük figyelemmel a sülyedő hajót. Mikor a hajó léket kap s acélbordái megroppannak, megkezdődik az a borzalmas színjáték, mely ilyenkor a viz sivatagjain legkülönfélébb változatokban lejátszódni szokott. A katasztrófa gyors lejátszódását gyakran siettetik a kazánrobbanások, a hadihajókon pedig a munícióval teli kamrák egymásutáni felrobbanása. Az emberek a mentőcsónakokban igyekeznek helyet szorítani. A ronccsá vált hajó pedig süllyed. Mikor a fedélzet is elmerül a víz alá, akkor a hajó helyén kavargó örvény keletkezik, mely könnyen elragadja a még közelben levő mentőcsónakokat, mintha a hulámsírba szálló hajó magával akarná vinni a mélybe a csónakokat, melyeket saját testén hordott, mikor a mélységek tükrén száguldott hosszú útjain. Száljunk le a mélyre a sülyedő hajóval. Az elmerült hajó sorsa függ attól, hogy mély tengeren sülyed-e el, hogy befedi-e a tengerfenék iszapja, minő anyagból épült, mennyire s mivel volt megrakva, mekkora léket kapott. Az elsülyedt hajók rendszerint csak igen lassan mennek tönkre, nagyon érdekes változások révén. De gyorsan elenyésznek, ha a hullámverés hatása éri a roncsot. A hullám vízszintes nyomása pl. a skót partokon négyzetméterenkint 34 tonna, így érthető, hogy miért oly vastag némely parti övben lakó állathéja (osztriga), mert testének minden négyzetcentiméterén közel 30 kiló nyomást kell felfogniok. Figyeljük meg először a sekély tengerben elmerült hajót. Alig merül képzeletünk a hajóronccsal a habok közé, máris csodás világ kezd körülöttünk kibontakozni. 20—30 méter mélyben még érezzük a felszínen ringó hullámok hatását. Fokozatosan boroogóbb lesz a világosság, mert a fénysugarak színeit fokozatosan elnyelik a felső vízrétegek, az utolsónak maradt fény a hosszúhullámú vörös fénysugár. A tenger eme rétegében, mintha vérben úsznánk, lejebb pedig, 400 méteren aluli vízrétegben teljes sötétség van, ott csak az állatok élő fénye világít, mely meg-megvillanó fénysávként surran az égbolt, sötétkék taván. A hajó süllyedésének időtartama nagyon különböző. A kevésbbé megterhelt hajó, ha fából van, legalább egy negyedóráig száll lefelé, míg 150 m. mélységbe jut. Ha a tengerfenék a sülyedés helyén nem szikla, hanem iszap, akkor az ilyen hajó nem ütődik erősen a fenékhez, így sokáig épen marad, míg a tengervíz vegyi hatásai és a tengeri élőlények munkája szét nem szedik. A fahajók esetleg néhány száz évig is dacolhatnak az enyészettel és ott állnak a mélyben csodálatosabban felékesitve, mint azok a repkényekkel és mohhal diszitett ősi romok, melyekre a szirti Sas rak fészket és melyek a bércek ormán dacolnak a századok viharával. Mert a sülyedő hajó az élet sejtelmes világába merül. Ha követjük az útját, látjuk, hogy parányi mészalgák s kovamoszatok, sokféle véglények megszámlálhatatlan menynyisége nyüzsög a vízben, sok helyen meg 2—300 méter hosszú hínárt himbál az áramlás. Az őserdőszerű óriásmoszatok közt fantasztikus alakú halak, rákok, csigák bujkálnak egymásra leselkedve, vagy egymással játszadozva, aszerint, amint unszolja őket a két legerősebb ösztönük: az éhség és a szerelem. A sülyedő hajó mellett csodálkozásszerűen elsurranó halak, lengő medúzák és tengeri liliomok, a fövényt szőnyegként borító virágállatok sem feledtetik el, hogy az élet bölcsőjébe s egyúttal temetőjébe szálltunk. A hajóroncs fenékre ért a sekély tengerben, hol voltaképen a virágállatok tündérligetébe szállott. Itt még érvényesül sokszínű fényben a napsugár. Ibolya-, sötétzöld- és bíborszínű flórideák, integetnek mindenfelől; piros és sárga, zöld meg rózsaszínű aktiniák pompáznak, a sövény tarka sokféle növényekből szőtt szőnyeggel van takarva, melyet színes tengeri csillagok díszítenek. A kődarabokon, halmokon pedig sokféle korallok polipjai nyújtogatják csillagalakú karjaikat. A leszálló hajó agyonzúzza ugyan a fenékhez tapadt élőlényeket, melyek ki nem kerülhetnek a roncs útjából, de a többi lény örömmel fogadja az elsülyedt kolosszust, mely rakományában élelmet is szállít és nagy felületével kedvező települ szolgál. Az elsülyedt hajóra hamarosan sok ezer kacslábú rak, szivacs, korall és puhatestű, meg tüskésbőrű állat telepszik. A korallok a roncsra települve szövögetik ágasbogas vázaikat. A hajót hamarosan az állattelepeken kívül mészrétegek vonják be, melyeket a tenger élőlényei választanak ki. A felsőbb rétegekben kimúlt apró véglények, a foraminiferák és radiolariák pehelyként hullanak alá, csodaszép mész- és kovapáncéljuk leszáll a hajóroncsra és beborítja azt. De jönnek a hajóhoz nemcsak védő, hanem romboló állatok is. A fúrókagylók és tengeri sünök ezernyi lyukat, gödröt fúrnak a hajó faalkatrészeibe. Bár a hajót borító mészréteg mindig vastagabb lesz, mert a reá települt mészvázú lények újabb nemzedékei váltják fel rajta egymást, mégis előbb összeroppan a roncsnak összefordalt, elkorhadt, szétmállott belső váza, így az enyészet napszámosa az idő: buvárharang és búváröltözet nélkül elvégzi a mélységekben is a munkáját ... Más sors vár a hajóra, ha mély tengeren süllyed a fenékre. A mély tengernek más a világa. Ott örök sötétség és hideg honol ; 800 méter mélyben s azon alul már állandóan. +2 fok hideg a víz. És a víznyomás ereje ötezer méter mély tenger fenekén egy négyszögdeciméter területre 50000 kilogrammnál több súly nehezül. Míg a tenger színe csak a légköri nyomást viseli, vagyis négyzetcentiméterenkint egy kilogrammot, addig a 10 m, mélyben levő vizréteg a levegőn kívül a 10. m. magas vizoszlop nyomását, — ami szintén egy légköri nyomással egyenlő— hordja. A nyomás tehát minden 10 m. vastag vizréteg után egy atmoszférányival növekszik, így a legnagyobb ismeretes mélységben, a Karolinák szigeténél levő árokban, hol a tenger 9636 m. mély, a nyomás meghaladja a 960 atmoszférát, vagyis négyzetcentiméterenként 960 kilót. Ez a szám nem egészen pontos, mert a víz összenyomható s fajsúlya a mélységgel együtt nő. A felületen 100 liter térfogatot elfoglaló víztömeg 9000 m, mélyben csak 95,8 literre terjed. Bár a víz összenyomhatósága csekély, mégis egy 9000 m. magas vízoszlop 190 métert veszit a magasságából a nyomás miatt. A víz sűrűsége a mélységgel kapcsolatban növekedik, de csak kis mértékben, mert a víz összenyomhatósága csekély. Épen ezért téves a régebbi vélemény, hogy a víz bizonyos mélységben oly sűrűvé s nehézzé válik, hogy ott akár az ágyúgolyó lebeghet benne. Bizonyos, hogy minden test, melynek sűrűsége nagyobb 1:1-nél, alegmélyebb tengerek fenekére is leszáll. Ebből érthető, hogy a fából épült hajók is elsülyednek a mélytenger talajára. A nehéz páncéloshajók pedig, nagy súlyúk miatt erősen odaütődnek a fenékhez s igy gyorsabban esnek szét, kivált ha a nagy robbanások már a felszínen meglazították, a hajó szerkezetét. Egyik vélemény szerint, vasból épült, acélpáncélos hajók hamarabb elpusztulnak, mert a tengervíz vegyi hatása hamarosan feloldja a vasat. A nem nemes fémek egyáltalában nem soká képesek ellenállni a tengervíz oldó hatásának.