Dunántúl, 1916. június (6. évfolyam, 126-147. szám)
1916-06-01 / 126. szám
.óidat. DUNÁNTÚL Csütörtök, jútnius 1. A pécsi székesegyház jubileuma Írta: SZŐNYI OTTÓ dr. Pécs, május 31. Hazai kultúránk egyik büszkesége, hogy az antik, klasszikus világért lelkesedő renaissance művészete Itáliából először hozzánk szivárgott be avagy Hollós Mátyás idejében. Pécsnek ekkor kiváló humanista püspökei voltak. Nem csoda tehát, hogy a renaissance Pécsett is jelentkezett. Szatmári György remek palotát épített a székesegyház délkeleti tornyához, melyet csak 1780 körül bontottak le. Ennek fönmaradt két kőablakkerete a legfinomabb renaissance formákkal dicsekszik. De még nevezetesebb a Corpus Christi-kápolna vörös márvány oltára, ugyancsak Szatmári püspök (a tetyei kastély építője) mecénásságának dicső tanúja. Még földerítendő lesz, hogy eredetileg a székesegyház számára készült-e ez oltár. Oly rövid volt és zavaros a Mátyás királytól a mohácsi vészig terjedő idő, hogy egyebet az említett dolgokon kívül nem alkothatott a renaissance dómunkban. A másfélszázados török hódoltság nem hagyott maradandó nyomokat a székesegyházon. A török dsámivá alakította át s a hódító Szulejmán szultánról nevezte el. De ez az átalakítás nem járt építkezéssel. Csak a keresztény felszerelést dobták ki és helyébe néhány emelvényt raktak, a nyugati kapura korán idézeteket festettek és mikor 1631-ben becsapott a villám a délnyugati toronyba és annak felső részét ledöntötte, Ahmed Belgrádi ága úgy — ahogy kijavította. Legfeljebb még egy pár szoborról a fejeket verték le, de egyéb pozitív kárt nem tettek az épületben, csak nem gondozták, sőt Pécsről való kivezettetésük előtt mint templomot becsukták és raktárnak kezdték használni. Bizony a gondozás hiánya nagyon meglátszott rajta. A törököknél sokkal lényegesebb befolyással volt a dóm sorsára és alakjára a hódoltság után ott újra berendezkedő püspökség. Nesselrod gróf püspök sokat épített rajta. Hogy mennyit rontott a régi emlékeken, azt még most nem lehet pontosan kimutatni. Tény, hogy a román kriptalejárások és népoltár fölé lépcsőzetet rakatott s utóbbi alatt lejáratot töretett a kriptába. Ezer szerencse, hogy ez alkalommal nem bontották le teljesen a régi emlékeket, hanem csak annyira, amennyire az uj lépcső kívánta. Egyebekben a Nesselrod-féle ,,helyreállítás“ az épület karbahozatalával vesződött. Újítás csak az énekkarzat beépítése, a mai Mária- és Corpus Christi-kápolna barokkos beboltozása és az egész templomnak egy, szörnyű méretű, idomtalan tetővel való befedése volt. Nesselrod után az egész 18. században élénk a tevékenység a dóm körül. A mai sekrestyéket megépítik,, új, hatalmas barokk főoltárt, a boltozatig nyúlót helyeznek a főapsisba, a két oldalapsisba szoborcsoportozatos bécsi oltárok kerülnek, a diadalív pilléreihez a trienti Sartori támaszt finom olasz márványokból faragott oltárokat s azokra sz. Sebestyén és Mihály arkangyal alabástrom-szobrait helyezi, a Szatmári-oltárt felállítják a Corpus Christi-kápolnában, toldalékfolyosókkal kötik össze a templomot a püspöki palotával és a levéltári épülettel; ornátusok, harangik, rokokó sekrestyeszekrények készülnek, sőt elkezdenek foglalkozni a front kiépítésének gondolatával. Ez utóbbinak megvalósítása azonban a 19. századra maradt. Nem kisebb művész, mint Pollák Mihály, a Nemzeti Múzeum mestere kap megbízást a káptalantól a déli és nyugati homlokzat kiépítésére. Pollák 1807-ben fog a munkához az András (ma Mór-) kápolna megépítésével. Windisch János pécsi kőművesmester és Gianone Péter, pécsi kőfaragómester a vállalat vezetői. A munka jó sokáig tartott. Igaz, hogy nagyarányú is volt. Még 1830 körül is akadt tenni való. Ekkor nyerte a dóm külseje azon alakot, amelyben 1882-ig volt. Pollák, mint a klasszicismus emlőin nevelődött építész nagy zavarban lehetett, mikor a dóm homlokzatainak megtervezéséhez fogott. Amihez ő értett, az antik görög-római klasszikumot, nem merte alkalmazni, mert simulni akart az épület meglévő formáihoz. Ezek közül a gótikus elemek voltak akkor a leginkább szembeszökők, a mennyezetek és a nagy ablakok. A román elemek meglehetősen el voltak mosva, csak a tornyokon mutatkoztak teljes frisseséggel. A gótika szótárát kezdte hát böngészni és e böngészetnek az lett az eredménye, hogy a csúcsivekben látta meg e stílus legjellemzőbb mozzanatait, de annak nagyszabású szerkezeti egységét, a részleteken is uralkodó egyöntetűséget nem vette észre, vagyis a gótika szellemét nem értette meg. Oka ennek a műtörténelmi tudománynak akkori fogyatékossága a középkor tanulmányozásában, de bizonyára Pollák erős művészi egyénisége is. Így kaphattak aztán a székesegyház homlokzatai csúcsiveket, de nem gótikus stílust, hanem Pollák-féle stílust. Ha a történelmi stílusok mértékével mérjük e homlokzatokat, akkor el kell ítélnünk azokat, de ha letesszük a történelmi szemüveget és csupán a művészi erő mértékét alkalmazzuk, nem lehet tőlük bizonyos egyéni szépséget, sőt monumentalitást elvitatni. A közérzés utóbbi értelemben ítélt felőlük: tetszettek neki. A tornyok romásságát csak annyiban bolygatta meg Pollák, hogy mind a négy torony ikerablakait egy formára hozta és a sisakot mellőzte s helyette vároromszerü csipkés mellvédeket rakott fel rájuk. A Nesselrod-féle egységes tetőt helyesen eltávolította s a fő és mellékbajok és a kápolnák külön-külön tetőket kaptak. A külsőt befejezték 1854-ben a Bartalits Mihály-féle óriási apostolszobrok, melyek most a papnevelő kertjében állnak. Belül is csak egy újítás történt a restauráció: Leitovszky János püspök a hajóbeli pillérekhez a régi faoltárok helyébe 4 márványoltárt állíttatott s ezeket Zichy Mihálytól, Kupelndieerstől, Endertől, Borosstól eredő olajfestményekkel diszitette, 1846-ban. Végül 1879-ben Angszter József uj orgonát készített a szentélybe. Azoross harctér élénk harci tevékenység — Hivatalos jelentés. — A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. Főhadiszállásunkról jelentik hivatalosan május 31-én. Az élénkebb harci tevékenység a besszarábiai határon és Wolhyniában tovább tart. Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Eseménytelenség — Hivatalos jelentés. — A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. A német nagy főhadiszállásról jelentik május 31-én. Nem volt különös esemény. Legfőbb hadvezetőség. * * A DUNÁNTÚL TELEFONSZÁMAI: Dunántúl szerkesztősége 650 Kiadóhivatal 2-22 Dunántúl könyvkereskedés 5-50 Az új termés Kormányrendelet a zár alá vételről Pécs, május 31. A kormány a hivatalos lap mai számában közli az 1916. évi búza, rozs, kétszeres, köles, árpa és zabtermésnek zár alá vételéről szóló rendeletet. Megállapodtak, illetve megmaradtak a tavalyi rendszer mellett. Fővásárló lesz az idén is a Haditermény Részvénytársaság, azonban 1916. október 15-ig az idén is vásárolhatnak a magánosok és a törvényhatóságok. A rendelkezések legfontosabb újítása, hogy a havonkénti és fejenkénti gabonaadók mennyiségét felemelték nyolc kilogrammról tíz kilogrammra. A tengeriről még nem történt intézkedés. A rendelet főbb rendelkezései a következők: A termelő szükséglete. A termelő a zár alá vett termésnek azt a részét, amelyet saját házi és gazdasági szükséglete céljaira 1917. augusztus 15-éig igényelhet, erre a célra szabadon felhasználhatja. Házi szükséglet címén havonként és fejenként tizennyolc kilogrammot használhat fel és pedig a termelő háztartásában rendszerint természetbeni ellátást élvező személyek számára. Gazdasági szükséglet címén csak a terménybeli járandóságok, a vetőmag és az állatállomány szükséglete vehető számításba. A házi és gazdasági szükségletet meghaladó mennyiségeket csak a Haditermény Részvénytársaság, illetve ennek bizományosai, továbbá olyan személyek számára szabad eladni, akik vásárlásra jogosítva vannak. Tilos a termelőnek a termés zár alá vett részét az illetékes törvényhatóságnak a területéről elszállítani. Beszerzés. Aki maga nem termelő, az 1916. évi október hó 15. napjáig vásárlási igazolvány alapján jogosítva van a saját házi szükségletére búzát, rozsot, kétszerest, kölest és árpát minden közvetítő kizárásával bármely termelőtől vásárolni. Városi törvényhatóságok területén tartott állatok birtokosa állataik eltartására nem vásárolhatnak. Házi szükséglet címén a mezőgazdasággal vagy más őstermeléssel foglalkozó fogyasztó a termény mennyiségből 18, illetve csak 10 kilogrammot vehet fejenkint és havonkint számításba. Gazdasági szükséglet címén csak a terménybeli járandóságokra, a vetőmagra, valamint a tenyész és haszonállataik eltartására és hizlalására szükséges terménymenynyiséget vásárolhatják. A lakosság ellátása. A gabonával és liszttel el nem látott lakosság megfelelő ellátásának biztosítása a törvényhatóságok feladata lesz. Az állatállomány (ló, szarvasmarha, sertés, baromfi, stb.) eltartására szükséges termény biztosítása céljából az illetékes miniszterek törvényhatóságoknak, közintézeteknek, továbbá husznál nagyobb állatlétszámmal dolgozó ipari telepeknek és vállalatoknak megengedhetik, hogy 1916 október 15-ig a H. T. útján annyi árpát és zabot vásárolhassanak, mint amennyi az ottani állatállomány takarmányozására 1917 aug. 15-ig szükséges lesz. Kereskedők (szövetkezetek), ha gabona adásvételével eddig is foglalkoztak, a H. T. által a kereskedelmi miniszter utasításainak megfelelően kiállított vásárlási igazolvány alapján üzleti telepük törvényhatóságának területén a termelőktől búzát, rozsot, két-