Dunántúl, 1917. december (7. évfolyam, 275-297. szám)

1917-12-01 / 275. szám

# 5 A felmentettek merre járnak, hol vannak? Azért vannak itt­hon, mert szükség van rájuk, mert nélkülözhe­tetlenek. Ezt a nélkülözhetetlenségüket azon­ban állandóan be kell igazolniuk. Tanúságot kell tenni róla, be kell bizonyítaniok, hogy az itthoni életben minden tehetségükkel, minden erejükkel kiveszik részüket a reájuk háramló munkából és kötelességből. A háború negyedik évét írjuk. Olyan szelek fújnak a melyek arra engednek következtetni, hogy az ötödik esztendőt talán már a béke munkálatai töltik be. Az antant összetartozan­­dóság repedezik és nincs kizárva, hogy szét is hullik. A katonai és gazdasági áldozatkészség és ki­tartás fogja ezt eredményezni, e két tényező együttes működése biztosítja majd a sikert. Természetesen még távol állunk attól, hogy fegyvereinket letegyük, ellenségeink az egyik oldalon mindenre elkészülő elszántsággal foly­tatják a harcot. Azonban úgy látszik hiába minden erőlködésük, frontjaink megingatha­­tatlanok. Katonáink hősies elszántsággal telje­sítik kötelességeiket. És ez a kötelesség nem­csak a hadműveletekre, hanem azon túl is ter­jed. Míg a háború első évében a hadsereg csak harcolt, a következő években már a front mö­götti háborús gazdasági munkából is részt kért. Első helyen áll e tekintetben a hadikölcsön. Ma már a polgári lakosság milliói melett ott van­nak a katonák hadikölcsön jegyzései is. A harctéren küzdő katona tudja legjobban, hogy a hadikölcsön az ő élelmezésére és munícióira szükséges, örömmel fekteti be tehát csekély zsoldját is a jól jövedelmező hadikölcsön köt­vényekbe.­­­ Az utóbbi hadikölcsönök jegyzéseiben a ka­tonák oly tömeggel vettek részt, hogy a had­­­vezetőség valamennyi nagyobb parancsnokság székhelyén külön hadikölcsön jegyzőhelyeket állított fel, a­melyeknek anyagát a postataka­rékpénztár dolgozta fel. Milliárdok gyűltek így egybe a frontról. Látva ez áldozatkészséget, önkéntelenül fel­merül az a kérdés, hogy az itthon maradt ka­tonák, a felmentettek kiveszik-e hasonló mó­don részüket az anyagi áldozatból? Vajjon nem ezeknek illenék-e első­sorban a példát megadni, a­kik itthon jó módban, meleg szo­bában és fekvőhelyen, menten minden veszély­től élvezik a polgári élet előnyeit? Ezekhez szól szavunk, mostan, ezektől várja el a nem­zet, hogy jegyzési kötelességüket kétszeresen teljesítsék. A harcoló katona, ha visszatér, szá­mon fogja kérni, hogy kik tagadták meg tőle az anyagi támogatást és jaj lesz azoknak! Menjenek és jegyezzenek tehát addig míg nem, késő, siessenek tehát addig míg nem késő, siessenek a véradó megváltásával! A világhá­gom irtózatos alkotmánya már nem bírja el e év esztendő borzalmainak súlyát, recseg­­repeg alatta minden, úgy lehet mahónap össze­dől. Azok, akik ennek a világháborúnak meg­­próbáltatásain, ezernyi szenvedésén szerencsé­sen kiiid állhatták siessenek most résztvenni abban a segítő munkában, amely mindenkire kötelező, de kétszeresen kötelező azokra, akik ezeken az időkben életük, testi épségük koc­kázata nélkül biztonságból nézték a borzalmas látványt, a rémes tragédiát, amelynek utolsó felvonását éljük. i fit* fcvfstsam 275. mvm. Szombat Hw. IV« Secember t. Satrtesilóság: Lftc«am­ atca 4. m. FAszerkenti: KfcSmARKY ISTVÁN 41 Szerkesztőség telefont*) 650. szám. Kéziratokat i­em adnak vissza. C(«ftx«té*l éri l|(ti én* . 32*— NMm . 16*— Pegyellérm . S­— §B bóra . . 2*70 In szán ása: 10 fillér. Kiadóhivatal: Linum­okd­ 4. szám. Kiadó telefonja: 222. . jLTiw»]iiridi'¥¥V>fifkiminirin m ~ t ~ ~ r ~ii ~ ~ -n -: •rr i*y m n n nmnnm i iii—\r nr-----------*—*—*i—i-----------* *•“•*•*—*'** * “'* ---■-**■— A fegyverszünet hívei Románia is csatlakozott az orosz ajánlathoz Románia is fegyverszünetet kér Letiltották az orosz rendeléseket (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.)­­ Amsterdam, november 30.­­ Románia jegyzéket intézett Angliához,­­ Franciaországhoz, Amerikához, amelyben ki­­­­fejtik, hogy az orosz viszonyok arra kénysze­­r­­ítik Romániát, hogy amennyiben a szövet­­s­­égesek segítség nélkül hagyják Romániát, , az el van határozva, hogy feladja frontját­­ vagy tárgyalásba bocsátkozik az ellenséggel Az antánt ignorálja Oroszországot M­ihnuin­tul titn­ósítójunart­­-dlelontd­eme­se.)­­ Stockholm, november 30.­­ Az antant kormányok elhatározták, hogy­­ Oroszország valamennyi hozzájuk intézett­­ iratára és jegyzékére nem adnak választ és­­ elhatározták, hogy amennyiben Oroszország­­ esetleg fegyverszünetet köt, azt nem veszik tudomásul és az Oroszországban végbement­­ változást ignorálják és semmisnek tekintik. 5 napos előzetes fegyverszünet (A Dimnaotm­ind.­isinh­ar.uk telet umeremcse.) Stockholm, november 30. Trockij és Lenin újabb proklamációt bocsá­­­­tottak ki, amelyben közlik, hogy a német fő­­l parancsnokság hozzájárult ahoz, hogy a fel­­­­ajánlott fegyverszünetet tárgyalás alá ve­­­­gyék. A válasz megérkezte után Krilenko fő­­j­parancsnok azt javasolta, hogy a fegyverszü­­­­net tárgyalását december 1-ig halasszák el.­­ Addig a fronton közös megegyezéssel 5 nap­­­­os előzetes fegyverszünet lép életbe. ! ~~ Anglia nem ad muníciót (A Dunántúl tud­ósít­ójának telefonjelentése.) , Rotterdam, november 30. Az angol kormány szövetségeseivel kötött­e azon szerződését, amelyek Oroszország ré­­­­szére hadianyag szállításra vonatkoztak,­­ azonnali hatállyal felbontotta. |­­ | Pétervár elcsendesedett ‡A Dunántúl tudósítójának telefinjelentése. | | Amsterdam, november 30. A Times jelenti Pétervárról: : Itt most a munkáskatonatanács van hatal­­­mon. Az előző kormány valamennyi minisz­­­­tere Kerenszk­­y kivételével fogságban­­ van. A fővárosban kisebb harcoktól elte­­­­kintve már nyugalom van. Troczkij feloszlatja a chilize osztályt .A Dunántúl tudósító­jának telefonjelentése.) Basel, november 30.­­ ! A Havas-ügynökség jelenti: Troczkij jegyzéket intézett Oroszország külföldi diplomáciai képviselőinek, amely­ben megkérdi, elismerik-e őt külügyminisz­ternek. Egyidejűleg elrendelte, hogy a kül­ügyminisztérium dhiffre osztályát feloszlas­sák.­­A Dunántúl tudósítójának telefonjelentései) Kopenhága, november 30. Anglia utasította a kiviteli hatóságokat, hogy az Oroszország részére előkészített konzervszállításokat tartsák vissza. (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.­ Genf, november 30. A Journal de Génévé írja: Az eseményeknek súlypontja abban csúcso­sodik ki, várjon Leninnek egyetlen tollvonás­sal sikerülni fog-e a milliónyi hadifoglyokat felszabadítani és rázúdítani azokat szövetsé­geseire. Bármennyire undorító ez a gondolat, mégsem lehetetlen. Ha Lenin megtöri Ducho­­nin ellenállását, akkor ha Lenin le is tűnik a belső politika forgatagában, nem lesz többé emberi hatalom arra, hogy a történteket meg nem történtté tegye és a szétszórt katonaságot ismét visszavigye a frontra. Besszarábia is függetleníti magát­­A Dimántúl tudósítójának telefonjelentése() Kopenhága, november 30. A kijenevi országgyűlés függetlennek nyil­vánította Besszarábiát. Ukrajna elhatározta, hogy csapatait vissza­vonja a frontról. Kievet az ukránok kormányozzák­­.•­ IjTfumiti! tudósit.,tónak tele­mle­ntés* ) München, november 30. Kaledint kényszerítették arra, hogy ki­ürítse Kievet. A kormányzóság felett az uk­rán nép tanácsa vette át a vezetést. A vasutakat a bolsevikiek őrzik (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) Stockholm, november 30. Pétervárról a főhadiszállásra vivő vasút­vonalakat a bolseviki párti pionír csapatok szállották meg. Új orosz diplomaták lesznek "A Prminsik inrinsnátil"/}* Kopenhága, november 30. A Socialdemokratednek jelentik Péter­várról. Az orosz kormány elhatározta, hogy Lon­donba, Párisba és Rómába új nagyköveteket nevez ki. Ezekre az állásokra a bolsevikiek hívei közül fognak jelölteket kiszemelni. Az antant valamennyi diplomatája tiltako­zott a titkos szerződések közzététele ellen. Elhatározták, hogy valamennyien Stock­holmba utaznak és hivatalukat rendkívüli megbízottaknak adják át. A hadifoglyok felszabadítása Lapunk mai száma 8 oldal.

Next