Dunántúl, 1919. szeptember (9. évfolyam, 179-202. szám)
1919-09-12 / 187. szám
2. oldal. Háborús árak Pécs* szept. 11. A régi magyarok nem maximálák, hanem békében és háborúban egyaránt limitálták, megszabták az árakat és átszabásuknak törvényes szankciója is volt az 1659. évi 71. törvénycikkben. Az árdrágító pénzbüntetéssel s az áru elkobzásával, ismétlés esetén botbüntetéssel lakóit. Az utóbbi hatásos ellenszernek bizonyult. A Franciaország, illetve 1. Napóleon ellen viselt európai háborúk, közbejött megszakításokkal, két évtizedig tartottak, a pénz értéke nálunk nemcsak teljesen leromlott, de az értékét kormányrendelettel hatóságilag is leszállították. Ilyen szomorú körülmények között a hosszú hadjáratok vége felé, 1813-ban „az igen meggyökeresedett mértéktelen nyere-ségkivonás" miatt Pécsett és egész Baranya megye területén új árszabás lépett életbe. Ebből a mai állapotokkal való összehasonlítás végett leközülnek néhány adatot, megjegyezve, hogy száz dénár volt a forintban. Vendégfogadók. Egy ,,öt tál átélés ebéd“ bor és kenyér nélkül 60 dénár, egy szoba 24 órára 50 dénár, télen egy fűtés 18 d. — A szállodai ötfogásos normál ebéd sejteti, hogy őseinknél miért volt oly megszokott, közönséges dolog az érvágás és köpülözés. Cselédek. Kitanult szakácsné évi bére 60 forint, közönséges szakácsné 35, konyhaszolgáló, aki kenyeret tud sütni és valami keveset főzni 25, alábbvaló évi 20 forintot kap. Értelmes szobaleány évi bére 40, alábbvalónak 25 frt. Négylovas kocsisnak évi 40, kétlovas kocsisnak 30 frt. Hónapos cselédet nem ismertek. Borbély. Beretválás a műhelyben 5 dénár, érvágás 20, foghúzás szintén 20, köpülözés 50 dénár. Hetenkint kétszeri beretválás műhelyen kívül a vendég lakásán évi 6 szt. Kőműves és ács. Szt. György naptól szt. Mihályig a napi munkadij 70 dénár, ezen időszakon kívül 60 d, a mellettük dolgozó napszámosoknak nyáron 35, a téli félévben 30 d. „Az ácsoknak nem lészen szabad se forgácsot, se darab gerendákat magukkal elvinni.“ Cserépfedő. Emeletes házon napi 1 frt„ földszintes házon 90 d. Pokrócos. Ágyravaló pokróc ára „minthogy a magyar juhoknak nagy szűke miatt a zsidóktól veszik a gyapjút’* azért 3 frt. 37 d„ egy lópokróc ára 2 frt. 62 dénár. Kapcakötő. Férfinak való nagy • *■»n a m ki m m eb ■ ■ ■ a n ■ u a ■ m m Nem vonják felelősségre Vilmos német excsászárt — A Dunántúl értesülése. — Amsterdam, szept. 11. Lansing államtitkár a békekonferencia tárgyalásairól mondott beszédében kijelentette, hogy a volt német császár ellen tervezett bírói eljárásról első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy az illetékes bizottság tagai elsősorban a volt császárt akarják nemzetközi ítélőszék elé állítani. Három rendbeli vádat emelhetnek ellene. A háború okozásáért, belga és Luxemburg semlegesség megsértéséért, végül azokért a súlyos sértésekért, melyeket a német haderők követtek el a hadijog ellen. A bizottság megkezdte a büntetőjogi felelősség vizsgálását, végül azonban valamennyi tagja arra az eredményre jutott, hogy a császárt nem lehet vád alá helyezőnk a háború kitöréséért, vagy a német hadseregnek Belgiumba és Luxenburgba való bevonulásáért. A bizottság belátja ugyan, hogy a császár erkölcsi vétséget követett el az emberiséggel harisnya, válogatott gyapjúból 1 frt. 75 db közönséges gyapjúból 1 forint. Festett női kapca válogatott gyapjúból 1 frt. Férfi keztyű jóneműségű 40 dénár. Kalapos. Bélelt és zsinorozott kalap, válogatott gyapjúból 2 frt., közönséges nagy kalap 1 frt., kerek selyemkalap, egész kásztor 6 frt. 66 d. Kopott kalap festése 33 d. kopott selyemkalap festése és zsinorozása 62 den. Vasárus. Legfinomabb, azaz gréci vas mázsája 20 forint, tót vas 14 forint. Ezer öreg léc-szeg 6 frt., kisebb 5 frt. Kádár. Egyakós hordó ára 1 frt. 30 dekétakós 1.80, három akótól tizig minden akótól 66 dénár. Vizes sajtár tölgyfából 60 den., egyakós csöbör 1 frt. Szűrszabó. Hosszú, nagy szűr ára 6 frt., középnagyságú 4.50, kisebb 3.75. Bádogos. Öntöző kanna, a legnagyobb 4 frt. 50 den., középszerű 3 frt„ kisebb 2 frt*., kolbásztöltő, nagy 2 frt„ kisebb 80 dénár, ircés lopó 1 frt., tejszürő 20 dénár. Szíjgyártó. Hat lóra való szerszám ára szíj istránggal, fekete csatokkal 90 forint, négy lóra 60, két lóra 30 frt. Gyeplő négy lóra 6, két lóra 3 frt. Csizmadia. Egy pár török kordovánból készült férfi csizma selyem zsinórral! 4 frt. 50 den., ugyanaz tabak kordovánból 3.75, marha vagy borjúbőrből való nagy csizma 4 frt., kisebb 3 frt. Csizmafejelés 1.87, talpalás 60 dénár. Asszonynak való csizma török kordovánból steklíre 3.75, stekk nélküli 3.37. fejelés 1.50.. Egy pár csizmának munkája, ha a rendelő maga adja az anyagot, 1.27. Magyar szabó. Ujjas dolmány selyemposztóból két sor gombbal (csak a munkája) 1.87, paszomántra varrott dolmány 2.62, paszomántos mente munkája 3 frt., hoszszu papi mente 3 frt. asszonyi paszomántos hosszú mente 4.50, csipkés, topánkás férfi nadrág készítése 90 den. Kész nadrág közönséges posztóból 4.40, sujtással 4.80. Német szabó (csak a munkáért.) Városi német felső dolmány 2 frt., papi palást 1.50, angol kaput 1.85, közönséges kaput 1.73, lovagló nadrág 80 dénár, ugyanaz bőrözve 1 frt. 33 den., német nadrág 87 db bélelt kerek vagy ujjas köpenyeg 1.60, reverenda 2 frt. Az árszabás annyira részletes, hogy 28 nagy nyomtatott oldalra terjed. Cserkúti A. ■ ■HDanaBBREiMafiíasinBBil kijelenteni, hogy nincs olyan törvény, mellyel a volt császárt tetteiért büntetendő cselekménnyel lehetne sújtani. A császár bűne nem olyan természetű, hogy a bíróság megbüntethetné érte. DUNÁNTÚL Renner dr. Saint-Germaínben — A Dunántúl értesülése — Bécs, szept. 11. Renner dr. kancellár tegnap este visszautazott Saint-Germainsbe, hogy aláírja a békeszerződést. A delegáció tagjai közül senki sem utazik vele. Az osztrák-magyar hadifoglyok hazaszállítása Szibériából — A Dunántúl értesülése. — Stockholm, szept. 11. Hivatalos értesítés szerint az amerikai kormány hajlandónak mutatkozik a Szibériában levő osztrák-magyar hadifoglyok hazaszállításának lebonyolítására, ha egyes nemzeti államok a felmerülő költségek kvótaszerű megtérítéséről gondoskodnak. Péntek, 1919. szeptember 12. A hipnotizált halálra ítélt kivégzés hipnotikus álomban Pécs, szept. 11. (A Dunántúl értesülése.) A proletárdiktatúra első napjaiban, elrettentő példaképen közölték, hogy aforradalmi törvényszék egy vörös őrt rablás és fosztogatás miatt halálra ítélt. Az ítéletet nyilvánosan hajtották végre a budapesti Országház téren. Másnap már széltében beszélték Budapesten, hogy a delikvens mellett állott a hullakocsi, melyből a deszkakoporsót előre kivették, hadd lássa az elítélt tulyilági lakását. Ezúttal azonban nem sikerült a kommunistáknak megkínozni emberüket, mert egy orvos, tisztán humanitásból, érdekes kísérlet számára használta fel. A kivégzés reggelén flkérték Schmidt Lajos dr.-t, a Moravcsik-féle idegkórtani klinika tanársegédét, aki a forradalmi törvényszéken mint pszichológiai szakértő szerepelt, hogy menjen be egyik cellába és vizsgálja meg a halálra ítélt vörös őrt, mert nem tudták, mi van vele. Schmidt dr. eleget tett a felszólításnak és felkereste a vörös őrt, akit borzalmas idegállapotban talált. A hatalmas tagbaszakadt ember krétafehér volt, az ajkai szederjesek és egész testében remegett. A halálos ítéletet, ugyanis két nappal annak végrehajtása előtt hirdették ki előtte és a szörnyű halálfélelem vett erőt, rajta. Mikor Schmidt dr. felkereste, a hozzá intézett kérdésekre is alig tudott válaszolni. Schmidt elhatározta, hogy megmenti az embert a gyötrelmektől. Az embert szuggesztiválomba merültette és igy szólt hozzá: — Ön most mélyen elalszik. Álmában végigvonul Ön előtt minden szép és jó, ami Önnel életében megtörtént. Négy órát fog aludni ,s ez alatt harminc évet öregszik. Ha fölébred keres engem s ha nem ta-lál, visszafekszik és tovább alszik, senkinek a hangját nem hallja, csak az enyémet. A szerencsétlen ember úgy 12 óra körül aludt el Schmidt, ezalatt az idő alatt ebédelni ment. Négy óra tájban visszatért a delikvenshez, aki már ébredőfélben volt. Schmidt konveniált a vádbiztosnál, hogy a vörös őrt az udvaron végeztesse ki. A vádbiztos azonban nem volt hajlandó erre, mert a hírlapok utján közölték a kivégzést és a nép már gyülekezni kezdett. Schmidt erre az ébredőfélben levő vörös őrt újból elaltatta és a következőket mondta neki: — Ön most újból elalszik és három óra múlva ébred fel.* Itt, szuronyos őrök lesznek, de maga nem törődik semmivel, nem gondol semmire, közéjük áll és megy velük. Mikor megállítják, kimér húsz lépést- kér egy fehér kendőt, amivel a szemét beköti, azután visszamegy oda, ahol megállították és a balkezét föltartva ezt mondja: ..Ide lőjetek!“ De mondom semmire sem gondol a világon. Én is ott leszek, és ha gyöngének érzi magát, nézzen engem. Pont hétkor fölébredt az elitélt és megdörzsölte a szemét. Egy percig tanácstalanul állt. Majd megpillantotta a doktori és balra tőle a szuronyos őröket. Szó nélkül közéjük állt. Visszafojtott lélekzettel kisérték a kis menetet. A delikvens néhányszor összerázkódott, de tekintete ilyenkor találkozott az orvoséval és megint délceg tartással ment tovább. Mikor a kivégzés színteréhez értek, mát ismét teljesen a szuggesztív hatás alatt, állott- Félrelökte az őröket, maga mérte ki a húsz lépést, maga kötötte be a szemét s magasra tartva a bal karját, kiáltotta: — Ide.... A többit elnyelte a sortűz. A proletárdiktatúra humora Pécs, szept. 11. A magyar kommunista uralom idejéből valók az alábbi anekdoták: — Miért nem jár Kun Béla villamoson? — Mert fél, hogy lógni fog. * — Tudja-e ki az oka a proletárdiktatúrának. — Ki? — Zerkovitz Béla. — Miért éppen Zerkovitz? — Mert ő írta azt a dalt. gyere te niemand! * Kun Bélánét meglátogatja a szomszédasszony. Kunné épp egy csirkét koppaszt. Kérdi a szomszédasszony: — Mit csinál elvtársnő? — Fosztogatok? — Hát az ura? — Az is. * A forradalmi törvényszék az egyik vádlottat életfogytiglaniegyházra ítélte. Mire az elitélt ezzel a kérdéssel fordult az elnökhöz: — Most csak azt nem tudom elvtárs, hogy az az életfogytiglani ítélet az én életem fogytáig szól, vagy a maga élete fogytáig? « — Mi a különbség Kun Béla és az óra között? — Az órát felhúzzák, mielőtt lejár, Kim Béla előbb lejára magát és azután húzzák fel. — Attól tartok — mondva Szamuelly — hogy golyó által fogok meghalni. — Kötve hiszem — feleli rá Kun Béla. , * 4— Mit gondol, mit kapna Kun Béla Károly exkirálytól, ha lemondana az ő javára? — Hogy mit kapna? A Szent István-rend nagykeresztjét — a gyémántokhoz. * A románoknak Budapestre történt bevonulása előtt tették fel ezt a kérdést: — Miért vették le a villamosokról a számokat? — Hogy a vörös katonák ne tudják, melyik frontra viszik őket. * — Hogy kell Kun Bélát címezni? — Hát ezt se tudja!? Seine Parasztát! * Egy szegény ácsorgó asszony, aki már éjfél óta áll a mészárszék előtt, mélabúsan felsóhajt: — Az előtt a nagy uraknak volt jó dolguk, most meg a proletároknak. Csak a szegény embernek nincs soha jó dolga. * — Mi lesz Kun Béla sírfelirása? — Itt nyugszik Kun Béla — hab nem fúj a szél. v