Dunántúl, 1919. október (9. évfolyam, 203-220. szám)
1919-10-11 / 203. szám
GC tvfotiftm. 203«ssi«i. Szombat ?18,1919. október 11. Előfizetési ár : Egész évre Félévre . Negyedévre Egy hóra . Szerkesztőség: lyceum-utca 4 szám. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint Nyilttér soronkint 2 kor 120— 60— 30— 10 — Egy szánm 50 fillér, Kiadóhivatal: Lyceum utca 4 szám. Kiadó telefonja : 22?. Beszéljünk ezúttal másról, nem a drágaságról, hanem arról a szegénységről, amelyet nem lehet látni. Mert tényleg itt Pécsett szegénységet, nyomort nem találunk. Mindenkinek van pénze. Minden üzlet jövedelmez. Szinház, mozi, kávéház tömve vannak. A korzón elegáns ruhák járnak fel s alá s a ruhákban gondtalan emberek csillapítják egymás pletykaéhségét. Családi ünnepek, táncmulatságok, virágdísztől roskadozó esküvők váltogatják egymást. Az élet eleven, vidám, hangos, békés, csillogó. Legalább így kívülről nézve, az. Szinte gyanús már ez a nagy jólét. De meg kell nyugtatni az örökkön mosolygó optimistákat, hogy a látszat is csal. Mert bizony a látszólagos jólét hátterében, a pénzzel való könnyelműség mögött ott lappang a szegénység, az élettel való küzködés, az öregséget és a ráncokat siettető gond. Ez az a kínos szegénység, amely minden szegénységnél a legrettenetesebb, mert szemérmes, mert titkos, mert bújik a szemek elöl és elleplezni igyekszik fanyar mosoly alá a megélhetés súlyos gondjait. Ezek a szemérmes szegények azok a tisztviselők, azok a nyugdíjasok, akik innenonnan már egy éve, hogy nem kaptak fizetést vagy nyugdíjat. Gondoljuk csak el, mit jelent az, ha például egy özvegy asszony négyet gyermekkel vagyon nélkül, egyedül a nyugdíjra támaszkodva, éldegélt eddig és most hosszú hónapok óta nem lát egyetlen fillért sem?! Vájjon mi mindentől kellett megválniuk, hogy az éhenhalástól megmeneküljenek? Vájjon milyen érzéssel néznek ezek eléje a télnek? És azok az öreg nyugdíjasok, akik egy munkában eltöltött emberöltő után gondtalan pihenést gondoltak öreg napjaikra. Itt ezeknél a pénz nélkül álló hivatalnok családoknál, nyugdíjasoknál,, itt húzódik meg a szegénység és a nyomor rikító ellentétként a kívülről csillogó, gondtalan életnek. Mai számunkban közöltük a nyugdíjasokhoz intézett felhívást. Az S. E. S .kormány rendelete értelmében ezeket a nyugdíjakat folyósítani fogják, az ezt célzó öszszeírás most folyik. Örülünk ennek a sok reménykedő szegény család érdekében. Csak egy kérésünk volna a hatóságokhoz s ez, hogy a szokásos nehézkes adminisztrációval ne késleltessék az elintézést. Soksok érdek, sok-sok könny és mondhatjuk a megkönnyebbülés boldogsága fűződik elhez, mert ma különösen kétszer ad, ki gyorsan ad. Miért nents támogatta Olaszország a monarchiát Szerbiával szemben ? A diplomácia titkaiból Pécs, okt. 10. (A Vimántul értesülése.) Mialatt az ultimátumot Bécsben előkészítették, különösen, miután a jegyzéket elküldték, az összes államokban a legnagyobb nyugtalanság uralkodott. Meg voltak győződve, hogy a Szerbia ellen intézett háború világháborúra vezet. Különösen Rómában volt kritikus a helyzet. Dacára annak, hogy Berchtold az olasz szövetséges előtt mindent eltitkolt, az a német követ révén értesült a dolgokról és Berchtold kénytelen volt Mérey olasz követet július 20-án már utasítani. — San Giuliano (olasz külügyminiszter) azonnal küldjön instrukciókat a pétervári és bukaresti olasz követeknek, környékezzék meg az ottani kormányokat, hogy Berlinben és Bécsben fenyegetőleg lépjenek fel. Természetes, hogy az esetleges megfélemlítési kísérletek nálunk eredménytelenek lesznek. Tschirscky ma aggodalommal beszélt nálam San Giuliano köréből jövő hírekről, amelyek Araria herceg (bécsi olasz követ) véleménye szerint aggodalmasak és a közvélemény előtt velünk szemben tanúsítandó barátságos magatartásért nem kezeskedhetnek. Július 21-én Tschirscky közölte a külügyminiszterrel, hogy Berlinben nagyon aggódnak Olaszország magatartása révén a Szerbia ellen intézendő akció miatt. Luzzati és mások, az olasz minisztérium köréből úgy nyilatkoztak, hogy a monarchia túlkövetelései jogtalanok és ezért nem számíthat a monarchia olasz segítségre. Az olasz miniszter sok sötét pontot lát a látóhatáron és ezért kétli a további együttműködés lehetőségét. Jagow az akkori német államtitkár mindezekből arra a következtetésre jutott, hogy Olaszország a monarchia terveit nemcsak, hogy nem támogatja, hanem esetleg ellenvéleményt nyilvánít. Július 21-én Mérey követ azt jelentette Rómából, hogy San Giuliano nagyon elfogultnak mutatkozott a monarchia ultimátumával szemben. Kijelentette, hogy a monarchia viszonyát Szerbiával szemben inkább lehetne békés uton elintézni, mint erőszakkal. Olaszország nagy és erős monarchiát akar, de nem úgy, hogy ujóbbi területeket nyerjen. Minden ilyen törekvés sértené Olaszország érdekeit. A monarchia végeredményben így csak egy nappal előbb közölte az ultimátumot olasz szövetségesével. OBOBOBCDBCDBOBOBaBCD Megcáfolják az olasz király meggyilkolásának hírét — A Dunántúl értesülése — ! Bécs, okt. 10. ) A bécsi olasz misszió megcáfolja az olasz király meggyilkolásának a hírét, valamint azt a hírt, hogy Olaszországban anarchista mozgalom van. A pécsi színház bérbeadása December 20-án jár le a pályázat Pécs, október 10. (Dunántúl tudósítójához.) A város tanácsa mai ülésében elhatározta a pécsi nemzeti színháznak 1920. október 1-től kezdődő 3 esztendőre való bérbeadását. A tanács a bérbeadást pályázat útján intézi. A pályázati határidő december 20-án jár le. A pályázati feltételek lényegesen eltérnek az eddigiektől és fontosabb pontjai a következők: Az igazgató köteles jól szervezett, kellő számú művészi személyzettel és legalább 21 tagból álló zenekarral és megfelelő díszilő, valamint műszaki személyzettel magyar nyelvű szinielőadásokat tartani, amelyek között színművet, népszínművet, drámát, vígjátékot, operettet és évenként legalább 10 operaelőadást kell előadni. A színi szezon október 1-től április 1-ig tart. Ha ez idő után vagy pedig valamelyik hétköznap délután is előadást akar tartani az igazgató, erre a tanács külön ad engedélyt. A társulat és a zenekar névsorát az idény megkezdése előtt 6 héttel be kell terjeszteni és megemlíteni a rendező, ügyelő és a vasfüggöny állandó kezelőjének nevét. A férfi és női karnak legalább 12 tagból kell állnia. A színügyi bizottság művészi szempontból is jogosult ellenőrzést gyakorolni. A játszandó darabok műsorát előre kell bemutatni és a színügyi bizottság véleményét figyelembe venni. Az igazgató fizeti a színház tűzkárbiztosítási díját — ami jelenleg 20.000 korona — a díszletek és egyéb felszerelés gyarapítása címén felmerülő költségekre 6000 koronát. A vasfüggöny bérbeadási jogát a tanács magának tartja fenn. Az igazgató köteles a színház öszszes helyiségeit tisztán tartatni, a fűtés és világítás költségeit viselni, bár erről természetben a város gondoskodik. Az újabb világítási berendezés évi amortizációja címén az igazgató évi 1440 koronát fizet, az évad megkezdése előtt pedig 30.000 K. óvadékot helyez el a város letétpénztáránál. Az igazgató viseli továbbá a színház építési költségeinek amortizációját is, azonkívül fentartja a városi hatóságok részére rezervált helyeket minden előadásra. A pályázati hirdetményt a legközelebb adják ki. Bővebb felvilágosítást Schutták József I. aljegyző ad. 9BailBflBIIIIBi99BGEE A beteg Wason helyettesítése — A Dunántúl értesülése — Nauen, okt. 10. Washingtonból jelentik kábelen, hogy Lansing összehívta a kormányt, hogy teljhatalmú megbízottról gondoskodjék arra az esetre, ha Wilson állapota válságosra fordulna. Sajtócenzúra Olaszországban * A Dunántúl értesülése — Róma, okt. 10. A kormány elrendelte a sajtócenzúrát Olaszország egész területére. Fél millió a városi alkalmazottak ruháira Tárgyalások a pénzfedezet biztosításáról Pécs, október 10. (A Dunántúl tudósítóitól.) A városi rendőrök, tűzoltók, hegyőrök, erdőőrök, szolgák évi fizetésük mellett természetben kiszolgáltatandó ruha illetményben is részesülnek. Ez az illetmény békében évente két öltözet ruha, 2 pár cipő, egy fej éles csizma és másodévenkint egy köpönyeg meg egy sapka volt. A régi boldog béke óta azonban nagyot fordult a világ. Akkor mintegy 150—160 városi alkalmazottnak természetben való ruha és cipőellátásáról kellett gondoskodni. Ez évenként mintegy 18.000 koronát jelentett. A város akkor mintegy 5—6 millió koronával dolgozó költségvetésében ez a 18.000 korona nem okozott nagyobb gondot. A város mai költségvetése mintegy 10 millió koronát venne igénybe, de az alkalmazottak ruhával való ellátása azonban nem ilyen arányban növekedő kiadást mutat. Jelenleg 190 városi alkalmazottnak van természetben való ruha és cipőellátásra igénye. Ha egy ember ellátását vesszük csak alapul, még a tömeges rendelés esetén is, egy öltözet ruha 700, egy téli kabát 1000, egy pár cipő 300, egy pár csizma 700, egy sapka 100 koronába kerül. Csupán egy ember felruházása tehát 2800 koronát igényel. A 190 ember ruhával való ellátása tehát a városnak több mint fél milliójába kerülne. A háború alatt már épen az anyagbeszerzési nehézségek miatt a város kénytelen volt valamenynyire redukálni az alkalmazottak ruhával és lábbelivel való ellátását. De ugyanezért csökkenteni voltak kénytelenek még a jobb javadalmazással bírók is ruházati igényeiket. Az aránylag kis fizetésű városi alkalmazottak azonban a maguk erejéből semmikép sem tudtak és nem tudnak ma sem új ruhát venni maguknak. Tehát a városnak szociális feladata is a ruháról és lábbeliről való feltétlen gondoskodás. Viszont azonban az alkalmazottaknak is be kell látniuk, hogy az amúgy is nagy anyagi nehézségekkel küzdő város nem adhatja meg mindazokat a ruhaneműeket, amelyekre alkalmazottaiknak békében igényük volt, hiszen a magasabb rangú tisztviselők sem ruházkodhatnak békebeli igényeik szerint. A városi tanács mai ülésén arról tárgyalt, hogyan tudná biztosítani az alkalmazottak ruha és cipőilletményének beszerzésére szükséges összeget. Egyelőre 400.000 koronáról volna szó, aminek az előteremtése most nagy nehézségekkel jár. A tanácskozások további során azonban remélhetőleg sikerülni fog kellő megállapodást találni. OIOIOBOIOIOIOIOIO A németek kivonultak a balti tartományokból — A Dinámál értesülése — Berlin, okt. 10. A kormány rendeletére megkezdték a német csapatok hazaszállítását a balti tartományokból.