Dunántúl, 1919. november (9. évfolyam, 221-254. szám)
1919-11-09 / 236. szám
IX tvjomam. 236, «st«. ¥a$ántau tilt. november 9. A fejlődés i a természetben és a történelemben nem egyenes vonal. Hullámhegy és hullámvölgy váltakoznak a fejlő- dés vonalán. Hegy hegy után kiált, mélység mélység után kiált már akkor, amikor ezek még alig fogantak meg az eljövendő korok méhében Ezt a fejlődést nem a mából lehet megítélni és áttekinteni, épen annyira nem, mint a Kárpátok: hullámharmóniáját egy hegyszakadéknak mohos és nap nem látta odújából. És ma mégis sokan az odúba rejtőznek s ott bonyolítják le vérszegény filozófiájukat. Nem tagadju£, nagy volt az utolsó hónapok hullámverése. Zökkenő átrohanás az, ami a lelkekben történt. Tegnap még izzott a levegő egy új világ kialakulásának vajúdásában; ki nem forrott napok vérszínre festették a régi világnak és a megöregedett társadalomnak kontúrjait; eszmék vibráltak az egyik fejtől a másikig, amelyeken még az anyaméh melege terjengett. Ez volt a tegnap. Ebből a zavaros, forrongó, forradalmi tegnapból virradtunk át egy szempillantás alatt a mára. A mára, amelyben milliós tömegek nyitják meg a napraforgó ösztönével lelküket a napnak, a nagy napnak, a kétezer éves napnak, amely a múlté volt .... a kereszténységnek Cinikus tagadás és diadalmas életigenlés az a krét hullám, amely a lelkeket a végletből a végletbe sodorta. Az életnek ez örvénylése előtt állunk ma és sokak lelkéből tör fel az aggodalmas kérdés: mi lesz a holnappal? Nemcsak a lapos lelkek meglapulása ez a kérdés. Mélyen szántó lélekből is fölrianhat a kétség és a megdöbbenés: mi lesz a társadalommal, amely egy éjszakának választófalával két ilyen szobában el tudott lakni. Nincsen hát a fejlődésnek törvénye? Szeszélyek, imbolygó fantomok vezetnek? Nem. Nem szeszély, nem fantom, hanem törvény. A történelmi fejlődés törvénye, amely a szélsőségek kanyarulataiva s hullámaival jut el a lélek istenadta lelkéhez, az igazsághoz. A tegnap rombolt. Lerombolni a múltat minden értékével és eszményével: szeszély és bűn. Megbünhődtünk érte. Mai múltat viszszasiini minden bűnével együtt: szeszély és bűn. Megbünhődtünk érte. A múltnak nemzeteket feltartó, százados sziklái közé beleépíteni az uj és a legújabb kor eszméit: ezt követeli ma a történelmi fejlődés törvénye. Dr. Ti. Il Clemenceau programmja ..Minden erőszak szerencsétlenséget hoz“ Páris, november 8. Clemenceau miniszterelnök Strassburgban a programmbeszédében ezeket mondta a többek között : — Nem képviselőjelölt áll önök előtt, hanem egy vezér, akinek meg kellett szervezni a háborút, amíg el nem értük a győzelmet és meg nem köthettük a békét. A közélet embere áll önök előtt, akinek az volt a feladata, hogy véres időkben a legnagyobb felelősséget viselje és megvilágítsa azt az utat, amelyen Franciaországnak a jövőben haladnia kell. Németországról így emlékezett meg: — Mi biztosítottuk magunkat Németországgal szemben, most pedig nyugodtan akarjuk élvezni jogainkat és reméljük, hogy Németország megtér a civilizációhoz. Franciaország belső helyzetéről szólva kijelentette, hogy föltétlenül fönn kell tartani az egyház és állam■ szétválasztását és hogy ellenzi a köztársasági elnök hatalmi körének tágítását. Majd igy folytatta: — A munkásnak joga, hogy a vállalatokban szóhoz jusson, a vállalatsikerében hathatósan kivegye a maga részét és a vállalat vagyonában része legyen. Ha azonban a munkásnak igénye van arra, hogy jogát tiszteljék, úgy az idegen jogokat is tisztelnie kell A szocializmusnak csak akkor van értelme, ha ércbe foglalt idealizmus. A francia forradalomnak nem szabad azzal befejeződnie, hogy az egyik társadalmi igazságtalanság helyébe egy másik lépjen. Az ipari munkásnak nem szabad elfelednie, hogy kívüle még mezőgazdasági munkások is vannak, parasztok, akik a munkaórát nem ismerik. A munka és tőke áldatlan harcának meg kell találnia békés megoldását. Minden erőszak szerencsétlenséget hoz. A bolsevista terrorkhaoszba döntötte Oroszországot. Ettől a veszedelmes betegségtől Franciaországnak óvakodnia kell. Ezt a betegséget mindent megelőzően le kell küzdeni. Érthetetlen, hogy az egyesült szocialisták szolidárisnak jelentik ki magukat az orosz bolsevizmussal. Ez rendkívül sajnálatos eltévelyedést jelent. Fordulat a magyar politikában Megegyezés a liberális pártokkal — Koncentrációs kabinet alakul a héten — Bethlen István és Zichy János előtérben Vélemények a helyzetről Budapest, nov. 8. (A Dunántúl értesülése.) A magyar politikában a héten lényeges változás állott be. Sir George Clerk antant meghatalmazottnak és Horthy Miklós fővezérnek a politikusokkal folytatott tárgyalásai eredményre vezettek, amenynyiben sikerült a liberális pártokkal a megegyezést létrehozni. Ennek a megegyezésnek az eredménye előreláthatólag az lesz, hogy Friedrich Istvánt más politikus váltja fel a miniszterelnöki székben. Előtérben ez időszerint Bethlen István gróf és Zichy János gróf állanak. Megegyezés a liberálisokkal A fordulatot a liberális pártok vezéreinek Lovászy Mártonnak, Vázsonyi Vilmosnak és nagyatádi Szabó Istvánnak Sir George Clerkkel kedden folytatott tárgyalása készítette elő. A tanácskozáson csaknem kizárólag a budapesti karhatalom kérdése szerepelt és pedig oly irányban, hogy a karhatalom pártérdek szolgálatában ne állhasson. Sir George Clerk is hozzájárult e kérdés rendezéséhez. Ez okból csütörtökön Budapestre érkezett Horthy Miklós fővezér, aki elsőnek Friedrichet kereste fel. Délután Horthy Sir Georg Clerk lakásán találkozott a pártok vezéreivel, ott volt Lovászy Márton, Vázsonyi Vilmos, Varjasay Lajos, nagyatádi Szabó István és Garami Ernő. A tárgyaláson sikerült megállapodni és erről a következő okmányt adták ki: — A hadsereg Budapestre való bevonulása katonai diktatúrát nem fog maga után vonni. A hadsereg alárendeli magát az antant megbízottjának közremű-ködésével létrejött kormánynak. Azt a kijelentést is tette a fő- vezér, hogy a hadsereg polgári jogegyenlőség alapján áll és amint kérlelhetetlenül elfojtja a bolsevizmusnak még a csíráit is, nem fogja tűrni, hogy a hadse-reg bármely tagja a polgári jogi egyenlőség ellen izgasson. A tanácskozáson részt vettek: Horthy Miklós, Lovászy Márton, Vázsonyi Vilmos, nagy- katádi Szabó István, Garami Erzikő és Varjassy Lajos. Budapest, 1919. nov. 5. Lovászy Márton, Szabó István, Horthy, Garami, dr. Vázsonyi. Uj kabinet alakul A politikai válság ezzel megoldottnak tekinthető. A pártvezérek véleménye szerint a Friedrich István személyéhez fűződő megoldás végleg el van ejtve. Miniszterelnöknek Bethlen István grófot és Zichy János grófot kombinálják. A személyi kérdés vasárnapon előreláthatólag szintén megoldást nyer. Friedrich nyilatkozata Friedrich István miniszterelnök a helyzetről a következőkben nyilatkozott: — Az antant meghatalmazottja részéről csak az a kívánság merült fel, hogy egy liberális és egy szocialista politikussal egészítsük ki a kormányt. Szó volt arról is, hogy én, mint miniszterelnök hagyjam el a helyemet, mert a politikámat a körülöttünk lévő országok külpolitikai szempontból kifogásolják és vállaljak a kabinetben más tárcát. Szóba jött az is, hogy a választásokig, mint kormányzó vezessem az ügyeket és ez esetben a hadsereg is alám tartozott volna. A másik ajánlat az volt, hogy vegyem át a hadügyi és belügyi tárcát. Mindezekkel szemben a kormány álláspontja az, hogy koncentrációt csinál, én is hajlandó vagyok elmenni, de csak akkor, ha a párisi legfőbb haditanács biztosítékot nyújt nekünk bizonyos az ország létével, szabad mozgásával összefüggő nagy kérdések elintézésére. Minisztertanács A kormány tagjai minisztertanácsot, tartottak, amelyen megállapították, hogy kormányválság nincs. A kabinet tagjai Friedrichhel, mint miniszterelnökkel teljes mértékben szolidárisak. A miniszterelnök újból felveszi a tárgyalásokat az ántant meghatalmazottjával. Rubinek a helyzetről és az új alakulásról Rubinek Gyula földmivelési miniszter az új alakulásról ezeket mondotta többek közt: A Horthyval történt megállapodás és a közölt nyilatkozat megnyugtatás akart, lenni csupán bizonyos aggódó elemek részére, akik a diktatúrától, pogromoktól és egyebektől féltek. Egy percig sem lehet vitás, hogy Horthy továbbra is keresztény és nemzeti alapon áll. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a mai minisztertanács oly megbízással küldte ki Friedrichet és gróf Somssich Józsefet a Sir George Clerkkel való tárgyalások folytatására, hogy a keresztény és nemzeti irányból nem enged és a kabinet kiegészítésébe csak bizonyos engedmények fejében megy bele. Kibontakozás koncentrációval A kibontakozásnak egyetlen módja a koncentrációs kabinet alakultulása. Sír George Clerknak csupán ilyen értelmű kibontakozás támogatására van meghatalmazása. Kik a királypártiak? A Budapesten megalakult királypártnak, mint már említettük Somssich Tihamér a szalántai kerület volt képviselője, majd főispán az elnöke. A királypártnak tagjai többek közt a magas rangú katonatisztek nagy száma mellett Gaál Sándor, Kazy József, Grecsák Károly, Nechrebeczky György, Feilitzsch Berchtold, Bartha Albert, Pásztély István, Sándor László, Hevesi Simon főrabbi, Vary Albert főügyész, Holitscher Ernő. Uj pártalakulás ! Egy új magyar liberális párt alakítását vették tervbe. A mozgalomban Lukács László, Kálmán Gusztáv, Jakabffy Imre, Ráday Gedeon, Fejérváry Imre báró szerepelnek. Az új párt hajlandó támogatni az alakulandó új kormányt. Az új választások ! A nemzetgyűlési választásokat a következő módon fogják végrehajtani: Választójoga lesz minden 24 éves férfinak, tekintet nélkül arra, hogy tud-e írni és olvasni és minden 18 éves férfinak, aki legalább tizenkét hetet a fronton töltött. A nők 24 évtől szavazhatnak, ha írni és olvasni tudnak. A szavazás kötelező és titkos lesz. Csak az választható, aki 30 éves elmúlt. Az új választójogot rendeletileg léptetik életbe