Dunántúl, 1919. november (9. évfolyam, 221-254. szám)

1919-11-08 / 235. szám

Szombat i» uw» fies, üli. november 8« Előfizetési ár: Ig&z évre félévre . Negyedévre úgy bóra : 120 — 60- 30 — 10­Egy szám ára 50 fillér. Kiadóhivatal: Ly­cum-utca 4 szám. Kiadó telefonja: 222.DUNÁNTÚL Szerkesztőség: Lyceum-utca 4 szám. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint *Nyitér soronkint 2 kor A szegények isűrűn szerepelnek a lapokban. A szegények nevében gyűjtéseket rendeznek, a szegények javára táncolnak, mulatnak, a szegények tüzelőfájáról gondoskodnak, a sze­gényeknek igyekszenek, kedvez­ményt adni, a szegények sorsán akarnak segíteni és mégis változat­lan, egyforma sorsban találjuk ezt a szegénységet mindenütt. Vala­hányszor a­ szegények érdekében akciót kezdtek, mindenkor azokra a szegényeikre gondoltak, akik vagy a szegényházak lakói, vagy olyan elaggottak és elhagyatottak, akik önmaguk ellátásáról és fen­­tartásáról nem tudnak gondoskod­ni. A szegényeknek ehez a fajtájá­hoz tartoztak a kegyetlen sors ül­dözöttjei, azok a hadiözvegyeik és hadiárvák, akik kenyérkereső tá­masz nélkül maradtak. Ezek a sze­gények mindenki részvétét kell, hogy kiváltsák és kell, hogy addig, amnig intézményes rendelkezés nem javítja sorsukat, a társadalom sze­­retete gyámolítsa őket és segítse elfelejteni a gondokat és elcsende­­síteni a fájdalmat. Ezeknek a sze­gényeknek részvét ébresztő sorsá­ban a legszomorúbb azonban az, hogy a társadalom könyörületére vannak utalva. Az örök politizálás, a mindenre jutott pénzáldozat mel­lett az állam nem volt képes intéz­ményesen biztosítani az élet szá­nandó szegényeinek­ sorsát, nem volt képes rendszeres intézkedés­sel megoldani a szegényügyet A szegények elasztikus fogal­mát vizsgálva, azt találjuk,­­ ez a fogalom egyre jobban tágul és a szegényházak, népkonyhák falain túlterjedve magába foglalja a tár­­sadalomnak azokat a dolgozó tö­megeit is, akik a legintenzívebb munka mellett sem képeseik megél­hetésüket zavartalanul biztosítani. Hivatalnokok, minden rendű és­ rangú tisztviselők, munkások még­ a szegényházak és népkonyhák;­­szegényeinél is szegényebbek, mert­ a szemérem elnémítja bennük az új életküzdelem hangos kitöréseit.'' -Várjon ki gondoskodik ezekről?! Ezek a sok ezren élő, dolgozó sze-­ génye­k azok, akik megadással hord­ják vál­láikon a munka terheit és ezek a szegények azok, akik egyik­ napról a másikra élve, nem képe­sek szükségleteikről előre gondos­kodni és beszerezni, az alkalmakat kihasználva, mint a tehetősek, ha­nem napról-napra szerzik be mind drágábban és drágábban az élet­­fentartáshoz szükséges eszközöket. Ezekn­ek a szemérmes szegények­nek életgondjait megkönnyítendő, miért ne lehetett volna állami vagy helyi hatósági uton segítségükre sietni és olcsóbb áron beszerezve a téli élelmiszer szükségletet szá­mukra biztosítani?! Az életgondok­nak növekedése mérsékli a munka­­lendületet, a végzett munkával arányban nem lévő küzködés lelo­­hasztja az ambíciót, a dolgozóikénak meg nem becsülése veszélyezteti a morális érzéket, de fokozza az el­keseredést, az elégedetlenséget s mindazt, ami jóra nem vezet. Ezért kellene a szemérmes szegények kérdésével is foglalkozni. három utcai rablótámadás A pécsi közbiztonság újabb válsága Pécs, november 7. (A Dunántúl tudósítójától.) Több hónapon keresztül rend és nyugalom volt a pécsi utcákon. Mindenki nyugodtan járhatott a dolgai után és biztonságban térhe­tett haza az esti órákban is. Pár nap óta azonban úgy látszik, kezd visszatérni az a betyárvilág, ami a tavaszi hónapokban rettegetté tette a sötét pécsi utcákon való közle­kedést. A csend és nyugalom békés hó­napjai után tegnap este három ut­cai rablótámadás zavarta meg a város közbiztonságát. Az egyik tá­madás a sétatér közvetl­en közelé­ben, a Radonay­ utcában történt. Két előkelő köztisztviselő a ka­tolikus körből tért haza esti fél 9 óra tájban. A Radonay-utca elején három ismeretlen támadta meg őket és pénzt követeltek tőlük. Az egyik tisztviselő rájuk szólt, hogy térjenek ki az útból és engedjék őket hazamenni. Erre a támadók egyike fején megszúrta. A tisztvi­selő erre futásban keresett mene­külést. Ezalatt a másik tisztviselő­től a támadók elvették az arany­óráját és láncát. De a város szívében, a pécsi pos­ta és távirdaigazgatóság palotájá­nak környékén sem rózsásabbak a közbiztonsági állapotok. Tiefen­b­a­cher Ference, a Dunagőzhajó­­zási társaság felügyelője ugyancsak esti fél 9 óra tájban igyekezett a Deák­ utcán végig lakása felé. Épen amikor a postaigazgatóság épülete elé ért, őt is 3 ismeretlen egyén támadta meg. Mivel egyma­ga fegyvertelenül amúgy sem véd­­hette magát, kénytelen volt enged­ni, hogy megmotozzák. Ennek a műveletnek során az útonállók el­vették az aranyóráját, aranyláncát, egy brilliáns gyűrűjét, a jegygyűrű­jét és mintegy 250­0 pénzét. Tie­fenbacher kára közel 10.000 ko­rona. A harmadik rablótámadás ne­gyedik áldozata Gavecsán Im­re mozdonyvezető, aki a Malom­utcán át iparkodott hazafelé teg­nap esti háromnegyed 9 óra táj­ban. Neki is három ismeretlen áll­ta útját, akik elvették nikkel órá­ját és ezüst óraláncát. Annak idején a rendőrség és a megszálló szerb csapataik parancs­nokságának megértő erélyes intéz­kedése rendet teremtett és több hónapon át biztosította a pécsi pol­gárság nyugalmát. Remélhetőleg a rablóvilág ez újra­éledésekor szin­tén sikerülni fog megszüntetni a kezdődő utánál­lások sorozatát, amely miatt a polgárság körében máris általán­os nyugtalanság érez­hető. Az idegenek kiutasítása Pécsről Eddig 800 egyént utasítottak ki P­é­c­s, nov. 7. (A Dunántúl tudósítójától.) A város hatósága nagy körülte­kintéssel és szigorral folytatja az idegenek kiutasítását a városból. A mai napig összesen 800 egyénről állapították meg, hogy nem­ ide valok. Ezeknek tehát el kell hagyni a várost. A kiutasítást a rendőrka­pitányság foganatosítja, amelynek során már több százan el is hagy­ták a várost a demarkációs vona­lon túlra induló vonattal. A ma délután tartott tanácsülésen is a kiutasításokat tárgyalták és ismét sokan kerültek a kiutasítottak jegyzékébe. A rendőrkapitányság szorgalmazni fogja, hogy akiket ki­­utasítottak­, azok minél hamarabb el is hagyják a várost". A tanácsülésen elhatározták, hogy a kiutasítottak névjegyzékét köztik a lakáshivatallal. A kiutsi­untak közül ugyanis sokan v­an­nak, akiknek több szobás lakása van. A lakáshivatal minden egyes i­lyen felszabaduló lakást nyilván tart " A kiutasítás minden városban a legnagyobb szigorúsággal folyik, már csak azért is, hogy a városok, saját illetőségű lakásainak lakása.. .biztosíthasson, így Szabadkáról már eddig is több ezer nem oda valót utasítottak ki. Pécs város tanácsa is kénytelen a legnagyobb szigorúsággal kezelni az ügyet, mert a lakásínség Pécsett is elérte a legfelsőbb fokot. A lakáskérdés enyhítésére minden alkalmas esz­közt fel­használ a város hatósága. A nem ide valók kiutasható tehát még tovább folytatódik és így le­hetséges, hogy a felszabaduló la­kásokkal a lakás mizérián némileg segítenek. ■ M Szociális törvények Romániában — A Dunántúl értesülése, — Lyon, nov. 7. Bukarestből jelentik: Maniu, az erdélyi kormány elnöke nagy programjabeszédet tartott a román politi­káról. Beszédében kijelentette, hogy Ro­mániában bevezetik a szociális törvénye­ket. Az első reformokat a progresszív hadiknyereségadiónál tervezik. Ausztria nem ismeri el a figgetlen Bajorországot — A Drwdatal értesülése — B­é­cs, nov. 7. Bajorország kérte Ausztriától Leiien bajor kommunistavezér kiadatását. Az ausztriai kormány erre vonatkozólag kije­lentette, hogy ily­en ajánlatokat csak a né­met köztársaság tehet. Lengyelország ratifikálta a békeszer­ződést — A Dunántúl értesülése —­­Varsó, nov. 7. Pilsudski lengyel álla­mé ratifikálta a versaillesi szerződést. Az S. H. 9. parlament — A Dunántúl értesülése — B­e­l­g­r­á­d, nov. 7. Politikai körökben hire jár, hogy az el­lenzéki block a jövő hét folyamán tilta­kozást jelent be, mert a parlamentet nem hívják össze. 400.000 koronát találtak a testére ragasztva ................... Pécs. nowf. (A Dunántúl értesülése.) Egyik múltkori számunkban megírtuk, hogy az egyik jugoszláv határállomáson elfogunk egy eszé­ki nőt, aki 400.000 koronát, akart Jugoszláviába csempészni. Az Agramer Tageblatt a csempészés részlvte.­­i­ most a következőket írja: K­ö­h­­n­e­r Richárd déli vasúti tisztviselő S­p­i­t­­­e határállomáson értesítést kapott az osztrák leib­­nitzi állomásról, hogy ott bizonyos Glück Júliától másfél millió le­bélyegzett jugoszláv bankjegyet, koboztak el. A nő azt vallotta, hogy a pénzt egy m­a­g­y­ar kereske­dőtől kapta, hogy vigye Eszékre. Bevallotta továbbá, hogy a társa­ságában volt egy másik nő, akinél hasonlóan ,sok csempészett pénz van, aki azonban tovább utazott. Az osztrák vasutas felhívta Köhler Richard figyelmét a nőre, aki mit sem sejt. Amint a vonat Sprije állomásra ért, Köhler Richard felkutatta a vonatban a jelzett nőt, akit meg is talált az egyik hálókocsiban. Köhler megvizsgáltatta a nőt, aki­nek a ruháiból sok ezer korona került elő. A vizsgálatot tartó Köhler csakhamar szenzációs fel­fedezésre jutott. Megállapította, hogy a nő teste tele van ragasztva ezer koronásokkal. Nem kevesebb mint 400 darab ezer koronást szed­tek le a nő testéről. A pénzt ter­mészetesen elkobozták. A vizsgá­latot­ elrendelő Köhler Richárd megállapította, hogy a nőt Klein Máriának hívják és hogy a, 400.000 koronát Magyarországon kapta az­­­­zal a megbízatással, hogy Zágráb­ba vigye. tim­oogyi­s 8—10 milliárd vagyonadó Pécs, nov. 7. (A Dunaidul értesülése.) Reisch dr. az új osztrák államtitkár Ausztria pénzügyi terveiről a következő­ket mondotta: — Még mindig pénzérték , krízisben szenvedünk. Céltalan volna tehát pénz­ügyi program­mot összeállítani, nrm kell inkább törekednünk, hogy pénzünk érté­ke megszilárduljon. A korona értékéről beszélni sem lehet, mert annak csakugyan 3 centimes értéke van. Meg kell várnunk a lecsendesedést és türelmesen dolgozni a pénzértékünk megszilárdulásán. Reisch dr. államtitkár felsorolta a ter­veket, amelyekkel az államháztartás egyensúlyát helyre lehetne állítani. Első­sorban tekintetbe jönne­ a vasúti, posta és távírda díjszabás felemelése. Szükség volna a cukorhasználat megadóztatására. Az adózási rendszert új alapokra kell fek­tetne Lesz forgalmi és luxus­cikk-adó, fel­emelik az örökségi­ adót, a bélyeg és il­leték­díjakat. A vagyonadót is bevezetik. A részvénytársaságokat kétszeresen adóz­tatják meg ezután. A vagyonadóból be­folyó jövedelmet 8—10 milliárdra teszik. A vagyonadó kétharmad részben a hadi­­kölcsönök beváltására fog­ szolgálni, a­melynél 75%-ot vesznek tekintetbe.

Next