Dunántúl, 1920. május (10. évfolyam, 75-97. szám)

1920-05-23 / 92. szám

. Lemondott a magyar békedelegáció Budapest, máj. 22. A m­agyar béke­­delegáció lemondott, mert nem érzi ma­gát jogosítottnak a békeszerződés alá­írására. Apponyi Albert gróf a béke­delegáció utolsó ülésén ezeket mon­dotta : — A békedelegáció, sajnálattal kell megállapítanom, nem érte el működé­sével azt az eredményt, melyet óhajtott volna. Az antant hatalmak a békeszer­ződés végleges szövegét annak világos megjelölésével, küldték meg, hogy ez a szerződés végleges és ezen többé vál­toztatni ,nem lehet. A jegyzék tehát, bár nincs meg az ultimátum nyers formája, kijelentésében mégis ultimá­tumszerű. A békedelegációnak nem állott lehe­tőségében, hogy ezt a szerződést ma­gáévá tegye. Éppen ezért a békekon­ferencia azt a kérdést intézvén hozzánk, hogy a békedelegáció magát felhatal­­mazottnak tekinti-e a békeszerz­ődés aláírására, a delegáció legfőbb meg­­bízottainak tanácskozásán az a nézet alakult ki, hogy a békedelegáció, mint olyan, nincs felhatalmazva arra, hogy a békeszerződést aláírja. Ezzel nem érintem azt a kérdést, hogy az ország részéről az aláírás megtörténjék-e vagy sem. Ezzel a békedelegáció tevékeny­sége elérkezett befejezéséhez. Az ered­mény nekem nem csalódás, mert is­merve az általános helyzetet, a béke­­szerződés lényeges módosítására nem is számítottam.­­ A feltételek ultimátumszerű áta­dása és hozzánk juttatása jelenti a leg­mélyebb pontját a lecsuszamlásnak, ahova a nemzet jutott. Egyszersmind azonban érezzük a helyzet javulásának lehetőségét s a kibontakozásnak kez­detét, melynek létrejöttében egy pilla­natra sem kételkedtem. Ezután Apponyi a békedelegációt feloszlottnak jelentette ki. _** tsEsn, ?8Sáls^gp H9% 1826. május 23 Előfizetési ár Előfizetési ár *a» *o toljíe«: sates Egész évre . 80 200 félévre . . 90 100 Negyedévre . 45 50 Egy hóra . . 15 1? Egy szám éra helyben * 1 30 fillér ' Egy szám ára vidékér. 139 ftUér ^adóhivatal t kff<BBí3r»otea 4 saAm» ***íM telefonja: 222. ■'ftjeaar “íSlí Szerkesztőség: Lfíteam~uíen 4 &**«-». Szerkesztőség telefont* £50. szám» kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint Nyilttér eoronkint 2 kot Az SHS parlament elnökjelöltje Belgrád, május 22. A Domovina ér­tesülése szerint a belgrádi parlament elnökjelöltje Medakovics Bogdán. A bolsevisták nem foglalták el Tifliszt Basel, május 22. — A Havas ügy­nökség megcáfolja azt a hírt, hogy a szovjet csapatok megszállták Tifliszt. Az orosz vörös csapatokat a Kaukázusból a lengyelek ellen rendelték él a tifliszi offenzíva abba maradt. Véres zavargások Teschenben .Mährisch-Ostrau, május 22. — Teschenben a népszavazás területén a lengyelek megtámadták az úgynevezett sziléziai házat, amelyet kiraboltak és feldúltak. Később sok ezer lengyel özönlött át Trynikből Teschenbe és a boltokat rabolni kezdte. Megostrort­ol­­ták a fogházat is és a lengyel rabokat szabadon engedték. A lengyelek elől az antantbizottság tagjai is elmenekül­tek. Estefelé francia gyalogság verte szét a tüntetőket. Millerand a francia-angol egyetértésről P­­­r­­­s, május 22. — Millerand a hythei értekezlet eredményéről a hírlapírok előtt a következő nyilatkozatot tette: — Megegyezésre jutottunk angol kartár­­sainkkal számos kérdés és általános irányelv tekintetében. Úgy találtuk, hogy őket ugyan­az az engedékeny szellem hatoda át, mint minket. Amikor elváltunk egymástól, kölcsö­­nösen meg voltunk elégedve azokkal az álta­lános természetű határozatokkal, amelyeket közösen hoztunk. Természetesen számos részletkérdés vár még szabályozásra. Ez a szakértők dolga lesz, akik rendelkezni fog­tak erre a célra megfelelő szabadidővel, ami­nek mi híján voltunk és akik annál könnyeb­ben dolgozhatnak együtt, mert tudják, hogy mi teljes egyetértésben vagyunk. A pénzügyi szakértők esz­tendő­­ben fognak a napokban 0 SS és idill. I A népszövetség megalakulása.­ ­ Róma máj 22. Rómában csütörtö­­­­kön délelőtt hirdették ki a kapitoliumon, s ünnepies nyilvános ülésen, a népszö­­­­vetség megalakulását. A legyőzött ál­­l­­antok még nem vesznek részt, de azt­­ hiszik, hogy a mai értekezlet eredm­é­­­­nyeként meg fogják őket hívni a­­ pénzügyekben tartandó népszövetségi­­ értekezletre. A magyar nemzet­gyűlés elnapolta magát Budapest, május 22. A magyar nem­zetgyűlés tegnapelőtt folytatta a fővá­rosról­ szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát. Szterényi József védelmébe vette Budapest közönségét. A felekezeti tü­­relmességet és a keresztény szeretetet ajánlja. Pető Sándor tegnapi beszéde közben Barna Szabó József azt kiáltot­ta : „Honnan vette Bárczy a millióit?“ erre Bárczy István most válaszolt. Honnan veszi a jogot Szabó, hogy őt megvádolja. Neki nincsenek milliói, ha lenne, úgy azt becsületes munkával szerezte volna. Bizonyítást kér, mert e nélkül a vád rágalom. Barna Szabó válaszol. A lapban olvasta, hogy Bár­czy másfél millióért adta el svábhegyi villáját, holott az előtt adóssága volt. Bárczy: Nem igaz! (Nagy zaj.)" Bárczy válaszában azt mondja szegény ember volt, ma sincs számottevő­ vagyona, házat pedig nem adott el. Bárczy­­ ezután a törvényjavaslathoz szól. Simányi Semadam Sándor miniszter­elnök a várt békenyilatkozat helyett­­ napirend indítványt tett, hogy a gyűlés halassza el magát a jövő szerdára, s­­ Patlavilinek az idei termés biztosí­ j­á­rásáról, Gyömörey Györgynek az ipari­­­­ és mezőgazdasági termékek árairól !­s szőló interpellációjával az ülés végett !­s­ért. Legközelebb május 26-án ül össze­­ a magyar nemzetgyűlés. A magyar termés biztosításai Budapest, május 22. — Rubinek­­ Gyula földművelésügyi miniszter a­­ nemzetgyűlésen elhangzott interpellá­­­­cióra kijelentette, hogy az ellátatlanok­­í­ról gondoskodnak, de a termést valuta­­­­javításra használják fel. A birtokosokat­­ adószerűen bizonyos mennyiség leadá­­­­sára kötelezik. A kivitelre kerülő meny­­­­nyiséget monopolizálni fogják. Csak a­­ határon belül lesz bizonyos fokig sza­­­­bad a forgalom, a kivitel a szövetké­p­­­zetek útján történik. A kamara és a francia szocialisták Páris, május 22. — A kamara teg­napi ülésén Daudet beszéde alatt viharos jelenetek törtek ki, amikor a Confederation Generale du Travail-t és a szélső­baloldali szocialistákat azzal vádolta, hogy ezek a németekkel és a bolsevikekkel együtt állandó összeköt­tetést szerveztek. Felszólította a kor­mányt, hogy az agitátorok ellen szigor­ral járjon el. Svájc belép a népszövetségbe Genf, május 22. — Vasárnap volt a nép­szavazás, amelyet abban a kérdésben ren­deltek el, hogy Svájc csatlakozik-e vagy sem a népszövetséghez. A szavazás végleges ered­ménye még nem ismeretes, de az eddig nyil­vánosságra kerüt szán­adatok alapján máris­­ megállapítható, hogy a kantonok többsége a j­ó csatlakozás mellett szavazott. I­t­i Bcrrikádharcok Toulouseban js Berlin, május 22. A francia kormány i­s a legszigorúbb rendszabályokat léptet- t­t­te életbe a sztrájkolók ellen. Csütörtö­­i­­­kön egyedül Párisban száz letartóztatás­­ történt, legtöbbjük orosz bolsevista volt.­­ Toulouseban a sztájkolók elbarikádoz- t­ták magukat az utcákon és harcba eme­­l­­yedtek az ellenük kivezényelt katona­sággal. Tourban merényletet követtek el egy vonat ellen. ■ Háború után Pécs, május 20. — A franciák elleni három koalíciós háború s ezeket kö­vető 1809. évi hadjárat költségeit a mi államunk úgy teremtette elő, hogy ak­cióba léptette legkészségesebb szövet­ségesét, a bankóprést és az országot elárasztotta papírpénzzel. Az emberek eleinte megörültek a bankózápornak, s csak később vették észre, hogy be­csapódtak, mert a pénz mértéktelen szaporodása értékének alázuhanását­­vonta maga után. Mikor a papírpénz a forgalomban névértékűnek négy­ötödrészét­ már el­vesztette, akkor az az állam 1811. évi f­ebr. 20-iki rendelettel hivatalosan is végrehajtotta a devalvációt. Ehhez se se-, se felülbélyegzésre nem volt szük­sége, még „bon“-t se adott. A bankó­prés még bírta a munkát, újabb ban­kókat nyomatott tehát és határidőt tű­zött ki, melyen belül az előbbeni pa­pírpénzt az újabb ellenében beváltani kelled, a beváltásra jelentkezőket pedig beváltó közege által igy fogadta: a te pén­ed hónapok óta ereded értékének csak egy ötödrészét éri meg a való­ságban, ennélfogva kapsz most ötforin­tosodott uj egyforintost, század#áári *j húszforintot. A gondolat nem volt uj, az állam elleshette akármelyik fizetésképtelen kereskedőtől, aki hitelezőinek húsz százalékos kiegyezést kínált föl. A be­váltásnál kapott új pénznek „bevágó cédula* (Einlösungs Schein) volt a hivatalos neve, de ez utóbb „váltó­­pén­z “-re, sőt a magyarban is „sein“­­ra rövidült. A „beváltás” leple alatt az áll«« e szerint a régi bankó kibocsátása­kor vállalt adósságának nyolcvan percent­­jét minden további nélkül lerázta ma­gáról, illetve a papírpénzben fekvő összes vagyont ilyen arányban elko­bozta. Az elevenbe vágó erőszakos finánc-operáció romboló hatása elkép­zelhető. Általános gazdasági krízis mel­lett a perek légiója is támadt hitelező és adós, lakásbérlő és háztulajdonos, földbérlő és bérbeadó között. Az em­berek nem tudták, m­ennyivel tartoznak egymásnak, saját vagyoni állapotukkkal se voltak voltak tisztában. „Az erőben volt jó rendnek megzavarásából — mondja erre egy kir. rendelet — a köz­­nyugalomra veszedelmes következések közelgetnek, a közcsendességnek fön­­tartására a célnak megfelelő ««közöket elhalasztani neat lehet. E fölött« súlyos és sirgető környölállánokról indíttat­ván“ a király egy „fizetési szisztémát“ vezetett be, ahhoz kötelező értékskálát csatoltatva, mely a bevont bankó for­galmi értékét 1799 jan. 1-től 1881. márciusig hónapról hónapra fix tétel­ben megállapította. Az ezen időszakban keletkezett fizetési kötelezetségeknek a skálában föltüntetett értékmutató szám relációjában kellett eleget tenni, még pedig az uj váltópénzben, mert más papírpénz nem maradt érvényben. Ha például valaki 1806. májusban 800 írt. kölcsönt vett föl és az az uj f­zetési szisztéma életbeléptetése után visszafizetni akarta, először is megnézte a skálát, mely mondott időben 160-et mutat, vagyis azt, hogy a kölcsön fölvételekor 160 frt. papírpénz értéke felelt meg száz frt. tényleges értéknek; s ebből azután helyesen azt lehetett kö­­vetkeztetni, hogy az 1906. májusi 800 frtos tőkében annyiszor van száz forint valóságos érték, ahányszor a 160 a­­ 800-ban megvan. Minthogy ötször van­­ meg, tehát a 800 frtos tartozás 500­­ frt. befizetésével egészen kiegyenlítődik.­­ Az 500 frt. csak váltópénzben volt kö­vetelhető, ha a hitelező a 800 frtot annak idején papírpénzben adta: Cserkuti. Nitti kormánya megalakul Róma, május 22. — Nittinek sikerült a katolikus néppárttal megegyezni és igy az új minisztérium rövidesen megalakul. — Pünkösd. A Szentlélek eljövete­lének napja a kereszténység egyik leg­nagyobb ünnepe. Karácsony, húsvét, pünkösd, ez a három egyenrangú fő­ünnep, ezek szerint igazodik az egész egyházi év a maga harap fő ünnep­körével. Pünkösd is kettős ünnep, sőt egyházilag harmadik napja, kedd is elsőrangú ünnep, de ezt polgárilag nem tartják. Pünkösd ünnepének ki­zárólagos oktávája van, amely alatt szerdán, pénteken és szombaton van a kántorböjt.­ Az ünnepeken az összes templomokban ünnepi isteni tiszteletek lesznek. A székesegyházban pünkösd vasárnapján délelőtt osztja ki a me­­gyéspü­spök a bérmálás szentségét.­­ Az árvák napja óriási arányai­ban mindjobban kezd kibontakozni. A rendezőségnek sikerült a város előke­lőségeit védnökökül megnyerni, a fő­védnökséget pedig gróf Zichy Gyula megyéspüspök és Zichy Lujza grófnő vállalták. A jótékonyság e nagy ünne­pét az összes pécsi jótékony asztal­­társaságok karöltve rendezik. A dél­előtti gyűjtés alkalmából a helybeli ci­gányzenekarok rendeznek sétahang­versenyt a Sétatéren és a Színháztéren. Délután 2 órakor feldíszített kocsikkal és ssere­kpáro­kkal a Széchenyi térről díszmenet indul a Tetyére, a­melyben a pécsi önkéntes tűzoltótestület és az iskolák cserkészcsapatai is résztvesz­­nek. A Tettyén a tűzoltók és a cser­készek érdekes mutatványaikkal, a da­lárdák és zenekarok pedig elsőrangú műsorral fogják szórakoztatni a közön­séget. A romok között három kabaré­előadás, a fensikon konfetticsata és értékes tárgyakból összeállított tombo­lajáték lesz. Ezenkívül a látványossá­gok és mulattató versenyek egész so­rozatáról gondoskodik a rendezőség. Végül este a Nőegylet helyiségeiben és a Sörházban rendezendő táncmulat­ság fejezi be az ünnepnapot. — A tettyei népünnep. A Tettye fensikon pünkösd vasárnap a nőegy­­ik­t javára három dalárda közreműkö­désével rendezendő népünnepély hang­versenye a következő: I. a) Szózat, Huber Károly, b) Sáros földben virág nem kél. Lányi Ernő. Énekli a pécsi polgári daloskör. II. Népdal egyveleg. Énekli a bőrmunkások dalköre, ill. a) Száz szál gyertya. Fráter nóta. b) ór­aégen. Szerenád. Énekli az Ébredés dalosköre. Hangverseny kezdete fél­­ órakor. Színházi zenekar. Konfetti csa­ta. Karika dobás, bor, pezsgő, füstölt hús, liszt nyereménytárgyakkal. Virsli, sósperec, sör árusítás. Az ünnepély kezdete 3 órakor. Belépődíj 5—3 Le­rena. .. — A­ gázgyári és ku­lak­itelepi sztrájkok ügyé­ben az iparhatóság ma délelőtt békéltető tár­gyalást tartott. A tárgyalás kezdetén a gáz­gyár 16 százalékos béremelést ajánlott a mun­kások 38 százalékával szemben. A villamte­­lepiek pedig úgy módosították kívánságaikat, hogy heti 20­0 drágasági segélyt és 30 szá­zalék béremelést kérnek. Az iparhatóság a gázgyáriaknál 20 százalékos béremelést java­solt, a villamtelep igazgatósága azonban még nem adott érdemleges választ a módosított kívánságokra. Hétfőn délelőtt újabb tárgyalás lesz, amelyen előre láthatólag megtörténik a megegyezés.­­ A kereskedők testületének jó­tékonysági akciója során eddig 185-en­ szemérmes szegény kapott 200—-3000 koronáig terjedő segélyt. Ezenkívül a köztisztviselők konyhájának 5000, a magántisztviselők és­ alkalmazottak egye­sületének 10.000 koronát adtak át. A kereskedők testülete ez után is kéri a segélyt kérőket, hogy a segélyért ne je­lentkezzenek személyesen, mert azt úgy kézbesítik. — F. hó 20-ától kezdődőleg Ember Dezső hegedűművész mint kar­mester az „Otthon“ kávéház terraszán hangversenyezik. — Pankhurst Silviát, a női jogok előharcosát a londoni rendőrség letar­tóztatta, mert az angol csapatok kö­zött bolsevik tanokat hirdetett.

Next