Dunántúl, 1920. július (10. évfolyam, 122-147. szám)
1920-07-27 / 144. szám
holism 144* ram* Szerda fies* 1320 ittltes 23. WWWWWWWWWWWWWWWW. &iW«»et*«Síttérrt . 340 ItttiSU 308 P&6vre, 539 154 Megyecévram 73 kára . . 28a Ügy eeáis in helyben i*a* mér tzim ára wdéisa* ts\e ftu«v Kiadehivatai: iapaeata-trtca 4. aai«. $tM4 rei«s*.»é* > 12S. 5serkeszt6*eg. Lfrram-trtM 4, az ét». faer treaziós éf felei o»» 450. nim. &é»r*Un)un nim tánst rissz». BitótíH dí(szabi ixtrw' í*f«ttéT *pro*tmí 4 kei A városi adminisztráció kérdése mindegyre szélesebb körök érdeklődésének tárgya lesz. Hogy ez az adminisztráció a hat évet meghaladó háborús viszonyok folytán mindinkább a közellátás kérdései és velük kapcsolatos pénzügyi kérdések körül forog, annak magyarázata a dolgok történelmi fejlődésében fekszik. Az anyaghiány, és a beszerzés, a szállítások nehézségei miatt a város magistratusa kénytelen volt szervezetét a közellátás szolgálatába állítani. Ez ellen tartozzon valaki a vagyonos vagy vagyontalanok osztályához, legyen burzsoá, keresztényszocialista vagy szociáldemokrata, ha nem elvakult érdekember — s ilyenek minden részről találkoznak — kifogást nem tehet. Hatósági beszerzés és szétosztás nélkül olyan gazdasági anarchia keletkezett volna, amibe jobban belesírna a város mint a cédularendszer kellemetlenségeibe és a közellátás utóbajaiba. Válságos időkben hatóságilag kellett szabályozni a beszerzést és az elosztást. Korlátozni kellett elemi életszükségleteink körül az áruuzsorát így is mérhetetlen sok baj és visszaélés volt. E nélkül elviselhetetlen lett volna. Zsírellátásunk, míg a Hajdu-féle két balkezű beavatkozás tönkre nem tette, a legrendezettebb volt széles Magyarországon. Józan eszű, igazságos szándékú pécsi lakos tehát ezért nem támadhatja a tanácsot. Az egyszer lebélyegzett pénz pedig valutáris tekintetben teljesen elevonotta a pécsi piacot, egyenesen válságba sodorta azt. Ugyancsak ezen körülmények tették lehetetlenné a városi adminisztráció rendes, törvényhatósági ellenőrzését E tekintetben a kivételes állapotok csakugyan sérelmet ejtettek a demokratikus ellenőrzés és irányítás azon formáin is, amit régi, elavult városi törvényünk különben lehetővé tett volna. Ezért azonban a városi tanácsot éppen oly kevéssé lehet felelőssé tenni, mint a vesztett háborúnak sok más súlyos káros következményeiért. Mindez amint a város közönségére nézve, úgy a magisztrátusra nézve is adott helyzet volt. Tagadhatatlan, hogy a város közönsége amint kellőleg nem ellenőrizhette úgy nem is irányíthatta a város közigazgatását. Hogy megbízottjai a város közönségével való állandó, hivatalos, a felelősséget megosztó és elhárító érintkezés nélkül adminisztráltak, ez nálunk a háborús állapotnak velejárója volt. Ebben a demokráciának, amely a közvetlenül érdekeltek bevonásával akarja a közügyet vezetni, irányvonalai elmosódtak, de csak annyiban amennyiben elmosódtak Európán szerte azon államokban, ahol a közhatalomnak letéteményesei a törvényhozó és kormányzó megbízatásaikat egy újabb törvényes választásig kötelességtudásból és a helyzet parancsolta kényszerből megtartják. így történt ez formákban eltérőleg, de lényegében egyezőleg minden háborús államban. A győztes Angliában és Jugoszláviában mint a legyőzött Németországban és Magyarországban. Ennek a nagy európai áramlatnak hullámverésein vergődik most kis Pécs városunk. Ebből a szemszögből kell megbírálni az utóbbi évek városi adminisztrációját. Hogy ez jó volt-e vagy rossz? Minden részletében előrelátó és lelkiismeretes? Csak úgy lehetett és úgy kellett-e intézni mindent mint ahogy történt —: mindez más kérdés. Ez előbbiek a jogkérdéshez, az utóbbiak a ténykérdéshez tartoznak. A felelősségre vonást nem engedi elsikkadni a polgárság sem a munkásság. De bizonyára érzi ennek kötelezettségét a város vezetősége is. A város közönsége csak az eléje tárt adatok és a visszamenőleg lehetővé tett vizsgálat alapján adja meg a fölmentést vagy indít büntető eljárást. Ez elé a vizsgálat elé csak az egyoldalú pártpolitika, nem a a demokrácia, hanem a tajtékzó demagógia vághat. Ez az utóbbi képes lenne dilletánsokkal kísérletezni ott, ahol évtizedes tapasztalatok szaktudása is nehezen állja helyét. .(•). Az SHS, kabinetválság 11 Belgrád, július 27. — Vesznics dr. miniszterelnök az utóbbi napok izgalmai folytán váratlanul és súlyosan megbetegedett. Abban az esetben, ha betegsége huzamo s sabb ideig tartana, politikai körök azt fogják javasolni a régensnek, hogy hívja haza Pasicsot Paksból, hogy ő oldja meg a jelenlegi politikai krízist. Belgrád, júl. 27. — A miniszterválság ügye kiéleződött. A tartományi kormányok betöltése miatt felmerült differenciák csaknem áthidalhatatlanokká lettek. A parlamenti elnökség körül is nehéz a helyzet. A demokraták a maguk részére követelik, ezt az állásit, a parlamenti egyesülés pártjai azonban nem enged ebben a kérdésben. Panics előtérben Berinkey vallomása a népbiztosok ügyében Budapest, július 27. — Hétfőn a népi biztosok perének tizenhatodik tárgyalási napján a tanuk kihallgatását kezdték meg Berinkey Dénes dr. volt miniszteltökkel, aki sok iratot hozott magával. Elmondta, hogy az októberi forradalom előtt nem érintkezett forradalmi tényezőkkel. Az esetmények aggodalommal töltötték el. Try igazságügyminiszter távozásáról a hivataloban értesült. Az utcán Ládár Istvánná, a későbbi népbiztossal találkozott, akitele volt nemzetiszinű szalagokkal. Utódja Buza Barna csak ideiglenesen vállalta a tárcát és mindjárt az ő igazságügyminisztersége került szóba, amit a felesége ellenzett. Ő a bírói kar mostoha anyagi helyzete miatt vállalta el a tárcát. November 2-án kereste egy ügyvéd Károlyi megbízásából. Majd a miniszterelnökségre hívták. Itt Lovászyval tárgyalt, akit erre Károlyi felhatalmazott. Berinkey első kérdése az volt, mikép állnak a királlyal. Lovászy elmondta, hogy a király nagyon el volt keseredve, Batthyány sirógörcsö kapott. Károlyi pedig azt tanácsolta, hogy a király ne mondjon le, de engedje meg, hogy a köztársaság gondolatával foglalkozzanak. Ekkor mentette fel a király a kabinetet esküje alól. Ő hangsúlyozta, hogy ragaszkodjanak a törvényességhez. A bírói kar részére külön státust és munkatársai megválasztásában szabad kezet kért, amikor a miniszterséget vállalta. Délután már meghívót kapott a minisztertanácsra, itt találkozott először Károlyi Mihállyal, aki mindjárt megbízta, hogy le kell mennie Belgrádba Franchet d‘Espéray tábornokhoz vagy Diazhoz a fegyverszüneti szerződésről tárgyalni. Az Armeeoberkommando azonban nem engedte Diazhoz Károlyi embereit, ezért kellett az antanttal való összeköttetést keresni. Az egész minisztertanács nagy khaosz volt előtte, csak azt vette ki, hogy Kunfi két katonatanácsról beszélt, amelyek közül a gazemberekből állónak Csernyák, a tisztességes emberekből állónak pedig Pogány volt az elnöke. Másnap 4 óra hosszat várt, amíg Károlyival beszélhetett. Károlyi ekkor kifejtette előtte programmját, de az ő kérdéseiből láthatta, hogy nem ismeri Károlyi politikáját, ő vetette fel az ideát hogy Károlyi menjen Belgrádba tárgyalni, amit végre elfogadtak. Amikor a súlyos fegyverszüneti feltételekből valamit sikerült lealkudni, Károlyi Clemenceauhoz fordult és a területi integritás biztosítását kérte, de azzal utasították el, hogy csak katonai kérdésekben tárgyaljanak Franchetval. Közben rossz hírek jöttek, a fegyverszüneti szerződést nem akarta a kormány aláírni és Károlyi lemondásra készült, ő hangoztatta egyedül, hogy ha már a forradalmat megcsinálták, ne hátráljanak meg gyáván. Kitér Linder Béla lemondásának körülményeire. Linder panaszkodott a minisztertanácson, hogy ő nem akar a katonatanácscsal, valamint Friedrichcel. Böhmmel, az államtitkáraival együtt dolgozn. Kiderült, hogy a karhatalmi kérdésben Lindernek volt igaza, de a minisztertanács azt határozta, hogy Lindernek le kell mondania. Ezt nem értettem, de Kunfi félrehívott és azt mondta, Lindernek távoznia kell, mert iszik s nem lehet vele tárgyalni. A király lemondásával mozdultak meg a kommunisták. Figyelmeztették őt, hogy el akarják tenni láb alól, mivel akadályozza a szocialista agitációt. Bartha is puccsot tervezett a kormány ellen, s a minisztertanácson erősen kikelt a bolseviki tünetek ellen. Rablógyilkosság Vajszlón Pécs, július 27. — Neubauer Samut, Benedek Simon vajszlói gőzmalom tulajdonos apósát szombatról vasárnapra virradó éjjel a malombak meggyilkolták és kirabolták. A 73éves ember a gőzmalom emeletén levő irodájában szokott aludni. Ő nyitotta ki reggelenkint a malom kapuját. Vasárnap reggel hiába várták a máskor pontos öreget Az alkalmazottak az iroda ajtaját zárva találták. Később meggyőződtek, hogy az iroda utca felől levő ablakai nyitva vannak, sőt az egyik ablakszárra ki van törve. Rosszat sejtve létrán keresztül a szobába hatoltak s Neubauer Samut az ágyán holtan találták. A fején hatalmas ütések helyei bizonyították hogy gyilkosság áldozata lett. Az íróasztal fiókját feltörve találták és apadlón Papírpénzek hevertek szanaszét. A malomtulajdonos megállapította, hogy az asztalfiókból körülbelül négy-ötezer korona hiányzik. A pénzszekrényen is meglátszottal a betörési kísérlet nyomai, de onnan nem hiányzott semmi. Azt is meg lehetett állapítani, hogy a gyilkosok féltek a rajtakapástól és sietségükben nem vizsgálhatták át az irodát. A rablógyilkosság ügyében tegnap a pécsi rendőrség részéről H. Gyurka József detektív és Hegedűs György rendőrőrvezető Vajszlóra utaztak. Magukkal vitték az egyik rendőrkutyát is. A nyomozás során megállapították, hogy a rablógyilkosok az utca felöl levő ablakon hatoltak az irodába. A gyilkosságot rövid szóváltás és tusakodás előzhette meg. A rablógyilkosok kilétére vonatkozólag minden jel arra mutat, hogy a környéken garázdálkodó Györegyi István drávafokiszületésű volt huszárőrmester vezetése alatt működő banda tagjai lehettek a tettesek, akik egész betyárvilágot teremtettek Vajszló, Czun községekben és környékükön. A vizsgálat széles körben tovább folyik. A szerencsétlen véget ért Neubauer Samut tegnap temették el nagy részvét mellett. A vörös hadsereg megkezdte a visszavonulást Berlin, július 27. — A vörös hadsereg megkezdte a visszavonulást. A szovjet kormány parancsot adott ki a vörös hadsereg főparancsnokságának, hogy a fegyverszünet kérdésében és a békekötés dolgában kezdje meg a tárgyalásokat Lengyelországgal. London, júl. 27. — Reuter- jelentés: Az orosz szovjet kormány július 23-án az alábbi szikratáviratot intézte a lengyel kormányhoz: Sapieha külügyminiszternek Varsó. Az orosz szovjet kormány parancsot adott a vörös hadsereg főparancsnokságának, kezdjen haladéktalanul tárgyalást a lengyel főparancsnoksággal a fegyverszünet megkötéséről és a két ország békekötésének előkészítéséről. Csicserin külügyi népbiztos. Németország nem kap gyümölcsöt Magyarországtól Bécs, július 27. — A bécsi munkástanács a Németországgal folytatott tárgyalások során kijelentette, hogy csak abban az esetben engedi át az élelmiszervonatokat Magyarországból Németországba, ha négy tovább szállított vagyon után kettőt Bécsben hagynak. A magyar kormány kijelentette Németországnak, hogy ilyen feltételek mellett nem hajlandó az élelmiszerszállítást újból megkezdeni. Ausztria e magatartása utóbbi konfliktust idéz elő Németországgal. Az oroszok nem lépik át a német határt Koppenhága, jul. 27. — A Beringske Tidende szikratáviratot közölt mely szerint a szovjet kormány parancsa szerint a vörös csapatoknak nem szabad átlépni a német határt. Ezzel szemben követelik, hogy Németország szigorúan semleges maradjon. London, júl. 27. — A Times szerint a szövetséges hatalmak teljes blokáddal fogják támogatni az Oroszország ellen teendő katonai intézkedéseket Egyes exánt ára helyben 1-40 K, vidéken 1-51 K. Német jegyzék a békekonferenciához Berlin, júl. 27. Arp Wolff ügynökse közli: Németország jegyzéket intézett a párisi békekonferencia elnökéhez, amelyben keletporoszországi lakosságnak felfegyverzésére kér engedélyt a szovjet kormány csapatai ellen. A szövetségesek most tanácskoznak a jegyzék felett Nagyatádi Szabó lesz a magyar földmivelésügyi miniszter Budapest, júl. 27. — Nagyatádi Szél István legközelebb átveszi a földmivelésüg tárcát Rubinek . Gyulától és a birtokrefomot már ő fogja képviselni a nemzetgyűlésen. Ezzel a földbirtokreform dolgában mutatkozó ellentéteket sikerült elhárítani a Teleki kormány útjából. Megegyezés j£ ■ lére az ellátatlanok lisztellátására a gazdáktól elrekvirálandó gabona árára is, melyet 500 koronában állapítottak meg. A rozs megváltási ára 400 korona lesz, míg burgonya kilóját egy korona 50 filléré kapja Budapest lakossága. A jövedelemhatárt vagy 40.000 koronára emelik ki , vagy pedig teljesen hatályon kívül helyezik. Erre vonatkozólag a legközelebbi mrnisztertanács fog dönteni. Strausz István dr. izgatási pere Budapest, július 27. — A budapestörvényszék tegnap, hétfőn kezdte ki Strausz István dr.-nak, az állami igárvevőszék elnökének izgatási perében a tárgyalást. Strausz kijelenti, hogy a foradalom előidézésében része nem volt, diktatúra első napjaiban arra hívták át hogy adjon programmot, mire ő azt válaszolta, hogy csak dolgozni akar. Márcu 26-án az igazságügyi népbiztosság felszólítására fogadalmi nyilatkozatot írt alá. A nap a számvevőszék testületének ülést azt indítványozták, hogy a testület lépje be a kommunista pártba. Ő ezt ellenezi Ezen az ülésen az igazságügyi népbiztossá felhívására beszédet mondott, amelyé most pörbe fogták. StrauszJr. kijeleni hogy a beszédnek gyorsírók által irt példánya nem felel meg a valóságnak és hog azt meghamisították. Kijelentik végül, hog ha nem mondott volna beszédet, úgy számvevőszéket lerombolják. Straus kiballagtása után Jakabffy Károly mniszteri titkár Strausz ellen vallott nunt timit. A tárgyalást kedden folytatták. Apró feljegyzések * Aki elolvassa a Dunán túl cikkeit, nem találhat abban egyebe mint tárgyilagos kritikát. Aki elolvassa Munkás cikkeit, nem a ténynek, igazságnál védelmét, hanem az elvakult, féktelen gyűlölet dühös hangját találja meg benne. Egy egy a pártvezetőséget érintő kritikánkra a elfogultságtól toporzékolva válaszol 3 ner általános munkásérdekeket véd, baner egyéni, vagy Sz,ük csoport, pártvezéri ambíciókat. A Dunántúlnak mindenkor nyugodt hangú kritikáit állandóan olyan beállításban viszi az olvasói elé, mintha az : munkásérdekeknek volna ellensége, a fehérterrornak és reakciónak volna szolgálója . Mutasson a Munkás egyetlen egy közleményt, egyetlen egy sort, amelyben mi az általános munkásérdekek ellen foglaltunk volna állást. A Munkás csak arra tud rámutatni, hogy minél jobban sodródott , szociáldemokrata párt vezetősége a szélsőség felé, annál sűrűbben bíráltuk, kritizáltuk ezt a veszedelmes és jóra nem vezethető vezéri politikát. Tettük ezt pedig nem az elvakult gyűlölet hangján, hanem az emberies érzület megnyilatkozásával. Jó tenni fogjuk a jövőben is. Annál könnyebben tehetjük ezt, mert a tőlünk húzódott munkástömegek révén mi nem várhatunk egyéni érvényesülést. Csupán egy célt kívánunk szolgálni önzetlenül, ha kell áldozatot hozva is: azt a célt hogy a munkásság ne kövessen vakon, kritika nélkül egy szélsőséges politikát, ne gyűlölje a polgári osztályt, hanem keressi a megértést embertársaival, mert enélkü az élet számára gyűlölködés és bizonytalan harc marad. A gyűlölet helyett mi szeretetet a harc helyett mi békét hirdetünk. Ezért, ha bármilyen éles és igaztalan támadás is ért bennünket, megfékezzük emberi indulatainkat, nem követjük őket a gyűlölködésbe tűrünk rágalmat, elviselünk piszkolódást nem raktározzuk el bosszúnkat, harag nélkül, durva szó nélkül követjük a mi kijelöl utunkat, megértetni, megbékíteni az ember az emberrel. Ezért a célért nem csak tűni és szenvedni, de meghalni is gyönyörűség Ez a mi válaszunk a támadó „Munkás“ nak. ...... .X