Dunántúl, 1920. augusztus (10. évfolyam, 148-172. szám)
1920-08-20 / 164. szám
1. oldal , Pécs, aug. 19. — Annyira lefoglalnak a mának súlyos gondjai, hogy a jövőre nem sérünk rá gondolni. Pedig a jövőt nem szabad kieresztenünk kezeink közül, különben a jelen minden küzdelme meddő feláldozás. Mert ha most csak a mával bíbelődünk s csak tervezgetünk, építkezünk, a levegőbe építünk, ha a jövőt figyelmen kívül hagyjuk! Csnálhatunk ugyan magunknak légvárakat, emelhetünk hatalmas palotákat — gondolatban elábrándozhatunk szebb jövőről s mégis, amikor azt kellene mondanunk — no most végre megvalósulnak terveink, testet öltenek reményeink — azt tapasztaljuk majd, hogy nagyon keservesen elszámítottuk magunkat: nincs ember, akiket beleültessünk csillogó palotáinkba, nincsen aki átélné a szebb jövőt s annak megrealizálását, mert a lázas tervezgetésben nem gondolhatunk embermagteremtésre s idegeneknek kell majd átadnunk minden kincsünket s értékünket, a kiküzdött szebb világot S itt nem lesz pardon! Ez már nincsen máskép. Valakinek bírnia kell a világot s be kell azt népesítenie és ha mi erre képtelenek leszünk, jönnek majd mások s elfoglalják helyeinket. Ez az a nagy veszély, amely a közeljövőben elnyeléssel fenyegeti az európai nagy nemzeteket! S ez a katasztrófa annál gyorsabban közeleg s annál biztosabban következik be, minél kevesebb figyelmet fordítunk a veszély csirájára. Komoly a veszély s komoly meggondolást követel még a másnak égető kérdései közepette is. Egy német írónak könyvében (Peter Saedler: Bevölkerungsfrage 53. 1.) olvastam nemrégen ezt a sokat mondó kijelentést: .Das Zweikindersystem braucht bei ungestörter Wirkung zur Ausrettung eines Volkes nicht mehr als 250 bis 300 Jahre.“ Olyan hihetetlennek látszó ridegséggel hangzik annak konstatálása, hogy egy nemzet kihalásának alig 300 esztendőt enged csupán, hogy állítását készek vagyunk csakhamar tagadásba vonni. Hihetetlennek sérthetetlennek látszó nagyotmondás a kijelentés, a tény, a történelem mégis igazolja igazát Csak egy rövid belepilllantása az egyes népek történetébe, s belátjuk, hogy az eltűnt nagy nemzetek milyen csodálatos gyorsan tűntek el a föld színéről. Figyelmeztetésül mintegy odaírták nemzetsírjukra a testamentumukat: Óvakodjatok utódok, a ti sorsotokról van itt szó! Polybius megírja, hogy a plateai csatában maga Megara város állított ki mintegy 3000 hoplitát, míg 200-ban már az egész Görögország alig állított ki ennyit. Itália lakosainak száma a második punt háború idején (Kr. e. 218.—201.) 22 milióra tehető, míg Kr. u. a második században már csak 10 millió lakost számlál s a római birodalom bukásakor alig 5 milliót tett ki a hajdani római világbirodalom lakóinak száma. Hasonló sors érte az óvilág többi kulurA legújabban sokat csodált északamerikai indiánok kipusztulását szintén a születések megakadályozására lehet visszaNagyon szomorú dolog, hogy ezek a letűnt világok a mi sorsunkat mutatják be. Ruhland ugyanis ezt a letűnt világot összehasonlítva a mi állapotainkkal a következő szomorú kijelentést teszi: „így hát az arany utáni mohó vágytól megszállt k alt ur népek innen és túl az Óceánon kihalásra vannak ítélve, mint egykor Görögország és Róma népe hasonló bűn miatt. Ugyanezt a következtetést olvassa le Prohászka püspök is: Róma lehanyatlott, amikor a sexus jegyébe lépett, nos és a modern kor ugyanazon az uton jár... Hogy a modern világ népei mennyire ezen az utón, az elnéptelenedés, a kihalás útján vannak, lássuk! Franciaországban 1800-ban még minden családnak átlag 4—5 gyermeke volt; 1860-ban már csak 3, s 1905-ben már csak kettő. S ma? Ma 100 francia család közül 37-nek egyáltalában nincs, vagy legfeljebb csak egy gyermekük van s alig 18 családnak van több mint 3 gyermeke. Az esés az utóbbi esztendőkben tehát már nagyon szembeszökő! Az elnéptelenedést azonban a következő számok még jobban bizonyítják: 1801-ben 27.4 millió a lakosok száma; szül. 903 ezer, megh. 761 ezer. 1881-ben 37.6 millió a lakosok száma; szül. 937 ezer, megh. 828 ezer. 1901-ben 38.9 millió a lakosok száma; szül. 857 ezer, megh. 784 ezer. 1910-ben 39.2 millió a lakosok száma; szül. 774 ezer, megh. 703 ezer. 1911-ben 39.6 millió a lakosok száma; szül. 742 ezer, megh. 776 ezer. Rohamosan keresbedik a születések száma. Elriasztó valóságot mutat az 1911. esztendő, amelyben a halálszámok száma már 34 ezerrel több, mint a születések száma. A lavina tovább megy. Maga a hivatalos francia statisztika kimutatja, hogy 1918- ban Franciaországban 389.500-zal haladta meg a halálozások száma a születések számát. 1911-ben csak 22 departementben volt némi születési emelkedés, a többi 64-ben több volt a koporsó, mint bölcső. Sok olyan departement is van, amelyekben a halálozások száma felével magasabb, mint a születések száma. A halálozásra 1 születés esik. Leroy-Beaulieu 1912-ben írja, 10 család közül legalább a fele 1 gyermekre rendezkedik be, a többi meg 2 gyermeknél többet nem akar, így a lakosság egy félszáza alatt egy negyeddel apad. Mi lesz ennek következménye? Megmondotta Mercier kardinális: Ha ez így tovább megy, úgy 20 év múlva két német áll egy franciával szemben, feltéve, ha Franciaország addigra teljesen szét nem züllik. Clemenceau is ezt konstatálja. A békekonferencián tartott egyik beszédében utal arra a nagy igazságra, hogy Franciaország csak úgy szedheti le a háború gyümölcseit, ha lesznek gyermekeik. Kijelenti, hogy a franciáknak mindenük van, de a gyermekek hiányoznak. Németországot úgy tüntetik fel a világ előtt, mint egy folyton erősödő államot, amelyet az elnéptelenedés veszélye nem fenyeget. S tényleg hatalmasan is fejlődik! Míg 1871-ben Franciaországban a lakosok száma 36.1 millió, Németországbanmeg 41.1 millió, addig 1911-ben van 39.6 millió francia s 64.9 millió német. A franciák mellett a németek valóban úgy tűnnek fel, mint egy állandóan emelkedő nép, a statisztika mégis azt mutatja, hogy ennek a nagy népnek törzsét is szu rágja s talán már a közel jövőben nagyobb arányokban mutatkozik az elnéptelenedés veszedelme. 1870-ben 300 lakosra 40*1 születés esik 1901-ben „ „ 36*9 1914-ben „ » 27*6* »♦békeidőjjen Németország még 800 ezer születési többletet mutat fel. Ezt a kedvező eredményt annak is tulajdoníthatjuk, hogy a halálozások száma nagyon megcsappant. A lakosság csökkenése azonban nyilvánvaló. Az elnéptelenedés kezd már észelhetővé válni, a nagyobb városokban máris elriasztó, így Berlinben 1870—80-ban 1000 (15—45 éves) nőre 149 szül.etett 1905-10 ban „ „ „ „ 83 „ „ 1910 13-ban „ „ „ „ 69*8 ., „ A berini zsidóknál ez a szám 1910-ben meg már 54-re csappant le. Különben is a zsidók elnéptelenedése a kulturáltabb államokban utszéli igazság: Theilhaber Felix dr. amikor a német zsidók elnéptelenedését vizsgálja, eredményeit egyenesen igen cím alatt foglalja össze: Der Untergang der deutschen Juden. Hans Rost pedig így ír: Minthogy a zsidók nagyon erősen hódolnak a kétgyermek rendszernek, a zsidók száma és befolyása idővel természetszerűleg alább száll. Ne gondoljuk, hogy az elnéptelenedés olyan távol van Európától. Általánosságban el lehet mondani, hogy a születések csökkenését minden nagyobb európai államban tapasztalhatjuk. Egy hivatalos német statisztikai kimutatás (Reichsanzeiger) a következőképen mutatja be az egyes országokat: 1000 férjes nő közül (15—45 között) szült A katasztrófa tehát általánosságban jelentkezik. Azért csak azt ne gondolja senki, hogy itt tőlünk távol eső országok ügyéről van szó, minket azonban ez a veszély még csak közelről sem érint. Igaz, hogy a veszedelem hatása még nem olyan szembetűnő, a lavina azonban már megindult s ha nem iparkodunk azt megállítani, minket is csakhamar eltemet. Országunk egyes helyein — hogy ne is említsek mást, csupán Baranyát — olyan pusztítást visz végbe, hogy komolyankell gondolkoznunk, mi lesz akkor, ha ez az állapot országos jelleget ölt. A mi sorsunkról van szó. 1901-ben 1000 lakosra nálunk még 37,8 születés esett; 10 esztendő alatt azonban leapadt 35,6 a születések száma, így is még meglehetősen előnyös a helyzetünk. Csak egyes bakán államok állnak előttünk; egyes balkán államok állnak előttünk: mániában 40.8, Szerbiában 36.8, Oroszországmániában 40.8, Szerbában 36.8, Oroszországban 44.1 születés esik. Legértékesebb kincsünk, maga az ember pusztul, a gondolkozó, a dolgozó ember. Keveskedütik! Talán láttatok már községet, amelyben alig van gyermek, a temetőben sem látunk gyermeksiroka, pedig valamikor nagyon népes volt a község. Egy, legfeljebb két gyermek a családban! Hol a többi? Faulhaber, spayeri püspök még 1912-ben világgá bocsátotta a sokat mondó szavakat: nemsokára több lesz a koporsó, mint a bölcső. S nem volt-e igaza? Most már több a koporsó, mint a bölcső! Ne áltassuk magunkat, hibáinkat ne takargassuk, gondolkozzunkkomolyan, mit lesz jövőnk ilyen jelen után. Azért kiki önmagában s önmagához mondja a nagyjelenőségű szavakat: Videant consules... Göndör Lajos. 1801-ben 100 francia lakosra esett 331 születés 1861-ben ., * ,, ,, „ 269 ,, 1901-ben „ „ „ „ 220 „ 1912-ben ,, „ „ , 18*7 ,, Németország 268 258 243 Ausztria 246 250— Anglia 250 229 203 Olaszország 248 249 232 Franciaország 167 150 134 DUNANITUs Péntek, 1920. augusztus 24. Választási hangulatok Pécs, aug. 19.— Választások előtt vagyunk s mit helyst „vannak“, akkor kontra. Ezt minden kalábrista s minden kispolgár tudja. A választások ősi szokásjoga alapján perre az ígéretek egész táblázát szórják a nép közé. A cél az, hogy a szervezett munkásságon kívül, a kispolgárságot is megnyerjék. Úgy vannak ezzel, mint az egyszeri falusi bíró Ez a falusi bíró úgy volt, hogy egy szép napon, épen a bio választás idején rendeletet kapott a főszolgabírótól, hogy a Kovács János kisgazda kertjében álló diófát két nap alatt vágassa ki, mert a szóban forgó diófán a község lakói közül már a negyedik ember akasztotta fel magát. Biró uram megvakarta fületövét, mert sehogysem tetszett neki ez a rendelet és imigyen válaszolt a főszolgabírónak: — Hagyjuk azt a diófát főbíró uram, kár volna most biróválasztás idején a nép örömét elrontani. A választást magaikhoz ragadott pártvezérek is csemegével csalogatják a kispolgárságot és hajlandók a diófa kivágásától eltekinteni, hadd legyen nekik is egy kis örömük. * t ' ■ Két toprongyos burzsuj beszélget: — Választ-e komáin? — Szeretnék választani, de nem tudok. Mert ami nekem jó az nekik rossz, s ami nekem rossz az nekik jó, hát hogy válasszak?! . . . Az ember azt hihetné, hogy a két burzsuj tényleg beszélgetett, pedig csak az üres gyomruk korgott. * __ A szomszéd szalad a szomszédhoz. — Összeírták-e már? , — Össze. — Három éjjel, három nap vártam, mégis kihagytak. Mit csináljak? — Lépjen be a kihagyottak ligájába. « — Van-e férfi a háznál? — kérdi az összeíró a bejárónőt. — Van. — Mi a neve? — Kovács Péter. — Hány éves? — Azt nem tudom, mert ezt sohse mondta, pedig nagyon barátságos egy ember. Azt tudom, hogy az apja is derék ember volt, hogy egy hét óta tökcsuszpászt eszik, mert azt nagyon szereti. Azt is tudom, hogy a nadrágja foltos, a könyöke lukas, de hogy hány éves azt igazán nem tudóim. — Több, mint huszonegy? —_Több._ ...................._____ — Akkor fuccs — vágja ki a közelben hallgatózó inasgyerek s vidáman fütyürészve boldogan tovább szalad, mert őt még nem írják össze. Törökország nem nagyhatalom többé Konstantinápoly, aug. 19. — A Timesnek jelentik. A török lapok a békeszerződés aláírását követő napon gyászkeretben jelentek meg. A vezércikkek nyugodt és méltóságteljes hangúak. A lapok beismerik, hogy Törökország többé nem nagyhatalom. Annak a reményüknek adnak azonban kifejezést, hogy hogy az ország, ha megkisebbítve is, talán mégis boldog jövőre számíthat . — A Pécsi Napló tegnapi számában megjelent határrendőrségi rendelkezést maga a szerkesztőség fogalmazta meg s az így tévesen megfogalmazott közleményt ellátta a pécsi határrendőrség aláírásával. — A háztartási változások bejelentése. A város közélelmezési ügyosztálya nemrég felfüggesztette a kerületi utalványkiadó bizottságok működését, minthogy a bizottságok további fentartása költséges volt Indokolt sem volt a bizottságok további fentartása, mert jelenleg semmi élelmiszert se adnak jegyre. A bizottságok működése azonban nem szűnt meg végleg, hanem centralizálódott és a városház I. emelet 35. számú helyiségében tovább folyik. Bár ideiglenesen jegyrendszer nincs, mégis mindenki őrizze meg háztartási ívét, mert arra legalább is a szénvásárlásnál okvetlenül szükség lesz. Épen így indokolt a háztartás létszámában beállott változások mielőbbi keresztülvezetése, amit az utalványkiadó bizottság már nem az egyes kerületekben, hanem a városházán (1. emelet 35.) naposan délelőtt 11—12 óra között végez. — Jugoszláv-magyar vasúti konferencia. A francia kormány javaslatára a napokban Jugoszlávia és Magyarország között közvetlen vasútügyi tárgyalásoknak kellene kezdődniük, hogy a két ország között helyreállítsák a vasúti összeköttetést. Az előkészületek olykér történtek meg, hogy a Budapest felé közlekedő vonatok Kelebián át mennének és figyelembe venniök e járatoknál a cseh és osztrák vasutakhoz való csatlakozást. — Halálozás. Idősb Buzsáky Izre 77 éves korában meghalt Pellérden. Az engesztelő szentmise áldozat és a temetés augusztus 21-én délelőtt lesz. Az elhunytban B ■zsáky Imre pellérdi plébános édesapját gyászolja, — Vásárosszentgál község tanítójáért. A tanító megbecsülésének ritka szép példáját szolgáltatta a napokban Vásárosszentgál község. Az iskolaszék, saját kezdeményezésére igazgató tanítójának, Svarda Istvánnak a fizetését száz százalékkal felemelte. Svarda István, aki negyvenegy éve végzi a népnevelés fárasztó, nemes munkáját, az egész község közszeretetében áll. — Polgármesterválasztás Zágrábban. Tegnap délelőtt folyt le Zágrábban a polgármesterválasztás. A demokraták elnapolás iránti javaslatot terjesztettek be, amelyet azorban leszavaztak. A választás Heinzel Vjekoslav mérnök győzelmével végződött, aki a 43 leadott szavazat köztl 27 szavazatot kapott. — Cseh-szlovák törvényjavaslat a drágaság leküzdésére. A cseh-szlovák népjóléti miniszter egybehívta az első konferenciát, amely hivatva volna a folyton növekvő drágaság okait megtalálni és az ennek megszüntetésére vonatkozó törvényavaslatot kidolgozni. Az ülés, amelyen majdnem valamennyi minisztérium képviselve volt, egyetértett abban, hogy a mai drágaság legfőbb oka a spekuláció. Az orvoslást illetően egyesek a szabadkereskedelemben, mások ellenben az államnak akár konferenciák, akár pedig megtorlás formájában való közbelépésében látják a megoldást. Hosszas vita után megállapították, hogy törvény vagy rendelet útján lehetővé kell tenni a legegyszerűbb megélhetést, valamint a legszükségesebb ipari és gyarmatáruk beszerzését. — Nemzetközi bélyeggyűjtő kongreszszus Zürichben. Zürichben szeptember 6-án tartják meg a nemzetközi bélyeggyűjtő kongresszust. A kongresszusra szóló meghívókat már szétküldték. — A magyar küldöttség, mely francia meghívásra részt vesz a párisi nemzetközi közlekedésügyi értekezleten, Szalay báró vezetésével megérkezett Parisba. — Ma, augusztus 20-án a sétatéri kioszkban nagy zenehangverseny. A város legkellemesebb szórakoztató helye. Legjobb kávéházi italok. Telefon a t. közönségnek díjtalanul áll rendelkezésére. Telefon 800. A n. érdemű közönség pártfogását, kéri Rujder Sándor tulajonos. — Zsebtolvajlás a villamoson. Ma reggel 8 óra körül Urbán Antal beremendi főerdész a főpályaudvarról villamoson jött a városba. Útközben a villamoson valaki kilopta zsebéből az óráját. Urban idejekorán észrevette az óra hiányát úgy, hogy a zsebtolvajnak sikerült még a villamoson nyomára jutni. A tettes Weiszberg (Fehér) Béla lócsiszár volt, aki a rendőrségen bécsi lakosnak mondta magát. A lopást beismerte és az órát is megtalálták nála. A rendőrség átkisérte a zsebtolvajt az ügyészségre. — Talált szerződés. Tegnap délután a pellérdi országúton egy haszonbérleti szerződést találtak, amely Fischer Ferenc pécsi és Sándor Mátyás diósviszlói lakos nevére volt kiállítva. A szerződést jogos tulajdonosa átveheti a bükkösdi csendőrségen. — öngyilkosság a lakáshiány miatt Dirnbach Sándor és neki volt kereskedő, háztulajdonos felakasztotta magát és meghalt. Dirnbach azért lett öngyilkos, mert nem tudott lakást szerezni még a saját házában sem. 1