Dunántúl, 1920. szeptember (10. évfolyam, 173-197. szám)

1920-09-21 / 189. szám

2. oldal Földmivesszövetség Magyarországon Budapest ,szept. 20. — Pénte­ken délután 6 órakor alakult meg az országos földmivesszövetség M­e­s­k­ó Zoltán államtitkár elnöklésével a kor­mányzópárt helyiségében. Megállapít­ja, hogy a falu népe, az iparosok és földmivesek még eddig nem voltak szervezve, ezt akarja a szövetség. A szervezési munkálatokat mielőbb meg kell indítani és ha a falu társadalma egységes lett, akkor az ország nem félhet egy újabb március 21-től. A szövetség községi, járási, megyei és központi szervezetből állna. Tagjai progresszív tagsági díjat fizetnének, legkevesebbet a földmunkások. Kar­öltve dolgoznak a Falu országos szö­vetségével. Kálmán István a falu társadal­mának kívánságait ismerteti. Majd Rubinek Gyula miniszter arra mu­tat rá, hogy ha a falu érvényesülni fog, akkor a nemzet összessége boldo­gul. Nem pillanatnyi érvényesülést akarnak, hanem a legnagyobb energiá­val dolgozni az ország boldogulásáért, a nemzetet kiemelni a bajból. A gaz­datársadalommal együtt kell megszer­vezni azokat a kereskedőket, iparoso­kat, földmunkásokat, akik foglalkozá­suknál fogva közöttük élnek. Meg kell csinálni az ipari és kereskedelmi ér­dekképviseletet, az ipari törvény re­formját, törvényes alapon megszer­vezni a munkásokat, megcsinálni a sztrájkjogot, de nem politikai céllal. Minden félreértés kiküszöbölésével az egész országnak vállvetve kell küz­deni, csak így várható eredmény. Kap­csolatot kell keresni a külföld hasonló szerveivel és ha ez meglesz, akkor született meg a helyes internacionálé. A szövetség megszervezi a gazdatársa­dalmat, földmunkásokat, kisiparoso­kat, kiskereskedőket, tisztviselőket és ez lesz az úgynevezett középosztály szövetsége. Csontos Imre, B­o­tti­­­k József, Szilágyi Lajos felszólalása után kimondták a szövetség megalakulását. Elnökök Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó István, alelnökök sokorópátkai Szabó István, Mayer János, Bottlik József és Weber János, ügyvezető el­nökigazgató Meskó Zoltán lett. Meg­választották még a jegyzőket, a 43 tagú intéző bizottságot és az 54 tagú szövetségi választmány­t, amit a szük­ség szerint vidékiekkel fognak kiegé­­szülni. Semmiségi panaszok a Tisza perben. Budapest, szept. 20­ — A három napos határidő letelte előtt, szombaton a védők beadták semmiségi pana­szaikat és kérik a legfelsőbb haditör­vényszéket, hogy az ítéletetet változ­tassa meg. Hüttner védője főleg az enyhítő körülmények mellőzése miatt él a semmiségi panasz jogával. Sztanykovsz­ky védője főleg a minő­sítés kérdésével foglalkozik és kifogá­solja, hogy a bíróság a negyedik lövést amely feltételenül halálos volt. Sztany­kovszkynak tulajdonítja, holott ezt Dobó adta le. Dobó védője az iletékes­­ség kérdését vizsgálja és kifogásolja, hogy nem vitték az ügyet a Kúria és legfelsőbb haditörvényszék elé. Mind­három semmiségi panaszt a legfelsőbb haditörvényszékhez terjesztik fel, a­mely­­ végérvényesen fog határozni. A cseh szocialisták a ill. Internacionalé ellen. Pilsen, szept. 20. — A szociál­demokrata végrehajtó bizottság és a pilseni politikai szervezetek végrehaj­tó bizottsága Nyugatcsehország vala­mennyi ipari csoportjának pártképvi­selőivel Pilsenben ülést tartott. Az ülésen határozati javaslatot fogadtak el amelyben sajnálattal veszik tudo­másul, hogy a szociáldemokrata mi­niszterek a kommunisták­ ádáz agitá­ció­jának nyomása alatt kénytelenek voltak a mai rendkívüli időben le­mondani- Az értekezlet a leghatáro­zottabban elutasítja a moszkvai dik­tatúrát és a III. Internacionálé elfo­gadhatatlan felté­teleit. DUNÁNTÚL Kedd, 1920. szeptember 21. A szocialista párt uralma Pécsett Ak­kor lesz a tisztújító közgyűlés --- Az új vezetőség Pécs, szept­ 20. — Pécs városában a szocialista párt elérte célját, hozzájut a város vezetéséhez. A pártnak komo­lyabb elemei igyekeztek a hatalom át­vételét halogatni abban bizakodva, hogy a polgári pártokkal és kisgazdák­kal sikerülni fog megegyezést létrehoz­ni. Ez a megegyezés nem jött létre. Nem jöhetett létre, mert a szocialista­párt kezdettől fogva olyan alapra he­lyezkedett, amelyet a polgárság he­lyesnek el nem ismerhetett. De nem jöhetet létre azért semi, mert a szoci­­alista pártnak sajtója, népgyűlési szó­nokai nemcsak, hogy nem keresték a megértést, hanem mindenkor olyan hangot ütöttek meg, amelyek a legtel­jesebb osztálygyűlöletre nevelik a munkástömegeket. Nem jöhetett létre a megegyezés azért sem, mert a szoci­alista párt hangadói nem az általános emberi igazság alapjára építették po­litikai törekvéseiket, h hanem osztály­érdekeikre. A pártvezéri érdekből kö­vetett taktikázás, a való események­nek mindenkori tendenciózus beállítá­sa mindinkább balf­elé sodorja politi­kájukat, minj­óbban eltávolodnak azok­tól a széles rétegektől, amelyek a szociálist ,­­fejlődést,­­a­­demokratikus irányzatot forradalmi rázk­ódtatások nélkül akarják. Ezeknek a széles ré­tegeknek kirekesztésével kezdi meg Pécsett a szocialista párt hatalmi politikájának érvényesítését. Eltekint­ve attól, hogy a város vezetését olyan emberekre bízzák, akik a helyi viszo­nyokkal alig ismerősek, közigazgatási jártasságuk, gyakorlati tapasztalatuk alig van, nem­ sok eredményt várnak a változástól, nemcsak a polgárságra, de a szervezett munkaságra nézve sem. A szocialista párt által reaktivált nemzeti tanács kezdeményezésére megtartott választások további fejle­ményeként először szeptember 20.-án d. 1­ 6 órára tűzték ki a tisztújító közgyűlést. De már szombaton kiszi­várgott az a hír, hogy a közgyűlés bi­zonytalan időre elhúzódik. A tisztújí­­tást pedig mint értesülünk részben a főbb tisztségekre vonatkozólag meg­hívás és részben választás útján ejte­nék meg. Meghívás útj­án töltenék be a polgármesteri, főjegyzői és, rendőr­­i főkapitányi állást Polgármesternek Linder Bélát, a Károlyi-kormány volt hadügyminiszterét, főjegyzőnek Dettre dr. szegedi ügyvédet, volt kormánybiz­tost, rendőrfőkapitánynak Petersen volt budapesti rendőrtanácsost hívták m­eg. A tanácsosi állásokra kétféle verzió keringett. Az egyik szerint a je­lenlegi tisztviselőket szólítanák fel, hogy maradjanak meg állásukban, a másik szerint a szocialista pártve­zetőség jelöltjei kerülnének be. A jelöltek közül Pelácsi Jánost a gazda­sági és közélelmezési, Lépes Györgyöt a műszaki tanácsosi állásra emlegetik, ami úgy látszik új kreációja lesz a szocialista rezsimnek. A tisztújító közgyűlés terminusa értesülésünk szerint mindaddig ha­lasztást szenved, amíg a szocialista­párt küldöttei Belgrádból visszaér­keznek. A szocialista párt úgy tudjuk, az újonnan életbe léptetett fogyasz­tási adóknak Pécsre való ideiglenes felfüggesztését és a mai pénzeknek dinárra való becserélését kéri a belg­rádi kormánytól. Az új fogasztási adók ugyanis jelentékenyen emelik több fontos közszükségleti cikknek az árát, ami a drágaság további fokozó­dását jelentené mindjárt az új rezsim­nek hivatalba lépése küszöbén. A párt másik kívánsága ugyancsak a drága­ság enyhítését célozná, az­által, h­ogy a pénz vásárló értéke emelkednék. A küldöttek visszaérkezését a napokban várják és utána rögtön kitűzik a tiszt­újító közgyűlés végleges napját. Azt is rebesgetik, hogy ha a küldöttek mindkét tárgyban elutasító választ k­apnak, a tisztújító közgyűlés további bizonytalan időre halasztódik el. Előkészületek a francia elnök­­választásra Bécs, szept. 20. — A francia mi­niszterek és első államtitkárok szom­baton délelőtt a külügyminisztérium­ban Millerand elnöklete alatt össze­gyűltek. Miller­and közölte, hogy a De­­schanellel folytatott megbeszélések során bejeentheti, hogy Deschanel orvosainak, megkérdezése után arra az elhatározásra jutott, hogy a köz­társaság elnökségéről szóló lemondó kérvényét be fogja nyújtani. A mi­niszterek megkísérelték, hogy Mille­rand­ot a köztársasági elnökség elfo­gadására rávegyék, ő azonban meg­maradt elutasító álláspontja mellett. A lapok élénken foglalkoznak Descha­­nel utódjának kérdésével. A Journal des Debats azt írja, hogy Franciaország olyan államfőt akar, aki az ország becsületére válik. P­á­r­i­s, szept. 20. — Marcel Rutin írja az Echo de Paris­ban: Jonnast rövid idővel ezelőtt kijelentette, hogy Deschanel visszalépése esetén hajlan­dó az elnökjelölést elfogadni. Állító­lag kijelentette, hogy elnökké válasz­tása esetén minden ceremóniáról le fog mondani. Cennartot Carnot halála után közfelkiáltással választották meg a republikánus demokrata szövetség elnökévé. P­á­r­i­s, szept. 20­ — Az elnökvá­lasztó nemzetgyűlést szeptember 30- ára hívták össze Versaillesbe. Genf, szept. 20 — Sok szenátor és képviselő már visszatért Párisba. A Bourbon-palota folyosói megélén­kültek. Millerand ugyan barátai előtt kijelentette, hogy nem jelölteti magát az enökválasztásra, de talán csak azt akarja, hogy erőltessék, mert egy nagy csoport képviselői szenátor, úgy látszik, lelkére akarja kötni, hogy vállalja a jelöltséget. Különösen az elzásziak szeretnék nagyon az elnöki székben látni Millerandot, aki őket legutóbbi beszédében nagyon föllelke­sítette és akik az ő elnökségéhez kü­lönös reményeket fűznek. Paris, szept. 20. — A pénteki minisztertanács után gyűlést tartottak, amelyen a kamara és a szenátus elnö­kei, a miniszterelnök és a belügymi­niszter is részt vett. Ezen az ülésen az elnökválasztás törvényes formaságait tárgyalták meg. Az elnök lemondását a hivatalos lap szombaton tette köz­zé. Péntek­en a Luxemburg-palotában a kamara és a szenátus tagjai előké­szítő ülést tartottak, amelyen a jelöl­tek személyében állapodtak meg. II I betel Megkezdődtek az orosz-lengyel béketárgyalások London, szept. 20. — Rigából jelentik, hogy a béketárgyalások szombaton megkezdődtek. Az orosz békedelegációnak Politvanow volt cári hadügyminiszter is tagja. Béketárgyalások a lengyelek és litvánok között London, szept. 20. — Varsói je­lentés szerint Kalvartiában szombaton megkezdődtek a lengyel-litván béke­­trgyalások. Az első tárgyalás honija olyan volt, hogy rövidesen a békét he­­lyezi kilátásba. Lengyel-orosz-litván harcok Bécs, szept. 20. — A Warsawski Kurijer jelenti: A lengyel-litván fron­ton új harcok folynak. Úgy látszik, a litván hadsereg orosz csapatok támo­gatásával általános offenzívát kezdett. Litván csapatokat orosz tisztek veze­tik. Paris, szept. 20. — A hivatalos adatok szerint, augusztus 15-i­ke és au­gusztus 25-ike között a lengyel had­sereg összesen százezer foglyot ejtett, 1500 géppuskát és 245 nehéz ágyút zsákmányolt. A lengyelek elfoglalták Luck városát. V­a­r­s­ó, szept. 20. — A lengyelek elfoglalták Luck városát. Köveitől dél­re a lengyel csapatok átlépték a Sto­kod folót és Rozsice felé nyomulnak erre. Wrangel tábornok sikerei. Róma, szept. 20. — Konstantiná­polyi jelentés szerint Wrangel tábor­nok csapatai befejezték Kubán meg­­szállását. A csapatok Nikopolit elfog­lalták. Robbanás Newyork utcáján 5© halott, 300 sebesült Nem tudni merénylet vagy véletlen szeren­­csétlenség okozta-e a katasztrófát? London, szept. 20. — A Times borzalmas robbanásról, ad hírt, mely Newyorkban a tőzsdeforgalom idején történt a Walstreet és a Brod­way sarkán. A robbanás a Morgan cég banküzletével szemközt történt. Úgy a tőzsdeépület, mint a közeli felhőkar­­diók összes ablakai betörtek. A robba­nás okát még nem sikerült kideríteni. Azt állítják, hogy egy gépkocsin két ember érkezett a Morgan bankcég iro­dája elé és ott bombát vetett. Az ut­cán megtalálták a szétron­csolt gépko­csi maradványait. Az állítják továbbá, hogy egy autó összeütközött egy ko­csival, amely dinamiitot szállított. A pusztulás környéke borzalmas. Az ut­cán hevernek a halottak és sebesül­tek, továbbá néhány kimúlt ló nagy vértócsa közepett. Sok ház vérrel van összefecskendezve. A sebesültek kö­zött van Morgan fia is, Pierpont Mor­gan. A szerencsétlenség pillanatában sok tőzsdeügynök és tőzsdei alkalma­zott volt a közelben. A tőzsdei város­részt nagy rendőri és katonai őrség zárta körül. A kormányzó parancsára a tőzsdét bezárták. A kár legalább két millió dollár. Zürich, szept. 20. — A legutóbbi newyorki jelentések szerint a Wall­­streeten a Morgan bank előtt történt robbaást az okozta, hogy egy dina­­mittal megrakott kocsi nekiütődött a Morgan-bankház épülete sarkának. Az épületnek csupán egy emelete van, amely óriási hall felett terül el. Eddig ötven halottja és háromszáz sebesült­je van a szerencsétlenségnek. Megse­besült Krech, az Equitable Press-Coum­­pagnie elnöke is. A banktisztviselők közül 20 halt meg, a többi az utcai pá­niknak esett áldozatul. A robbanás ereje a roncsokat öt utcányi távolság­ra sodorta el. Az egész pénzügyi ne­gyedben nincs egyetlen egy ép ablak sem, még a felhőkarcolók ablakai is húsz emelet magasságban összetörtek. A kár hozzávetőleg öt millió dollár. Egy párisi szikratávirat szerint a rob­banás merényet volt, amelyet anar­chisták követtek el. ___ A népbiztosok bűnpöre Budapest, szept. 20. — A magyar népbiztosok pénteki főtárgyalásán a június 24-iki ellenforradalom részleteivel foglal­koztak a kihallgatott tanúk. Schweizer Jenő főhadnagy szerint Haubrich szerepe nagyon kétszínű volt. Lajtos főhadnagy, aki a dik­tatúra kitörése előtt a hadügyminisztérium­ban teljesített szolgálatot, azt erősítgette tanúvallomásában, hogy semmiféle terrort nem gyakorolt senki sem. Az igaz, hogy a tiszteknek csak disztinkció nélkül volt sza­bad megjelenni, de az októberi forradalom idején is letépték a tisztek a rangjelzést, sőt egy főhadnagyot meg is gyilkoltak azért, mert nem akarta letépni a rangjelzést. Reit­­ner Imre főhadnagynak Haubrichra vonat­kozóan az az impressziója, hogy az a leg­nagyobb konjunktúra-gazember. Ligeti Ist­ván, Haubrich parancsőrtisztje, elmondta, hogy Haubrich a melléje beosztott tisztek­kel emberségesen és udvariasan bánt. Budapest, szept. 20. — A szombati tárgyaláson folytatták Haubrich parancsőr­­tisztjének, Ligeti Istvánnak kihallgatását. Ligeti elmondja, hogy Haubrich állandóan küzdött Kun Béla és Szamuelly politikája ellen és őket vérengző csirkefogóknak ne­vezte. Az arnapi körmenet után lejátszódó események után kiadott statáriumot Haub­rich írta alá. Haubrich kijelenti, hogy a sta­táriumot Pogány írta alá. A statárium tar­talma az volt, hogy a zsidó bankárok és a hatalmukat féltő klerikálisok szövetkeztek. Megtilt minden felvonulást és statáriumot rendelt el. Haubrich megjegyzi, hogy a stata­tárium kézirata Pogánytól ered, amit a Nép­szavánál található Pogány-féle más kéz­iratokkal bizonyítani is tud. Ligeti kihallgatása után a bíróság ismét visszatért a gyilkossági vád tárgyalására. Stocker elnök bejelenti, hogy a kormány­zótanács ülésén felvett jegyzőkönyvnek a bűnper iratai között csak kivonatban vannak meg. Ezeket az iratokat Révész Mihály dr. készítette és több részt kihagyott belőlük, azzal az indokolással, hogyha bent marad­nának, az sok ember fejébe kerülne.

Next