Dunántúl, 1920. október (10. évfolyam, 198-224. szám)

1920-10-28 / 221. szám

iái. (tv|elß*w« 22t« »*£w. Előfizetési ár: ;ész ívre . 300 366 lévre . . 150 180 Negyedévre . 75 90 Egy hóra . . 25 30 Egy szám ára helyben VSQ fillér Egy szám ára vidéken 1*60 fillér Kiadóhivatal: Lfeeam­ uSen 4. szánk Kiadó telefonja: 322. Csütörtök fitt, 1920. október 28. Szea­kesjacsljs Ljjceuro­siíca 4 szán Szerkesztőség aveSoijjjti £ 30. Kéziratokat mm ariinrifc vissza. HSmsttóis aujjí SoíitSéár saichilliut 4 See®. A sztrájk fegyver, amellyel élni és visszaélni le­het. Am­ikor a nagy tőke csökönyössé­gét engedékenységre kell kényszeríteni kisegzisztenciák életének megjavításá­ra, akkor a sztrájk fegyvere jogos. A dolgozóknak igyekezetét, hogy meg­élhetésükön könnyítsenek, fizetésüket a növekvő drágasághoz igazítsák, mint jogos kívánságot támogatni kell, te­kintet nélkül a bérkövetelők politikai felfogására. Az utóbbi időkben azon­ban mind sűrűbben jelentkeznek sztrájkok, amelyeknek nem annyira gazdasági, hanem inkább politikai, il­letve hatalmi érdekek a rugói.Nem is a munkások kezdeményezik, hanem a szervezett munkások felett autokrata hatalommal uralkodó pártvezérek. A sztrájk fegyverének ez a kényszer al­kalmazása olyan áldozatokat követel a munkásoktól, amelyeknek elviselése egzisztenciájukat veszélyezteti. Innen van az, hogy a szervezett munkások pártlapjában napról-napra egész sere­gét olvashatjuk az általuk sztrájktörő­nek bélyegzett és bojkottálandó mun­kástestvéreknek. És itt a szocializmus gyönyörű ideája a szolidaritás elvé­nek szigorú alkalmazásával elmerül a gyűlölet szitásában. A szervezett mun­kás, bármennyire is hangoztatják és hirdetik szónokaik az emberi jogokat és egyéni szabadságot, nem ura ön­magának. Akaratát, törekvéseit, le­fogja a pártkötelék, egyéni és emberi jogait a szervezeti tömörülés alapján azok gyakorolják, aluli vezéri minőség­ben a párt élére verekszik magukat. Tagadhatatlan tény, hogy míg az egyén megkötöttsége a szabadság ro­vására van, addig a szervezet ereje olyan előnyöket is biztosít, amelyek egyénenként alig volnának kivívhatók. A szervezett munkás gazdasági érde­keinek kárára van azonban minden olyan erőltetett akció, amelynek ki­induló pontja nem a munkásság akara­ta, hanem a pártvezéri parancs. A szervezett munkásságnak joga van a sztrájkhoz, de szervezetten dol­gozni akaróknak jogaik van a munká­hoz. Keserű kenyér ez az alkalomra leső munkanélkülinek és ezt a kenye­ret nincs joga kiütni a kezéből sem­miféle hatalomnak. A mai viszonyok közt minden bérmozgalom jogosult, azért lehet is, kell is a sztrájk fegy­­veréhez nyúlni. De az élethez, a mun­kához való jogot semmiféle párt, vagy szervezet nem veheti el embertársá­tól. Az ismétlődő és a köz szempontjá­ból meddő sztrájkok egyformán intő példák munkaadónak és munkásnak, hogy az élet nem csupán jogokból és követelésekből áll ki, hanem köteles­ségből és munkából is. Ha mindkét oldalon egyformán megértik és méltá­nyolják a jogokkal járó kötelessége­ket, akkor az áldatlan sztrájkoknak végét vehetik. De ehez némi népszerű­séget hajhászó alkalmazkodás, nem izgatás és hangulatfűtés, hanem a fej­­beverést eredményező igazság hirdeté­se és alkalmazása kell. Ostromállapot Bukarestben letartóz­ Több szocialista képviselőt lattak Bukarest, okt. 27. — Az októ­ber 21-re proklamált általános sztrájk meghiúsult. A kormány kihirdette az ostromállapotot és elrendelte több szocialista képviselő és szakszervezeti vezér letartóztatását. A XIII. Országos Katolikus Nagygyűlés Budapesten Százezrek ünnepe Budapest, okr. 27. — A magyar ka­tolicizmus nagygyűlés« volt a vasárnapi nap, amelyen a hét év óta hallgató magyar katolikusság először adott kifejezést katolikus öntudatá­nak. A XIII. katolikus nagygyűlés első nyilvános ülése vasárnap délelőtt folyt le a Vigadóban. Az ülésen Magyarország kiváló­ságai, főpapjai, a kormány kép­viselői, a politikusok csaknem kivétel nélkül részt vettek. Ott volt Schioppo pápai követ is. A megnyitó beszédet Zichy János gróf, az Országos Ka­tolikus Szövetség elnöke mondotta: — A legnagyobb kárt — mondta többek között — a destruktív szellem merénylete okozta, amely a nemzetet szívén találta. Magyarországot nem az ellenség sülyesztette oda, ahol ma van, hanem azok a férfiak, ha ugyan férfiaknak lehet nevezni azt a söpre­déket, akiknek lelke meg volt méte­­lyezve. — Nagy lel­ki megnyugvásunkra szolgál, hogy hazánk volt az első, a mely felismerte és kimondta, hogy a restauráció nagy műve csak Krisz­tusban történhetik meg. Nagy betegsé­günk után feleszméltünk és keressük az elvesztett­ egyensúlyt, a er­­­kölcsi alapot. Keressük és ne csodál­kozzék azon senki, ha azt ily sok vi­szontagság után azonnal nem bírjuk megtalálni. Most még ott tartunk, mi­szerint azt hisszük, hogy mulasztáso­kat elham­arkodásokkal lehet pótolni, hogy a nirvánából egyszerre át lehet lépni a menyországba, pedig ez teljes lehetetlenség. Első és fő feladatunk a­­ destruktív szellem csiráit kiölni, mert mindaddig, amíg azok élnek, produk­tív munkát végezni nem lehet, le­hez , erély, okosság és szeretet szüksé­ges. A lelkes éljenzéssel fogadott meg­nyitó után Schioppa pápai nuncius mondott olasz nyelven nagy beszédet, amelyet Hindy Zoltán dr. tolmácsolt magyarul,­ban és ad reményt a jövőre. A nuncius nagysikerű beszéde után Ernszt Sándor prelátus beszélt a ka­tolikus milliók összetartó erejéről. — Ha a mi Szentatyánk — mondta , többek között — Rómában meg a­karja­­ csinálni a népszövetséget, akkor meg­lesz, mert még vannak milliók és száz­milliók, akik hallgatni fognak a sza­vára. Utána Bernolák Nándor dr. egye­temi tanár a katolikus gyermekvéde­lemről mondott beszédet, kifejtve, hogyha meg akrják menteni a nemze­tet, a gyökerén kell kezdeni a segítő­in­uunkát. Ezután zaj­os éljenzések között Prohászka Ottokár püspök állott fel beszédre. — A kereszténység, a keresztény nemzeti kultúra — úgymond — nem­csak antiszemitizmus. Az antiszemi­tizmus az tulajdonképen nacionaliz­mus, megérthető reakció, de ebből a reakcióból nem élhetünk­, a nemzetek eszményekből élnek, a nemzetek az erős akarat forrásaiból merítenek. Ne­künk, keresztény nemzeti kultúra kell, amit rengeteg veszély fenyegetett és fenyeget most is. Nemi a zsidó fe­nyegette azt régen, fenyegette a ma­terializmus, fenyegette a rossz filozó­fia, később a szociáldemokrácia, a szovjeturalom és csak természetes, hogy ezekben a zűrzavaros időkben Izrael meggyöngült és degenerált népe dúslakodva halászott a zavarosban. Prohászkának hosszan tartó beszé­dét óriási erővel megéljenezték és utána percekig ünnepelték. A nyilvá­nos nagygyűlés ezzel véget ért. Dél­után a Ferenciek teréről körmenet in­dult a Bazilikába, ahol szentbeszéd és litánia volt. A körmenetben a ren­dőri becslés szerint 150.000 ember vett részt, zárt nyolcas sorokban. Vasárnap délután a Katolikus Nép­­szövetség dí­szgyűlést tartott a Vigadó- I.­. . R­&kolovz­ky István elnök nyitott meg. — Vége van már az elmélkedés ide­jének — mondta többek között — a magyar katolicizmuson csakis a tevé­kenység segíthet, csak az egyenes út vezethet a kereszt felé. Kifejtette ezután, hogy a világhá­ború nyomán járó pusztulás minde­nütt felébresztette a hitet, amelyet évtizedeken át ki akartak irtani a nép szívéből. Utána B­­rta János a ke­resztény állam kiépítésének nagy munkájáról, Frac­wirth Mátyás a jövő generáció nevelésének kérdéséről, Csik József a munkáskérdésről beszélt. A díszgyűlést Haller István hatalmas beszéde fejezte be. Ugyanebben az idő­ben a régi országházban a Népszövet­ség német díszülése folyt le, ahol Bleyer Jakab nemzetiségi miniszter beszélt a katolicizmus és á­­politikai viszonyairól. Vasárnap este 7 órakor a Mária Kongregációk tartották díszgyűlésüket a Vigadóban. Este 8 órakor a közép­ponti Katolikus Körben egyházművé­­szeti díszhangverseny volt. Hétfőn délelőtt a Jézus szíve temp­lomában a Katolikus Népszövetség zászlószentelése volt. A szentelést a hercegprímás végezte, zászlóanya Horthy Miklós magyar kormányzó ne­je volt. v SKS. hírek. Beugrott: okt. 27. — Pasics Nikola hétfőn Nincsics?dr. kíséretében Novi­­szád-Újvidékre érkezett, ahol egy nép­gyűlésen nagy beszédet mondott a politikai helyzetről. — Jól informált politikai körökben úgy tudják, hogy a bosnyák-hercegovinai tartomány élére Sola Vojislav képviselőt nevezik ki. — Az SHS­ állam bankjegyforgalma ok­tóber 8-án 2 milliárd, 922.160.880 di­nár volt, amely a szeptemberi forga­lomhoz képest 107,841.705 dinár sza­porulatot jelent. — A berlini tőzsdén megkezdték a dinár jegyzését. Az ukránok ostromolják Odesszát Bécs, okt. 27. — A vörös csapatok,­­ már tegnapelőtt kiürítették Odesszát.­­ A várost, észak felől, ukrán fölkelők­­ ostromolják. Az odessza-szueriikai va­­­­sútvonal már a fölkelők kezében van.­­ Más hírek szerint Odesszát francia­­ hadihajók is bombázzák. A lapok je­­­­lentése szerint azonban az odesszai­­ kikötő elfoglalása nagyon nehéz lesz,­­ mert a szovjet csapatok a vártechnika­­ minden modern vívmányával megerő- s­­ltették a kikötőt. ig es­sz »2 a?» MC It* »in­ekf» 1 ft'fc U, t SHS. tény az államtisztetrji Beográd, okt. 27. — Az alkotmány­ügyi miniszter az államtiszteletről javaslatot terjesztett a szikupszína elé, amelyet a közel­jövőben vesznek tár­gyalás alá. A javaslat főbb pontjai a következők: " A rablást és gyilkosságokat szenve­detteket, illetve azok hozzátartozóit az állam hadirokkantaiknak tekinti és segélyezi őket. A kiskorú bűnösöket, kártyásokat, munkakerülőket javítóintézetbe kül­dik. A drágaság elleni küzdelem­­ben vétőket 5 évi fegyházzal büntetik, ezenkívül üzleteiket az álla­m javára elkobozhatják. Az ország minden kerületében fe­gyelmi bíróságokat alakítanak, amely bíróságok hivatva lesznek a hivatalno­kok korrupcióját büntetni. Minden írásbeli vagy szóbeli propa­ganda, mely a társadalmi rend meg­változtatását célozza­, 2 évi börtönbün­tetéssel büntetendő. — Ilyen nyom­tatványok terjesztése és gyűlések megtartása már előre megakad­ályo­­zandóik. Az államellenes külföldi összekötte­tések 2—5 évi fegyházzal bün­teten­­­­dők. A katonai fegyelem gyöngitőit egy * évi hadimunkára ítélhetik.­­ Azokat, akik faji és nemzetiségi­­ gyűlöletet szítanak, egy évi fegyház­­­­zal büntetik. Bivetelendő cselekmény az áríaat le­­­­kicsinylése, rendellenesség provoká­­lása. * I Ausztria vezetése a keresztényszocia­­listák kezébe kerül Bé­cs, okt. 27. — A szociáldemokra- t ták valószínűen az uj nemzetgyűlés , összeülése után is vonakodnak a kor­­­­mányban részt venni és igy a kormány­­­alakítás feladata a keresztényszoci­­j­alistákra, mint a parlament legerősebb pártjára vár. Parlamenti körökben­­ élénken foglalkoznak az egyes vezető­­­ állások betöltésének kérdésével. A­­ nemzettanács elnökségébe valószínűen­­ Weiszkirchner dr. Elders és Ringho­ler , dr. kerülnek majd be, a szövetséges elnöki tisztre pedig elsősorban Wittek volt miniszter, Beck Vladimir báró és Thoman jönnek tekintetbe.­­Mayer ál­­l­­amtitkár fog az új kormányban is­­ elnökölni és ő fogja vezetni a külügyi államhivatalt is, vagy Frank osztály­­­­főnök, volt kopenhágai nagykövet ve­­­­szi át ezt a hivatalt. Bécs, okt. 27. — Hivatalos közlés­­ szerint a nemzetgyűlést az elnök no­­­­vem­ber­­­ére hívta össze. ­ Karintia visszacsatolása Ausztriához ! B­é­c­s, okt. 27. — A népszavazás által Ausztriának ítélt Karintia A- zónájában Völkermarkt és Furlach városokban hétfőn kezdték meg mű­ködésüket az osztrák közigazgatási hatóságok. A kerületi főnökök köz­hírré tet­ték, hogy az osztrák köz­­igazgatás tapintatos és méltányos bá­násmóddal kiengeszteli a kisebbség­ben levő szlovén lakosságot. A jugo­szláv tisztviselők szerdán adják át a hivatalos ügyeket és azután vissza­térnek Jugoszláviába. Az osztrák csendőrség november első napjaiban veszi át a közbiztonsági szolgálatot a jugoszláv csendőrökből. A közbizton­sági csapatok száma 800­100® em­ber. A nemzetközi népszavazási bi­zottság felváltását november közepé­re tervezik.

Next