Dunántúl, 1920. október (10. évfolyam, 198-224. szám)
1920-10-19 / 213. szám
1- 1%. soroltsam. 213. **ft*n. Kedd fiat: 1020. október 19. Előfizetési ár: , leirtn itttttt Egész évre . 240 300 Félévre . . 120 150 Negyedévre . 80 75 Egy hóra . . 20 38 Egy szám ára helyben 1-40 fillér Egy szám ára vidékei 1*50 fillér Kiadóhivatal: Lyceum utca 4. szán. Kiadó telefonja: 222„ Szerkesztőség: Lyceum utca 4. szám. Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint. Nyilt tér soronkint 4 kor. Jubiláns estélye volt tegnap a keresztényszocialista kulturegyesületnek. A kebelében alakult önképzőkör működésének tíz éves jubileumát ünnepelte. Tíz év kulturmunkája. Hatalmas szó, csodálatos tekintet vissza a múltra. Tíz éve volt, hogy a keresztényszociális egyesület lelkes tagjai szükségét érezték annak, hogy szervezetbe tömörüljenek a kultúra szolgálatában. Szükségét érezték annak, hogy a párt keretébe, amely az anyagi harcot vívja s amely megvédi a nép érdekeit az élet és a tőke hatalmasaival szemben, új elemet is vigyenek. Mit is használ az — így gondolkodott a lelkes csapat — ha bérmozgalmakkal olyan társadalmat teremtünk, amely a testnek minden igényét kielégíti, mit használ, ha minden foltozott ruhát bársonnyal és selyemmel cserélünk fel, mit használ, ha a selyem és bársony alatt rongyokra szakadozik a lelkünk. Pedig az történt addig, és az történik ma is. Orfeum kabaré és mozi képben és élő testben a vér és hús kulatszár hirdeti és ha nem is kavarja fel mindig, a kelleténél egy ujjal rövidebb ruhával az ösztönt és a szenvedélyt, a levegője, amelyben mozog, mindig beteg és fertőzött. Ott nincsen helye a léleknek, az eszmének, a magasabb kultúra értékeinek. Ami ott van, az nem kultúra, nem népnevelés és nemesítése a lelteknek, hanem frivol szétfolyása a lélek erőinek olyan az, mintha fáradt füst ereszkednék a lelkekre. Tíz évvel azelőtt ezek a lelkes úttörők azt is látták, hogy a bérmozgalmakkal kivívott időtöbblet nem a nép nevelésére szolgál, hanem arra, hogy ne csak mint azelőtt vasárnaponkint, hanem napnap után odaüljön, ahol mohó szemmel és szájjal habzsolják az érzékek mámorát és gyönyörét. A nép azonban nem lett jobbá. Sajnálattal állapították meg, hogy rosszabbá lett. Mert több a durvaság, mint volt; több a lelkek elsirása a tilalom fákon túl, mint volt; több a trágár beszéd és a frivol megjegyzés az utcán mint volt azelőtt. A nép rosszabb lett, mint azelőtt volt, amikor még nem volt annyi orfeum, kabaré és mozi. . Ezt értette meg az a lelkes csapat. S ezt a rombolást akarták ellensúlyozni. Szórakozást akartak nyújtani, amely művészet is legyen, amely a nép lelkét felemeli a nagy és remek irók lelki magaslatára. Amely megtanítja a népet, hogy a test gyönyörein felül vannak értékei a léleknek s hogy ezek tisztább élvezetek és nemesebb gyönyörök, mint a hús és vér rezdülései és zsibongásai. S ezt a célt el is érték. Tíz év óta minden vasárnap százakra menő közönség előtt vonultatták föl az irodalom legszebb alkotásait. Kulturmunka volt ez a tiz év, amelyre büszkeséggel tekinthetnek vissza ennek a szellemnek örökösei és büszkeséggel tekinthet vissza a párt is, amely egymaga volt e városban, akii ezt a kulturcélt szolgálta és amely ma is egymaga áll e kulturcél szolgálatában. A tegnap esti ünneplés nekik szólt. A hála és elismerés volt ez az ünneplés, amely záloga annak is, hogy lelkes közönségük marad a jövőben is. Dr. T.-i. Hir Giolitti visszalépéséről Milánó, okt. 18. — A Secolo Írja: Nincs kizárva annak a lehetősége, hogy Gioliti olasz miniszterelnök ■visszalép és utódja Benicota lesz. A pécsi kórház nyomora 9 millió 900,000 K az idei hiány Pécs, okt. 16. — Az áldatlan viszonyokat és a rettenetes drágaságot egyetlen pécsi intézmény sem sínylette meg jobban mint a városi közkórház, amely altruisztikus intézmény lévén haszonra sohasem dolgozhatott, ma azonban a legsúlyosabb anyagi nehézségekkel küzd. A pécsi kórház bajait kirívó szomorúsággal illusztrálják az alábbi számadatok. A múlt év december 22-én tehát közvetlenül az év végén készült el az 1920. évi költségvetés. Azért vártak az utolsó napokig, hogy minél reálisabb adatokat használhassanak fel. Ez a költségvetés 4 millió 587,000 kor°na kiadást tüntetett fel, amelynek fedezetéül 260,000 évi átlagos ápolási nap alapul vételével 17 , 66 fillérben állapították meg az ápolási díjakat. A rövidesen bekövetkezett áremelkedések azonban már április elején indokolttá tették egy pótköltségvetés összeállítását, amelyben a szükségletekre újabb 3 millió 493.000 koronát kellett előirányozni. Ennek arányában április 14-től kezdve az ápolási díjak 31 - 10 fillére emelkedtek. A drágaság azonban még magasabbra szöktette a legszükségesebb cikket árat úgy, hogy július közepén már a második pótköltségvetésről kellett gondoskodni. Ez alkalommal további 1 milió 820.000 korona hiány fedezéséről kellett gondoskodni. A második pótköltségvetés következtében augusztus 1-től az ápolás újabb 14 koronával drágult. A kórház vezetősége a költségvetés összeállításánál a lehetőségig takarékoskodott úgy, hogy az előző évek kiadásait legalább a felére redukálták. Az idén már csak hetenkint háromszor adnak húsételt. Az élelmiszerek terén bekövetkezett nagy drágulást élénken illusztrálja az is, hogy az egész 1919. évben a betegek jobb ellátása mellett a kórház 1 millió 583,310 K 94 fillért költött az élelmezésre, míg az idén csak október 10-ig 4 millió 137,897 K 54 fillért emésztett fel az élelmezés. Az élelmiszerek közül leginkább a liszt és hús árának horribilis drágulása esik súlyosan latba a költségvetési tételek emelkedésénél. Sok más cikket megdrágítottak a fogyasztási adók. De talán legjobban érzi a kórház a fa és a szén megdrágulását. A szén árának emelkedése többszörösen is sújtja, mert a drága szén amellett minőségileg rosszabb is és a kórház kazánjai sem fűtenek már úgy mint évek előtt, hanem nagyarányú javításokra szorulnak. Ez a két utóbbi körülmény az amúgy is drága szén nagyobb mérvű fogyasztását követeli. Lényegesen emelkedett,még az irodai nyomtatványok ára, az orvosi és gyógyszerköltségek és a többi vegyes kiadások is. Végeredményben a kórház összes kiadásai az egész esztendőben 10 millió 40,631 koronára rúgnak, amiből 140,599 korona a fedezet. A többi 9 millió 900,031 koronának az ápolási díjakból kellene megtérülni. Az ápolási díjak 75 százaléka azonban rendsze- rint az országos betegápolási pótadó- ból utalványozta a belügyminiszter és csak az ápolási díj negyedrészét fizet- tték a vagyonosok, egyesületek és munkaadók. Tehát a folyton fokozódó ki- adásoknak a felemelt ápolási díjakra való áthárítása csak részben fedezte a pótköltségvetésbe foglalt szükségleteket. Jött az őszi idény, amikor a téli beszerzésekre kellett gondolni. Az eddigi havi 825.000 korona előirányzott kiadás elegendő volt a tényleg felmerült szükségletekre. Most azonban a kórház csak kölcsönből tudta volna fedezni a megnagyobbodott tételeket. Ezért szeptember 5-én 970,000 korona kölcsön kiutalását kérte a várostól. Szeptember 16-án kaptak 400,000 koronát, majd néhány nap múlva újból 230,000 koronát. A fennmaradó 340,000 K hiánnyal és a közben esedékessé vált hús, liszt, tej, gyógyszer, bor, sör és szikvízszámlákkal újabb 1 millió 100.000 korona kifizetése vált szükségessé, aminek kiutalását szeptember 25-én kérte újból a kórház most már az új városi vezetőségtől. Erre az összegre október elején mindössze 320.000 koronát kapott. Az újabban történt káposzta, burgonya, bab és lencse beszerzésekkel azonban megint körülbelül egy millió korona az az összeg, amit a kórház szállítói igényelnek és a hátralevő két és fél hónap rendszeres havi kiadásaival közel három millió koronára van még szüksége a kórháznak, hogy kulturmisszióját szegényesen bár, de fenakadás nélkül teljesíthesse. Ezekkel a bajokkal a kórházi bizottság szombaton délután tartott ülésén foglalkozott. Miután a bizottság részletesen tájékozódott a kórház nagyon szomorú pénzügyi viszonyairól és tudomást szerzett az ápolási díjaknak lassú és hiányos befizetéséről, elhatározták, hogy a bevételek szaporítása céljából emelni fogják az ápolási díjakat és az elmaradt díjak befizetését fogják szorgalmazni. A napi ápolási díjakat október 20-tól kezdődőleg az eddigi napiért 10 fillérről 55 koronára emelték fel. A külön szobák díját az eddigi napi 80 koronáról 140 koronára, a beteg kísérőjének egy napi eltartási költségét az eddigi 60 koronáról 100 koronára emelték, a külön étkezés díját pedig 60 K helyett ugyancsak 100 koronában állapították meg. Azután elhatározta a bizottság, hogy megkeresi az SHS kormánybiztost, hogy az országos betegápolási pótadónak a demarkációs vonalon belül levő községeikből befolyó részét a lélekszám arányában a pécsi közkórház részére előlegezzék és az SHS hatóságok útján szólítsák fel a Duna és a Dráva közt levő megszállt területek községeit hogy az országos betegápolási pótadó terhére és a kórház javára mutatkozó hátralékokat a pécsi közkórházhoz közvetlenül fizessék be. Ez az intézkedés azért is indokolt, mert a pécsi kórházban ápolt betegek kétharmadrésze vidékről kerül be ápolás végett. Az országos betegápolási pótadóból befolyó illetve a községek által közvetlenül befizetendő hátralékok erejéig viszont keresettel élhetnek a magyar belügyi tárcával szemben, amely az összegeket a kórháznak kiutalni szokta. SHS, hirek Beograd, okt. 18. — Nincsics miniszter vonakodik elfogadni a mandátumait az Adria tárgyalásokban való részvételre. — A pénzügyminiszter hét millió dinárt engedélyezett a délszerbiai utak költségeire. — Beográd város tanácsa újabb adót vetett ki az idegenekre. — Az agrárminiszter szigorú rendeletet adott ki, amelyben a főszolgabiráknak megtiltja, hogy a gyarmatosítást önkényesen végezzék. — Noviszádon munkáskamarát állítanak fel. — Tyeremov dr. topolyai főszolgabírót szabadlábra helyezték. Illyes Kim ára fadlytoen 140 K, vidéken törül. Egy városi írnok családi drámája Agyonütötte a férjét és aratót öngyilkos lett Pécs. okt. 18. — A véres eseményekben szerencsére nem bővelkedő Pécsnek ma reggelre borzalmas szenzációja támadt. Egy féltékeny asszony fejszével agyonütötte a férjét és azután önmagát is felakasztotta. A borzalmas családi dráma az Árpád-uca 1. számú házban történt, ahol egy év előtt egy fiatal diákleány dobta el magától az élcet. Koisz Lajos rendőri irnoka ház tulajdonosa nem a legjobb viszonyban élt a feleségével született Kormos Annával. A gyakori családi jeleneteket az asszony féltékenysége idézte elő, amire Koisznénak oka is volt. Ezért már régebben mondogatta, hogy ha szóval nem tud, majd másképen csinál rendet közöttük. Tegnap délután is sírva panaszkodott egy ismerősének, hogy a szeme láttára ment be férje abba a házba, ahol barátnője lakik. Otthon azonban az asszony nem szólt semmit, de végzetes terve úgy látszik, már a délután folyamán megérlelődött benne. Koiszék rendszerint korán szoktak lefeküdni, sőt tegnap már fél 8 órakor este aludni tértek. Koiszné is lefeküdt, de csak azt várta, hogy a férje elaludjék. A falkamrából már délután behozta a fejszét és éjfél tájban amikor látta, hogy a férje alszik, bement a szobába és az alvó embert a balta fokával fejbe ütötte. A fejszecsapás Koiszt bal oldalán érte, ahol a homlokcsont és a halánték összeér. Egyetlen ütés azonnal megölte. Az asszony azután elővette a férje szalonruháját, tiszta fehérneműt és a maga részére is odakészítette fekete selyemruháját, hogy haláluk után abba öltöztessék fel őket. Azután levette az ágyáról a lepedőt, azt összecsavarta és az utcára néző ablak kilincsére felakasztotta magát. Mindez teljes csendben történt úgy, hogy sem Koisznak az udvarban lakó szülei, sem a közvetlenül mellettük lakó özvegy Vargáné semmit sem vettek észre. Koiszék reggel fél 6 órakor szoktak kelni. Ma azonban Vargánénak feltűnt hogy még reggel 7 órakor sem látta őket. Érdeklődött a szülőknél, de azok sem tudtak felvilágosítást adni. Csodálkozva látták, hogy a lakásban ég a villany. Rosszat sejtve értesítették a rendőrséget is és betörték az ajtót. Először Koisznénak az ablakon függő holtteste tűnt szemükbe. A hulla már teljesen kihűlt, és merev volt. Azután ráakadtak az ágyon nagy vértócsában fekvő férj holttestére is. Az előhívott orvos szerint a fejszecsapás bezúzta a koponyacsontot, a halált agyroncsolás és agyhüdés okozta. A gyilkosság és öngyilkosság éjjel 11 és 1 óra között történhetett. A rémes családi dráma híre futótűzként terjedt el a csendes szigeti városban, ahol az utcákon csoportokba verődve tárgyalták a borzalmas szenzációt. A rendőrség részéről Somogyi Lajos detektívcsoportvezető jelent meg a helyszínen és folytatta le a vizsgálatot. Koisz 49, a felesége 45 éves volt. Minthogy az ügyészség a halál okának kétségtelen megállapítása folytán nemtartotta szükségesnek a boncolás elrendelését, a halottakat holnap kedden délután 3 órakor fogják temetni a központi temető halottasházából. A gyászmise szerdán reggel 9 órakor lesz a ferenciek plébánia templomában.