Dunántúl, 1920. október (10. évfolyam, 198-224. szám)

1920-10-19 / 213. szám

1- 1%. soroltsam. 213. **ft*n. Kedd fiat: 1020. október 19. Előfizetési ár: , leirtn itttttt Egész évre . 240 300 Félévre . . 120 150 Negyedévre . 80 75 Egy hóra . . 20 38 Egy szám ára helyben 1-40 fillér Egy szám ára vidékei 1*50 fillér Kiadóhivatal: Lyceum­ utca 4. szán. Kiadó telefonja: 222„ Szerkesztőség: Lyceum­ utca 4. szám. Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint. Nyilt tér soronkint 4 kor. Jubiláns estélye volt tegnap a keres­ztényszo­­cialista kulturegyesületnek. A kebe­lében alakult önképzőkör működésé­nek tíz éves jubileumát ünnepelte. Tíz év kulturmunkája. Hatalmas szó, cso­dálatos tekintet vissza a múltra. Tíz éve volt, hogy a keresztényszociális egyesület lelkes tagjai szükségét érez­ték annak, hogy szervezetbe tömörül­jenek a kultúra szolgálatában. Szük­ségét érezték annak, hogy a párt kere­tébe, amely az anyagi harcot vívja s amely megvédi a nép érdekeit az élet és a tőke hatalmasaival szemben,­­ új elemet is vigyenek. Mit is használ az — így gondolkodott a lelkes csapat — ha bérmozgalmakkal olyan társadal­mat teremtünk, amely a testnek min­den igényét kielégíti, mit használ, ha minden foltozott ruhát bársonnyal és selyemmel cserélünk fel, mit használ, ha a selyem és bársony alatt rongyok­ra szakadozik a lelkünk. Pedig az tör­tént addig, és az történik ma is. Orfe­um kabaré és mozi képben és élő test­ben a vér és hús kulatszár hirdeti és ha nem is kavarja fel mindig, a kel­leténél egy ujjal rövidebb ruhával az ösztönt és a szenvedélyt, a levegője, amelyben mozog, mindig beteg és fer­tőzött. Ott nincsen helye a léleknek, az eszmének, a magasabb kultúra ér­tékeinek. Ami ott van, az nem kultúra, nem népnevelés és nemesítése a lel­teknek, hanem frivol szétfolyása a lé­lek erőinek olyan az, mintha fáradt füst ereszkednék a lelkek­re. Tíz évvel az­előtt ezek­ a lelkes úttörők azt is látták, hogy a bérmozgalmakkal kiví­vott időtöbblet nem a nép nevelésére szolgál, hanem arra, hogy ne csak mint azelőtt vasárnaponkint, hanem nap­­nap után odaüljön, ahol mohó szemmel és szájjal habzsolják az érzékek má­morát és gyönyörét. A nép azonban nem lett jobbá. Sajnálattal állapítot­ták meg, hogy rosszabbá lett. Mert több a durvaság, mint volt; több a lel­kek elsirása a tilalom fákon túl, mint volt; több a trágár beszéd és a frivol megjegyzés az utcán mint volt azelőtt. A nép rosszabb lett, mint azelőtt volt, amikor még nem volt annyi orfeum, kabaré és mozi. . Ezt értette meg az a lelkes csapat. S ezt a rombolást akarták ellensúlyoz­ni. Szórakozást akartak nyújtani, a­mely művészet is legyen, amely a nép lelkét felemeli a nagy és remek irók lelki magaslatára. Amely megtanítja a népet, hogy a test gyönyörein felül vannak értékei a léleknek s hogy ezek tisztább élvezetek és nemesebb gyö­nyörök, mint a hús és vér rezdülései és zsibongásai. S ezt a célt el is érték. Tíz év óta minden vasárnap százakra menő kö­zönség előtt vonultatták föl az iroda­lom legszebb alkotásait. Kulturmunka volt ez a tiz év, amelyre büszkeséggel tekinthetnek vissza ennek a szellem­nek örökösei és büszkeséggel tekinthet vissza a párt is, amely egymaga volt e városban, akii ezt a kulturcélt szolgálta és amely ma is egymaga áll e kulturcél szolgálatában. A tegnap esti ünneplés nekik szólt. A hála és elismerés volt ez az ünneplés, amely záloga annak is, hogy lelkes közönségük marad a jö­vőben is. Dr. T.-i. Hir Giolitti visszalépéséről Milánó, okt. 18. — A Secolo Írja: Nincs kizárva annak a lehetősége, hogy Gioliti olasz miniszterelnök ■visszalép és utódja Benicota lesz. A pécsi kórház nyomora 9 millió 900,000 K az idei hiány Pécs, okt. 16. — Az áldatlan viszo­nyokat és a rettenetes drágaságot egyetlen pécsi intézmény sem síny­lette meg jobban mint a városi köz­kórház, amely altruisztikus intézmény lévén haszonra sohasem dolgozhatott, ma azonban a legsúlyosabb anyagi nehézségekkel küzd. A pécsi kórház bajait kirívó szomorúsággal illusztrál­ják az alábbi számadatok. A múlt év december 22-én tehát közvetlenül az év végén készült el az 1920. évi költségvetés. Azért vártak az utolsó napokig, hogy minél reáli­sabb adatokat használhassanak fel. Ez a költségvetés 4 millió 587,000 ko­­r°na kiadást tüntetett fel, amelynek fedezetéül 260,000 évi átlagos ápolá­si nap alapul vételével 17 , 66 fillérben állapították meg az ápolási díjakat. A rövidesen bekövetkezett áremelkedések azonban már április elején indokolt­tá tették egy pótköltségvetés összeál­lítását, amelyben a szükségletekre újabb 3 millió 493.000 koronát kellett előirányozni. Ennek arányában április 14-től kezdve az ápolási díjak 31 - 10 fillére emelkedtek­. A drágaság azon­ban még magasabbra szöktette a leg­szükségesebb cikket árat úgy, hogy jú­lius közepén már a második pótkölt­ségvetésről kellett gondoskodni. Ez al­kalommal további 1 milió 820.000 ko­rona hiány fedezéséről kellett gondos­kodni. A második pótköltségvetés kö­vetkeztében augusztus 1-től az ápolás újabb 14 koronával drágult.­­­­ A kórház vezetősége a költségvetés összeállításánál a lehetőségig takaré­koskodott úgy, hogy az előző évek ki­adásait legalább a felére redukálták. Az idén már csak hetenkint háromszor adnak húsételt. Az élelmiszerek terén bekövetkezett nagy drágulást élénken illusztrálja az is, hogy az egész 1919. évben a betegek­ jobb ellátása mellett a kórház 1 millió 583,310 K 94 fillért költött az élelmezésre, míg az idén csak október 10-ig 4 millió 137,897 K 54 fillért emésztett fel az élelmezés. Az élelmiszerek közül leginkább a liszt és hús árának horribilis drágulása esik súlyosan latba a költségvetési tételek emelkedésénél. Sok más cikket meg­drágítottak a fogyasztási adók. De ta­lán legjobban érzi a kórház a fa és a szén megdrágulását. A szén árának emelkedése többszörösen is sújtja, mert a drága szén amellett minőségileg rosszabb is és a kórház kazánjai sem fűtenek már úgy mint évek előtt, ha­nem nagyarányú javításokra szorul­nak. Ez a két utóbbi körülmény az amúgy is drága szén nagyobb mérvű fogyasztását követeli. Lényegesen emel­kedett,­­még az irodai nyomtatványok ára, az orvosi és gyógyszerköltségek és a többi vegyes kiadások is. Végeredményben a kórház összes kiadásai az egész esztendőben 10 mil­lió 40,631 koronára rúgnak, amiből 140,599 korona a fedezet. A többi 9 millió 900,031 koronának az ápolási dí­jakból kellene megtérülni. Az ápolási­­ díjak 75 százaléka azonban rendsze-­­ rint az országos betegápolási pótadó-­­ ból utalványozta a belügyminiszter és­­ csak az ápolási díj negyedrészét fizet- t­ték a vagyonosok, egyesületek és mun­­­­kaadók. Tehát a folyton fokozódó ki-­­ adásoknak a felemelt ápolási díjakra való áthárítása csak részben fedezte a pótköltségvetésbe foglalt szükség­leteket. Jött az őszi idény, amikor a téli beszerzésekre kellett gondolni. Az ed­digi havi 825.000 korona előirányzott kiadás elegendő volt a tényleg felme­rült szükségletekre. Most azonban a kórház csak kölcsönből tudta volna fedezni a megnagyobbodott tételeket. Ezért szeptember 5-én 970,000 korona kölcsön kiutalását kérte a várostól. Szeptember 16-án kaptak 400,000 ko­ronát, majd néhány nap múlva újból 230,000 koronát. A fennmaradó 340,000 K hiánnyal és a közben esedékessé vált hús, liszt, tej, gyógyszer, bor, sör és szikvízszám­­lákkal újabb 1 millió 100.000 korona kifizetése vált szükségessé, aminek ki­utalását szeptember 25-én kérte újból a kórház most már az új városi veze­tőségtől. Erre az összegre október elején mindössze 320.000 koronát ka­pott. Az újabban történt káposzta, burgonya, bab és lencse beszerzésekkel azonban megint körülbelül egy millió korona az az összeg, amit a kórház szállítói igényelnek és a hátralevő két és fél hónap rendszeres havi kiadásai­val közel három millió koronára van még szüksége a kórháznak, hogy kul­­turmisszióját szegényesen bár, de fen­­akadás nélkül teljesíthesse. Ezekkel a bajokkal a kórházi bi­zottság szombaton délután tartott ülé­sén foglalkozott. Miután a bizottság részletesen tájékozódott a kórház na­gyon szomorú pénzügyi viszonyairól és tudomást szerzett az ápolási díjak­nak lassú és hiányos befizetéséről, el­határozták, hogy a bevételek szaporí­tása céljából emelni fogják az ápolási díjakat és az elmaradt díjak befizeté­­­­sét fogják szorgalmazni. A napi ápo­­­­lási díjakat október 20-tól kezdődőleg­­ az eddigi napiér­t 10 fillérről 55 ko­ronára emelték fel. A külön szobák dí­ját az eddigi napi 80 koronáról 140 koronára, a beteg kísérőjének egy na­pi eltartási költségét az eddigi 60 koro­náról 100 koronára emelték, a külön étkezés díját pedig 60 K helyett ugyan­­csak­ 100 koronában állapították meg. Azután elhatározta a bizottság, hogy megkeresi az SHS­ kormánybiztost, hogy az országos betegápolási pótadó­nak a demarkációs vonalon belül levő községeikből befolyó részét a lélek­­szám arányában a pécsi közkórház ré­szére előlegezzék és az SHS hatóságok útján szólítsák fel a Duna és a Dráva közt levő megszállt területek községeit hogy az országos betegápolási pótadó terhére és a kórház javára mutatkozó hátralékokat a pécsi közkórházhoz köz­vetlenül fizessék be. Ez az intézkedés azért is indokolt, mert a pécsi kórház­ban ápolt betegek két­harmadrésze vi­dékről kerül be ápolás végett. Az or­szágos betegápolási pótadóból befolyó illetve a községek által közvetlenül be­fizetendő hátralékok erejéig viszont keresettel élhetnek a magyar belügyi tárcával szemben, amely az összegeket a kórháznak kiutalni szokta. SHS, hirek Beograd, okt­. 18. — Nincsics miniszter vonakodik elfogadni a man­­dátumait az Adria tárgyalásokban való részvételre. — A pénzügyminisz­ter hét millió dinárt engedélyezett a délszerbiai utak költségeire. — Beo­­grád város tanácsa újabb adót­ vetett ki az idegenekre. — Az agrárminisz­­ter szigorú rendeletet adott ki, amely­ben a főszolgabiráknak megtiltja, hogy a gyarmatosítást önkényesen végezzék. — Noviszádon munkáska­marát állítanak fel. — Tyeremov dr. topolyai főszolgabírót szabadlábra helyezték. Illyes Kim ára fad­lytoen 140 K, vidéken törü­l. ­ Egy városi írnok családi drámája Agyonütötte a férjét és aratót ön­gyilkos lett Pécs. okt. 18. — A véres események­ben szerencsére nem bővelkedő Pécs­nek ma reggelre borzalmas szenzációja támadt. Egy féltékeny asszony fejszé­vel agyonütötte a férjét és azután ön­magát is felakasztotta. A borzalmas családi dráma az Árpád-uca 1. számú házban történt, ahol egy év előtt egy fiatal diákleány dobta el magától az élcet. Koisz Lajos rendőri irnok­a ház tu­lajdonosa nem a legjobb viszonyban élt a feleségével született Kormos Annával. A gyakori családi jelenete­ket az asszony féltékenysége idézte elő, amire Koisznénak oka is volt. Ezért már régebben mondogatta, hogy ha szóval nem tud, majd másképen csinál rendet közöttük. Tegnap délután is sírva panaszkodott egy ismerősének, hogy a szeme láttára ment be férje ab­ba a házba, ahol barátnője lakik. Ott­hon azonban az asszony nem szólt semmit, de végzetes terve úgy látszik, már a délután folyamán megérlelődött benne. Koiszék rendszerint korán szok­tak lefeküdni, sőt tegnap már fél 8 órakor este aludni tértek. Koiszné is lefeküdt, de csak azt várta, hogy a fér­je elaludjék. A falkamrából már dél­után behozta a fejszét és éjfél tájban amikor látta, hogy a férje alszik, be­ment a szobába és az alvó embert a balta fokával fejbe ütötte. A fejsze­csapás Koiszt bal oldalán érte, ah­ol a homlokcsont és a halánték­­ összeér. Egyetlen ütés azonnal megölte. Az asszony azután elővette a férje szalonruháját, tiszta fehérneműt és a maga részére is odakészítette fekete selyemruháját, hogy haláluk után abba öltöztessék fel őket. Azután levette az ágyáról a lepedőt, azt összecsavarta és az utcára néző ablak kilincsére fel­akasztotta magát. Mindez teljes csend­ben történt úgy, hogy sem Koisznak az udvarban lakó szülei, sem a közvetle­nül mellettük lakó özvegy Vargáné semmit sem vettek észre. Koiszék reggel fél 6 órakor szoktak kelni. Ma azonban Vargánénak feltűnt hogy még reggel 7 órakor sem látta őket. Érdeklődött a szülőknél, de azok sem tudtak felvilágosítást adni. Cso­dálkozva látták, hogy a lakásban ég a villany. Rosszat sejtve értesítették a rendőrséget is és betörték az ajtót. Először Koisznénak az ablakon függő holtteste tűnt szemükbe. A hulla már teljesen kihűlt, és merev volt. Azután ráakadtak az ágyon nagy vértócsában fekvő férj holttestére is. Az előhívott orvos szerint a fejszecsapás bezúzta a koponyacsontot, a halált agyroncsolás és agyhüdés okozta. A gyilkosság és öngyilkosság éjjel 11 és 1 óra között történhetett. A rémes családi dráma híre futótűz­ként terjedt el a csendes szigeti város­ban, ahol az utcákon csoportokba ve­rődve tárgyalták a borzalmas szenzá­ciót. A rendőrség részéről Somogyi Lajos detektív­­csoportvezető jelent meg a helyszínen és folytatta le a vizs­gálatot. Koisz 49, a felesége 45 éves volt. Minthogy az ügyészség a halál okának kétségtelen megállapítása foly­tán nem­­tartotta szükségesnek a boncolás elrendelését, a halottakat hol­nap kedden délután 3 órakor fogják temetni a központi temető halottas­­házából. A gyászmise szerdán reggel 9 órakor lesz a ferenciek plébánia tem­plomában.

Next