Dunántúl, 1920. november (10. évfolyam, 225-246. szám)

1920-11-26 / 243. szám

ill. ivS«Ii«M. 143 «sám *­-V - V ■••,; ffflptfi Egészétre . NetoetHvrá U , . SS SD Egy széni ára tojtiftesn 1*S0 «Íté? ; Egy gsáni ára utóikén 5 1'C8 fillér' Kiadóhivatal: 'v . fcQeeam-ufca 4. szám* '*‘*1’­ Kiadó telefonját itt?ií. Szerkesztőség: tyceum-ufca *. szám. Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint Nyilttér soronkint 4 kor. mm A hatalom leírása megváltoztatja a pártok politikáját. A szocialista párt amíg ellenzék volt, az­­ sínben jogok legszélsőbb harcosának mu­tatta magát. A legteljesebb mértékben köve­telte magának, szervezetének és tagjainak a gyülekezési és szólásszabadság jogát. Saj­tójában a legkérlelhetetlenebbül támadott minden neki nem tetsző intézményt. Kipellen­gérezte egyének személyes hibáit és ez el­járásában nem tett különbséget közpályán szereplő v­agy magánemberek között. Ütött mindannyiszor, ahányszor csak arra al­kalmat talált. Támadásainak a hangjában nem volt válogatós, az alantas durvaságok­tól sem riadt vissza. Események vagy egyéni eljárások megbírálásánál kizárólag a pártszempont vezette, melynek gyakran alá­rendelte az objektív igazságot is. Űzte ezt az eljárást bántatlanul abban az időben, a­mikor ellenzék volt és a hatalom akkori bir­tokosai tudtak­ annyira elfogulatlanok lenni, hogy a szocialista pártsajtó túlkapása ellen sem használtak az érvényben levő retorziós eszközöknél súlyosabbat. Csupán sajtópert indítottak, ha indokolatlan volt vagy tárgyi tekintetben nem felelt meg az igazságnak a pártsajtó beállítása. Amikor mem a saját erejükből, hanem má­sok jóvoltából a hatalmat magukhoz ragad­ták, hamarosan megváltozott ez a politika. "A szabad szó, a szabad sajtó harcosai egy­szerre ellene fordultak az általuk mindig val­lott elveknek. Az ígéreteket megtartották ígéreteknek. Kezükben a hatalom, de az eb­ből származó erőt nem a városi kislakosság anyagi helyzetének javítására használják ■fel. Nem tettek semmit a drágaság letörésé­re, a láncosok valutaspekulánsok kiirtására, hanem elpocsékolják a hivatalos energiát a szabad kritika letörésére. Amikor besúgása­­ikkal nem sikerült elnyomni a másik tábor bírálatát, akkor jött a terror. Erőszakai akarják megakadályozni, hogy másnak is legyen szava. Nem nyilváníthat senki véle­ményt, amely nem egyezik az övékével. Eltekintve attól, hogy az eljárásuk a méltá­nyosság legelemibb követelményeit is nélkü­lözi, magára a pártra vet nagyon szomorú világot ez a jelenség, mert nyilvánvalóvá te­szi mindenki előtt, hogy a szocialista párt­nak oka van félni a kritikától, mert ha nem volna, nem éreznék az elnémítás kényszerű­ségét. De mindegy. Azok, akik érzik igazu­kat, akik nem pártérdekek, nem egziszten­ciát, érvényesülést kereső politikusok szol­gálói, azok tovább munkálják pártok és em­berek fölé emelkedve azt a közérdeket, ame­lyet a párt csak addig hangoztatott, amíg uralomhoz nem jutott. Ahogy a múltban sem úgy a jövőben sem a munkásság érdekei el­len harcolunk, de a pártvezér­ uralom és ön­­kényeskedés kritikáját tovább gyakoroljuk éppen azoknak érdekében, akiket hangos be nem váltott ígéretekkel és a szocializmusnak a gyakorlatban meg nem valósított igazsá­gaival félrevezettek. Már közeleg az idő, mikor ráeszmélnek erre azok is, akik ma elég párteszközül szolgáló sajtószabadság ■letörésére esküsznek. Prágában ismét csend van Prága, hov. 25. — Tegnap már csand és rend volt Prágában. Mindazo­kon a helyeken, ahol rombolások vol­tak, a helyreállítási munkákat meg­kezdték. A német lapok megjelenése ügyében még nem határoztak. A Pra­ger Tagblatt a rombolások miatt csak redukált terjedelemben jelenhet meg. Egy bizottság sorra járta a n­émet is­kolákat, ahol a Ferenc József és Vil­mos­­császár képeit eltávolította. Angol áruhitel az államoknak London, nov. 25. — Anglia az orosz álla­moknak, Csehszlovákiának, Ju­goszláviának és lehetőleg Bulgáriának is angol áruk vásárlására hitelt nyújt.­­A parlament megállapítása szerint a a hitel összege 26 millió fontnál na­gyobb nem lehet és három év alatt visszafizetendő. Petljura csapatait lefegyverezték Varsó, nov. 25. — Amikor Pros­­­­kurov és Voloszolszka között öt vörös­­ hadosztály áttörte a frontot, Petljura­­ csapatai között is felbomlott a rend­­ és a hadsereg szétszéledt. Ezeket a­­ csapatokat, a Zbruc vonalhoz érve, a lengyelek leszerelték. Franciaország és a Vatikán Páris, nov. 25. — Leygyel György francia miniszterelnök a Le Petit Párisien tudósítójának kijelen­tette, hogy Franciaország a legrövi­debb időn belü­l felveszi az összeköt­­t­­etést a Vatikánnal. Az összeköttetés­­ nemzetgyűlési letárgyalása január ele­­j­­én várható. , ... 7'í !íá! 1 •—! Az orosz parasztok háborúja a bolsevikiek ellen P­á­r­i­s, november 25. — A bolsevikiek terrorja ijesztő arányokat öltött. A kommu­nista párt összes tagjait agitátoroknak ké­­r­dezik ki. Az utóbbi időben ellenforradalom gyanúja alatt több mint 18.000 embert bör­­tönöztek be. A bolseviki Ukrajnában a pa­rasztok puskákkal és gépfegyverekkel va­lóságos hadjáratot vívnak a kommunisták ellen, nyílt pályán megállítják a vonatokat és akiről azt hiszik, hogy kommunista, szó nélkül agyonlövik. Az ellenforradalmi moz­galom annyira lábra kapott, hogy bolsevista egy faluba sem teheti be lábát. A parasztok mindenkit megölnek, aki falujukba téved és nem visel antibolsevista jelvényt. A szovjet­­kormány Szibériába küldte Kun Bélát 150 más magyar kommunistával, hogy gabonát rekviráljanak. A moszkvai vörös helyőrség, amely a legkülönbözőbb elemekből, az Oroszországban élő legkülönfélébb népfa­jokból áll, az utóbbi időben elégedetlenked­ni kezdett, több csapattest fellázadt és a szovjet kormány finn kommunistákat küldött ellenük. — » Vilmos ex­császár Korfu szigetére költözik Bertírt, nov. 35. — A Petit Párisien jelenti, hogy Vilmos excsászár Korfu szigetére költözik, ahol saját villájá­ban fog lakni. Az excsászár minden előkészületet megtett a költözködésre. A svédek a németekért Stockholm, nov. 25. — A Daily Tele­graph jelentése szerint a svéd népszövetségi kiküldött javaslatot tett Németországnak a népszövetségbe való felvételére. —ra heli/h mm Pres, mov. 35. — A helybeli szocialista sajtó napok óta foglalkozik Linder Béla be­­ogradi útjával és annak eredményeiről az egyik lap ma részletesen is beszámol. Linder Béla nyilatkozik arról, hogy Já­­szi Oszkárral Beogradban az aktuális kér­désekről tárgyaltak és mindenhol a legna­gyobb előzékenységgel és megértéssel fo­gadták őket. Utazásának fő célja a városi ügyeknek, valamint Pécs-Baranya kérdé­sének a megszállás alatt való rendezése volt. Kizártnak tartja, hogy Pécs kiürítése a legrövidebb időn belül aktuális lenne, mert a békeszerződést előbb három nagyhatalom­nak kell ratifikálni­ és Magyarországnak a békeszerződés összes feltételeit végre kell hajtani. Erről pedig szerinte Beogradban az­­ a vélemény, hogy erre a magyar kormány képtelen. A magyar hadseregnek a közeli hetekben ide való bevonulásáról terjesztett hírek csak nyugtalanságot akarnak szí­tani és meg akarják bénítani az amúgy is ne­héz gazdasági helyzetet. Az ilyen hírek ter­jesztői ellen erélyes eljárást ígér Linder Béla. A vármegyei választásokról azt reméli, hogy azokat a közel­jövőben megtarthat­ják, amivel Pécs város álláspontját megerő­­­­síthetik. Az adókról azt mondja, hogy az SHS, pénzügyminiszter jóváhagyta a város azon jogát, hogy a rendkívüli adó címén ki­vetett összegeket adóelőleg címén szedhes­se. A város rendes költségvetést csinál és annak szükségleteihez képest az SHS, pénz­ügyminiszter felülbírálása alapján fogja az adókivetés eszközölni. Az adókivetés addig sem fog szünetelni. A valutakérdés rendezé­séről csak akkor lehet majd beszélni, ha a november 28-iki választások eredményeként eldől az a kérdés, hogy a jelenlegi SHS, kor­mány rekonstruálása vagy változása fog-e bekövetkezni. Az adóügyben tett nyilatkozat fogalma­zásában némi ellenmondás vehető észre. A valóság az, hogy az SHS. pénzügyminiszter előbb felülbírálja a város részletes költségve­tését és csak azután ad engedélyt arra, hogy a költségvetés bizonyos összegének erejéig a város adót szedhessen. A városi­ költség­­vetés összeállítása Pécs érdemes főszámve­vőjének több havi munkájába került. Állásá­nak betöltésére megfelelő embere nincs az új vezetőségnek, mikor fog tehát egy csak némileg reális költségvetés elkészülni? Aki addig adót fizet, az kölcsönt ad a városnak. A valutakérdés rendezését a választások után hivatalba lépő SHS- kormány fogja el­intézni. Egy új kormánynak pedig nagyon sok fontosabb dolga akad, mint Pécs gaz­dasági ügyének leggyorsabban való rende­zése. Ami tehát Pécs város ügyeinek rendezé­sét illeti, Linder Béla beográdi útja kon­krét eredményt nem hozott. Politikai tálalásairól szóló beszámoló­jában sem szögez le határozott tényt, csu­pán egyéni véleményét adja. Pécs külpolitikai helyzete Olaszország SHS. követe Róma, nov. 25. — Római jelentés szerint beográdi olasz követté is Ag­­rotta di Cambion grófot nevezték ki. Az új követ azonban csak később fog­lalja el hivatalát és az addig Olaszor­szág SHS. képviselője Mansoni gróf lesz. Az SHS. miniszterelnök lemondását elfogadták Beograd, nov. 25. — A régens Trum­bics dr. külügyminiszter lemondását el­fogadta és a külügyminisztérium ide­iglenes vezetésével Vesznics dr. minisz­terelnököt bízta meg. Northcliffe a németek ellen Berlin, nov. 25. — Northcliffe lord, az angol kormány háborús propaganda­minisztere megérkezett Párisba. A Journal des Débats-ba cikket írt, amelyben többek között a következőket mondja: — Újabban ezrével látogatnak el az an­golok Németországba. Egytől-egyig mind meggyőződtek arról, hogy eltekintve Berlin­től, ahol bizonyos cikkekben hiány mutat­kozik, a német nép jól ruházkodik, az em­berek jól vannak táplálva és Németország képes fizetni. .. A leghatározottabban kárhoztatom azt a politikát, hogy Franciaország éppen olyan drágán fizesse meg a szenet, mint bi­zonyos semleges államok, amelyeknek a viselkedése a háború alatt a legnagyobb mértékben gyanús volt. El kell azonban is­merni, hogy Franciaország elfogadta a fi­zetési feltételeket. Ha Franciaország nem lesz hajthatatlan a jóvátételi kérdésekben, akkor megjósolom, hogy nagy megrázkód­tatások fognak bekövetkezni. Németország képes fizetni, tartozik fizeni és fog is fizet­ni. Lehetséges, hogy az angol kormány egyes tagjai német­barátok, de azok nem képviselik a britt közvéleményt és fogalmuk sincs arról, hogy milyenek a viszonyok Né­metországban. Lloyd George szerepe a rapallói szer­ződés elfogadásában Róma, nov. 25. — Nagy meglepetést keltett Rómában a Alanschester Qumr­­dian jelentése, amely szerint az SHS. állam a rapallói szerződést lefújta, ké­­sőb Lloyd George közbesé­­nt fogadta. n­k Vladivosztokból Pécs és Egy pécsi kereskedő hazatérése orosz hadifogságból Pécs, nov. 25. — Hat évig tartó hadifogság után hétfőn, a demarká­ciós vonattal hazatért Vladivosztok­­ból Schwarz György pécsi keres­kedő, a Meinl Gyula gyarmatáru keres­­kedő cég pécsi fiókjának üzlevezető­­je. Schwarz Györgyöt több társá­val 1914. október 23-án fogták el az oroszok Mora­ Alexandriánál. A fog­lyokat az oroszok Prescsankára vit­ték, ahol körülbelül négy évig voltak szigorú felügyelet alatt. 1918. őszén kerültek Vladivosz­tokba és itt a japá­nok tartották őrizetben 1920. szeptem­ber 9-ig, amikor útnak indultak Trieszt felé. Schwarz elmondta, hogy a vla­divosz­toki fogolytáborban a japánok nagy rendet tartottak. A bolseviki csa­patok többször megkísérelték, hogy elfoglalják a várost, de a japán kato­nák mindig visszaverték őket. A hadi­foglyoknak ott jó dolguk volt. A fog­lyok egy része a városban talált fog­lalkozást, a cipészek, szabók stb. pe­dig a táborban lakó foglyok ruházatát javították. Vladivosztokban is nagy a drágaság. Ez év júniusában a japá­nok beváltották az úgynevezett Kolt­­sak-rubelt. 3560 Koltsak-rubelért ad­tak egy yent. Vladivosz­tokban a vá­ros is adott ki rubelt és egy ilyen vla­­divosztoki rubelért 200 Koltsak-rubelt számítottak. Orosz pénzért nem igen lehet vásárolni a kereskedésekben. Van olyan árucikk, amit csak japán yenért, vagy amerikai dollárért lehet, megvenni. Vladivosztokban magyar, osztrák és német hadifogoly bizottságok tar­tózkodnak, amelyek a hadifoglyok hazaszállítását segítik elő. Ezek a bi­zottságok 1920. szeptember 9-én 1400 hadifoglyot indítottak útnak Trieszt felé. Ezek közt volt Schwarz György is. A foglyok, akiknek nagy része osztrák és német, kisebb része ma­gyar, lengyel és török volt, Vladivosz­­tokból Shang­hai, Szingapúr, Szuez­­csatorna, Port-Szaidon át a 12.000 tonnás Nankai-Maro nevű kereske­delmi­­ hajón utaztak Triesztbe. A Nankai-Maro hajó kórházhajóvá volt átalakítva. Az út nagyon szép volt. Az utazás a tengeren 52 napig tartott és ezalatt, az idő alatt 17.900 kilomé­ter hosszúságú utat tettek meg. A ma­gyar hadifoglyok Triesztből Csótra utaztak, ahol a magyar hatóságok le­szerelték őket. Csótról Schwarz 74 na­pig tartó utazás után november 22-én végre Pécsre érkezett. A hazatérők közül két katona­­n­­gyilkoságot követett el. Néhány nap­pal az indulás után egy osztrák kato­na a hajóról a Sárga tengerbe ugrott, és belefuladt. 1920. október 9-én este egy Be r­e g s­z á­s­zi nevű magyar ka­tona, aki a hős­zu fogságban elmebeteg lett, eltűnt a hajóról A hajó parancs­nokának rendeletére a katonák telje­sen átkutatták a hajót, azonban Be­regszászinak nyoma veszett. Aja M­­szig, hogy Beregszászi egy óvatlan pil­lanatban a tengerbe ugrott és odave­szett. Vladivosztokban több pécsi és ba­ranyai tiszt és közember van, köztük Nick György és Sillay főhadnagy is, akik valószínűleg már szintén elindul­tak a fogolytáborból és útban hazafelé. Görögország külpolitikája nem változtát Pár­is, nov. 25. — A Petit Párisié» Je­lentése szerint , h a 11 y s a Daily Expr*** munkatársa előtt erélyesen megcáfolta azo­kat a híreket, mintha az új kormány nem*» érzelmű volna. Az új Venizelosz ellen*s többség semmiféle változtatást nem élvtt Görögország eddigi külpolitikájában.

Next