Dunántúl, 1923. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-06 / 52. szám

2. oldal Nagyböjti esték Pécs, márc. 5. — Pécs város keresztény közönsége és társadalmi egyesületei a nagyböjt idején a ke­resztény kultúra főforrásaiból merít azokon az élvezetes estéken, amelyek az egyesületekben sűrűn ismétlődnek. Vasárnap a belvárosi és budai kül­városi hát­­körök, a legényegylet és az evangélikus társaság tartottak si­került kulturestéket. Ebben az anyagias világban való­ságos lelkiüdülés az a másfél óra, me­lyet a pécsi katolikus kör tagjai ré­szére azért rendez, hogy míg egy­részt hatalmas és nagy erővel tün­tessen terhetlen keresztény és ma­gyar érzései mellett, addig másrészt a nyújtott művészi élvezetek által tagjaiban a lelki gyönyörködés és megenyhülés érzetét keltse. Ez a délután is méltán sorakozott az elő­ző évtizedes tradíciókkal megszente­­­­sített felfogáshoz. R­u­s­z Margit tavaly tűnt fel előt­tünk a leánygimnázium érettségit tett növendékeinek estélyén és elő­adó művészetének mélysége, hang­jának drámai ereje legjobb szavaló­­ink közé iktatja. Dr. B­o­­­d­i­s Dezsőnét nem kell felfedezni, ő ott van mindenütt, hol az igaz művészet a köznek szolgá­latában áll. Tegnapi szereplése is igazolja, hogy városunk legjobb zon­goraművészeinek egyike, kinek bril­­liáns technikája, hatalmas billentyű­kezelése, gyöngyöző futamai legyőz­nek minden nehézséget, meleg és megértő érzése pedig elénk tárja a zeneszerzőnek egész gondolatvilágát. Özv. Chinozányi Kornélnél is ismert hangversenyt látogató közön­ségünk, képzett, kellemes és csengő szopránja elsőrendűen érvényesült Donizetti nagy áriájában, melynek koloratúr nehézségeit játszva győz­te le. Jóízlésű és kellemes kísérőnek bizonyult Lukács Nóra. A közön­ség alig akart eltelni a közreműkö­dőkkel és mindannyiuknak a sok tapsot ráadással kellett viszonozni. Az előadó Sipos István dr. volt, teológiánk tudós tanára, ki azt fej­tegette, hogy ez a szomorú világ, mi­kor mindenki annak lerombolt falai felépítésére siet, egész kereszténye­ket, egész kereszténységet kíván, mert a felépítésnek Krisztus szelle­mében kell megtörténnie, ott pedig félember igaz munkás nem lehet. Előadásának magas szárnyalású ere­je mély benyomást keltett a nagy számban egybegyűlt közönség lelké­ben. (i. i.) A pécsbudai külvárosi katolikus körben B­e­n­c­z­e Ernő karkáplán, a kör új egyházi alelnöke mutatko­zott be. Szeretettel jött és azzal fo­gadták. Már első fellépése is előre­veti a kör életében várt új tartalmas korszakot. Utána Ákos Ferenc dr. ismertet­te azokat az értékeket, amelyek min­dig, de különösen most váltak a ke­resztény nyilvános életben nagyfon­­tosságuakká. Minden kereszténység­nek alapja és kiinduló forrása a bib­lia és pedig olyan üdeségében és hamvasságában, mint az Krisztus aj­kairól folyt. Az előadó megkereste a történelem folyamán azokat az oko­kat, amelyek megőrizték és megőriz­hették a kereszténységnek a legér­tékesebb okmányát. Az észnek posz­­tulátuma ugyanaz, hogy Krisztusnak gondoskodnia kellett bibliájának il­letve tanának érintetlenségéről és a történelem meg is mutatja, hogy szer­vezetet állított bibliája mellé, amely nemcsak imáiban őrizte meg az egy­séget, hanem ittleteiben is, még ha százakat, milliókat, vagy országokat látott is elszakadni testéről. A szót nem adhatta fel, amit Krisztustól ka­pott az evangéliumban. Ezt az egy­séget hitben és ítéleteiben a kívül­állók is megcsodálják, amit idézetek­kel bizonyított is. Találó volt gondo­lata, amellyel a katolikus körök hi­vatását jelölte és Pécs társadalmá­nak legörvendetesebb alakulásáról, a hát, egyesületek központi választmá­nyáról és különös melegséggel a férfi ligáról, amely előadó veze­tése alatt áll. Ájtatos figyelem kisér­te minden szavát és zugó taps kö­szönte meg az előadást. Majd dr. Esztergár Lajosné mű­vészi zongorajátékában gyönyörkö­dött a közönség. Moskovszky As­ dur walcerének hangjai lágyan siklottak ujjai alatt. A tehetséges művésznő technikája, billentyűzése is elsőran­gú. Lelkes melegséggel játszott és a közönség nem is engedte el a szín­padról addig, míg ráadásul Liszt Ros­­signolját elő nem adta kifogástalan művészettel. B­ő­d­e­­ Miklós dr. ítélőtáblás ta­­­nácsjegyző elismert szavalóművész. Arany János Hidavatás című balladá­ját, adta elő megrázó erővel, miután előbb néhány szóval ismertette a költeményt. Az öngyilkosok zaja megelevenedett és a rapszodikus párbeszédek alakjai mintha filmen varázsolódtak volna a hallgatóság elé. A közönség lelkesen ünnepelte. Schneider József kellemes hangú énekesnek bizonyult. Hang­anyaga és énektudása egyaránt kellő eredményt mutatott fel. A közönség szívesen hallgatta nemcsak az irre­denta dalokat, hanem a lírai melódiá­kat is. Végül Holly Gretl és Schnei­der József játszották el Beethoven ötödik szimfóniáját. A hatalmas mű minden rejtett szépségét nehéz volt kihozni az ő fejlett technikájuknak és lelkes interpretálásuknak is. A katolikus legényegylet tegnap már harmadik felolvasó estélyét tar­totta. Siska Győző hatásos szavalata után S­z­á­m­p­­ Pál képezdei tanár vezetése alatt a leánykongregáció énekelt igen szépen. Baumgart­ner Alán­dr, főgimnáziumi tanár mély gondolatokban gazdag, hatalmas előadást tartott a katolikus eszmék­nek az életbe való kivételéről. A ka­tolikus meggyőződést mélyebbre kell plántálni. Ennek nevelését már a gyermekben meg kell kezdeni és a szülőknek példát kell adniok. Osz­­wald Irén kellemesen előadott ének­számai nagy tetszést arattak. G­a­d­ó Etelka megértő szavalata és a Lichtblau testvérek tréfái egé­szítették a tanulságos és szórakozta­tó nívós műsort, amelyet A beteg című egyfelvonásos zárt be. Az agi­lis műkedvelők mind egytől-egyig megállták helyüket. Figyelemreméltó és értékes műso­ros délutánt tartott vasárnap az Evangélikus Társaság is a belvárosi fiúiskola nagytermében. Az előadást Winkler Szilárd al­ezredes felolvasása nyitotta meg, aki mély meglátással s nemesen érző és világos előadásban fejtegette össze­omlásunk katonai és gazdasági okait Pontos adatokkal igazolta, hogy mennyire elnézők voltunk a nemzeti­ségekkel szemben, akik azért rut há­látlansággal fizettek, egyben biztató­­lag rajzolta a jövő körvonalait, ha bennünk igazán magyar szív fog do­bogni. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Dadó Linus énekelt irredenta dalokat kellemes és tiszta hangján Dadó Erzsike zongorakisé­­rete mellett. Hanganyaga és nyugodt, pontos előadása szép reményekre jo­gosít. Ezután városunk közismert fil­harmóniai társaságának népszerű tag­jai K­r­a­u­s­z László, N­a­t­z Ferenc, T­o­l­n­a­i Artur és Vámos Rudi ad­ták elő Haydn egyik örökszép vonós­négyesét, majd Serenadeját a tőlük megszokott precizitással, finom érzés­sel, igazi nemes művészi rátermett­séggel. A hatás is annyira közvetlen volt, hogy a tapsoló publikum nem nyugodott, amíg ráadással még Boc­cherini Menuettejét is el nem játszot­ták. Schumann Mariska szépen átgondolt és előadott szavalata zár­ta be ezt a fényesen sikerült műso­ros délutánt, amelynek további fenn­tartása nagyon is kívánatos és a mű­velődés érdekében szükséges is, s ezért az Evangélikus Társaságot nagy elismerés illeti meg. DUNÁNTÚL Kedd, 1923. március . Az ipartestület közgyűlése Pécs, márc. 5. — A Pécs városá­nak jelentős iparostársadalmát össze­fogó pécsi ipartestület, vasárnap d­­e tartotta meg évi közgyűlését a város­háza nagytermében. Pécs iparostár­­sadalma nemcsak tagjainak tekinté­lyes számával, hanem azoknak egyé­ni kvalitásaival, szakképzettségével és színmagyar érzésével is jelentős tényezőjévé vált városunk életének. Ezért a pécsi iparostársadalom min­den egyes megmozdulását élénk ér­deklődés kíséri A vasárnapi közgyű­lés az ipartestület évi működésének volt hű tükre, míg a délután tartott iparos olvasóköri közgyűlés az ipa­rosság harmonikus társadalmi életé­nek volt beszédes bizonyítéka. Az ipartestület közgyűlésén az iparhatóságot Schutták József tanácsnok képviselte. A közgyűlést Madarász József elnök nyitotta meg, S­á­g­h­y Kálmán jegyző az évi jelentést ismertette. A jelentés sze­rint a pécsi iparosok a múlt évben 4461 segéddel dolgoztak. A tanoncok száma 1949 volt, akik közül 530 fel­szabadult. Az ipartestületnek a múlt év elején 1896 tagja volt, akik közül halálozás és távozás miatt 136 tagot töröltek. Az ipartestület bevétele 246.421 korona, a kiadás 23.759 ko­rona volt. Ezután Ruzsinszky Béla meleg elismerését fejezte ki Madarász József elnöknek, akinek az iparosság tömörítése körül nagy érdemei van­nak. Ruzsinszky Béla indítványára az utasszálló intézményét eltörölték. A tagdíjakat 200—400—800 és 1200 ko­ronára emelték fel. A tanoncszerző­dési díjat 50 koronáról 500-ra, a fel­­szabadulási díjat 1000 koronára emel­ték fel. Az 1923. évi költségvetést 1 millió 303.787 korona bevétellel és ugyanakkora kiadással állapították meg. Ruzsinszky Béla indítványára elhatározták, hogy összegyűjtik az iparosság panaszait a kivetett adókra vonatkozólag és azokat a pénzügy­igazgatóság elé terjesztik Elhatároz­ták azonkívül, hogy a háborúban részt vett iparosok részére kívánják a ha­­dinyereségadó alól való felmentést. A tisztikart egyhangúlag választot­ták meg. Elnök ismét Madarász Jó­zsef lett. Számvizsgálók: Bruhács Já­nos, Fischer Pál és Wolf György Elöljárók lettek: Sávári József, Bo­­bánovics Kálmán, Cser József, Derka István, Fáy József, Fritsch József, Hartz Gyula, Hódossy Ferenc, Kajdi Mihály, Knapp Antal, Koller Károly, Kovács Albert, Krojtor Dömötör, Ma­­rovics Andor, Mizerits János, Varga Vince, Wágner István, Windischmann Nándor. Póttagok lettek: Pirgl Bol­dizsár, Saluga Gyula és Bizse János. Ezzel a gyűlés véget ért. Az iparos olvasókörnek közgyűlése is nagy érdeklődés mellett folyt le A tisztikar a régi maradt Madarász Józseffel az élén. A körnek 547 tag­ja van. Új török háború lényegei Angola, márc. 5. — A török kor­mány a szövetségeseket jegyzékben fogja kérni a kiegészítő konferencia összehívására és ha nem teljesítik ké­relmét, a háború kikerülhetetlen. INTOLERANCE Váradi Antal meghalt Budapest, márc. 5. — A ma­gyar irodalomnak gyásza van. Vá­­radi Antal dr. udvari tanácsos, a Kisfaludy és Petőfi társaság tagja, hirtelen meghalt. Váradi Antal dr. ma délután 3 órakor a nemzeti szín­ház előtt hirtelen összeesett és meg­halt. Az elhunyt kiváló író baranya­­megyei származású, középiskoláit és jogi tanulmányait Pécsett végezte és itt tartózkodásáról sokszor emléke­zett meg írásaiban is. Májusban töl­tötte volna be a 69. életévét. Holttes­tét egyelőre a törvényszéki bonctani intézetbe szállították, de a család ké­résére mellőzni fogják a boncolást, mert bűntény nem forog fenn és a halál okát több orvos egyértelműen szívszélhüdésben állapította meg. F­é­r­f­i és női ESŐ KÖPENYEK LEHA­­ZIDORNÁL,a Színház mellett hírek — Berki Gyula dr. — kormányfő­tanácsos. A hivatalos lap vasárnapi száma az alábbi legmagasabb helyről jött kéziratot közli: ,,A m. kir. mi­niszterelnök előterjesztésére Berki Gyula dr. nemzetgyűlési képviselő­nek, a közélet terén kifejtett érde­mes tevékenysége elismeréséül a m. kir. kormányfőtanácsosi címet adomá­nyozom. Kelt Budapesten, 1923. febr. 20. Horthy s. k. gróf Bethlen Ist­ván s. k.“ Berki Gyulát Baranyából is számosan üdvözölték a kitüntetés alkalmából. — Szőnyi Ottó dr. előadása. A nemzeti szabadtanitás közönségének igen tanulságos és érdekes előadás­ban lesz része csütörtökön d. u. fél 6 órakor. Szőnyi Ottó dr., a Műem­lékek Országos Bizottságának elő­adója érkezik városunkba és a sza­badtanítás keretében előadást fog tartani a Dunántúl műemlékeiről 63 vetített képpel. — Az orsz. orvosszövetség pécsi fiókja f. hó 7-én, szerdán d. u. fél 6 órakor a kerületi munkásbizt. pénz­­­tár tanácstermében közgyűlést tart, amelynek tárgya: az 1919—921. évek­­ jövedelemadó alapjának saját hatás­körben leendő megállapítása. Min­den orvosnak saját érdeke ott meg­­­­jelenni és az illető évekre bizonyí­tékait magával hozni. — A szív ember. Barna felleghajtó köpenyben, hajlott háttal láttuk őt naponta kora reggel és délben közöt­tünk munkája után járni. Szelíd, ko­moly arca, tekintete megkapott ben­nünket, mikor találkoztunk vele. Nem kereste az emberek barátságát, mesterkélten, de tisztelt mindenkit s így önkénytelenül vonzódtunk hoz­zá. Tudtuk, hogy jót tesz mindenki­­vel, ki hozzá fordul, de nem láttuk mikor, mert csendben és észrevétle­nül tette. Kivel pedig csak életében érintkezett, annak szeretetét és bi­zalmát rögtön megnyerte, mert ud­varias, becsületes és őszinte ember volt. A régi patriarkális pécsi embe­rek egyik utolsó képviselője a jó — Nick bácsi. Fájón vonaglott össze szívünk, mikor megtudtuk, hogy im­már nem fogjuk többé közöttünk lát­ni szelíd, megnyugtató bizalomkeltő lényét, e dúló forgatagában a mai si­vár életének. Önkénytelenül, késő­en érezzük, hogy jaj, a mai kor­dője mérgez, kiöli a kedves multi a­ csendes, becsületes élet képviselőit s igy már csak emlékünkben őrizhetjük meg példáját a követendő életn­ek.

Next