Dunántúl, 1923. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-06 / 52. szám
2. oldal Nagyböjti esték Pécs, márc. 5. — Pécs város keresztény közönsége és társadalmi egyesületei a nagyböjt idején a keresztény kultúra főforrásaiból merít azokon az élvezetes estéken, amelyek az egyesületekben sűrűn ismétlődnek. Vasárnap a belvárosi és budai külvárosi hátkörök, a legényegylet és az evangélikus társaság tartottak sikerült kulturestéket. Ebben az anyagias világban valóságos lelkiüdülés az a másfél óra, melyet a pécsi katolikus kör tagjai részére azért rendez, hogy míg egyrészt hatalmas és nagy erővel tüntessen terhetlen keresztény és magyar érzései mellett, addig másrészt a nyújtott művészi élvezetek által tagjaiban a lelki gyönyörködés és megenyhülés érzetét keltse. Ez a délután is méltán sorakozott az előző évtizedes tradíciókkal megszentesített felfogáshoz. Rusz Margit tavaly tűnt fel előttünk a leánygimnázium érettségit tett növendékeinek estélyén és előadó művészetének mélysége, hangjának drámai ereje legjobb szavalóink közé iktatja. Dr. Bodis Dezsőnét nem kell felfedezni, ő ott van mindenütt, hol az igaz művészet a köznek szolgálatában áll. Tegnapi szereplése is igazolja, hogy városunk legjobb zongoraművészeinek egyike, kinek brilliáns technikája, hatalmas billentyűkezelése, gyöngyöző futamai legyőznek minden nehézséget, meleg és megértő érzése pedig elénk tárja a zeneszerzőnek egész gondolatvilágát. Özv. Chinozányi Kornélnél is ismert hangversenyt látogató közönségünk, képzett, kellemes és csengő szopránja elsőrendűen érvényesült Donizetti nagy áriájában, melynek koloratúr nehézségeit játszva győzte le. Jóízlésű és kellemes kísérőnek bizonyult Lukács Nóra. A közönség alig akart eltelni a közreműködőkkel és mindannyiuknak a sok tapsot ráadással kellett viszonozni. Az előadó Sipos István dr. volt, teológiánk tudós tanára, ki azt fejtegette, hogy ez a szomorú világ, mikor mindenki annak lerombolt falai felépítésére siet, egész keresztényeket, egész kereszténységet kíván, mert a felépítésnek Krisztus szellemében kell megtörténnie, ott pedig félember igaz munkás nem lehet. Előadásának magas szárnyalású ereje mély benyomást keltett a nagy számban egybegyűlt közönség lelkében. (i. i.) A pécsbudai külvárosi katolikus körben Bencze Ernő karkáplán, a kör új egyházi alelnöke mutatkozott be. Szeretettel jött és azzal fogadták. Már első fellépése is előreveti a kör életében várt új tartalmas korszakot. Utána Ákos Ferenc dr. ismertette azokat az értékeket, amelyek mindig, de különösen most váltak a keresztény nyilvános életben nagyfontosságuakká. Minden kereszténységnek alapja és kiinduló forrása a biblia és pedig olyan üdeségében és hamvasságában, mint az Krisztus ajkairól folyt. Az előadó megkereste a történelem folyamán azokat az okokat, amelyek megőrizték és megőrizhették a kereszténységnek a legértékesebb okmányát. Az észnek posztulátuma ugyanaz, hogy Krisztusnak gondoskodnia kellett bibliájának illetve tanának érintetlenségéről és a történelem meg is mutatja, hogy szervezetet állított bibliája mellé, amely nemcsak imáiban őrizte meg az egységet, hanem ittleteiben is, még ha százakat, milliókat, vagy országokat látott is elszakadni testéről. A szót nem adhatta fel, amit Krisztustól kapott az evangéliumban. Ezt az egységet hitben és ítéleteiben a kívülállók is megcsodálják, amit idézetekkel bizonyított is. Találó volt gondolata, amellyel a katolikus körök hivatását jelölte és Pécs társadalmának legörvendetesebb alakulásáról, a hát, egyesületek központi választmányáról és különös melegséggel a férfi ligáról, amely előadó vezetése alatt áll. Ájtatos figyelem kisérte minden szavát és zugó taps köszönte meg az előadást. Majd dr. Esztergár Lajosné művészi zongorajátékában gyönyörködött a közönség. Moskovszky As dur walcerének hangjai lágyan siklottak ujjai alatt. A tehetséges művésznő technikája, billentyűzése is elsőrangú. Lelkes melegséggel játszott és a közönség nem is engedte el a színpadról addig, míg ráadásul Liszt Rossignolját elő nem adta kifogástalan művészettel. Bőde Miklós dr. ítélőtáblás tanácsjegyző elismert szavalóművész. Arany János Hidavatás című balladáját, adta elő megrázó erővel, miután előbb néhány szóval ismertette a költeményt. Az öngyilkosok zaja megelevenedett és a rapszodikus párbeszédek alakjai mintha filmen varázsolódtak volna a hallgatóság elé. A közönség lelkesen ünnepelte. Schneider József kellemes hangú énekesnek bizonyult. Hanganyaga és énektudása egyaránt kellő eredményt mutatott fel. A közönség szívesen hallgatta nemcsak az irredenta dalokat, hanem a lírai melódiákat is. Végül Holly Gretl és Schneider József játszották el Beethoven ötödik szimfóniáját. A hatalmas mű minden rejtett szépségét nehéz volt kihozni az ő fejlett technikájuknak és lelkes interpretálásuknak is. A katolikus legényegylet tegnap már harmadik felolvasó estélyét tartotta. Siska Győző hatásos szavalata után Számp Pál képezdei tanár vezetése alatt a leánykongregáció énekelt igen szépen. Baumgartner Alándr, főgimnáziumi tanár mély gondolatokban gazdag, hatalmas előadást tartott a katolikus eszméknek az életbe való kivételéről. A katolikus meggyőződést mélyebbre kell plántálni. Ennek nevelését már a gyermekben meg kell kezdeni és a szülőknek példát kell adniok. Oszwald Irén kellemesen előadott énekszámai nagy tetszést arattak. Gadó Etelka megértő szavalata és a Lichtblau testvérek tréfái egészítették a tanulságos és szórakoztató nívós műsort, amelyet A beteg című egyfelvonásos zárt be. Az agilis műkedvelők mind egytől-egyig megállták helyüket. Figyelemreméltó és értékes műsoros délutánt tartott vasárnap az Evangélikus Társaság is a belvárosi fiúiskola nagytermében. Az előadást Winkler Szilárd alezredes felolvasása nyitotta meg, aki mély meglátással s nemesen érző és világos előadásban fejtegette összeomlásunk katonai és gazdasági okait Pontos adatokkal igazolta, hogy mennyire elnézők voltunk a nemzetiségekkel szemben, akik azért rut hálátlansággal fizettek, egyben biztatólag rajzolta a jövő körvonalait, ha bennünk igazán magyar szív fog dobogni. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Dadó Linus énekelt irredenta dalokat kellemes és tiszta hangján Dadó Erzsike zongorakisérete mellett. Hanganyaga és nyugodt, pontos előadása szép reményekre jogosít. Ezután városunk közismert filharmóniai társaságának népszerű tagjai Krausz László, Natz Ferenc, Tolnai Artur és Vámos Rudi adták elő Haydn egyik örökszép vonósnégyesét, majd Serenadeját a tőlük megszokott precizitással, finom érzéssel, igazi nemes művészi rátermettséggel. A hatás is annyira közvetlen volt, hogy a tapsoló publikum nem nyugodott, amíg ráadással még Boccherini Menuettejét is el nem játszották. Schumann Mariska szépen átgondolt és előadott szavalata zárta be ezt a fényesen sikerült műsoros délutánt, amelynek további fenntartása nagyon is kívánatos és a művelődés érdekében szükséges is, s ezért az Evangélikus Társaságot nagy elismerés illeti meg. DUNÁNTÚL Kedd, 1923. március . Az ipartestület közgyűlése Pécs, márc. 5. — A Pécs városának jelentős iparostársadalmát összefogó pécsi ipartestület, vasárnap de tartotta meg évi közgyűlését a városháza nagytermében. Pécs iparostársadalma nemcsak tagjainak tekintélyes számával, hanem azoknak egyéni kvalitásaival, szakképzettségével és színmagyar érzésével is jelentős tényezőjévé vált városunk életének. Ezért a pécsi iparostársadalom minden egyes megmozdulását élénk érdeklődés kíséri A vasárnapi közgyűlés az ipartestület évi működésének volt hű tükre, míg a délután tartott iparos olvasóköri közgyűlés az iparosság harmonikus társadalmi életének volt beszédes bizonyítéka. Az ipartestület közgyűlésén az iparhatóságot Schutták József tanácsnok képviselte. A közgyűlést Madarász József elnök nyitotta meg, Sághy Kálmán jegyző az évi jelentést ismertette. A jelentés szerint a pécsi iparosok a múlt évben 4461 segéddel dolgoztak. A tanoncok száma 1949 volt, akik közül 530 felszabadult. Az ipartestületnek a múlt év elején 1896 tagja volt, akik közül halálozás és távozás miatt 136 tagot töröltek. Az ipartestület bevétele 246.421 korona, a kiadás 23.759 korona volt. Ezután Ruzsinszky Béla meleg elismerését fejezte ki Madarász József elnöknek, akinek az iparosság tömörítése körül nagy érdemei vannak. Ruzsinszky Béla indítványára az utasszálló intézményét eltörölték. A tagdíjakat 200—400—800 és 1200 koronára emelték fel. A tanoncszerződési díjat 50 koronáról 500-ra, a felszabadulási díjat 1000 koronára emelték fel. Az 1923. évi költségvetést 1 millió 303.787 korona bevétellel és ugyanakkora kiadással állapították meg. Ruzsinszky Béla indítványára elhatározták, hogy összegyűjtik az iparosság panaszait a kivetett adókra vonatkozólag és azokat a pénzügyigazgatóság elé terjesztik Elhatározták azonkívül, hogy a háborúban részt vett iparosok részére kívánják a hadinyereségadó alól való felmentést. A tisztikart egyhangúlag választották meg. Elnök ismét Madarász József lett. Számvizsgálók: Bruhács János, Fischer Pál és Wolf György Elöljárók lettek: Sávári József, Bobánovics Kálmán, Cser József, Derka István, Fáy József, Fritsch József, Hartz Gyula, Hódossy Ferenc, Kajdi Mihály, Knapp Antal, Koller Károly, Kovács Albert, Krojtor Dömötör, Marovics Andor, Mizerits János, Varga Vince, Wágner István, Windischmann Nándor. Póttagok lettek: Pirgl Boldizsár, Saluga Gyula és Bizse János. Ezzel a gyűlés véget ért. Az iparos olvasókörnek közgyűlése is nagy érdeklődés mellett folyt le A tisztikar a régi maradt Madarász Józseffel az élén. A körnek 547 tagja van. Új török háború lényegei Angola, márc. 5. — A török kormány a szövetségeseket jegyzékben fogja kérni a kiegészítő konferencia összehívására és ha nem teljesítik kérelmét, a háború kikerülhetetlen. INTOLERANCE Váradi Antal meghalt Budapest, márc. 5. — A magyar irodalomnak gyásza van. Váradi Antal dr. udvari tanácsos, a Kisfaludy és Petőfi társaság tagja, hirtelen meghalt. Váradi Antal dr. ma délután 3 órakor a nemzeti színház előtt hirtelen összeesett és meghalt. Az elhunyt kiváló író baranyamegyei származású, középiskoláit és jogi tanulmányait Pécsett végezte és itt tartózkodásáról sokszor emlékezett meg írásaiban is. Májusban töltötte volna be a 69. életévét. Holttestét egyelőre a törvényszéki bonctani intézetbe szállították, de a család kérésére mellőzni fogják a boncolást, mert bűntény nem forog fenn és a halál okát több orvos egyértelműen szívszélhüdésben állapította meg. Férfi és női ESŐ KÖPENYEK LEHAZIDORNÁL,a Színház mellett hírek — Berki Gyula dr. — kormányfőtanácsos. A hivatalos lap vasárnapi száma az alábbi legmagasabb helyről jött kéziratot közli: ,,A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére Berki Gyula dr. nemzetgyűlési képviselőnek, a közélet terén kifejtett érdemes tevékenysége elismeréséül a m. kir. kormányfőtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1923. febr. 20. Horthy s. k. gróf Bethlen István s. k.“ Berki Gyulát Baranyából is számosan üdvözölték a kitüntetés alkalmából. — Szőnyi Ottó dr. előadása. A nemzeti szabadtanitás közönségének igen tanulságos és érdekes előadásban lesz része csütörtökön d. u. fél 6 órakor. Szőnyi Ottó dr., a Műemlékek Országos Bizottságának előadója érkezik városunkba és a szabadtanítás keretében előadást fog tartani a Dunántúl műemlékeiről 63 vetített képpel. — Az orsz. orvosszövetség pécsi fiókja f. hó 7-én, szerdán d. u. fél 6 órakor a kerületi munkásbizt. pénztár tanácstermében közgyűlést tart, amelynek tárgya: az 1919—921. évek jövedelemadó alapjának saját hatáskörben leendő megállapítása. Minden orvosnak saját érdeke ott megjelenni és az illető évekre bizonyítékait magával hozni. — A szív ember. Barna felleghajtó köpenyben, hajlott háttal láttuk őt naponta kora reggel és délben közöttünk munkája után járni. Szelíd, komoly arca, tekintete megkapott bennünket, mikor találkoztunk vele. Nem kereste az emberek barátságát, mesterkélten, de tisztelt mindenkit s így önkénytelenül vonzódtunk hozzá. Tudtuk, hogy jót tesz mindenkivel, ki hozzá fordul, de nem láttuk mikor, mert csendben és észrevétlenül tette. Kivel pedig csak életében érintkezett, annak szeretetét és bizalmát rögtön megnyerte, mert udvarias, becsületes és őszinte ember volt. A régi patriarkális pécsi emberek egyik utolsó képviselője a jó — Nick bácsi. Fájón vonaglott össze szívünk, mikor megtudtuk, hogy immár nem fogjuk többé közöttünk látni szelíd, megnyugtató bizalomkeltő lényét, e dúló forgatagában a mai sivár életének. Önkénytelenül, késően érezzük, hogy jaj, a mai kordője mérgez, kiöli a kedves multi a csendes, becsületes élet képviselőit s igy már csak emlékünkben őrizhetjük meg példáját a követendő életnek.