Dunántúl, 1923. április (13. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-01 / 74. szám
2. oldal A pécsi kereskedők és a drága ás mitől várható az árak árantióbulása ? Pécs, márc. 31. — A drágaság féívek óta emelkedik, de már nagyon hosszú ideje nem történtek olyan ugrásszerű emelkedések az összes elsőrendű közszükségleti cikkek terén, mint a legutóbbi két hét alatt. Bár ez idő alatt a magyar korona zürichi jegyzése jelentékenyen alászállott, ez nem lehetett kizárólagos oka az itthon bekövetkezett áremelkedéseknek. Ezt elsősorban maguk a kereskedők állapították meg, akik közül két tekintélyes pécsi üzletember nyilatkozik az alábbiakban az utóbbi drágulás okairól és azokról az eszközökről, amelyektől mégis várni lehetne az árak stabilizálását. A testület egyik elnöke ezeket mondta? — Az ujabbi áremelkedések nemcsak a korona zürichi esésével vannak kapcsolatban, hanem inkább a búza mérhetetlen drágulásával. Leginkább az utóbbi idézte elő a munkabérek emelkedését is, ami ugyancsak drágítja a termelést. Természetes, hogy a korona esése óriási befolyással van az árhullámzásra, mert ma már minden nagyobb eladás stabil külföldi valuta szerint történik, leginkább svájci frank vagy szokás alapján. Azt hittük, hogy a kivitel és a devizaközpont felállítása javítani fogja a valutát, azonban épen ennek ellenkezője következett be, mert úgy a kivitelből eredő bevételeket, mint pedig a devizaközpont idegen valutáit a korona mesterséges feljavítására fordították. Ez pedig teljesen meddő munka volt. A magyar korona esése természetes tünemény volt mint minden vesztes államban. Ezért kár volt ideiglenes feltartóztatásáért annyit áldozni. Ezen vérzett el Hegedűs Lóránt, Korányi is, most pedig Kállay, de ezt sínyli az ország is. — A vesztes államok közül Magyarországnak kellett volna először talpra állnia okszerű gazdálkodás mellett. Amikor a kivitelt megengedték, arra is kellett volna vigyázni, hogy az elsőrendű szükségleti cikkek itthon ne emelkedjenek a világparitás fölé. Mert ha itthon a drágulás miatt elveszti pénzünk vásárló erejét, akkor ez természetesen csökkenti kifelé is a korona vásárló értékét. Az is nagy baj, hogy még mindig fejünk felett van a reparáció kérdése, amelyben senki sem lát tisztán. Intézzék el végre, kell-e fizetnünk vagy nem, mert ebben a sötét bizonytalanságban az állam sem tud helyes gazdálkodást folytatni, még kevésbbé pedig akereskedő. " A vesztes államok közül Ausztria, Németország, Oroszország inflációs pénzpolitikát követtek, aminek következtében pénzük teljesen leromlott. Ezzel szemben [Jugoszlávia, Csehország, Romániadeflációs politikát folytattak, aminek következtében különösen a cseh korona ért el óriási emelkedést, de ezzel szemben gazdasági élete teljesen lerongyolódott, mert kivitele nincs oly mértékben, mint aminőre szüksége volna. Nálunk deflációs politika csak névleges volt, de nem is lehet a kérdést úgy beállítani, hogy az infláció vagy a defláció bármelyike mint mentő eszköz jöhet számításba. A vesztes államok közül Bulgária az egyedüli, amely elérte, hogy pénze jó. Kétszer annyit ér mint Romániáé és nincs messze a dinártól. Igaz, hogy radikális eszközökkel dolgozott. Katonaságán kívül még tisztviselői karát is lemezt szerelte, a behozatalt teljesen beszüntette és fokozott termeléssel növelte nagyra a kivitelt. A behozatal és kivitel arányosítása volna szükséges nálunk is de úgy, hogy a széles néprétegek megélhetése ne rosszabbodjék. Ma már nálunk minden gyomor kérdés, mert ruhára már nem telik. Már az élelmiszereink is túl vannak a világparitáson, a textiláruk pedig elérték az aranyparitás két és félszeresét . Az életszükségleti cikkek stabilizálása volna az egyedüli mentőeszköz és kezdeni kellene a kenyérnél. Ha minden vonalon megengednék a szabad versenyt és a behozatalt, csökkenne a drágaság. Szerbiában olcsóbb a búza mint nálunk. Ha beengednék, megnövekedne a kinél az, mert a búza drágaságának egyedüli oka, hogy visszatartják, nincs kínálat a tőzsdén sem, a falusi pedig csak anynyi búzát hoz eladásra, amennyire szüksége van. Az érdekes nyilatkozatból semmit sem vettünk el, de mellé állítjuk egy régi jónevű rövidáru cég vezetőjének a véleményét: " A nagy áremelkedések elsősorban annak tulajdoníthatók, hogy a devizaközpont a korona romlása folytán annyira felemelte a külföldi valutákat, hogy ha a kereskedő négy hét előtt vámkülföldön vásárolt áruját még a mai szédületes árak mellett adja is el, még mindig nem tudja, nem veszít-e rajta, mert a devizát még most sem kapta meg. Nem Zürich, hanem a devizaközpont rossz politikája a drágulásnak az oka. Mi vagyunk legjobban megrökönyödve a drágaságtól. A lámpagyár a békeárak tizenötezerszeresét számlázza. A kereskedőt 10 százalékos differenciával terhelik meg azért, mert a rendes időben feladott pénzt a postatakarékpénztár 3 nappal később utalja át. A magyar kereskedelmi csarnok körlevele elmondja részletesen hol vannak a bajok. A kötött-, szövött- és rövidárukat készítő külföldi gyárak magyar kereskedőnek már régóta nem hiteleznek, sőt a lekötött szállításokat is csak utólagos felárakkal eszközük. A devizaigényeket nem elégítik ki, ami lehetetlenné teszi az utánpótlást. Ezért talán furcsának látszik, de a belföldi vásárlások hitelezésének beszüntetése hazafias kötelességből történik, hogy a külföldi korona spekuláció gazdasági rombolásának útjába állhassanak. — Ez a helyzetkép. Segíteni a kivitel teljes beszüntetésével, és a behozatal megszorításával lehet, a pénzszűkén pedig javítani fog az inflációs politika. Nem vonunk párhuzamot a két nyilatkozat között bár azok a részletekben és főleg a kivezető út megjelölésében eltérnek. De ezen nem is akadhatunk fenn. Ha oly világos és könnyen elérhető volna a kivezető út, már ráléptünk volna. Ugyan mikor és ki fog bennünket rávezetni? galom árait, naponta közvetítse távoirati uton minden olyan faluba, ahol előfizető van. A gazdatársadalom abba a helyzetbe jut, hogy naponta 4—1 5 óra tájban táviratilag értesülhet az előbb felsorolt vásárokon kialakult árakról. Nem fordulhat többé elő az az eset, hogy lelkiismeretlen ügynökök félrevezetve a gazdálkodó, hát, olyan árakon vásárolják össze a gazdáktól terményeiket és állatai,kat, illetőleg olyan áron sózzák azok nyakába a vetőmagvakat és esetleg a takarmányt, amilyen áron akarják. Az előfizetési összeg egy hónapra csak 3000 korona, úgy hogy erre a szolgálatra jóformán minden gazdál- kodó előfizethet. Előfizethetnek testületek és egyesületek, gazdakörök, szövetkezetek is. Igen nagy előnyt jelent ez az nyitás, mert ebben az eddig elhanyagolt magyar agrárérdekek hathatós és örvendetes támogatását látjuk. Ez a hírszolgálat hivatott arra, hogy kiküszöbölje a lánckereskedelmet és ezzel egy lépéssel közelebb jutunk a gazdasági konszolidációhoz. Sokat jelent ez a mai időkben, amikor mindenki a 20.000 koronás gabona miatt panaszkodik. Holott nem a gazdatársadalom drágította meg a gabonát, hanem a közvetítő kereskedelem. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a magyar gazdák megértik ennek a hír-, szolgálati újításnak az óriási horderejét és örömmel fogadják azt a támogatást, melyet az a hírszolgálat nekik nyújt. Budapest, márc. 31. — A Magyar Távirati Iroda jelenti. A m. hír. kereskedelemügyi miniszter ez évi március hó 3-án kelt rendeletével abból a célból, hogy a vidéki gazda- és kereskedelmi érdekeltségek mindenkor idejekorán értesüljenek a piacon előforduló eseményekről, a Magyar Távirati Irodának úgynevezett távirat árfolyamszolgálat megindítását engedélyezte, amelynek lényege az, hogy a legfontosabb piaci hírek beérkezte után, naponként egyszer Budapestről és a nagyobb vidéki gócpontokról az összes magyarországi távíróhivatalokhoz körtávirat kerül leadásra, amely az összes legfontosabb piaci árjegyzéseket tartalmazza. A körtáviratoknak az előfizetőkhöz való kézbesítése külön e célra készült űrlapokon a legközelebb eső rostahivatalok útján történik. A kézbesítés akár rendes távirati kézibesítő által, akár az előfizetők saját telefonján, akár pedig külön küldönccel történhetik. A szolgálat havi előfizetési ára jelenleg 3000 korona, mely összegéhez különleges kézbesítés esetén még a kézbesítési díjak járulnak. Előfizetési feltételekre vonatkozólag a MTI központja és a pécsi fiók ad felvilágosítást. DUNÁNTÚL’ Vasárnap, 1923. április 1. A falu gazdasági hő szolgálata Pécs, márc. 31. — A magyar gazdatársadalom kérdései napjainkban még megoldásra várnak. Az elhanyagolt mezőgazdasági politika nemcsak a többtermelés gondolatának csődjét idézi elő, hanem az egész gazdasági rendszert előbb-utóbb válságba juttatja. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal mindekinek, hogy nem a kereskedelem és nem a tőzsde, hanem csakis a mezőgazdasági többtermelés és a falusi nép gazdasági politikájának megalapozása biztosíthatja azt, hogy Magyarország valaha lábra állhasson gazdasági téren. Ilyen előfeltételek mellett remélhető az, hogy a falu gazdasági politikája a nép széles rétegeinek gazdasági iskolázottsága és a gazdák bőrén nyerészkedő gazdasági elemektől való függetleníts által hatalmas lendületbe jön. A kereskedelemügyi minisztérium már régen fontolóra vette azt, hogy a kereskedelem terén is a maga jogaihoz juttatja a falu magyar népét, mely eddig a közvetítő kereskedelemnek kiszolgáltatva, engedelmesen vezettette magát az idegen járószalagon. A magyar falu közgazdasági politikájának felszabadítása az idegen járom alól fontos közgazdasági reform lesz, mely bizonyos vonatkozásokban a magyar falu népének az idegen jobbágyság alól való felszabadítására emlékeztet Azok a gazdasági körök melyek eddig abból élősködtek, hogy a magyar falu tájékozatlan volt a világkereskedelem konjunktúráinak alakulásában, érthető megdöbbenéssel és ellenszenvvel fogadták a kereskedelemügyi miniszter újításainak a tervét. A kereskedelemügyi miniszter tervezete szerint a gazdatársadalom kereskedelmi hírszolgálat tekintetében egyenlő elbánásban fog részesülni ezentúl a főváros gazdasági köreivel. A kereskedelemügyi miniszter a falu gazdasági politikájának irányítását intézményesen óhajtja biztosítani. E célból gondoskodik arról, hogy alkalmas, megbízható, pontos és fürge gazdasági szervezet kapcsolódjék bele a falu életébe. A minisz- ter a korszellem és a falu fejlődő gazdasági igényeinek kielégítése végett megengedte a Magyar Távirati Irodának, hogy a gazdatársadalmat érdeklő híreket, tehát a budapesti terménytőzsde, a közvágóhídi sertésvásár, vágómarhavásár, takarmányvásár, lóvásár, valamint a hüvelyesekben és vetőmagvakban történt sor ^agvakrszsjj fesismeitt^ iáueasza Motorikus nagy üzem'« PÉCSETT Városház-épület Föíntézet BUDAPEST, Féretek -tors IPALLODON Széchenyi-tér 18. szám. PÉCS 5. Földszint és első* emelet megérkeztek a tavaszi újdonságok! Óriási nagy szövetraktár angol- és honi gyártmányokban Saját készítményü kész férfi, fiú, gyermekruhák, jelöltök, raglanok, fregoli kabátok, esdköppenyek, nagy választékban. Dunántúl legnagyobb férfi szabó üzeme! Szigorúan szabott szolid árat