Dunántúl, 1923. április (13. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-01 / 74. szám

2. oldal A pécsi kereskedők és a drág­a ás mitől várható az árak ár­antió­­bulása ? Pécs, már­c. 31. — A drágaság féívek óta emelkedik, de már na­gyon hosszú ideje nem történtek olyan ugrásszerű emelkedések az összes elsőrendű közszükségleti cikkek terén, mint a legutóbbi két hét alatt. Bár ez idő alatt a ma­gyar korona zürichi jegyzése je­lentékenyen alászállott, ez nem le­hetett kizárólagos oka az itthon be­következett áremelkedéseknek. Ezt első­sorban maguk a kereskedők állapították meg, akik közül két tekintélyes pécsi üzletember nyi­latkozik az alábbiakban az utóbbi drágulás okairól és azokról az eszközökről, amelyektől mégis vár­ni lehetne az árak stabilizálását. A testület egyik elnöke ezeket mondta? — Az ujabbi áremelkedések nemcsak a korona zürichi esésével vannak kapcsolatban, hanem in­kább a búza mérhetetlen drágulá­sával. Leginkább az utóbbi idézte elő a munkabérek emelkedését is, ami ugyancsak drágít­ja a terme­lést. Természetes, hogy a korona esése óriási befolyással van az ár­hullámzásra, mert ma már minden nagyobb eladás stabil külföldi va­luta szerint történik, leginkább svájci frank vagy szokás alapján.­­ Azt hittük, hogy a kivitel és a devizaközpont felállítása javí­­tani fogja a valutát, azonban épen ennek ellenkezője következett be, mert úgy a kivitelből eredő bevé­teleket, mint pedig a devizaköz­pont idegen valutáit a korona mes­terséges feljavítására fordították. Ez pedig teljesen meddő munka volt. A magyar korona esése ter­mészetes tünemény volt mint min­den vesztes államban. Ezért kár volt ideiglenes feltartóztatásáért annyit áldozni. Ezen vérzett el Hegedűs Lóránt, Korányi is, most pedig Kállay, de ezt sínyli az or­szág is. — A vesztes államok közül Ma­gyarországnak kellett volna elő­ször talpra állnia okszerű gazdál­kodás mellett. Amikor a kivitelt megengedték, arra is kellett volna vigyázni, hogy az elsőrendű szük­ségleti cikkek itthon ne emelked­jenek a világparitás fölé. Mert ha itthon a drágulás miatt elveszti pénzünk vásárló erejét, akkor ez természetesen csökkenti kifelé is a korona vásárló értékét.­­­ Az is nagy baj, hogy még mindig fejünk felett van a repará­­ció kérdése, amelyben senki sem lát tisztán. Intézzék el végre, kell-e fizetnünk vagy nem, mert ebben a sötét bizonytalanságban az állam sem tud helyes gazdálkodást foly­tatni, még kevésbbé pedig a­­ke­­reskedő. "­­ A vesztes államok közül Ausztria, Németország, Oroszor­szág inflációs pénzpolitikát követ­tek, aminek következtében pénzük teljesen leromlott. Ezzel szemben [Jugoszlávia, Csehország, Románia­­deflációs politikát folytattak, ami­nek következtében különösen a cseh korona ért el óriási emelke­dést, de ezzel szemben gazdasági élete teljesen lerongyolódott, mert kivitele nincs oly mértékben, mint aminőre szüksége volna. Nálunk deflációs politika csak névleges volt, de nem is lehet a kérdést úgy beállítani, hogy az infláció vagy a defláció bármelyike mint mentő eszköz jöhet számításba.­­ A vesztes államok k­özül Bul­gária az egyedüli, amely elérte, hogy pénze jó. Kétszer annyit ér mint Romániáé és nincs messze a dinártól. Igaz, hogy radikális esz­közökkel dolgozott. Katonaságán kívül még tisztviselői karát is le­­mezt szerelte, a behozatalt teljesen be­szüntette és fokozott termeléssel növelte nagyra a kivitelt. A beho­zatal és kivitel arányosítása volna szükséges nálunk is de úgy, hogy a széles néprétegek megélhetése ne rosszabbodjék. Ma már nálunk minden gyomor kérdés, mert ru­hára már nem telik. Már az élelmi­szereink is túl vannak a világpa­ritáson, a textiláruk pedig elérték az aranyparitás két és félszeresét . Az életszükségleti cikkek stabilizálása volna az egyedüli mentőeszköz és kezdeni kellene a kenyérnél. Ha minden vonalon megengednék a szabad versenyt és a behozatalt, csökkenne a drá­gaság. Szerbiában olcsóbb a búza mint nálunk. Ha beengednék, meg­növekedne a kinél az, mert a búza drágaságának egyedüli oka, hogy visszatartják, nincs kínálat a tőzs­dén sem, a falusi pedig csak any­­nyi búzát hoz eladásra, amennyire szüksége van. Az érdekes nyilatkozatból sem­mit sem vettünk el, de mellé állít­juk egy régi jónevű rövidáru cég vezetőjének a véleményét: " A nagy áremelkedések első­sorban annak tulaj­doníthatók, hogy a devizaközpont a korona romlása folytán annyira felemelte a kül­földi valutákat, hogy ha a keres­kedő négy hét előtt vámkülföldön vásárolt áru­ját még a mai szédü­letes árak mellett adja is el, még mindig nem tudja, nem veszít-e rajta, mert a devizát még most sem kapta meg. Nem Zürich, ha­nem a devizaközpont rossz politi­kája a drágulásnak az oka. Mi vagyunk legjobban megrökönyödve a drágaságtól. A lámpagyár a békeárak tizenötezerszeresét szám­lázza. A kereskedőt 10 százalékos differenciával terhelik meg azért, mert a rendes időben feladott pénzt a postatakarékpénztár 3 nappal később utalja át. A magyar kereskedelmi csarnok körlevele elmondja részletesen hol vannak a bajok. A kötött-, szövött- és rö­vidárukat készítő külföldi gyárak magyar kereskedőnek már régóta nem hiteleznek, sőt a lekötött szállításokat is csak utólagos fel­árakkal eszközük. A devizaigénye­ket nem elégítik ki, ami lehetet­lenné teszi az utánpótlást. Ezért talán furcsának látszik, de a bel­földi vásárlások hitelezésének be­szüntetése hazafias kötelességből történik, hogy a külföldi korona spekuláció gazdasági rombolásá­nak útjába állhassanak. — Ez a helyzetkép. Segíteni a kivitel teljes beszüntetésével, és a behozatal megszorításával lehet, a pénzszűkén pedig javítani fog az inflációs politika. Nem vonunk párhuzamot a két nyilatkozat között bár azok a részletekben és főleg a kivezető út megjelölésében eltérnek. De ezen nem is akadhatunk fenn. Ha oly világos és könnyen elérhető volna a kivezető út, már ráléptünk vol­na.­­ Ugyan mikor és ki fog ben­nünket rávezetni? galom árait, naponta közvetítse távo­irati uton minden olyan faluba, ahol előfizető van. A gazdatársadalom ab­­ba a helyzetbe jut, hogy naponta 4—1 5 óra tájban táviratilag értesülhet az előbb felsorolt vásárokon kiala­­kult árakról. Nem fordulhat többé elő az az eset, hogy lelkiismeretlen ügynökök félrevezetve a gazdálkodó­, hát, olyan árakon vásárolják össze a gazdáktól terményeiket és állatai­,­kat, illetőleg olyan áron sózzák azok nyakába a vetőmagvakat és esetleg a takarmányt, amilyen áron akarják. Az előfizetési összeg egy hónapra csak 3000 korona, úgy hogy erre a szolgálatra jóformán minden gazdál-­ kodó előfizethet. Előfizethetnek tes­­tületek és egyesületek, gazdakörök, szövetkezetek is. Igen nagy előnyt jelent ez az nyi­­tás, mert ebben az eddig elhanyagolt magyar agrár­érdekek hathatós és örvendetes támogatását látjuk. Ez a hírszolgálat hivatott arra, hogy kikü­szöbölje a lánckereskedelmet és ez­­zel egy lépéssel közelebb jutunk a gazdasági konszolidációhoz. Sokat jelent ez a mai időkben, amikor min­denki a 20.000 koronás gabona miatt panaszkodik. Holott nem a gazdatár­sadalom drágította meg a gabonát, hanem a közvetítő kereskedelem. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a magyar gazdák megértik ennek a hír-, szolgálati újításnak az óriási hordere­jét és örömmel fogadják azt a tá­mogatást, melyet az a hírszolgálat nekik nyújt. Budapest, márc. 31. — A Magyar Távirati Iroda jelenti. A m. hír. kereskedelemügyi miniszter ez évi március hó 3-án kelt rendeleté­­vel abból a célból, hogy a vidéki gazda- és kereskedelmi érdekeltsé­gek mindenkor idejekorán értesül­jenek a piacon előforduló esemé­nyekről, a Magyar Távirati Irodá­nak úgynevezett távirat árfolyam­­szolgálat megindítását engedélyezte, amelynek lényege az, hogy a leg­fontosabb piaci hírek beérkezte után, naponként egyszer Budapest­ről és a nagyobb vidéki gócpontok­ról az összes magyarországi távíró­­hivatalokhoz körtávirat kerül le­adásra, amely az összes legfontosabb piaci árjegyzéseket tartalmazza. A körtáviratoknak az előfizetőkhöz való kézbesítése külön e célra ké­szült űrlapokon a legközelebb eső rostahivatalok útján történik. A kézbesítés akár rendes távirati kézi­besítő­­ által, akár az előfizetők sa­ját telefonján, akár pedig külön kül­dönccel történhetik. A szolgálat havi előfizetési ára jelenleg 3000 korona, mely összegé­hez különleges kézbesítés esetén még a kézbesítési díjak járulnak. Előfizetési feltételekre vonatkozó­lag a MTI­ központja és a pécsi fiók ad felvilágosítást. DUNÁNTÚL’­ Vasárnap, 1923. április 1. A falu gazdasági h­ő szolgálata Pécs, márc. 31. — A magyar gaz­datársadalom kérdései napjainkban még megoldásra várnak. Az elhanya­golt mezőgazdasági politika nemcsak a többtermelés gondolatának csőd­jét idézi elő, hanem az egész gazda­sági rendszert előbb-utóbb válságba juttatja. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal mindekinek, hogy nem a kereskedelem és nem a tőzsde, ha­nem csakis a mezőgazda­sági többter­melés és a falusi nép gazdasági poli­tikájának megalapozása biztosíthatja azt, hogy Magyarország valaha lábra állhasson gazdasági téren. Ilyen elő­­feltételek mellett remélhető az, hogy a falu gazdasági politikája a nép szé­les rétegeinek gazdasági iskolázott­sága és a gazdák bőrén nyerészkedő gazdasági elemektől való függetlení­ts által hatalmas lendületbe jön. A kereskedelemügyi minisztérium már régen fontolóra vette azt, hogy a kereskedelem terén is a maga jo­gaihoz juttatja a falu magyar népét, mely eddig a közvetítő kereskede­lemnek kiszolgáltatva, engedelmesen vezettette magát az idegen járósza­lagon. A magyar falu közgazdasági politi­kájának felszabadítása az idegen já­rom alól fontos közgazdasági reform lesz, mely bizonyos vonatkozásokban a magyar falu népének az idegen jobbágyság alól való felszabadítására emlékeztet Azok a gazdasági körök melyek eddig abból élősködtek, hogy a magyar falu tájékozatlan volt a világkereskedelem konjunktúráinak alakulásában, érthető megdöbbenés­sel és ellenszenvvel fogadták a keres­kedelemügyi miniszter újításainak a tervét. A kereskedelemügyi miniszter ter­vezete szerint a gazdatársadalom kereskedelmi hírszolgálat tekinteté­ben egyenlő elbánásban fog részesül­ni ezentúl a főváros gazdasági körei­vel. A kereskedelemügyi miniszter a falu gazdasági politikájának irányí­tását intézményesen óhajtja biztosí­tani. E célból gondoskodik arról, hogy alkalmas, megbízható, pontos és fürge gazdasági szervezet kapcso­lódjék bele a falu életébe. A minisz- ter a korszellem és a falu fejlődő gaz­dasági igényeinek kielégítése végett megengedte a Magyar Távirati Iro­dának, hogy a gazdatársadalmat ér­deklő híreket, tehát a budapesti ter­ménytőzsde, a közvágóhídi sertésvá­sár, vágómarhavásár, takarmányvá­sár, lóvásár, valamint a hüvelyesek­ben és vetőmagvakban történt sor­ ^agvak­rszsjj fesismeitt^ iáueasza Motorikus nag­y üzem'« PÉCSETT Városház-épület Föíntézet BUDAPEST, Fér­etek -tors IPALL­ODON Széchenyi-tér 18. szám. PÉCS 5. Föld­szint és első* emelet megérkeztek a tavaszi újdonságok! Óriási nagy szövetraktár angol- és honi gyártmányokban Saját készítményü kész férfi, fiú, gyermekruhák, jelöltök, raglanok, fregoli kabátok, esdköppenyek, nagy választékban. Dunántúl legnagyobb férfi szabó üzeme! Szigorúan szabott szolid árat

Next