Dunántúl, 1924. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-16 / 64. szám

osd­da!. l valutacsempész is résztrin­­ t­ B­u­d­a­p­e­s­t, márc. 15. — G­a­m­p­e­l István, a belügyi nyo­­mozó testület detektív­je ellen le­folytatott vesztegetési ügyben e Rendőrség a mai napon vallomása­i alapján a nyomozást másokra is­­kiterjesztette és megállapította,­­hogy Petkovi­cs Béla 42 éves rendőrné Irigyelő, Malenitza­­Miklós 40 éves magán­hivatalnok,­­Csipkés Albert 40 éves segéd­­­hivatali igazgató, Sípos Dezső 4-5 éves detektív, R­ó­t­h Miklós 28 éves ékszerész, M­a­y­e­r Andor 31 éves ékszerész, W­e­i­s­z Mik­sa 33 éves ékszerkereskedő és­­N­agy Jenő 29 éves magánhiva­­­talnál, állandóan valutákat és ék­szereket csempésztek ki a­ hatá­ron. A­ nyomozás megállapította azt is, hogy Weisz Miksa szer­vezte a társaságot, amely a bel­ügyi nyomozóhivatal tagjaival ös­­­­szeköttetésben állott. Weisz Mik­,­­sa beismerésben van. Beismerte, hogy 140—­180—200 milliós téte­lekben követték el csempészése­iket. Nagyobb tételeket tagadott, holott a vizsgálat folyamán kide­rült, hogy nagyobb összegeket is­­csempészett ki. A rendőrség a ne­vezett­­8 egyént, akik valameny­­nyien beismerésben vannak, le­tartóztatta. ... " Harkányban kifogták ,­ Szántó Miklós holttestét Budapest, márc. 15. — Mint ismeretes Szántó Miklós vásár­­pénztári nyugalmazott igazgató Rózsa­ utca 35. számú lakásáról a gyanús körülmények között el­itünk A család az eltűnést beje­­lentette azzal, hogy Szántó Miklós valószínűleg bűntett áldozata lett.­­A rendőrség megindította a­ ngo­­mínozást Szántó után, de mindez­ ideig eredménytelen maradt. Teg­­­nap délután 5 órakor Szántó csa­ládját Harkány községből arról ér­tesítették, hogy ott a község ha­tárában kifogtak egy holttestet, Amelyről megállapították, hogy­­Szántó Miklóssal azonos. A­ csa­lád értesítette a főkapitányságot­­az esetről, mire ma reggel az első ,Vonattal Risztics Lázár rendőr­­t­anácsos több detektív és a család­­tagjainak kíséretében Harkányba­­utazott, hogy megállapítsák a holt­test személyazonosságát és azt, hogy gyilkosság, vagy öngyilkosság forog-e fenn Szántó esetében. "­­ A 33-ik tenyészállatvásár B­u­­d­ap­e­st, márc. 15. —­­Ma nyitották meg a 33-ik tenyészállat­­vásárt, amelyet az OMGE rende­zett. A megnyitás minden külsősé­­­ges ünnepség nélkül történt. Ennek­­ellenére már a kora reggeli órák­ban nagyszámú közönség jelent m­eg a kiállításon. A kiállításra­­felhajtottak 500 szarvasmarhát, 900 juhot, 1100 sertést és 300 ba­romfit. Minthogy a főváros csak azzal a feltétellel bocsátotta ren­delkezésre a Pongrácz-úti terüle­­­tet a kiállítás céljaira, ha az­­OMGE ott lóvásárt nem tart, só­­egyáltalán nincs a kiállításon. A bizottság még tegnap megvizs­gálta a felhajtott anyagot és meg­állapodott a díjak odaítélése te­­skíntetében. A kiállított szarvas­marhák közül G­a­b­o­r József so­­k nagymegyei gazda állatait tartotta­­a bizottság méltónak az első díj­­odaítélésére. A sertésnagydíjat Széchenyi Antalné grófnő, a juhok nagydiját az én­ r..mn­.tv Rt. szazdasága, nyerte el. HÍREK —­ A pécsi katolikus kör nagyböjti műsoros délutánját március 25 - 30. április 6. napjain, rendezi mindig 6 órai kezdettel. Sikerült előadókul megnyerni Bujdos Balázst, a Zrínyi főreáliskola tanárát, Birkás Géza dr. egyetemi professzort, és S­i­k Sándort, a budapesti költő piarista tanárt. A délutánok művészi részét városunk legkiválóbb erői fogják be­tölteni.­ Az egyes délutánok műsorát lapunk annak­ idején közölni fogja. A rendezőség csak azt óhajtja kö­zönségének becses tudom­ására hozni, hogy az államrendőrség intézkedése folytán csak 230 ülőhelyet, a föld­szinten 60 és a karzaton 100 állóhe­lyet bocsájt rendelkezésre 2000 és 1000 koronás árban, a jegyek a dél­utánok folyamán válthatók meg," és hogy a női állóhelyek a karzaton és a‘ férfi ’állóhelyek a földszinten a karzat alatt lesznek elhelyezve.. A belépő díjban a ruhatár és műsor ára bent foglaltatik’. is Vörös­­Mihály ny. keresk. fők. igazgató meghalt. A m­udcisten el­terjedt influenza-járvány, ma áldoza­tul követelte egy több mint félszá­­zadon át kiváló munkát végzett, köztisztek­ben álló tanár életét, V­ö­­r­ö­s Mihály ny. tanitóképezdei tanár, volt felső kereskedelmi igazgató ma délben meghalt Pécsett. Négy trappal ezelőtt betegedett meg. Az influenza tüdőgyulladássá fajult, amit mér nem tudott leküzdeni a 79­­éves ember szervezete. Kiskosáron született 1845-ben, de már tanulmányai végzé­sére Pécsre került i­s azóta alig is távozott innen. 1868-ban már ő maga is Pécsett tanít és két­­év múlva a pécsi püspöki tanítóképző intézet ta­nára,­ amelynél egyfolytában 35 esz­tendeig 1905-ig működött. Törté­nelmet és földrajzot tanított,­­de kü­lönösen a történelem volt kedvenc tárgya. Hazaszeretettől izzó, lelkes előadásait volt tanítványai öreg ko­rukban is emlegették.. Közben kat évtizeden át agilis titkára volt a ba­­ranyavám­egyai gazdasági egyesület­nek is.­ Sokoldalú tevékenységet fej­tett ki. Amikor a tanítóképez idénél nyugalomba vonult, Őt kérték­ fel az akkor még a várostól csak segélyben részesülő felső kereskedelmi iskola igazgatójának, ah­ol további öt esz­tendeig működött korát megszégye­nítő friss munkabírásat. Az egész város tisztelte és szerette a­ közis­mert jó Miska bácsit, alá iránt ha­lálában is osztatlan részvéte nyilvánul meg. Négy gyermeke, Nándor plé­bános, István ny. ezredes­ , Ilonka férjezett Kustos Béládé é­s Mihály főispán­ titkár gyászolják. Temetése március 17-én hétfőn délután 3 óra­kor lesz a központi temető ravatalo­zó helyiségéből. A gyászmisét ugyan­csak a temetés napján reggel 8 órakor mutatják be érte a székesegyh­áz Corpus Christi kápolnájában.­­ A fővárosi napilapok új ára!, Az egyre fokozódó drágaság követ­keztében a fővárosi lapok egyes példányaik árát március 16-tól kezd­ve hétköznap 1500, vasárnap 2000 koronára, a havi előfizetési'­s árat 30,000 koronára emelték­.­­—" Az iskoláért Rudié Ignác jó­­nevű harangöntő a pécsi állami elemi iskola gondonokságánál­ egy újonnan öntött kétszázötven ezer korona ér­tékű iskolaharangot adományozott. A­mikor az áldozatkészségről tanúságot tevő szép adományt a gondnokság ez után is megköszöni, egyben jelzi, hogy a küldött iskolaharang a szige­ti külvárosi állami elemi iskola épü­letben a szerbek által elvitt régi ha­l — A társulati adó­bevallások be­nyújtása. A részvénytársaságok és szövetkezetek tartoznak adóbevallá­saikat a zárszámadások közgyűlési jóváhagyásának napjától számított 30 napon belül feltétlenül benyújtani.. A legkésőbb az üzletév­ zártától, számí­tott hat hónapban meghatározott ha­táridő tehát oly vállalatokra, , ame­lyek közgyűlésüket az üzletév zártá­tól számított ötödik hó utolsó napja előtt, tartották meg, semmi esetre sem vonatkozik. Az üzletárü­ket nem december 31-ével záró vállalatoknál ugyanezek a­ rendelkezések alkalma­zandók mégis azzal az átmeneti ki­vétellel, hogy amennyiben valamelyik ü­zletévét 1923. december 31-ét meg­előzően záró vállalat bevallását 1924. március 1. előtt nyújtotta be, annak terhére ezúttal sem a 30 napig sem a hat hónapi határidő elmulasztása cí­mén késedelmet megállapítani nem szabad. Azok a részvénytársaságok és szövetkezetek, amelyek az üzletév zártától­ számított hat hónapon belül bevallásukat közgyűlés hiányában be­nyújtani nem tudják, tartoznak leg­később az üzletév zártától számított ötödik­ hónap utolsó napjáig halasz­tásért folyamodni és vagy azt, hogy a közgyűlésük megtartására kor­­mányhatóságtól halasztást nyertek, vagy azokat a körülményeket, ame­lyek ilyen engedély hiányában a közgyűlés megtartását akadályozzák, igazolni. Az üzlet év zártától százai­tól­­ ötödik hónap elteltével benyúj­tott ilyen" halasztási kérelmek egy­általában nem vehetők tárgyalás alá. A társulati adónak mindazok az ala­nyai pedig, amelyeknél a zárszám­adásoknak közgyűlés által való jó­váhagyásáról a­­dolog természeténél fogva nem is lehet szó és amelyek­nek bevallási határideje ehhez ké­pest törvényileg nincsen is különle­gesen­ szabályozva, vagyis: a közke­reseti társaságok, a betéti társasá­gok, a részvényekre alakult betéti társaságok és a korlátolt felelősségű társaságok, továbbá­ a nem kereske­delmi társaság formájában működő biztosító vállalatok, közúti és helyi érdekű vasutak, végül az állam, tör­­vényhatóságok és községek üzemei, tekintet nélkül ■ arra, hogy üzlet évü­ket 1923. december 31én vagy azt megelőzőleg zárták, tartoznak 1924. évi társulati bevallásukat 1924. ápr. 15-éig terjedő határidőben benyújta­ni. Bevallási ívek darabonkint 60 K- ért a pénzügyigazgatóságnál szerez­hetők be, rS­sz adóhátralékok befizetése. Az 1923. év végéig egyes adózók adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget s így nemcsak az 1923. évről, hanem a f. év első negyedéről is adóhátralékuk van, melynek mi­előbbi befizetése most már annál is inkább­ szükséges, mert április 1-ével már a f. év második évnegyedére já­ró adók is esedékesek lesznek. Pécs város adóhivatala különösen felhívja az adófizetők figyelmét ama, hogy mindaddig, a míg a folyó évre járó adók előírva nincsenek, a múlt évben ki­vetett adók összege irányadó a be­fizetéseinél, így tehát a házbirtok­­n­ál a házbéradó, városi pótadó, viz­ádó, szemétkihordási díj, házbérfillér és útadó, míg a vagyon és jövedelem adónál az 1923. évre kivetett és de­cember végén esedékessé vált rész­letnek megfelelő összeget kötelesek az adózók a város pénztárába befi­zetni. A hátralékos adóknak mielőb­bi befizetése azért is szükséges és előnyös az adófizetőkre, mert ennek elmulasztása esetén nemcsak a min­den megkezdett hónap után járó 10- 10% adópótlékot, hanem még a fel­merülő 16% végrehajtási költséget is tartoznak megyzetik­. — Újabb milliós adomány a pécsi egyetemnek. A pécsi m. kir. Erzsébeti tudományegyetem mai építőbizott­­sági ülésén Pekár Mihály dr. ors­voskari dékán és Mansfeld Géza, dr.­ a gyógyszertan tanára bejelent­­ették, hogy a Neuschloss-Lichtig re­­pülőgépgyár vezérigazgatója Lichtig Ede, akinek leánya a pécsi egyetem orvoskarának hallgatója, a volt vár­­­osi szegényházban elhelyezésre ke­­rülő gyógyszertari intézet egész­ben rendezésének ajándékképen való­ szállítását magára vállalta. Ez a nagy­lelkű adomány körülbelül 300 milliós értéket képvisel. A bejelentés után,­ T­ó­t­h Lajos dr. államtitkár az épí­tőbizottság nevében annak meleg köt­szönetét fejezte ki ez adományért és ezt a köszönetét jegyzőkönyvileg is megörökítette. A Nemzeti Kaszinó holnap vas­­árnap délelőtt 11­ órakor tartja évi rendes közgyűlését, amelyre a tagot kat teljes számban meghívja az el­­nökség. és A­ katolikus legényegylet márc­­ius 23-án tartja évi rendes közgyű­­lését. Gyülekezés az egyesület székl*­kásában, honnan 9 óra 45 perckor/ indulás­ a székesegyházba.. A szenti mise és közös szentáldozás után kez­dődik a közgyűlés az egylet dísztére­­mében. Ezúton hív meg minden ti* got az elnökség. r~ A pécsi jótékony nőegylet szóte­gényei számára a következő adomá­­nyokat kapta: Hamerli Józsefné egy kisorsolt bárány jövedelme 150,000, Sikorsky, Tádéné !oo,ooo, Pécsi ke­­reskedelmi és iparbank r. t. 5oiOOO» uj. Littke Jenő áldott emlékére 26,ooo, Egy billiárd párti ontaléka­k Pécsi Lapok utján 16,ooo, özv. Eöt­vös Gusztáváé ll,ooo, Névtelen 10,540, Névtelen uriasszony 5000 Ki Természetben adakoztak: Dunántúli Erdő r. t. Pánczél Ottó utján egy 61 fát, Hamerli József egy fuvart. Hálá-­ san nyugtázza TJ Htk­e Jenőné ügy-" vezető elnök". j — A tanács pártolólag terjese Sárkány dr. indítványát a közgyűlés elé. A napokban ismertettük Sárk-r­k­á­n­y Ármin­­dr. törvényhatósági­­ bizottsági tag indítványát, hogy a­ pécsi pénzlebélyegz­ésnél minden el­lenszolgáltatás nélkül levont 30 sz­á­­­zalékot a kényszerkölcsönbe számít­­sák be és az 1923. évi adókivetés el­len benyújtott jogorvoslatok gyors el­­intézését szorgalmazzák. A város ta­nácsa pénteki, ülésén foglalkozott A két indítvánnyal és azokat pártoló ja-­­vaslattal terjeszti a legközelebbi vá­rosi közgyűlés elé. A közgyűlés elő-r­­eláthatólag március utolsó napjaiban lesz. II. A város takarékkoronában he­­­lyezi el pénzeit. A város tanácsai tegnapi ülésén elhatározta, hogy gyü­­­mölcsözésre kiadott pénzkészleteit takarékkoronára minősíti át azoknál a pécsi pénzintézeteknél, amelyeknél eddig is el voltak helyezve. Ezért a tanács megkereste az összes pécsi pénzintézeteket,, közöljék, hogy mi­lyen feltételek mellett foganatosíthat­ják a városi betéteknek takarékko­ronára való átminősítését és­ milyen kamatot biztosítanak. BBBBBBBBSBBBBBBBSBBBIk Tőzsdenapok áprilisban Budapest, márc. 15. —* A tőzs­detanács V­é­g­h Károly elnöklésével ma tartott ülésén megállapította, hogy áprilisban a tőzsdenapok a kö­vetkezők lesznek: 1, 2, 4, 7, 8, 9, 11, 14, 15, 17, 22, 23, 24, 28, 29 és 30. Pénztárnapok pedig április 3, 10, 16 és 25-én lesznek. Egyúttal elhatároz­ta a tőzsdetanács hogy április 7-től kezdve a Magyar Cukoripar, részvé­nyeiből 5 darab lesz egy tőzsdei kö­tés ITOTnCNTvE-' Vasárnapi 1924. március-" 16/ 9% —--■griMMnMniissrw\T.r.;-cgb­en.Yi«'.iT».

Next