Dunántúl, 1926. szeptember (16. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-01 / 197. szám

Szerda, 1921.­ szeptember 1, DONANTUr gw»g »opooeooooeooaeogoooooeooeoooooeoaoaoeoooooaoooo», PARKMOZI Szerda, szeptember 1. • Utoljára! Az Ula filmszínház megnyitó műsora! Rod La Roque legalább alkotása: BUMERANG Az ausztráliai öcskös kalandjai 7 felvonásban. Főszerepben* ROD LA ROQUE _____________(a .10 parancsolat* főszereplője.) Előadások: 6 7*8 és V­ 10 órakor. A két utolsó előadás teljes zenekar kísérettel, kedvező időben a kertben!____________ NYITÁNY: Flotow »Martha“ APOLLO: szünet. pnoo* m6QO|OOOROCQOOBQOOQQQQQnnonnnnn^ffWg gaq88000000g Gondatlanságból okozott több rendbeli emberölés miatt indul eljárás a kispesti szerencsétlenség letartóztatottjai ellen Budapest, aug. 31. — A kispesti rendőrségen, szembesítették Né­meth Albert főpallért, Bálint Zsig­­monddal és Bálint Lászlóval, mi­vel vallomásaik ellentétesek vol­tak. A főpallér szemébe mondotta a két Bálintnak, hogy ők paran­csolták meg a deszkák lebontását az ő ellenzése dacára. A két kőmí­­vesmester azt vallotta, hogy mind­össze 10 perccel az összeomlás előtt figyelmeztette a pallért, hogy a fagerendák és a faburko­lat lebontása nagy veszedelemmel fenyeget, mert a meg nem száradt oszlopok támasz nélkül bedőlnek. A főpallér vállvonogatva válaszol­ta erre, hogy nem őt terheli a fe­lelősség. Mivel más tanúk is ter­helő vallomást tettek, a három embert, Bálint Zsigmondot, Bálint Lászlót és Németh Albertet gon­datlanságból okozott több rendbeli emberölés bűntette címén letar­tóztatták és átkísérték őket a bu­dapesti államrendőrségre, ahonnan az ügyészség fogházába kerülnek. A rendőrség a nyomozás során egyébként megállapította, hogy a Bálint-féle betonépítkezési cég még 1924-ben egy pestszentlőrin­ci gyárban végzett kisebb méretű építkezést. Ott a transzformátorok számára készített kisebb épületet tető alá hozta a cég, de nemsoká­ra az építkezések befejezése után beomlott. Az akkori szerencsét­lenségnek nem voltak áldozatai és így nem kerültek nyilvánosságra. A kispesti szerencsétlenség se­besültjeinek állapota súlyos, de nem életveszélyes. Becslés szerint a kár alig haladja meg a 300—400 millió koronát, mert csupán a munkadíj veszett el, amelyet ed­dig kifizettek. A budapesti mérnöki kamara a kispesti katasztrófával kapcsolat­ban nyilatkozatot tett, hogy a Bá­lint testvérek a kamarának nem tagjai és így sem mérnöki, sem építészeti képesítésük nincs meg. BQIHBIN­HI Szeptember végén folytatják a magyar­­jugoszláv pénzügyi tárgyalásokat Budapest, aug. 31. — A prágai delegáció a hét­ végén visszatért Budapestre, hogy részletesen be­számoljon a legutóbbi tárgyaláso­kon a végleges tarifális szerződés ügyében kialakult helyzetről és újabb utasításokat kérjen. A dele­gáció vezetője szeptember első hetében a magyar kormány képvi­seletében valószínűleg más ter­mészetű fontos diplomáciai meg­bizatásnak kénytelen megfelelni és ezért csak szeptember második felében vehet ismét részt a ma­­gyar-cseh tárgyalásokon. Ugyan­csak szeptember végére tervezik a magyar és jugoszláv pénzügyi természetű tárgyalások lefolyta­tását. Ezeken a tárgyalásokon intézik el a még hátralevő pénzügyi kér­déseket. ­BBBSHBHndBBBDflBBBBBBSRBBflBBBBBBBBDBBHflBBl Vakmerő bankrablás Varsó belvárosában három halálozással és több sebesüléssel Varsó, aug. 31. — Vakmerő rablótámadás történt Varsó belvá­rosában. Három álarcos rabló be­nyomult a Nikola­ utcában levő bankhelyiségbe, revolvert szeg­­zett a pénztáros mellének és elra­bolt 10.000 zlotyt. A rablók az­után autóra kaptak és a soffőrt revolverrel kényszerít­ették gyor­sabb hajtásra. A soffőr az egyik sarkon egy rendőr felé hajtatott és amikor a rablók ezt észrevet­ték kiugrottak és futva menekül­tek. Üldözés közben agyonlőttek egy rendőrt mire egy másik rendőr a lövöldöző rablót lőtte le. Harc közben agyonlőttek még egy járó­­kelőt és megsebesítettek több em­bert. Végül elfogták a rablókat. Megállapították, hogy vezérük Ja­­racki rendőrőrmester volt, aki egyenruhában őrt állt a bank be­járatánál addig, amíg társai a rab­lást elvégezték. Az egyik elfogott rabló Zaplovliczky műegyetemi hallgató, aki gazdag családból származik Cl. OiOdM •** A Pécsett járt Much egyetemi tanár és író rádióelőadása Pécsről Pécs, aug. 31. — Ez év április havában külföldi tanulmányútja során Pécsre is ellátogatott Hans Much dr a hamburgi egyetem hí­res orvostanára, aki egyúttal euró­pai nevű író is. Much dr. itt szer­zett pécsi tapasztalatairól rendkí­vül közvetlen kedves előadásban számolt be aug. 2.-án, a hamburgi leadó állomáson. Pécsről szóló ér­dekes előadását rádió röpítette szét a világ minden részébe. A ki­váló német tudós és jeles író elő­adásának kéziratát megküldötte Heim Pál dr. egyetemi tanárnak, a Németországban is elismert gyer­mekgyógyásznak, aki kérésünkre szívesen engedte át a Dunántúl ol­vasói számára Much professzor be­számolóját, amelyet magyar fordí­tásban az alábbiakban közlünk: — Pécs, Délmagyarország klasz­­szikus szépségű és a történelmi vá­rosa, eddig csak a műbarátok előtt volt ismert. Majolika gyára mesz­­sze földön híres, szintúgy pezsgő­gyára is. Pezsgője édes és finom zamatú, kár hogy a behozatali vám hozzáférhetetlenné teszi mert, egy üveg 5 márka. Sohasem ittam ilyen finom és jó pezsgőt. Amint a dóm felé haladunk a román fül­ben megépített négy tornyú dóm láttára csodálkozással és ihlettel telve áll meg az idegen, aki eddig csak kulturtörténelmi munkákból szerezhetett erről tudomást. A ha­talmas dóm alatt húzódó pince­­csarnokban áhítatra gerjed minden jó lélek. Katakombák húzódnak, amelyek régészeti és kulturtörté-­ neti szempontból első helyen ál­­­­lanak a római katakombák után.­­ Amint a fogadtatás, úgy az ott töltött három nap a szívélyes vendégszeretet láncolata volt. Mió­ta Pozsonyt elvették Pécs egyete­mi város. Az ország kultúrájához való ragaszkodásának erős bizo­nyítéka, hogy bár Magyarország megkisebbedett nem engedte egye­temeit elpusztulni, sőt eggyel több új egyetem van. A klinikák céljai­­­ra régi kórházakat, vagy más nyil­vános épületeket alakítottak át, vagy építettek újjá. Heim prof­esz­­srr.­.. Gyermekklinikája remekmű. Különösen csodálatra méltó, hogy mennyire kiválik ez a többi ha­sonló intézmény közül. Nem kell szégyenkeznünk, ha ezt a vidéki egyetemet öszehasonlítjuk a vele egyidőben alapított hamburgi egye­temmel. A hamburgi intézetek az egyetlen ,,Tropeninstitut(‘ kivételé­­­vel alig veszik fel vele a versenyt. — A friss szellemi élet egészen felvillanyozta Pécset. Az új fel­adatok közös megvalósításában nincs kartám irigység, vagy bosz­­szú. A fakultások elsőrangú kép­viselői győzelemre viszik itt a tu­dományt. Sohasem éreztem ma­gam olyan jól, mint ebben a kedé­lyes körben. A diákok élete is kedves és barátságos. Amikor az élet lényegéről tartott elég nehéz előadásomat befejeztem felállt egy diák spontán elhatározással „tel­jes elismerését“ fejezte ki a diák­ság nevében. Az ilyesmi felfrissít és örömet szerez. — Amíg Budapesten a központ­ban csak panaszkodnak, addig itt mindenki vidám, kedélyes, a nők is. A végzett munkának és nyu­godt léleknek az öröme és kedé­ lye ez. A családoknál eltöltött órák kellemesn üdítettek fel, mint valami tiszta fürdő, amelyre az élet küzdelmei között is időről­­időre visszaemlékezünk, mint va­lami kedves ajándékra. — Az öreg könyvtár a legszeb­bek közé tartozik, amit láttam. Ki sejtene ebben a városban ilyen kultúrközpontot? Ki sejtené, hogy ott még egy Indiát ismerőt is ta­lálni? Ki sejtené, hogy a város ma­gaslatain egy román székesegyház emelkedik, amely a hildesheimi Mihály templom után a legna­gyobb benyomást gyakorolta rám. Az egyszerűségében fenséges dómhoz, pazar térségen át ju­tunk. Gesztenyés terassz után egy hatalmas kikövezett előtér. Dacá­ra annak, hogy a kereszthajók hiá­nyoznak, a hatás éppen olyan mély és ünnepies, mint Hild­es­­heimben. Az átalakítás sem zavar ellenkezőleg művészi munka volt, mert eltávolított mindent ami nem román, stílus volt. E dóm építési története egy fejezet az igazi mű­vészet történelemből. Egy hatalmas hosszú csarnok vezet a magasított kórushoz. Nem takarékoskodtak márványban, aranyban és színek­ben, sem pedig szobrász munkák­ban. A famennyezet éppen olyan tarka, mint Hildesheimben. Az ol­dalhajó teteje rekeszekre oszlik, amelyek külön is felhívják a fi­gyelmet. Minden vésett és­ festett. A román portálé is fénylik a szí­nektől. Ez az amit a mi szakembe­reink fülébe kell folyton kiáltani és szemük elé tárni. Minden lom­bozatnak, figurának színe van. A színek világítanak. Az alap szín­kék, vagy világos lila, az oldalak vörösek. A kőoltárok éppen úgy pompáznak. Görögország is festet­te a követ. Csak nálunk, a mi sze­gényes képzelőtehetségünk elége­dett meg szürkével vagy a fehér­rel. A világ magas művészetében, Egyptomban minden színekben ra­gyogott. — Itt van jövő. Csak aki a jö­vőnek él az él igazán. Az újnak a régivel szemben mindig igaza van. Amekkora erőt tud Magyar­­ország saját jövője érdekében ki­fejteni, olyan helyet fog elfoglal­ni Európa történetében. Pécsnek ebben jelentős szerepe jut. — Mi németek ne csupán szí­vünket vigyük oda, hanem utazó­táskáinkat is, ahol csak igazi ba­rátsággal fogunk találkozni. — Hogy azonban­­ Pécs legna­gyobb csodája meddig fog tartani, az kérdéses, mert ez egyedül áll az egész világon. A pécsi pincérek nem fogadnak el borravalót. Igen, igen ez való tény. Készen és Mérték után! Tartós iskolaruhák! Divat férfiöltönyök! Elegáns átmeneti kabátok! Külföldi esőköppenyek ! Elsőrangú gyapjú­szövetek! Legolcsóbban, óriási választékban Braun Géza cégnél Király­ utca 35. száza..

Next