Dunántúl, 1926. december (16. évfolyam, 273-298. szám)
1926-12-02 / 274. szám
Csütörtök, 1926. december 2. DUNANTOÜ APOttQlllllllllllllllllllllllllllUllllllllHIRi Csütörtök, december 2. Utoljára! A budapesti Kamara és Colvin együttes műsora Táncosnő és nagyherceg Filmregény az udvar és Picadilly atmoszférájából. — Főszerepben: Lucy Durain és Willy Fritsch Előadások fél 5,6, fél 8 és 9-kor. A két utolsó előadás teljes zenekari isérettel!»ARHMO£l SZÜNET. IS9S&ssagBS3BSS3a8e!255S&£S0g*&é!sB3«aseaa8«aa«iiaas»e. Hat ajánlat érkezett be a damdoli iskola építésére Pécs, dec. 1. —■ Ma délután bontották fel a városi mérnöki hivatalban a nagydamdoli-dülőben létesítendő két tantermes iskola és két tanítói lakás építésére kiírt versenytárgyalás beérkezett ajánlatait. A pályázati feltételeket, tíz pécsi vállalkozó vette át, akik közül hatan adtak be ajánlatot. A beérkezettek közül egy részmunkára szól, a többi pedig összajánlat. Kertész Gusztáv az iskolaépület műpala munkálatait 19 millió 780.000, a tanító lakások és melléképület cserépfedő és műpala munkálatait 14 millió 696,400 koronáért vállalja. Az összajánlatok a következők: Lovrics József az iskolát 481 millió 643,500, a tanítói lakot 422 millió 502,200, Himmel és Szlipcsovics az iskolát 434 millió 247,000, a tanítói lakást 361 millió 177,000, Beck József és fia az iskolát 504 millió 633 ezer, a tanítói lakot 431 millió 43,000, Maertz és Végh az iskolát 569 millió 489,000, a tanítói lakást 531 millió 352,950, a Dunántúli építő vállalat az iskolát 528 millió 445,000, a tanítói lakást 466 millió 460,760 koronáért hajlandó felépíteni. Az ajánlati összegeket a város mérnöki hivatala átszámítja és az átszámítás alapján tesz javaslatot a tanácsnak az építkezés vállalatba adására. A postatakarék forgalma Budapest, dec. 1. — A m. kir. postatakerékpénztár október havi forgalma a következő volt: Takaréküzletágban a betétek öszszege 2.391.542.608 koronával haladta túl a visszafizetések összegét. A betétek állománya ezzel 1926. okt. végén 175.306.048.692 koronát tett ki. A csekk és klíríng üzletben a betétek összege 251.071.138.115 koronával múlta felül a visszafizetések összegét. A csekkbetétek állománya szerint október végén 2.409.718.589.459 koronát tett ki. A postatakarékpénztár havi összforgalma a két üzletágban 13.600.799.361.593 korona, összes betéteinek állománya pedig október végén 2.666.024.647.715 korona volt.. S. oldal« A pécsi polgári egység pártjának jelöltjei a választók között Pécs, dec. 1. — A Pécsi Polgári Egység pártjának vezetősége kinyomatta Bethlen István gróf miniszterelnöknek Debrecenben mondott programmbeszédét és nagy tömegben osztotta szét Pécsett a munkásság körében. A miniszterelnök e beszédében a magyar munkásság elnyomóinak üzent hadat. A pécsi dohánygyár egész munkássága ma délután tartott értekezletén nagy lelkesedéssel foglalt állást a polgári egységes párt jelöltjei mellett. Az ülésen Su-yok József dohánygyári igazgató vezetésével az egész tisztikar is részt vett és nagy figyelemmel hallgatta végig az összes munkásság a megjelent jelöltek programmbeszédét, akikről megállapították, hogy a pécsi munkásság javát is annyira szívükön viselik, mint a polgárságét. A pécsi párt jelöltjei ma a hivatalok vezetőit keresték fel és több testületben, így este a Polgári Kaszinóban tettek látogatást. Mindenütt a legnagyobb előzékenységgel és örömmel fogadták a jelölteket, ami természetes is, mivel az egységbe tömörüléssel kívánják elejét venni a polgárság békebontásának. A párt a hazafiság jegyében azzal a céllal megy a választásokba, hogy a pécsieknek pécsi képviselőjük legyen a parlamentben, akik a város javát szolgálják, minden felszólalásukkal és egyéb tevékenységükkel. Csütörtökön este 6 órakor a jelöltek a Páján-féle vendéglőben mondják el programmbeszédeiket, amelyek iránt a munkásság az egész Gyárvárosban nagy érdeklődést tanúsít. Vasárnap délután 4 órakor a pécsi kereskedők testületében tesznek látogatást a polgári egység pártjának jelöltjei. ■ BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBi Prinz professzor előadása a hegyóriások keletkezéséről Pécs, dec. 1. — A Nemzeti Szabadtanítás keretében tegnap Prinz Gyula dr., egyetemi tanár tartott nagyszámú hallgatóság előtt, vetített képekkel, illusztrált előadást a hegyóriásokról, vázolván azok csodálatos születését, életét és halálát. A természet látványosságai, „csodái" között rangban az első hely kétségen kívül azokat a hatalmas piramisokat illeti meg, melyek királymagasságra emelkednek hegytársaik fölé. Ezek a piramisok az alpinisták vágyainak célpontjai. Közöttük a legmagasabbak kiemelkednek abból a keskeny szférából, melyet a levegő sajátságos összetétele az ember életszférájául jelöl ki. Az alpinisták azonban nem akarnak belenyugodni azokba a határokba, melyeket a természet útjaik elé állított és sóvárogva néznek azokba a kristálytisztán ragyogó magasságokba, melyekbe az emberi lábtól még sohasem érintett jég- és sziklacsúcsok emelkednek. Az ötezer méteres magasságokon túl azonban a levegő ritkasága miatt testsúlyunk mindinkább növekedő teherként nehezedik lábainkra, tüdőnk pedig nagyobb sűrűségű levegőre van méretezve, s nem tud elegendő menynyiséget feldolgozni a ritkából. A hétezres magasságban már csak óriási erőfeszítéssel és oxygén tömlők segítségével tudnak tovább haladni azok a kiváltságos szervezetű férfiak is, akik idáig a maguk erejéből feljutni tudtak. Ugyanazok a tényezők, melyek az embert a magasra feljutásban megakadályozzák, határt szabnak maguknak a hegyóriásoknak is. A hegyek létfeltételeinek szférája csak alig valamivel nyúlik magasabbra, mint az emberé. Kilencezer méternél magasabbra már egy hegy sem tud felemelkedni. Vannak erők, melyek a Föld egyes részeinek minél magasabbra kiemelésén dolgoznak. A Föld sziklakérge alatt láva van. Ezen a láván a sziklakéregnek egyensúlyozottan kell feküdnie. Ha a sziklakéregnek egyes részei megkönynyebbednek azáltal, mert a folyóvizek sok anyagot lehordanak róla, más részei pedig ugyanakkor megnehezülnek az oda hordott anyagoktól, ez az egyensúlyozott helyzet megszűnik. A könnyű terület kiemelkedik, a nehéz lesülyed. Az ilyen kiemelkedés nem áll meg a 9000 méternél. A sziklakéreg nem egyenletes anyagú és felépítésű. Ez az óriási gömb alakú boltozat tulajdonképen ijesztően hitvány épület, különösen ha tudjuk, hogy aranyalma héja. A nagy boltozati feszültséget sok helyen nem bírja ki, s így a lágyabb részek összetöredeznek vagy felgyűrődnek. A meggyúrt részt a szomszédsága préseli, ez azután magasra kiemelkedik. A geológiai szerkezetből ki lehet számítani, hogy milyen magasra préselődött volna ki a hegy. A kőzetrétegek hallásaiból ki lehet számítani, hogy az övezetek milyen magasak. Százezer méteres magasságok jönnek ki belőle. De a 9000 méter magasságot még sem éri el egyik sem. A sziklakérgen vulkánok törnek keresztül. Ezeket a belső láva táplálja. Azt hihetnők, hogy ez a borzalmas erő meg tud birkózni a ritka levegővel, s igazán magas hegyeket tud felépíteni. Pedig a tapasztalat mutatja, hogy még addig sem tud a vulkán jutni, mint az ember. A legmagasabb vulkán sem sokkal magasabb 7000 méternél. Kell lennie egy láthatatlan erőnek, mely megakadályozza azt, hogy a hatalmas öröktől feltolt hegyek mégse tudjanak egy meghatározott magasságon túl emelkedni. Mi ezt a láthatatlan erőt a Nap sugaraiban találjuk meg. A levegő meghatározott összetétele mellett a napsugár határozza meg a szférákat. A 7 és 8 ezres szférában ritka levegőben forrón tűz a napsugár a sziklákra. Sem felhő, sem növénytakaró nem védheti itt a sziklát. A szikla felhevül nappal, de este hirtelen beáll a repesztő fagy. A napsugárnak ezt a mindennapi repesztő munkáját nem bírja ki semmiféle szikla. Minél nagyobb a magasság, annál ritkább a levegő, ennélfogva annál nagyobb hőmérsékletváltozás éri a sziklát, a repesztés munkája tehát annál gyorsabb, eredményesebb. 9000 méternél olyan gyors, hogy semmiféle emelő erő már nem tudja legyőzni. Ha egyszer a sziklából törmelék lett, annak már az a sorsa, hogy visszamenjen a mélybe, kavics legyen belőle. Először a szél megy neki. A kifagyásban keletkezett ködarát, kőlisztet lehordja, a nagyobb szemű törmelék utánarogy, vagy legurul. A sziklatető hamarosan törmelékhalmazzá változik át. A már eredetileg is többnyire laza anyagú vulkáni tetőnek a napsugárra is kevésbbé kell várnia, hogy lepusztuljon. Fenn, a nagy magasságban tehát láthatatlan munkások széjjelpusztítják azt, amit az emelő erők építenek. A magasra emelt tetők kavicssivatagokká változnának át, ha nem volnának más munkások, akik a törmelékeket messzebb elhordják. Ilyenek az alatta levő szféra jégárjai. Minden jégár egy-egy hatalmas törmelékcsúsztató. Ami törmeléket felülről kap, azt mind kihordja, de azonkívül hozzálagosan milyen vékony. Olyan, mint az dörgöli a törmelékeket sziklaágyához is, és ezzel teknőjét mélyíti, vagyis a kiemelt tömeg oldalába vágódik, aláássa azt. Oldalát meredekebbé teszi, hogy gyorsabban gördüljön le a törmelék. Minthogy a jégárak gyorsabban dolgoznak, mint fenn a magasban a napsugár és a szél, a keletkezésében egységes, otromba formájú sziklahátba mély völgyek vágódnak. Minél mélyebben és szélesebben váljják ki a jégárak völgyeinket, annál keskenyebbek és magasabbak lesznek a régi sziklahát maradványai, a hegygerincek. Az egyhangú felszínű magas sziklahát végül teljesen feldarabolódik, belőle csipkés, tornyos csúcssereg alakul ki. Ha akiből nézzük a mai sziklacsúcsok seregét, önálló királyként tűnik fel mindegyik, felülről, repülőgépről nézve azonban egy nagy sereg közkatonái lesznek a szemünkben valamennyien. A hegyóriások rendesen társaságban vannak. A legmagasabb csak kevés méterrel múlja felül társait. Még a legnagyobb nevű hegyek is többnyire csak „elsők az egyenlők között", olyan lényegtelenek a különbségek. Ilyen a Föld legnagyobb hegyóriása, a M. Everest is. Ezzel szemben a legkirályibb hatást éppen a kisebbek közül azok váltják ki, melyek építő kőzetük különös keménysége miatt leginkább állanak ellen a pusztulásnak. Az ilyen Matterhorn-típusú hegyóriások a hegységek kristályai. A hegyóriások tehát a felemelt sziklatömegek pusztulásának maradványai. Minél magasabbra emelkedik a hegytömeg, annál gyorsabban pusztul, tehát csak aránylag igen jelentéktelen magasságig emelkedhetik a csúcsa is. A legmagasabb csúcsok ott vannak, ahol leggyorsabb az emelkedés. Nemcsak az embernek nincs módja Bábel-tornyot építeni, a hegyóriások magassága is meg van határozva. A legfenségesebb hegyóriás is csak a pusztulás képét mutatja, s helyét idővel alacsony domb foglalja el. A tudós professzor mélységes perspektívát nyújtó rendkívül érdekes és tanulságos előadását a nagyszámú, intelligens közönség, feszült figyelemmel hallgatta és az előadót lelkesen megtapsolta. Legközelebb, december hó 3.- án, pénteken, Somogyi Géza tanítóképző int. tanár tart vetit tettképes előadást két turnusban: 5-től háromnegyed 6 óráig az AK és 6-tól háromnegyed 7 óraig az LSZ kezdőbetűs tagok és hallgatók számára Bonaparte Napóleonról. cocsocsoctQlCiOCioOQiootooiO csjaaooosot osqcso rapac o Az amerikai rendszerű alkoholmentes ffDELMA“ »P % 8 pezsgő 8 , a legélvezetesebb üdítő ital. Kapható mindenütt I 2 Megrendelhető: Délmagyar Ipar és Kereskedelmi r.-t. Pécs Tel. 721. 5 ^oor^c^r^g^Qn*::@››QI^QIQC3i^fir~filOniOlQiOQIOQiQO 8 — Ha szép és amellett olcsó Mikulási ajándékot akar vásárolni, tekintse meg vételkényszer nélkül a Dunántúl könyvkereskedés (Pécs, Széchenyi-tér 9. sz.) dúsan felszerelt raktárát