Dunántúl, 1927. március (17. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-16 / 61. szám

Szerda, 1927. március 16. ÜNNANTÜE pose Szerda, március bő 16.1 Utoljára! Radífis-Pirandello mesterat 2 C0N3AD VEIDT min- § den eddigit felülmúló halhatatlan alkotása: AZ ÉLŐ ÁLARC (IV. HENRIK) Tragédia 7 felvonásban. Főszerepben­­ Conrad Veidt és Eszterházy Ágnes. Előadások: ']2S3 B,1^® és ‘K­&O ©B»s*isor. Valamennyi előadás teljes­ zenekarkísé­rétid. parkmoei: szőhet.i Baranya mezőgazdasági helyzete februárban Pécs, márc. 15. — G­u 11­n­e­r Elemér vezető gazdasági felügyelő a vármegye február havi mezőgaz­dasági helyzetéről az alábbi je­lentést terjesztette ma a közigaz­gatási bizottság elé. Az őszi vetéseknek a hideg álta­lában nem ártott. Sem a lényeges fagy, sem más jelentékeny kár nem észlelhető. A vetések állása általában nagyon jó, de nem lehet tudni, hogy később a téli csapa­dék kevés volta nem fog-e kedve­­zőtlen hatást gyakorolni reájuk. A bekövetkezett enyhébb idő­járással megkezdődtek külső me­zőgazdasági munkálatok. A járási ,gazdasági felügyelők a tengeriszár behordását szigorúan ellenőrzik. A mezőőröknek — a csendőr és rendőr legénység bevonásával­­— a sövény és gyümölcsvédelem tárgyában kioktatása a gazdasági felügyelők által már részben befe­jezést nyert. A felügyelők eddig beérkezett jelentéseiből megálla­pítható, hogy a mezőőrök­ legna­gyobb részt nem felelnek meg a mai kor fokozottabb kívánalmai­nak annál is kevésbbé, mert egy­­részük már nagyon elaggódott, más részük pedig teljesen analfa­béta. A legelők ápolási munkálati ál­t­­alában folyamatban vannak; a­ siklósi járásban egy pár napon be­lül 50 000 darab két éves ame-­­rikai kőris csemetét ültetnek ki a legelőre. A csemetéket 25 közö­­ség legelőjén ültetik ki. Ettől eltekintve az összes le­gelőket a járási gazdasági felügye­lők szigorúan ellenőrzik és a szemlék alkalmával megállapított hiányokat az illetékes főszolgabí­­rákkal közlik, hogy így az esetle­gesen észlelt és nem teljesített munkálatokra új határidő legyen adható. A mezőgazdasági munkásviszo­­nyok általában kielégítők. A munkások helyzete folyton kezd javulni és ezzel párhuzamosan a napszámbérek emelkedő tenden­ciát mutatnak. A nagyobb gazda­ságok idénymunkásainak leszer­­ződtetése még nem történt meg, mindenhol, azonban folyamatban van és remélhető, hogy az rövi­desen befejeződik. Január elsejé­től a felügyelőség kebelében mű­ködő vármegyei hatósági gazda­sági munkaközvetítő mindent el­követ a megye munkakeresleti és kínálati viszonyainak egészséges kiegyensúlyozására is úgy a hozzá forduló munkásoknak, mint a mun­kaadó uradalmaknak mindenkor készségesen és tőle telhetőleg eredményesen is áll rendelke­zésére. Ingatlan eladás február hóban jelentékenyebb számban nem tör­tént. Szabadforgalomban az árak katasztrális holdanként 800— 1200 pengő között mozognak. A­ földbirtokreform végrehajtása so­rán februárban említésre méltó változás nem történt. aBBBBBBBBBBBBSBBBBBflBBBBBBBBSflflBflflBBBBBBHb­BBSsBBB&aBRMBSBB® 3. oldal. A Stefánia szövetség pécsi fiókja elhatározta a napközi otthon, anya­otthon, tejkonyha és bölcsőde felállítását Pécs, márc. 15. — Nagyfontos­ságú, nemzetvédelmi és szociális szempontból országos jelentőségű értekezlet volt tegnap délután a városháza közgyűlési termében. Az értekezletet a Stefánia szövet­ség pécsi fiókja hívta össze a terv­be vett napközi otthon, anya­ott­hon, tejkonyha és bölcsőde létesí­­tése ügyében. A nemes cél össze­hozta mindazokat az egyesülete­ket, testületeket, intézményeket, amelyeknek programmja minden magasztos eszméért küzdeni. A megjelentek közt ott voltak töb­bek között Pécs városa­ részéről: Nendtvich Andor polgármes­ter, Makay István polgármester helyettes, Tichy Ferenc dr. ta­nácsnok. Az egyetem részéről: Gyomlay Gyula dr. rektor, Heim Pál dr. és S­c­i­p­i­a­d­e­s Elemér dr. orvosprofesszorok, V­i­s­y László dr. nyug. főispán, Igaz Béla dr. prelátus, B­a­r­s­y József nyug. tábornok, Török Lajos rendőrfőtanácsos, O­b­e­r­­h­a­m­m­e­r Antal nemzetgyűlési képviselő, Nyá­­ry Pál ref. jel­kész, Em­r­e­s­i Imre táblai tanács­elnök, Ludwig Ferenc dr. váro­si tiszti főorvos, Gobbi Gyula dr. igazgató főorvos, egészségügyi főtanácsos, Angster Emil gyá­ros, Kenessey Aladár dr., C­h­o­l­n­o­k­y Ferenc dr., Papp István dr., Schwarcz Vilmos dr., Tolnay Margit dr. orvosok, Radocsay Imre és M­i­n­k­e­r János az ipartestület részéről, Vétek János dr. iparkamarai titkár. A hölgyek részéről ott voltak, mint egyesületi kiküldöt­­t­ek: Martinovics Ernőné, Nendtvich Vilma, Borbély Gyuláné, dr. R­á­s­k­y Béláné, Matty­asovszky - Zsol­na­y Mariit, dr. Cholnoky Ferencné, dr. Varga Károlyné, Pilch Andorné, Széll Zsig­­mondné, Reich Vilmosné, K­á­­r­o­l­y Gyuláné és még igen so­kan. Az értekezletet Nendtvich Andor polgármester, mint a Ste­fánia szövetség pécsi pókjának az elnöke nyitotta meg. Meleg han­gon emlékezett meg a szövetség pécsi fiókjának öt éves működésé­ről. Az öt év alatt a szövetség so­kat dolgozott. Az eredmények beszélnek. Hogy Pécsett lényege­sen csökkent a gyermekhalandó­ság, abban igen nagy része van ennek az áldásos munkának. Most, öt éves működés után a szövetség pécsi fiókja nagyszabá­sú tervet kíván megvalósítani, amely szociális és nemzetvédelmi szempontból beláthatatlan hord­erejű. Napközi otthont, anyai ott- Értekezlet a városházát­­ hont, tejkonyhát és bölcsődét akar létesíteni. Mindezekhez azonban nagy áldo­zatokat kiván." Épen ezért számít a szövetség az államra, a Stefánia szövetség központjára, a városra, de appellál a társadalomra, amely­nek az érdekében történnek a ter­­vezgetések. A mai értekezletnek az a tárgya hogy ebben az ügyben határozatot hozzanak. A maga részéről nagy súlyt helyez az ügy­re, mindent megtesz az ügyben és hiszi, hogy Pécs város törvényha­tósága is felkarolja az eszmét. És ha a társadalom is megteszi a ma­gáét, Isten segítségével meg fog valósulni a nagyszabású terv. Elsőnek Gobbi Gyula dr. igaz­gató főorvos, egészségügyi főta­nácsos szólalt fel és ismertette az 1922-ben megnyílt tejkonyha mű­ködését. Utána Heim Pál dr. orvos professzor az európai hírű tudós szólalt fel a napközi otthon, a böl­csőde és a tejkonyha ügyében. Ha végignézünk — mondotta — Pécs városán, azt látjuk, hogy a csecse­mő­védelem terén sok minden tör­tént. De őszintén kijelenti, hogy még sok minden hiányzik úgy, hogy ezt a nemes ügyet a mai ke­retek között fenntartani nem lehet. Az egészséges, beteg, vagy elha­gyott gyermek érdekében sok minden történt a városban. A gyermekklinikán azonban, külö­nösen nagy ünnepek előtt sokszor látni haját tépő, jajgató anyát gyermekével, azzal a panasszal, hogy gyermeke maróságot­ ivott. Arra a kérdésre, miért nem vigyá­zol a gyermekére, az a felelet: mert nem tudott rá vigyázni, munkája közben. A szegény anya munkára akar menni, de nincs kire hagynia gyer­mekét. Égetően szükség van tehát Pécsett napközi otthonra. Erre azonban nem minden ház al­kalmas. Külön kell azt építeni a kö­vetelményeknek megfelelően , mert különben járványfészek lesz az és többet ártunk vele, mint használunk. A tervnek a megvalósításához azonban sok pénz kell. Akik azonban nem látják be ennek a nagy horderejét, azok alva járó lelkek. Mindazok akik a világháborút túlélték, tartoznak az elhaltaknak, a koldusbotra jutottaknak, a hadirokkantaknak. Az ő éle­­tü­k nagy kötelezettség, való­sággal ajándék. Kötelezettség a társadalom és minden ne­­mes ügy iránt. A jótékonyko­dást csak intézményesen le­het megoldani. Kimutatták, hogy ha Magyaror­szágnak olyan sűrű volna a né­pesség, mint Belgiumban, úgy Magyarországon 22 millió 800.000 embernek kellene lenni és ezt a­ tömeget az ország el is tudná tar­tani. Amerikai példákat hoz fel a csecsemővédelem pártolását ille­tőleg. Amerikában is a hölgyek járnak elől a munkában, és jól­eső örömmel látja, hogy Pécsett is a hölgyek viszik előre a nemes ügy zászlaját. A tudós előadó fejtegetéseit zava­ros tapssal fogadta az értekezlet. Utána Scipiades Elemér dr. orvosprofesszor szólt az anya ott­hon tervéhez. A nagyszabású elő­adást lapunk egyik közeli számá­ban részletesen közöljük. Most csak a beszéd végén tett nagy­szerű ajánlatról emlékezünk meg, amellyel a tudós előadó valóság­gal frappírozta az értekezletet. Scipiades Elemér dr. a szülé­szeti klinika igazgatója készség­gel ajánlotta fel a Stefánia szö­vetség pécsi fiókjának az anyavé­delem céljaira klinikájának ambu­láns helyiségeit és eszközeit. Fel­ajánlja a tantermet előadások cél­jára és felkínálja a legteljesebb támogatást a maga és klinikája ré­széről. A nagy lelkesedéssel fogadott előadás után Martinovich Ernőné a szoc. missió lelkes el­­nöknője számolt be arról a gyűj­tött összegről, amely szerény alapja lesz a tervezett nagy alko­tásoknak. Cholnoky Ferenc dr. buzdító szavai, után N­y­á­r­y Pál ref. lelkész szólalt fel és a gyakorlati megvalósításra vonat­kozólag ideákat, terveket kí­ván. Nendtvich Andor elnök ki­jelentette, hogy erre később kerül sor, most csak az eszme megvaló­sításának elhatározása a feladat Majd a jelen voltak egyhangú lele­kesedése mellett kimondotta a ha­tározatot, hogy a Stefánia szövet­ség elhatározta a napközi otthon, az anya­otthon, a tejkonyha és a bölcsöde létesítését és annak az érdekében széleskörű akciót in­dít meg. Ezzel az értekezlet fél 8 óra tájban véget ért.

Next