Dunántúl, 1927. augusztus (17. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-18 / 186. szám

S. oldal SZÍNHÁZ • Hangos kacagás a Pannóniában. Könnyeket­ hullató kacagás fogja kí­sérni mind az öt bohózatot, melyet most szombaton este 9 órai kezdet­tel mutatnak be a­ Pannónia színpa­dán. Kab­os, Rúnai és Bihary Sándor, akik az előadást rendezik mindent elkövettek, hogy minden te­kintetben kifogástalan estét szerez­zenek a kedves pécsi közönségnek. A bohózatokon kívül B­i­h­a­r­y Sán­dor a szombathelyi Vadas Lajcsi népszerű cigányprímás zenekarának kíséretével a legújabb pompás nép­dalokat fogja előadni és zongora kísérettel egynéhány gyönyörű operaáriát fog énekelni. Ez a párját ritkító hangulatos este megérdemli, hogy teljesen zsúfolt nézőtér legyen, miért is a jegyeket már meg lehet váltani a Gruber-féle cukorka üz­letben. '­­■ woasiimoiiiimisMiBiHiuiiiiiuiinuainuui — Bonyhád a leventékért. Bony­hád község képviselőtestülete leg­utóbb tartott ülésén a bonyhádi le­venték egyenruházatára és sportfel­szerelésére 2500 pengőt szavazott meg, hogy Bonyhád község színeit a versenyeken méltóképen képvisel­hessék. * — Nagyszerű látványosság lesz a vas- és reklámkiállítás. Az augusz­tus 18-án Horthy Miklós kor­mányzó úr őfőméltósága és József főherceg őfensége védnöksége alatt megnyíló Vas-, Gép- és Háztartási Ipari Kiállítás, valamint az I. Nem­zetközi Reklámkiállítás nagyszerű látványosság lesz. Megjelenik a kiál­lításon a vas- és gépipar vezető vál­lalatai grandiózus csoportokkal. Rendkívül érdekes lesz a rádió kiál­lítás, ahol a kereskedelmi miniszté­rium egy Stúdió felállítását engedé­lyezte. A Stúdió a rendes előadáso­kon és hangversenyeken kívül, a ve­zető lapok közreműködésével sajtó délutánokat rendez, amikor a legki­válóbb írók fognak előadásokat tar­tani. Úgy az előadásokat, mint a hangversenyeket az egész kiállítás területén leadják. A vasipari kiállí­táshoz csatlakozó reklámkiállítás a legelső ilyen kiállítás Magyarorszá­gon. Célja az, hogy a szakemberek­kel, nevezetesen a kereskedőkkel és iparosokkal a modern reklám eszkö­zeit megismertesse és a nagyközön­ség előtt is demonstrálja a reklám nagy jelentőségét. Ez a kiállítás a közönséget mozgalmasságával na­gyon fogja érdekelni. Különösen nagy arányban vesznek részt a reklámkiál­­lításon a sajtóvállalatok, amelyek között az Esti Kurír beszélő újsága szenzációja lesz a kiállításnak. Egy rádió szerkesztőség lesz a kiállítás területén és egy egyenesen London­ból hozott Marconi magaphon fogja közvetíteni a külföldi távirato­kat, belföldi híreket és más sajtó­közleményeket. A kiállítás iránt úgy belföldön, mint a külföldön óriási érdeklődés mutatkozik, ami érthető mert a kiállításra féláru jeggyel le­het felutazni annak, aki a jegyét ide­­­jekorán beszerzi, mert a rendelke­zésre álló készlet rövidesen el fog fogyni. A két kiállítás vezetősége­­(Budapest, Városligeti Ipar­csarnok) készséggel ad meg minden tájékoz­­tatást. Taeeaoooaooeo60oooooeeeo609 Bejárónő ' kerestetik parketás lakáshoz az EUMlra. — Cím a 1 "idöben. DUNANTUE Csütörtök,­ 1927. augusztus 19. ■ntsaa B­B­B­ IESSBI&EEIEaSBßieSiSSSEEÜSi&ES» Grand Hotel PARK Nagyszállodai Vill. Baross-tér 10. sz. BUDAPEST Tel. : 1. 330-82, 330-83.­­ A főváros legnagyobb és legkényelmesebb szállodáinak egyike, 1­200 szobával a Keleti-pályaudvar érkezési oldalával szemben. Központi gőzfűtés, állandó meleg és hideg vízszolgáltatás. Szobák 3 pengőtől feljebb. Kitűnő konyha. Fajborok. Családi kávéház elsőrangú cigányzenével, nyári terrasszal. Különtermek. SS MŰVÉSZET-ZENE A Pécsbányatelepi Turul Dalárda P­é­cs aug. 17. — A Dunántúl tegnapi száma beszámolt a pécsi és a pécsvidéki dalos testületek szegedi szerepléséről. Ennek a beszámolónak a sorai közt szeré­nyen húzódott meg az a néhány sor, amely arról adott számot, hogy a Pécsbányatelepi Turul Dalárda, ez az alig hat esztendős testület, jelentős sikert ért el or­szágos viszonylatban is a szegedi dalos versenyen, amelyen a Il­. E. díjra sorozták érdemesnek. Erről a testületről, tagjairól, veztőiről fennállása óta nem sok szó esett. Nem beszéltek és nem beszéltettek magukról, hanem ehelyett­­— mint ezt a szegedi eredmény is bizonyítja — szaka­datlanul dolgoztak. Ennek a tu­datos és meg nem szakadó mun­kának az eredménye a szegedi ezüst serleg. Ezen a vidéken sem ismeretlen a magyar ugar. Az a magyar kü­lönlegesség, melyet verítékkel kell megöntözni, bánattal szánta­ni, reménységgel vetni, hogy gyü­mölcsöt hozzon. Magyar ugar volt még nem is nagyon régen a Turul dalárda háza tájéka is. Csend ülte meg a fekete gyémán­tok völgyét. Ha dal csendült is a sötétkék éjszakába, árva magá­nos dal volt az. És egyszer 1921-et írtak. Egy magyar iskola­mester, Var­aj­di Károly, kézfogót tartott a fekete gyémántok völgyében a veríték­kel, a bánattal és a reménység­gel. És meg is tartotta az eskü­vőjét e három magyar arkangyal­lal akkor, amikor megalapította a Turul Egyesületet. Azt az egye­sületet, amely kívánta a veríté­ket a magyar ideálokért, amely vállalta a bánatot a magyar szét­húzásért és a magyar csonkasá­­gért, amely széthintett magával és magából annyi reménységet, hogy jusson azoknak a magya­roknak is, bárki fia legyen, kik­nek elfogyott ez az útravaló a ta-­­risznyájából. V­a­r­a­j­t­i Károly megalapítot­ta 1921-ben a Turul Egyesületet. A nagy vállalkozást izekre bon­totta, a részeket letette munka­társai kezébe. A legszebb magyar beszédet, a magyar dalt, bajtár­sinak , S­a­s­s Ernő tanítónak a kezére bízta. A szegedi ered­mény a tanúbizonysága, hogy jól választott. A két magyar iskola, mester megkezdte a munkát. Mint az eleven ezüst ott voltak min­denütt. Nappal az őrhelyen, az iskolában, este a táborban a bá­nyászok között. Ebben a tábor­ban csendültek fel a magyar nó­ták. Ebben a táborban nem volt —­ nem volt szabad lennie — semminek sem, ami szétválaszt­ja az egyiket a másiktól. Ebben a táborban ritka magyar tábortűz égett. Valami, amibe mindnyájan szerelmes, amelynek mindnyája alázatos, hivséges szolgája, ami egy takaróval takarja be vala­mennyit, ami egyforma csókot ad valamennyi szívére: a magyar dal. A magyar szív mélységes ten­ger, mélységét bánatok mérik. A gyöngye, a nótája, a legmélyén van. Asszony, élet, történelem gondoskodott róla, hogy valamit sajogjon mindig. A sajgó szív te­remt csak gyöngyöt, A gyöngy mindig kínnal terem. Ennek a gyönygynek voltak a szolgái azok is, akik énekeltek, azok is, akik tanították az éneket. A fekete gyémántok földjén kemény harc az élettel, az anya­földdel. A harc keménységét mélységét mélységesen adja visz­­sza az a két szó, ami ott az adjon meg a fogadj Isten, ami ott a di­csértessék meg a mindörökké, jó szerencsét. A fekete gyémán­tok földjén a két magyar iskola mester brilliánsa talált, mert a bevetett mag jó talajra hullott, megfogant és Szegeden gyümölcs­be érett. Egy csapat pécsi bányász a Tisza partján énekelt Himnuszt a naphoz, amely naphosszat nem melegít és nem világit nekik. A naphoz, amelynek a melege élet, a látása kincs, amelynek a szere­­tete Juhász Gyula szívén, Sass Ernő tudásán és akaratán, néhány talpig ember pécsi bányásznak a pihenőjéből ellopott ideje és mun­kája árán egy remekművű ezüst serleggé lett. Aki ezt megszol­gálta, becsülettel szolgált. Aki ebből iszik, örömet igyék. A magyar serleg csordultig te­le mindig. Ki-kicsurran belőle mindig valami. Ami már nem fér belé: sok bánat, kevés öröm. Ha a magyar életnek egy kép a jel­képe lehetne, bánat volna a vászna. Öröm a kerete. Kevés, de szép öröm. Mint aminő a szegedi serleg is. Ebből a serlegből mindenki, aki megdolgozott érte, örömet, jutalmat, testvériséget, egyetér­tést, megbékülést, kézfogást, ma­gyar áldomást igyék, úgy igyék, hogy megkívánja ezt a kortyot az is, aki még nem nem ízlelte. Kí­vánja meg a verítéket, a legne­mesebb gyöngyöt, állja meg vele a bánatot, a legnagyobb hajtó és teremtő erőt és vegye magába ennek a keserves világnak a leg­szebb színét, a legjobb illatát, a társtalan ékességét, a remény­séget. Vegyen magába mindent, amit két szóval hirdetnek a fe­kete gyémántok földjén: jó sze­rencsét! . . )•­ A Rácvárosi Polgári Daloskör győzelmének ünneplése. Tegnapi számunkban megemlékeztünk arról, hogy a rácvárosi dalárda a szegedi országos dalosversenyen a népdal egyveleg csoportban a II. A. díjat nyerte. Ez a fiatal dalárda, mely mindössze 5 éves múltra tekint visz­,­sza, a múlt évben a soproni orszá­­ gos versenyen a kezdők csoportja­,­ban lépett fel s oklevelet nyert. Az első siller újabb nagy munkásságra­ ösztönözte a dalosokat, kik ez évben már egy magasabb­­ csoportban áll­,­tak ki versenyre. A közönség s a zsűri is elcsodálkozott, mikor az 50—60 tagból álló versenyző dalár­dák között egy kis 24 tagú dalárda lépett a pódiumra. De már az első énekkel, a szabadon választott egy­­veleggel megnyerte a hallgatóság tetszését. A 34 dalárda között 8-ik lett a rácvárosi. Ez a szép eredmény elsősorban Keller János karnagy érdeme, aki nagy zenei felkészült­­séggel, kiváló érzékkel és csodálatra­méltó szorgalommal és kitartással vezette és oktatta a dalárdát. A jobbára iparosokból álló dalárdisták pedig a napi fárasztó munka után, esti szabad idejüket áldozták a ma­, gyár dal nemes, kultuszának. Ked­den, aug. 16-án, szakadó esőben ér­,­kezett meg Szegedről Pécsre a győz­tes dalárda s a telefonértesítésre Rácváros megértő közönsége a gyö­­g­yörűen díszített iskolaépületben gyűlt egybe a diadalmas csapat fo­gadására. Örömkönnyek csillogtak a szemekben, és sokszoros dörgő él­jenzés hangzott fel, mikor a dalárda megérkezett. A győztes csapatot Fejes Károly plébános üdvözölte meleg szavakban s beszéde közben koszoruleányok gyönyörű virágkor sarat nyújtottak át. Kisfaludy György­né zászlóanyának, ki a ver­senyre elkísérte a dalárdát, virág­csokrot adtak Keller János kar­­nagynak, Kissfaludy György el­i­nöknek, Liszli István ügyvezető elnöknek, Schweitzer János igazgatónak és fehér virágokkal dí­szítették az összes dalosokat. A kös­szönti beszédre Kissfaludy György elnök válaszolt meghatott hangon, majd Szabó József, rác­városi biró köszöntő szavaira Liszli elnök és Keller karnagy válaszoltak. Néhány énekszám egé­szítette ki a kedves ünneplést s a­ dalosok boldogan tértek otthonukba, hogy ezután még nagyobb ambíció­val fogjanak a további kitartó mu­n­kához. )­( A pécsi dalárdák szereplése a szegedi dalosversenyen. A pécsi da­lárdák szegedi szerepléséről írott tu­dósításunkba a Pécsi Postás Dalárda és a Pécsbányatelepi Turul Dalárda helyezései hiányosan jelentek meg. A Pécsi Postás Dalárda ugyanis a könnyebb műdalcsoport III. D. díját, a Pécsbányatelepi Turul Dalárda pe­dig a III. E. díjat nyerte meg. )­( A Pécsi Dalárda vezetősége értesíti működő tagjait, hogy pénte­ken este fél 9 órakor az Arany­ Hajóban volt főkarmesterüknek, a Pécsett tartózkodó B­o­­­d­i­s Dezső­­dr-nak tiszteletére baráti összejöve­telt tart, amelyre a tagok megjele­nését kérik.

Next