Dunántúl, 1927. október (17. évfolyam, 222-247. szám)
1927-10-20 / 238. szám
2. oldal. DUNANTDE Csütörtök, 1927. október 20. Tulenheimo volt finn miniszterelnök nyilatkozott a Dunántúlnak a pécsi kapcsolatokról és Trianon tarthatatlanságáról Pécsi okt. 19. — A magyar néppel nyelvrokon finnek rövid pécsi tartózkodásuk alatt az északi népeknél szokatlan meleg barátkozással megkedveltették magukat. Kellemes modoruak, közvetlenek és rendkívül intelligensek. A Magyarországba és Pécsre rándult finnek a finn nemzetnek előkelő vezető tagjaiból toborzódtak össze. Foglalkozás és hivatás szerint megoszlottak ugyan, de alig volt köztük csak egy-kettő, akinek gazdasága, földje ne lenne. A tanulmányutasoknak Antti Tulenheimo dr. volt miniszterelnök, a helsingforsi egyetem rektora és a községtanács elnöke volt a vezetője. A Dunántúl munkatársát Vasváry Ferenc dr. a pécsi egyetem rektora mutatta be Antti Tulenheimo volt miniszterelnöknek, aki kedves közvetlenséggel felelgetett a hozzá intézett kérdésekre. — Mi most fárasztó hajszában vagyunk — mondotta a volt finn miniszterelnök, — hogy minél többet lássunk és tanuljunk. Már eddig is sok szépet láttunk és lelkiekben is gazdagodtunk. El vagyunk ragadtatva az emberek szeretetreméltóságától, a rokon magyar nép szívélyességétől. Pécs tetszetős szép város egy ősi kultúrának érdekes emlékeivel. Bennünket több szál fűz Pécs városához, így a finn dalosok 1906.beli pécsi szereplése nekünk felejthetetlen emlék marad. Azután erős kapocs számunkra a pécsi egyetem jeles finn tudós tanára Zolnai Gyula dr., akit szeretettel emleget minden finn ember. Engem külön baráti érzés köt még Irk Albert dr. pécsi egyetemi professzorhoz, akivel két évig voltam együtt a berlini egyetemen. És még egy összekötő szál van Péccsel a kedves Förster Jenőnek leánya révén, aki a jeles szobrásznak Lippa Iljének a felesége. Ennyi kapocs és az ősi rokonság mellett lehet-e magunkat nem jól érezni a magyarok, a pécsiek körében? Megkérdeztük ezután a volt miniszterelnököt, hogy váljon a rokon magyar népet ismeri-e a finn tudós világ és politikai élet szereplőin kívül az egyszerű nép is? Ismerik-e azt a borzalmasan szomorú helyzetet, amelyben ma Magyarország sínylődik? — A finn nép Magyarországot nemcsak a földrajz-könyvből, de a történelemből és az irodalomból is ismeri. Különösen a háború előtt való időkben, amíg nem voltunk annyira elszigetelve egymástól, a magyar nép egész életét ismertük, nemcsak kutató tudósaink, de a nép is. Jókai Mór regényeit finn nyelven sokan olvasták, Petőfi átültetett verseit, kis iskolás diákok szavalják. Kossuth Lajos és Deák Ferenc neveit jól ismerik nálunk. — A trianoni igazságtalanság fájdalmasan érintette az egész finn nemzetet és osztozik a magyar fájdalomban, de a reménységben is. Saját szemeinkkel győződtünk meg, a mai lehetetlen állapotokról. "jobbén a trianoni, jafiben hiábe* keresünk logikát, ez annyira képtelen, hogy tarthatatlan. Az igazságot ideig-óráig el lehet nyomni erőszakkal, de megölni nem lehet, mint ahogy nem lehet kiöl*is az igazság diadalának L*jét sem az emberük lelkéből. Tovább folyik még a beszélgetés német nyelven a finn-magyar barákét."J., cively ma újult erővel indul meg s célja a lelki és szellemi érintkezés mellett a két ország gazdasági javát is előmozdítani. Erről a gazdasági kérdésről László Bertold dr. a budapesti kereskedelmi és iparkamara finnországi képviselője a következőket mondotta a Dunántúl munkatársának: — Finnország múlt évi exportimport forgalma két és fél milliárd pengő értéket tett ki, ebből a Magyarországot érintő rész 270 ezer pengő volt. Ha ebből leszámítjuk a családi és a nyaraló magyar gyermekek küldeményeit, úgy ez az összeg magyar szempontból nem mondható túl jelentősnek. A Finnországba való beviteli tárgyak olyan természetűek, amelyek szállítását a magyar mezőgazdasági és gyári ipar kielégítheti. Igazolja ezt az a körülmény, hogy a finnek érdeklődnek a mezőgazdasági termények iránt és itteni tartózkodásuk alatt már tényleges üzleteket is kötöttek, így a finnek látogatásának magyar szempontból kétségtelenül lesznek gazdasági előnyei is. Beható beszélgetést és eszmecserét folytatott a Dunántúl munkatársa két finn napilap szerkesztőivel is. Az egyik lapszerkesztő Santeri Ivao dr. ismert nevű finn regényíró, aki egyúttal a finn nemzeti színház igazgatóságának elnöke is, a másik a finn újságírók egyesületének elnöke Kaarlo Koskimics. Mindketten két tekintélyes napilapnak a szerkesztői. Általános tájékozottsággal bírnak a magyar viszonyokról, ismerik a külföldi magyarellenes intrikák kulisszatitkait is. És bár Finnországban szigorú szesztilalom van többi finn társaikkal szívesen fogyasztják a Pannónia kitűnő sörét, és a pécsi szőlősgazdák nagyszerű borait. — Ha kolléga úr Finnországba jön — mondja Santeri Ivalo dr. — meg kell elégednie két fokos sörrel és alkohol nélküli borokkal, mert bort csak orvosi receptre gyógyszerként szolgáltatnak ki. Arra a megjegyzésre, hogy az alkohol nélküliség jó hatással van az urakra, mert mind viruló egészségesek, Santeri Ivalo dr. így felel: — Ugyanezt megállapíthatjuk mi önökről is, akik pedig alkoholt fogyasztanak. Egyébként Santeri Ivalo dr. szerint az alkoholtilalmi törvény behozatala előtt sem igen ivott a finn nép szeszes italt. A pécsiek meleg köszöntésével vett búcsút a két finn szerkesztő azzal, hogy lapjaikban is számot adnak pécsi benyomásaikról. Élénk feltűnést keltett a városban az acélszürke zubbonyos, piros huszárnadrágos finn vezérkari ezredes J. S. Tavite, aki ugyancsak meleg elragadtatással nyilatkozott a pécsi fogadtatásról, mint társai, akik szívükbe zárták ezt a csendes mecsekalji várost. A mohácsi almának Pécs volna a legjobb piaca A Margítta-szigeten 650 vagyon marad értékesítetten — Pécsett 40-80 fillér az ára egy kiló almának Pécs, okt. 19. — A mohácsi Margitta-szigeten, — mint arról a Dunántúl egyik múltkori számában megemlékezett, — ezer katasztrális holdon termelnek almát és ezen a nagy területen ebben az évben ezer métermázsa alma termett. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarának a földművelésügyi miniszterhez küldött memorandumából kitűnik, hogy ebből az ezer métermázsából körülbelül 650 vagyon marad értékesítetlenül. Most azután állami segítséget sürgetnek, hogy ezt a 650 vagyon almát megmentsék a nemzeti vagyonnak. A mai nap folyamán érdeklődtünk mekkora mennyiség kerül Pécsre a mohácsi almatermésből. Azt az érdekes felvilágosítást kaptuk, hogy Pécs az almaszükségl®tét csak igen elenyésző százalékban fedezi Mohácsról, Pécsett az alma kilója 40—80 fillér. És még ilyen árak mellett is alig van a piacokon. Ezek után önkéntelenül felmerül a kérdés, mi az oka annak, hogy a mohácsi almának nem Pécsett van a fő piaca. Az egyik mohácsi városi tisztviselő szerint olyan olcsó az alma Mohácson, hogy egy nagy kosárral lehet kapni 70 fillérrért. Miért sem szállítuk tól Pécsre a mohácsi almát, amikor azt itt el lehetne helyezni. A Margitta szigeten járt szakértők 20 fillért vettek alapul az alma árának, így hozták ki, hogy a 650 vagyon értékesítetlenül maradt almával egy millió 300,000 pengő értékű nemzeti vagyon pusztul el. Érthetetlen tehát, hogy a mohácsiak nem próbálkoznak Pécsett, amikor itt a valamire való almáért 80 fillért is elkérnek a piacon. Csakugyan legteljesebb szervezetlenség lehet Mohácson az értékesítés körül, amikor Pécsett egyszerűen kihagyják a számításból. Az Alsó Dunántúli Mezőgazdasági Kamara adatai szerint, Mohácsnak nemcsak Pécs városát, hanem messzebb eső vidékeket is el kellene látni az almával. Ezzel szemben megállapítható, hogy Pécs városának téli alma szükségletét legnagyobb részt külföldről szerzik be. Menynyi pénz kerül így külföldre! Minden jel arra vall, hogy Mohácson nem a gyümölcsösök gondozásában, az almafajok megválogatásában és a termés leszedésében van a fő hiba, hanem az értékesítés teljes fejletlenségében. Pedig csak ennek a teljes kiépítésével lehet megmenteni a Margitta-szigeten évről-évre veszendőbe menő nemzeti vagyont." RÁDIÓ-MŰSOR Csütörtök, 1927. október 20. BUDAPEST (555.6.) 9.30: Hírek, közgazdaság. 11.00: Zongorahangver- seny. 12.00: Időjelzés, hírek, közgazadaság. 1.00: Időjárás és vízállásjelentés. 3.00: Hírek, közgazdaság, élelmiszerárak. 4.00: K. Takács Gyula: A vetőgumó jelentősége a burgonyatermelésnél. 4.30: Időjelzés, időjárás és vízállásjelentés, mozik műsora.; Utána: „Asszonyok tanácsadója“ Teöreökné, Arányi Mária előadása.; 5.10: Radics Béla cigányzenekarának hangversenye. 6.15: Siklós Albert, felolvasása: ,,A hangszerek fejlődése.“ 7.00: „Mit és kit idézek?“ Rejtvényverseny. Tartja: Bánóczy Dezső dr. 8.30: Hangverseny. Közreműködnek: Kőszeghy Teréz, Revere Gyula, és Pál Jenő operaénekes, zongorán kisér Polgár Tibor. 10.15: Időjelzés, hírek, közlemények, lóversenyeredmények. Utána jazzband. BÉCS (517.2, 577.) 11.00: Népszerű zene. 4.15: Hangverseny. 8.05: Népszerű zene. BERLIN (481, 566.) 8.30: Szimfonikus zene. 10.30: Tánctest. BOROSZLÓ (322.6.) 4.30: Opera, szemelvények. 8.45: Hangverseny. 10.15: Tánczene. FRANKFURT (428.6.) 1.30: Népszerű zene. 4.30: Részletek modern operettekből. 7.30: Operaelőadás: Rigoletto. KÖNIGSBERG (329.7.) 4.30: Népszerű zene. 6.30: Operaelőadás: Mesterdalnokok. LANGENBERG (468.8.) 1.10: Népszerű zene. 5.00: Kamarazene. 8.00: Szimfonikus zene. LONDON (361.4.) 1.00, 5.00: Kamarazene. 7.00: Tánczene. 7.20: Jazzband. 8.15: Haydn zongoraszonáták. 10.35: Hangverseny. 11.30: Jazzband. MÜNCHEN (535.7.) 4.00: Kamarazene. 6.30: Népszerű zene. 8.00t Wagner-est. RÓMA (450.) 5.15: Népszerű zene. 8.40: Hangverseny. STUTTGART (379.7.) 4.15: Mandolinzene. 8.00: Szimfonikus zene. ZÜRICH (588.) 3.00: Népszerű zene. 4.00: Hangverseny. 8.00: Szemelvények Rossini operáiból. 8.40: Áriák és népdalok. 9.20: Olasz szerenádok és zenei jellemképek. Enni és inni kért a ravatalon egy halottnak hitt 87 éves soproni magánzó Sopron, okt. 19. — Rosenberg Henrik 87 éves magánzó súlyosan megbetegedett. Később agyvérzés állott be, amely után teljesen megmerevedett és az élet minden jele eltűnt. Hozzátartozói az anyakönyvi hivatalban bejelentették az esetet, tudatták a rokonokkal és már a temetés idejét is meghatározták. Amikor a holt-,testet a koporsóba helyezés előtt megmosták, az lassan megelevenedett és az életfunkciók visszatértek. Rosenberget ágyba fektették, ahol hosszabb ideig aludt, majd felébredt és enni-inni kért. Állapota kielégítő, DSOEOBOIOIOIOIOBO Pécsre érkezők vegyék meg a Bécsi Útmutatót-