Dunántúl, 1927. november (17. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-01 / 248. szám

Kedd, 1927. november 1. DUNÁNTÚL PARKMOZI «■■BBBBIBBaaBHBKBSHBBBBaHIBBEBBBBai Kedd-szerda-csütörtök, nov. 1-2-3. JÓKAI MÓR ÖRÖKBECSŰ REGÉNYE( Lengyel Menyhért feldolgozásában) Johan Strauss eredeti klasszikus zenéjével. Filmoperett nyolc felvonásban. Főszerepben: Szadí Lia Mara Zsupán . Michael Bohnen Barínkay Wilhelm Dieterle A zenekart Stefanidesz Sándor karnagy vezényli. BBBBBBBBBBBBBBSHBBBBBBBBBBBBBBBBBBB • kedden: 3. fél 5, 6. fél 8 és 9 órakor.­­ szerdán esüü­­rtökön: fil b 6 fél 8 9~'órakor. Kedden a két utolsó, szerdán és csütörtökön valamennyi e­ladás teljes zenekarkisérettel. Telefonelőjegyzés fél 9 től fel 1l-ig. Előjegyzett jegyek csak déli 12 óráig tarthatók fenn. A POLLO ‘■BBBBBBBBBBBBBBBHBBBBaB^BBBTsBlssTBZ Kedd, november hó 1. Utoljára! Budapest múltheti szenzációja! Kertész Mihály első amerikai film­diadala: NÁSZ A VIHARBAN A nagy rendező „Millionenbild“ című „Don Juan“-nal egyen­rangú világfilmje. — Főszerepben: DOLORES COSTELLO. BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB­SSHHEIffiKiSís... ,md Szerda-csütörtök, november hó 2-3. rejtelem! Gsnpi sejteleil izgalom! A kísértetek haza Grand-guignol 8 fejezetben. YSABEL: LAURA LA PLANTE Iftfl t keddeni ... 3. '/* S, 6. 4/a 8 és 9 órakor. , szeiCn’n^csfk­ftrtö^ttn : fái S, 6. fél 8^9 órakor. A két utolsó előadás teljes zenekarkisérettel. Véres verekedés a Pécsváradi országúton Összeszurkáltak egy pécsi ácssegédet Pécs, okt. 31. — Véres vere­kedés folyt le ma hajnali 3 óra tájban a Pécsváradi országúton. Ragoncsa Imre tései születésű 26 éves és Tóth István magyar­­egregyi születésű 30 éves Weisz­­telepi napszámosok vasárnap este betértek a Pécsváradi országúton levő­ Kristóf-féle vendéglőbe. Ve­lük szembe egy másik asztalnál S­­­e­k­­­e György lidarisi születé­sű 23 éves meszes-telepi ácssegéd iddogált. Az új bor hamar meghoz­ta a jó hangulatot, a jó hangulat pedig, amint ez már ilyenkor tör­ténni szokott,­­ az összeszólal­­kozást. Ragoncsa és társa szó­váltásba keveredett S­­­e­k­­­e Györgygyel, aki ugyancsak eré­lyesen védte a maga álláspontját. Már itt a vendéglőben bírókra akartak kelni egymással, de a vendéglős ebben a szándékukban megakadályozta őket. A háború­ság így záróra után tört ki. A vendéglő előtt újra heves szó­csata támadt, amely azután vé­­res verekedésre fajult. A vereke­désnek az lett a vége, hogy Stekle Györgyöt hat helyen megszűrték, úgy, hogy igen súlyos sérülése­ket szenvedett. De elég súlyos sérüléseket szen­vedett Ragoncsa Imre napszámos is, akit Stekle György két he­lyen megszűrt. A verekedésnek a szomszédban lakók vetettek vé­get. A rendőrség szigorú eljárást tett folyamatba a verekedők el­len. 3.­­»Tdl»!. Menetrendszerű légi forgalom lesz Európa, Ázsia és Afrika között Egy hét alatt akárki körülutazhatja a világot — A Dunántúl budapesti szerkesztőségétől Budapest, október 31. ■— Az óceánrepülési kísérletek nyo­mán már­is leszűrődött egy egé­szen monumentális és igen közeli időben megvalósulásra kerülő terv, amely szerint a négy nyu­gati nagy állam: Anglia, Fran­ciaország, Németország és Olasz­ország közös és egyöntetű akció­val megvalósítja a nemrég még fantasztikumnak látszó menet­­redszerű kontinentális repülőfor­galmat Európa, Ázsia és Afrika között. Ennek a hatalmas terv­nek ma csupán egyetlen akadá­lya van: egy elvi határozat ki­­mondatása az összes nemzetek szövetségétől, még­pedig az, hogy tegye szabaddá a Népszövetség az országok feletti légi területet úgy, amint szabaddá nyilvánította a Duna hajózását, még néhány tengeri kikötő használatát. A nagy tervet tulajdonképen Né­metország ültette el a köztudat­ba és Németország hozta javas­­latba a négy nagy állam illeté­kes fórumainak az együttműkö­dését is. A tervek szerint kontinentális repülőforgalom keletkeznék Berlín-London-Páris és Róma in­dító, illetve átszálló és kapcsoló állomásokkal. A kontinentális vo­nalak pedig e négy gócpontba futnának össze. Az európai re­pülőforgalom legnagyobb köz­pontja Berlin és Páris volna, mint indító állomás, míg a másik kettő, tehát London és Róma a nyugati és kelet-déli transkontinentális forgalmat bonyolítaná le. Az európai hálózat a két nagy góc szerint déli és északi fővonalra oszlik, még­pedig az északi Ber­linből indul­ ki és érinti londoni csatlakozással Prága-Budapest- Bukarest-Konstantinápoly állo­másokat. Ebből a fővonalból ki­ágazik a berlin-rigai, illetve a berlin-skandináviai szárnyvonal, lejebb a prága-wieni, prága-var­­só-lengyelországi, a budapest-tát­­rai, budapesti wieni,­­, illetve budapest-dunántúl-fiumei szárny­vonala. Az orosz viszonyok konszolidá­lása után pedig megindul a har­madik fővonal, a Berlín-Moszk­­va-Teherán állomások közti já­rat. Ennek a vonalnak mellék­vonalai behálóznák egész Orosz­országot. A Parisból induló fővonal irá­nya és egyben állomásai Páris, München-Wien-Belgrád - Róma -nílusi transkontinentális útirány­ban. Mellékvonalai pedig a paris­­zmv­erai, a bécs-budapesti, a belgrád-bukaresti, illetve buka­­rest-konstantinápolyi, bukarest­­moszkvai szárnyvonalak lennének. London szerepe az európa-afrikai, továbbá az egyelőre Zeppelinen tervezett európa-amerikai trans­kontinentális forgalomban dom­borodnék ki, így Londonból in­dulva párisi és berlini csatlako­zásokkal a london-lissabon-al­­gíri és a london afrikai partmenti fővonal, továbbá a london-new- yorki Zeppeliniá­rat. Ezt a 2 .vonalat pedig a páris-madrid-lissaboni vonal kötné össze. Végül a római transkontinentális gócpont a Ní­lusra és Bombayon át Peking- Tokio vonalakra indítana hosszú járatokat. .­­ Ez volna tehát lényegében az a légihálózat, amelyen, rendes menetrendszerű forgalom indulna meg a kilátások szerint már a jö­vő esztendőben, mégpedig úgy, hogy a Zeppelinek kivételével a transkontinentális vonalakon 5—­ 10 utast szállító gépeket hasz­nálnának, míg a belső és mellék­vonalakon az új típusú 15—20 utasos nagy apparátusokat. A forgalom éjjel-nappal egyformán bonyolódnék le, amiért az összes bekapcsolt állomások éjjeli vilá­gító reflektortornyokat szerelné­nek fel, amik legtöbb helyütt már úgy is üzemben vannak. Érdekes közölni, még azt is, hogy például a menetrend szerint Londontól­ Bombayig kétszeri át­­szállással 58 óra alatt ér el az utas, míg Londontól Peking illet­ve Tokióig négy átszállással 98 óráig tart az út, tehát a mérhe­tetlen nagy távolságot négy és fél nap alatt megteheti mindenki. A nemrég még fantasztikusnak mon­­dott világutazások ilyformán nem­csak, hogy realizálódtak, de ez a helyzet alakul ki, hogy a földkö­rüli utat mindenki megjárhatja, egy hét alatt. Bizony ilyen lehe­tőségre félszázad előtt a legna­gyobb álmodozók sem mertek gondolni (!)

Next