Dunántúl, 1928. május (18. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-22 / 115. szám

Kedd, 1928. május 22. DUNÁNTÚL Baranya, Somogy, Tolna iparossága a kézműves kamarát, kisipari hitelt és az aggkori biztosítást kívánja Frishwirth Mátyás országgyűlési képviselő előadása az iparos kívánalmakról Pécs, máj. 21. — A pécsi iparos­­ság vasárnap délelőtt zsúfolásig megtöltötte a városi székház köz­gyűlési termét, hogy meghallgassa országos vezetőit. Ott voltak Tan­­kovics János és Frishwirth Mátyás országgyűlési képviselők, Schutták József városi tanácsnok az ipar­hatóság, Baumann Emil vezérigaz­gató a gyáriparosok, Vétek János dr. titkár a kereskedelmi és ipar­kamara képviseletében, Baranya, Somogy, Tolna vármegyék csaknem összes ipartestületeinek a képviselői és a pécsi iparosság igen nagy számban. A rendkívüli közgyűlést Andro­­vics Andor ipartestületi elnök nyi­totta meg és üdvözölte az ország­­gyűlési képviselők ipari blokkjá­nak illusztris vezetőit Tankovics János elnököt és Frishwirth Mátyás ügyvezető alelnököt, valamint a megjelent képviselteket. Indítvá­nyára a közgyűlés elnökévé Tan­kovics János országgyűlési képvi­selőt választották meg, aki az ipari blokk megalkotásával hathatósan hozzásegítette az egész ország ipa­rosságát kívánságaiknak illetékes helyre juttatásához. Tankovics János örömmel ra­gadta meg az alkalmat, hogy Pécs város iparosságával megismerked­jék. Elmondta az egységes párt ipari blokkjának megalakulási kö­rülményeit. A hat alapító képviselő száma rövidesen negyven, majd hatvan tagra emelkedett, ma pedig már száznál is többen küzdenek az ország iparosságának érdekeiért. Nagy vonásokban vázolja a leg­főbb teendőket, amelyek közt első helyen áll a kézműves kamara megalkotása. Az iparosság országos jellegű kívánságait és sérelmeit Frishwirth Mátyás országgyűlési képviselő, az ipari blokk ügyvezető alelnöke ter­jesztette elő. Örömmel regisztrálja, hogy épen a legfontosabb kérdés­ben a kereskedelmi miniszter né­hány nap előtt Pécsett tett ígére­tet arra, hogy a kézműves kama­rára vonatkozó javaslatát még az ősszel beterjeszti a parlament elé. Ennek kivívása csak úgy volt lehet­séges, hogy az egész ország ipa­rossága összefogott és egy vélemé­nyen volt. A gazdasági lendület érdekében a legfontosabb kérdés a kisipari hitel megoldása. Ma még annyira mostoha elbánásban része­sülnek, hogy amíg a gyáripar min­den munkája után 600 pengős hi­telhez juthat, a kisipar minden munkaerejére mindössze 16 pengő­­nyi hitel jut, amivel semmit­ sem lehet kezdeni, pedig anyagbeszer­zésre, beruházásokra a kisiparban feltétlenül nagy szükség van. Ol­csóbb és hosszú lejáratú hitel kell az iparnak, hogy erőre kapjon és fejlődjék. Tulajdonképen három­féle kisipari hitelt kell nyitni. Be­ruházások céljából egy hosszú le­járatú amortizációs kölcsön kell, az átmeneti kiadásokra a mainál sokkal kedvezményesebb kézijel­záloghitel, valamint anyagbeszer­zésre egy olyan függő kölcsön, amely a nagyobb munkavállalások kereseti kimutatásainak folyósítása után volna esedékes. A betegségi, aggkori és rokkantsági biztosítás­nak az iparosságra való kiterjesz­tése ugyancsak jogos és méltányos kérelme az iparosságnak. Az iparos eddig is fizette a munkásbiztosítási díjakat segédei után, meg kell te­hát szüntetni azt a lehetetlen el­járást, hogy olyanért fizet, amiben egyáltalában nem részesül. Olyan új törvény kell tehát, amely a be­tegségi és balesetbiztosítás mellett felkarolja aggkorának és rokkant­ságának idejére is az iparost. De van még sok megoldásra váró más iparoskérdés is, amelyekkel mind külön-külön szeretne foglalkozni. Ezért kéri, hogy a pécsi iparosság nyújtson részére máskor is lehető­séget, hadd felelhessen meg a többi kívánságra és együtt keressenek megoldást a sérelmekre. A nagy tetszéssel fogadott be­szédért Marovics Andor ipartestü­leti elnök mondott köszönetet. A kereskedelemi miniszter legutóbbi pécsi tartózkodása alatt a pécsi iparosság épen olyan helyről, ahon­nan egyáltalában nem várhatta vol­na, felszólalást hallott, hogy nem kell kézműves kamara. Szeren­csére azonban épen a kereskedelmi miniszter maga adta meg a választ erre és a kézműves kamara meg­alkotását szükségesnek mondta. Ruzsinszky Béla nem tartja még kiélezendőnek a kérdést, hogy a kézműves kamara teljesen külön intézmény legyen-e, vagy a keres­kedelmi és iparkamarának függet­len osztálya. Az idő meg fogja hozni a helyes megoldást. Tankovics János javaslatára a rendkívüli közgyűlés táviratban kéri a kereskedelmi minisztert a kézműves kamara, a kisipari hitel, valamint az iparosok betegségi és aggkori biztosításának mielőbbi megoldására. Hickmann Béla, a marcali ipar­testület küldötte helyi sérelmeket panaszolt fel a hitelhiányról, a kontárokról és az ipartörvény hiá­nyairól. A barcsi kiküldött viszont az ottani iparhatóságoknak az ipar­igazolványokkal való bőkezű el­járását kifogásolta. Barna István, a sásdi ipartestület jegyzője az ottani ipartestület üdvözletét tol­mácsolta. A közgyűlés Tankovics János elnöki zárszavaival fél egykor ért véget. Délben az iparos olvasókör­ben társas ebéd volt az összes vi­déki kiküldöttek részvételével. ^9eeee90oeeeoe9eeeeeeee99eeee9e@ee«ee9oeoe9eeo«09oee6' Arcképleleplezés Bédei Ferenc félszázados jubileuma alkalmából a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egyletben Pécs, máj 21. — A Zsolnay Vilmos és más neves pécsi polgár által 1865-ben alapított Pécsi Köl­csönös Segélyző Egylet vasárnap megállott tisztelegni egy félszáza­dos jubileum előtt. Minden külső­ség mellőzésével csupán a székház ormán lengő nemzeti zászló jelez­te, hogy az intézetnek ünnepe van. A délelőtt 10 órára egybe­gyűlt igazgatóság és felügyelőbi­zottság az intézet tényleges és nyugdíjban levő tisztikarának és alkalmazottainak jelenlétében együttes díszülést tartott azon al­kalomból, hogy B­ő­b­e­r Ferenc a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egylet sok éven át volt vezérigazgatója, nyugdíjba vonulása óta pedig igazgatósági tagja, most tölti be értékes működésének ö­t­v­e­n­e­­d­i­k esztendejét. B­ő­b­e­r Ferenc 1856. augusztus 27-én Szigetvárott született. A kereskedelmi akadémiát Grácban jeles eredménnyel végezte. Műkö­dését 1878. évi május 20-án, tehát 50 esztendővel ezelőtt, mint sok pályázó közül megválasztott fiatal tisztviselő a Pécsi Kölcsönös Se­gélyző Egyletnél kezdte meg. Nem ő volt a szerencsés, hogy a sors ez intézethez hozta, hanem az intézet, mikor a szerény állás­ra jelentkezettek sorából kivá­lasztotta. Benne az intézet végte­len nagy szorgalmú, pontos, lelki­ismeretes, kedves modorú, hű tisztviselőt kapott, akit az igaz­gatóság mindezeken túl kiváló szaktudásáért is csakhamar a fő­könyvelői állásba léptetett elő, majd pedig, hogy az intézet veze­tését ismét a legjobb kezekre bíz­za, a nyugalomba vonult Kindl József kir. keresk. tanácsos vezér­­igazgató utódjává is őt választot­ta meg. E fontos állását akkor hagyta el és 32 évi példás mun­kásságát‘itt diszkenyakkor’zárta le, amikor 1910-ben a Pécsi Köl­csönös Segélyző Egyletből ala­kult Pécsi Kereskedelmi és Ipar­­bank R. T. működését megkezd­te. Egyike volt az utóbbi intézet alapítóinak és annak első vezér­­igazgatója, kit 1916-ban történt nyugalomba vonulása után a bank igazgatósága az elhalálozás foly­tán megüresedett elnöki tisztség­re választott meg. B­ő­b­e­­ Ferenc most 63 éves Pécsi Kölcsönös Se­gélyző Egylet igazgatósági tagja, a Pécsi Kereskedelmi és Iparbank R. T. igazgatóságának pedig el­nöke. A két intézet együtt, egy házban dolgozik, Bebei Ferenc pedig nap-nap után itt is, ott is ennél és annál az intézetnél is a régi szeretettel, buzgalommal és nagy odaadással szorgoskodik már 50 éve, mert 1928. évi május 20- án zárult le az a félszázad, amely hosszú idő óta a két intézet őt magáénak mondhatja. A Pécsi Kereskedelmi és Ipar­bank idei közgyűlésén, a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egylet pedig most vasárnap ünnepelte B­ő­d­e­­ Ferencet. Csukás Zoltán igaz­gatósági elnök üdvözölte az inté­zet nevében hatásos szép beszéd­del a páratlanul jó szívvel, nemes gondolkodással, kiváló jellemmel és példát adó ügyszeretettel meg­áldott férfiút, aki egy emberöl­tőn át fáradhatatlan munkása az intézetnek. A beszéd keretében hullt le a lepel B­ő­b­e­­ Ferenc ki­tűnően sikerült arcképéről, me­lyet dabasi Kováts Gyula festőművész készített. A felügye­lőbizottság részéről annak elnöke, Szinkovich Károly, Baranya­­vármegye ny. főjegyzője, majd pedig a tisztikar és az intézet al­kalmazottai nevében Bolgár Tivadar vezérigazgató köszön­tötte az ünnepeltet és tolmácsolta jókívánságaikat. ................. ...... 5. oldal. Gyomor-, bél- és anyagcserebete­geknél a természetes Ferenc József keserűvíz az emésztőszervek műkö­dését hathatósan előmozdítja s így megkönnyíti, hogy a tápláló anyagok a vérbe kerüljenek. Orvosi szakvéle­mények hangsúlyozzák, hogy a Fe­renc József víz különösen ülő élet-, módnál igen hasznos gyomor- és bél-s szabályozó szer. Kapható gyógyszer­tárakban, drogériákban és fűszer-, üzletekben. ««eeeeee&eeeeeoeeseeeeeeee A majsi önkéntes tűzoltó­­testület 50 éves jubileuma Június 3-án ünnepük meg a félszázados évfordulót Pécs, máj. 21. — Baranyának élénk, lüktető életet élő, fejlődő községe Majs. Tegnap gyűlt fel először a községben a villany fénye és egy-két nappal előbb csilingelni kezdett a modern kor elengedhe­tetlen szerszáma a telefon. A köz­ség derék lakói megértő szeretet­­ben és összhangban lelkes vezetői­vel a jobb jövőt munkálja. Ebben az alkotó munkában egy pillantást vetnek a múltba. Félszázaddal ezelőtt való időkbe, amikor Majs községe egy új és nagy jelentőségű intézménnyel gazdagodott, az ön­kéntes tűzoltótestülettel. Ennek a félszázadot átélt intézménynek lesz június 3-án, vasárnap a jubiláns ünepsége. ( 1878-ban alapította meg a majsi önkéntes tűzoltótestületet Linder­ György, akit mint budapesti par­lamenti gyorsírót választottak meg körjegyzővé, később pedig a mohá­csi kerület országgyűlési képviselő­jévé. Linder György volt a tűzoltó­­testület első parancsnoka is, őt követte Horváth Gyula, majd Trischler Sebestyén. Az utóbbi időkben Szenk József és az agilis Theisz András körjegyző buzgól­­kodtak a testület kiépítésén, amelyhez Trischler Ferenc jelen­legi parancsnok fáradságot nem ismerő munkássága járul. Az utóbbi években felvirágoz­tatott majsi önkéntes tűzoltótes­­tület június 3-án, vasárnap méltó­képen akarja megünnepelni a fél­százados évfordulót. Az ünnepség június 2-án, szom­baton este fáklyásmenettel és zene­szóval való felvonulással veszi kezdetét. Vasárnap reggel zenés ébresztő lesz, 8 órakor fogadják a hatósá­gok, tűzoltótestületek képviselőit. 9 órakor tábori mise, 10 órakor díszgyakorlat, 11 órakor díszköz­gyűlés következik. A társasebéd után délután 2 órakor a községi erdőben kezdődik a mulatság ame­­rikai árveréssel, szépségverseny­nyel, tombolával, virágpostával. Az ünnepélyt este 9 órakor tűzi­játék fejezi be. A jubileumi ünnepségeken részt­­vesz a vármegye, több tűzoltótes­­tület képviselője is. A rendezőség meghívta Frigyes kir. herceget is. A német választások eredménye Berlin, május 21. — A birodalmi gyűlési választások eredménye a kö­vetkező: A szoc. demokrata párt 136, a német nemzeti párt 89, a kom­munista párt 56, a centrum párt 69 és a német néppárt 40 mandátumot kapott.

Next