Dunántúl, 1929. április (19. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-25 / 93. szám

4. oldal. DUNANTUE Csütörtök, 1929, aptmsa. A pécsi természetbarátok egyévi munkája Pécs, ápr. 24. — A természetbarátok turista egyesülete pécsi cso- sportja 18. évi rendes közgyűlése igen szép számú közönség jelenlétében folyt le. Az évi közgyűlést Woff József egyesületi elnök nyitotta meg mélyen szántó gondolatokban gazdag beszédével. A múlt évi rendes közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után B. Nagy Gusztáv jegyző ismerteti az egyesület múlt évi működését. A turisztikai életben kivette részét az egyesület mindenkor, részt vett a Bakonyban az elmúlt évi vándorgyűlésen, pünkösdkor a Kedély-nyeregben felavatott menedékház ünnepségén, ami az elmúlt évben az ország egyik legnagyobb sporteseménye volt. Szeptember 8-án a megerőltető fizikai munka és az áldozatkészség szép szimbólumát, az első vidéki menedékházat avatta fel az egyesület a Csurgó-dűlőben, az Istenkút tőszomszédságában, hol egyben forrást is foglalt. Megemlékezik a pénzintézetek, kereskedelmi és ipari érdekeltségek, valamint a tagok áldozatkészségéről az ágyalapítványok létesítésében és jegyzőkönyvi köszönetet mond. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és jegyzőkönyvi köszönetet mond a jegyző egész évi működéséért. Schwarcz Ida pénztáros jelentése szerint az egyesület bevétele az elmúlt évben 3678.12 P kiadása 3671.08 P. A pénzmaradvány csekély, de van egy menedékház, melyre az áldozatos fizikai munkán kívül az egyesület 5642 P készpénzt áldozott. Van egy 1200 P váltó, melyet egy éven belül ki kell egyenlíteni. Taglétszám 132, ami az elmúlt évekkel szemben igen nagy apadás, a volt 396 taggal szemben. Krausz Simon ellenőr jelentését tudomásul véve, a közgyűlés köszönetét szavazót® a pénztárosnak és mindkettőnek a felmentvényt megadta. Misch Lajos könyvtáros jelentése szerint az egyesület könyvtára 346 kötet, az elmúlt évben nem gyarapodott. B. Nagy Gusztáv szertáros jelentése szerint a szertár állomány nem gyarapodott és skí talpak beszerzését, illetve pótlását javasolja. Csik Pál a vigalmi bizottság vezetője jelenti, hogy egy több napos, két kétnapos, 24 egésznapos és négy félnapos túrát vezettek. Bihari Ödön az üdülőtelep építőbizottsága jelentésében köszönetet mond a fizikai munkát teljesítőknek és az áldozatkész tagoknak. Jelenti az avatáson cca 700-an vettek részt s köztük Budapest és vidéki testvéregyesületek 73 megbízottja. A közélet kiválóságai közül Papp Kálmán titkár a Magyar Turista Szövetség képviseletében, Varga Nagy István nyugtáblai tanácselnök, a Mecsek egyesület részéről Oberhammer Antal országgyűlési képviselő, Tichy Ferenc dr. polgármesterhelyettes a város képviseletében és még sok mások, kik színt adtak megjelenésükkel a munka ezen szép ünnepségének. Otthont kapott az egyesület és zárt ajtókra talál ott minden egyesület, intézet, iskola, avagy a természet minden arra járó vándora, ki menedékre, vagy pihenésre vágyik. Közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és érte köszönetet mond. Wolff József elnök megköszönte az egész tisztikar és választmány nevében a múlt évi támogatást és bejelentette atisztikar lemondását.. . Krausz Simon korelnök bejelenti, a kijelölő bizottság javaslatát, és ennek alapján a közgyűlés nagy szótöbbséggel választotta meg a tisztikart. Elnök Wolff József, alelnök Papp András, jegyző B.Nagy Gusztáv, pénztáros Mészáros Dezsőné, házgondnok Rajkovich Dénes, ellenőr Krausz Simon, Fehér János, szertáros B. Nagy Gusztáv, könyvtáros Hartung József, Schifff István, túravezetó ifj. Sziebl Antal, Bódis János, Vajda János, vigalmi bizottság vezetője Csik Pál. A választmány tagjai lettek idősb. Sziebl Antal, Paszt József, Bauer István, Horváth Imre, Fuchs Boldizsár, Könnye Ferenc, Frank Ignác, Kriszt Mihály, választmányi póttagok Kallcs András, Wlassics László. Wolff József elnök megköszöni a tisztikar és a választmány irányában megnyilvánuló bizalmat, programot ad és ígéri, hogy a régi csapáson politika mentesen, csak a turisztikának élve, fognak működni. Papp András az új alelnök, ki fiatal egyesületi tag, hálásan köszöni az előlegezett bizalmat, javasolja a patinás Mecsek egyesülettel a szoros együttműködést és az oda való belépést is, amit el is fogadnak. Az 1200 pengős váltó teher kiegyenlítésére nagyobb propagandát ajánl a tagok gyűjtésére és appelál a közönség áldozatkészségére. Végül az elnök áldást kért a jövő munkára és a közgyűlést bezárta. Mi felelős a pécsbudai külvárosi fentesőkén uralkodó botrányos állapotokért? Pécs, ápr. 24. — A pécs-budai külvárosi régi temetőben történő kriptafosztogatások és halottgyalázások, amelyekről a Dunántúl ma beszámolt — jogos felháborodást keltettek az egész városban. Az a felfogás alakult ki, hogy az említett botrányos állapotokat meg kell szüntetni és a területet, amely még 1933-ig temető jellegével bír, megfelelő hatósági védelemben kell részesíteni. Az a kérdés is felmerült a közönség körében, ki felelős azért, hogy mindezideig ilyen durva kegyeletsértések történhettek. Munkatársunk ma érdeklődött a városházán, ahol a következő felvilágosítást nyerte. Már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy a régi temetőt tüskés drótkerítéssel veszik körül. A kivitelből azonban semmi sem lett. A város illetékes ügyosztályának pár nap óta tudomása van a dologról, de. És itt következik a furcsa okoskodás. A hozzátartozóknak — a város szerint — maguknak is gondoskodni kellene, hogy az ilyen botrányos esetek elő ne forduljanak és nagyobb gondot kellene fordítaniuk hozzátartozóik sírjára. Ennyit mond a város. Hogy ki a felelős, nem tudni. Az illetékes ügyosztályvezető erre vonatkozólag úgy nyilatkozott, hogy a temető védelme a város hatóságának a feladata. A dolog azonban úgy áll, hogy a felelősség ezzel a feladattal egy kalap alá tartozik. A rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője kijelentette, hogy a rendőrség csak feljelentés alapján járhat el az említett durva kegyeletsértések ügyében. Külön rendőri felügyeletet nem biztosíthatnak a temető részére. Ezek után az igazság a következő: A városnak vannak temetőőrei, így a pécs-budai külvárosi, régi temető részére is. Úgy tudjuk azonban, hogy ennek csak a bérbeadott fűtermes védelme a feladata, mégpedig Szentgyörgy napjától őszig. Pedig az őrnek éberen ügyelni kellene arra is, hogy a temető ne legyen futballtér és a sírkőromboló egyének szórakozó helye. A temetőt megilleti a kegyelet, akármennyire is közel esik annak elévülési ideje.A város közönsége jogosan megkövetelheti az illetékes hatóságtól, hogy elejét vegye az ilyen botrányoknak, mert sok olyan kripta és sír van, amelynek hozzátartozói már nem laknak Pécsett, vagy pedig maguk is meghaltak. A temető védelme a hatóság feladata. ■ ■■■■■ES? A pécsi társadalombiztosító intézeti választások és a magántisztviselők jelölése Pécs, ápr. 24. — Vettük az alábbi sorokat: A Dunántúl mai számában a társadalombiztosítói választásokkal kapcsolatban közli a Nemzeti Blokk jelöltjeit. Folytatólag megemlíti, hogy a magántisztviselők jelöltje Légrádi Ferenc kér. szoc. párttitkár, a nemzeti blokkon kívül jelölik vitéz Alpár Lajost. Kötelességemnek tartom, hogy ezzel kapcsolatban ezt a beállítást, mely több irányú félreértésre adhat alkalmat megvilágítsam. A blokkba tömörült keresztény társadalmi egyesületek minden tekintetben megegyeztek, kivéve Légrádi jelölését. Ugyanis a magántisztviselők nagy része abból indulva ki, hogy a két szocialista magántisztviselők által javaslatba hozott Légrádi Ferenc nyug. köztisztviselő, aki önálló iparos, képviselheti a magántisztviselők érdekeit, mert ezek a fontos érdekek egy vérbeli magántisztviselőnek hozzáértését és kizárólag e pályán megszerezhető tapasztalait igénylik. Éppen azért az ő személyében sokoldalú érdekeltsége miatt nem látták azt a magántisztviselőt, ki a munkásbiztosítónál érdekeiket szolgálni képes volna. Azért a nemzeti alapon álló magántisztviselők túlnyomó része úgy határozott, hogy azt a személyt jelölik, aki szerintük mint magántisztviselő át fogja érezni minden kívánságukat és leghivatottabb arra, hogy a munkásbiztosítóban mellettük szót emeljen. Vitéz Alpár Lajost a nemzeti alapon álló magántisztviselők a legteljesebb mértékben támogatják és remélem, hogy minden magántisztviselő szavazatát rá is adja. Tisztelettel: Egy nemzeti alapon álló magántisztviselő. Aspirin JS tabletták a meghűlés első jeleinél és reumatikus fájdalmaknak Minden gyógyszertárban kaphatók* A Széchenyi-tér rendezése és a Szentháromság szobor áthelyezése Pécs, ápr. 24. — A Széchenyi-tér rendezésével kapcsolatban felmerült a Szentháromság- szobor áthelyezésének terve is. Az első pályadíjjal jutalmazott városfejlesztők a szobor helyére tervszerűen kiemelkedő parkrészletet terveznek, amely lépcsőzetesen simulna a várostemplom előtt elhúzódó és a tér keleti és nyugati oldalát összekötő kocsiúthoz. Nem bíráljuk a tervet sem esztétikai, sem technikai szempontból, de Pécs katolikus közönségének nagy része vallási és kegyeleti szempontból tiltakozik a régi hagyományos szobornak erről az előkelő helyről való eltávolítása ellen. Úgy tudjuk, hogy a szobor ottléte semmiképen sem akadálya a Széchenyi-tér rendezésének. A térnek a Szentháromság szobortól északra eső része épen úgy lefaragható, a déli rész pedig épen úgy feltölthető, amint azt a városrendezési terv óhajtja. Az így létesülő terrasz amúgy is parkírozható. Nem tudjuk, mi indokolja a szobornak az Irgalmasok temploma elé helyezését, ha csak az nem, hogy ott kevésbbé szembetűnő helyen van. Maguk a városrendezők is üresnek találják a terraszszerűen kiképzendő parkocska közepét ezért maguk is el akarnak valamit a tér közepén helyezni. Szóba hozzák, hogy ez a hely alkalmas volna a világháború pécsi hősei emlékművének itt való elhelyezésére, de ehez nem ragaszkodtak, mert, hogy a hősi emlék hova kerül, az még sajnos a messze jövő homályos távolában ködlik. Ahogy a város vezetőségének ez irányban végzett tíz évi tevékenységéből következtetünk, még tíz év elmúlhat, amíg végre a hősök emlékművének felállítása aktuálissá lesz. Épen ezért a városrendezők, hogy a tér ürességét pótolják, megelégedtek egy ma sandervár odatelepítésével is. Hiszen szép, hogy gondolnak a régi Pécsre és annak legalább jelképekben való megörökítésére, sokkal több emlék is köt bennünket a sandervárhoz, mint a tervezőket, mégis a Szentháromság szobrának egy sandervár kedvéért méltatlanabb helyre való áthelyezését nem tarthatjuk komolyan megfontolt és Pécs katolikus közönsége előtt teljesen jól megindokolható tervnek. Nem hisszük azt sem, hogy Horvay György szoborművének jót tenne az áthelyezés és úgy véljük, hogy bár senki sent próféta a saját hazájában, mégis kellő óvatossággal kell fogadnunk azt a városrendezési programot, amelyet a messziről jövő és a különleges pécsi szempontokat nem mindenben figyelembe vevő városrendezők dolgoznak ki számunkra.