Dunántúl, 1929. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)
1929-08-01 / 172. szám
2. oldal Ötven képviselő címmel Hantos Béla úr írt vezetőcikket a ,,Dunántúl" július 31- iki számában. „Amint az újságban olvasom — mondja a tiszt, cikkíró, — Svájcba megy az ötven képviselő tanulmányútra", — és ezt nem helyesli. Én nemcsak az újságból olvastam, hanem előzőleg magában az országházban értesültem, hogy Svájc szövetséges köztársaság meghívta a magyar országgyűlés mindkét házának tagjait vendégül 2 hétre. Viszonozni kívánta Svájc ama vendégszeretetet, melyben a svájci képviselők Magyarországban részesültek és a meghívás a legfényesebb bizonyítékai annak, hogy a svájciak nálunk jól is érezték magukat. Tehát nem ötven képviselő, hanem ötven képviselő és felsőházi tag megy szept. 5-ikén Svájcba. Nem is tanulmányútra mennek, hanem viszonozni a látogatást, melyet a svájciak nálunk tettek, ápolni mennek a barátságot, a szívélyes viszonyt a külfölddel. Hogy ennek a baráti érintkezésnek minő jelentősége van külpolitikai, közgazdasági tekintetben, ezt nem kívánom itt részletezni. Azt sem kívánom jellemezni, hogy minő eljárás lett volna az, ha a magyar országgyűlés házának tagjai nem fogadták volna el a legszívélyesebb, baráti meghívást, és a cikkíró lelkületét követve, nem utaznának el. Elutaznak ötvenen vegyest, országgyűlési képviselők és felsőházi tagok nem a magyar állampénztár költségén, hanem a maguk pénzén. Számottevő tagjai ők a magyar országgyűlés mindkét házának és elhivatottnak érzik magukat, hogy a magyar országgyűlést, a magyar nemzetet megfelelően képviseljék. Hanem kimondottan tanulmányút is ez, mint előbb jeleztem, azért minden résztvevő nemcsak ismeretekben gazdagodva fog visszatérni otthonába a látottak és hallottak alapján, hanem kötelességének fogja bizonyára tartani, hogy nemzetünk iránt a rokonszenvet és megbecsülést, megértést a külföldön ápolja, erősítse, fejlessze. Ezért hálával, őszinte köszönettel tartozunk annak az ötven országgyűlési képviselőnek és felsőházi tagnak, akik vállalkoztak arra, hogy a szabad Svájc szövetséges köztársaság szívélyes meghívását elfogadták és itthagyva rendes elfoglaltságukat, munkakörüket, otthonukat, fáradalmas, 2 heti útra kimennek. Én azt hiszem, ha a tiszt, cikkíró így fogta volna fel a kérdést, ha mindezt tudta volna, akkor nem írta volna meg azt, amit közzétett, vagy bizonyára másként írta volna meg. Nem kevert volna olyan kérdéseket cikkébe, amelyeknek a svájci úttal semmiféle összefüggése nincs, de ha még ezt meg is teszi, megértőbb lelkület nyilvánult volna soraiban. Ne higgye a tiszt, cikkíró, hogy a képviselőház és felsőház tagjai, a magyar kormány nem ismerik azokat a bajokat, keserveket, melyekről ő a svájci úttal kapcsolatban megemlékezik. Arról is biztosítom, hogy nemcsak nekik, hanem az egész magyar társadalomnak fáj mindez és nincs bensőségesebb kívánsága, óhaja, minthogy mindezen minél előbb, minél gyökeresebben segítsen. De azt is bátran el merem mondani, hogy egy svájci, mondjuk általában külföldi út többet segíthet a magyar gazdán, a magyar nemzeten, a szegénységen, mint ha azok a képviselők és felsőházi tagok, akik most Svájcba mennek látogatóba, a tiszt, cikkíró mentalitása szerint „a külvárosokat, az óceáni elszigeteltségben élő tanyákat, a magyar falut" járnák be, amelyeket ők mindnyájan nagyon jól ismernek . Egy felsőházi tag, aki nem utazik Svájcba. DUNÁNTÚL Csütörtök, 1929. augusztus 2. Mohács város eddig 2000 pengőt gyűjtött a repülőgépakcióra Vass miniszter 300 pengőt adományozott a „Pestvármegye“ gépmadárra — Pest és Borsodvármegye területén is sikerrel folyik a gyűjtés Mohács tovább folytatja Pécs, július 31. — A pécsváradi járás községeinek és Sásd községben folytatott gyűjtés imponáló eredményeihez most méltóan csatlakozik Mohács város, amelynek közönsége körében a „Dunántúl“ által kezdeményezett repülőakció céljaira a legrövidebb idő alatt kétezer pengő gyűlt össze. Mohács város közönsége a legnagyobb lelkesültséggel tette magáévá k isgondolásunkat és szinte egyetemesen sorakozott föl a nagyszabású terv mögé. A város hazafias érzésű közönségének adományával együtt most már közel jutunk ahhoz az összeghez, amely az első repülőgép bevásárlásához szükséges. A modern értelemben vett magyar aviatika megteremtésének terve Mohács közönsége körében olyan lelkesültséggel találkozott, hogy mohácsi tudósítónk jelentése szerint ezzel a kétezer pengővel, korántsem zárultak le a mohácsi gyűjtés aktái. Mohács város társadalmi életének vezetőegyéniségei kijelentették munkatársunk előtt, hogy a gyűjtött összeget a vármegye repülőgépének céljaira ajánlják fel, de a gyűjtést tovább folytatják, s ha lehet, egy akkora összeget gyűjtenek össze, amely lehetővé teszi, hogy Mohács egymaga vásároljon egy gépet, amelyet „Mohács város“ névre keresztelnének el. Mohács, amely ama végzetes nap óta, immár négyszáz éve nemzeti tragédiánk legszörnyűbb napjaira emlékeztet, most odaáll a nemzeti reneszánsz kapujába és a vert hadak porladó csontjai felett büszkén, bizakodva, erővel teljesen és fölemelt fővel mutat a min-,den végzeten diadalmaskodó tetterő által munkált, szebb és boldogabb magyar jövendő felé. Mélységes hálával és őszinte szeretettel gondolunk mindazokra, akik Mohácson is megértették a hívó szót, akik a maguk lelkes hazafiasságával, odaadó önzetlenségével és agilitásával Mohácson is diadalra vitték a magyar aviatika megmentésének gondolatát. Soha el nem múló hálával gondolunk azokra a polgárokra, akiknek filléreiből ez a kétezer pengő összetevődött. A mohácsi gyűjtést a város társadalmi életének előkelőségei vezetik és kiterjeszteni kívánják a város lakosságának minden rétegére. Az akció élén Lipokatits János, Margitay Lajos dr. vitéz Kürtössy Mátyás, Kornráth Zsigmond, Petrovits Károly és Vida Lajos dr. állanak. A „Dunántúl“ kezdeményezése folytán Pest vármegye területén, s mint azt már jelentettük, a „Kalocsai Néplap" vállalkozott a gondolat propagálására. Első felhívására Zichy érsek 500 és Mosonyi prelátus-kanonok 100 pengőt adományozott Pest vármegye gépmadarára. A nagylelkű adományt hosszú sorban követték az adakozók, akikhez most csatlakozott Kalocsa nagyprépostja, Vass József dr. népjóléti miniszter, aki ma 309 pengőt adományozott a „Pestvármegye“ repülőgép bevásárlásának céljaira. A „Kalocsai Néplap“, gyűjtése ezzel az adománnyal elérte az ezer pengőt. Hasonló sikerrel folyik a gyűjtés Borsod vármegye területén, ahol a miskolci „Magyar Jövő" két repülőgép beszerzésére indította meg a gyűjtést. Az eredmény ma már szintén közel jár az ezer pengőhöz. A lap bejelentése szerint a két gép október hónapban már szintén hirdetni fogja, hogy a magyar lakosság, önzetlenség és áldozatosság minden nyomorúságunk közepette és elesettségünk dacára is naggyá tudta fejleszteni a nemzetvédelem egyik leghathatósabb fegyverét, a modern magyar aviatikát. Szeged, Sopron, Győr, Debrecen és Kaposvár területén, ha gyengébb anyagi sikerrel is, de szintén folyik a gyűjtés. Ha a „Dunántúl" országossá fejlődött akciója az egész vonalon sikerrel zárul, a magyar vármegyék közönsége harminc-negyven repülőgéppel fogja megajándékozni a modern magyar aviatikát. Az akciónk Baranya vármegye területén továbbra is a legteljesebb siker jegyében folyik. Ma a következő adományok érkeztek be szerkesztőségünkbe: Mohács közönségének gyűjtése 2000 — P. Wächter Ede és neje Pécs 20— „ N. N. gyűjtése 2.50 „ Evangélikus lelkész Magyarboly 2.- „ Kér ifj. egy. Magyarbóly 2.- „ Kér ifj. egy. Magyarbóly 1.— Jánosovits Katica 5— „ A Magyar Nemzeti Bank pécsi fiókintézetének tisztikara 40.— „ A gyűjtést folytatjuk. Minden adományt nyilvánosan nyugtázunk, a gyűjtést és egymaga akar repülőgépet vásárolni Az egész magyar sajtó a legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg Baranya közönségének áldozatosságáról Magyarország nagy vidéki napilapjainak hasábjain napról-napra terjedelmes cikkekkel találkozunk, amelyek mindegyike mint a hazafiasság és áldozatkészség ragyogó példáját állítja a magyar közvélemény elé Baranya vármegye közönségének impozáns állásfoglalását a magyar aviatika feltámasztásának ügye mellett. A lapok részletesen ismertetik a „Dunántúl“ gyűjtésének óriási sikerét, kiemelve a pécsváradi járás és Sásd község közönségének példaadó állásfoglalását, megállapítva, hogy minden magyar vármegyét megelőzve, Baranyavármegye és Pécs közönségének egy nemes üdvért ilyen mértékben való lelkesülni tudása egyenes útját jelöli meg a magyar feltámadásnak. Szerzed kitűnő napilapja a „Szegedi Új Nemzedék“ hosszú cikkben ismerteti akciónk példátlan sikerét, majd ezeket írja: „A Dunántúl fajmagyar népének áldozatos készsége lehetetlen, hogy követőkre ne találjon Szeged lakossága között is, amely már eddig is jelentős adományokat juttatott el kiadóhivatalunkba.“ Megállapíthatjuk, hogy SCHNITZLER ARTHUR világhírű regénye ELZA KISASSZONY 2 3 a is H a 31 E B ra t a Parkmozi legközelebbi szenzációja. £ ---------------------------------------------------------------------% ›BanBraaBasinHnEiii!@ft!!aaa&x?28!:BS!iZ!a&!Bsgs30anaBaa9S ELISABETH BERGNER legkiválóbb alakításával az akció baranyai sikere ad állandóan újabb lökést az országos mozgalomnak és a mi közönségünk adományai figyelmeztetik állandóan az ország közönségét a magyar aviatikával szemben fenálló kötelezettségeire Ez az áldozatosság teljes biztosítéka kezdeményezésünk országos sikerének és a halálra ítélt magyar aviatika bilincsektől való megszabadulásának.