Dunántúl, 1929. október (19. évfolyam, 222-248. szám)
1929-10-10 / 230. szám
. 112. olddal. A pécsi egyházmegyének egyik nagyon érdemes, munkás életű papja dőlt ki az élők sorából, Schultz Károly ny. esperes- plébános személyében. Erős szervezete évek óta dacolt a kórral. De pár hét óta a régi bajokhoz tüdőgyulladás is járult, amely nagyon legyengítette ellenállóképességét. Napok óta nem evett, magas láz gyötörte és nagy belső fájdalmakról panaszkodott. Szombat óta egészen súlyosra fordult a helyzete. Vasárnap , bár öntudatánál volt, de alig tudott pár szót szólni. Állapota egyre súlyosbodott és kedden válságosra fordult. Este 10 órakor nemes lelkét viszszaadta Teremtőjének. Schultz Károly az egyházmegye egyik legmagasabb korú tagja, 1847-ben született Főherceglakon. Iskoláit Pécsett végezte s itt szentelték pappá is 1871-ben. A tanügy iránt való előszeretetének jelét adta azáltal is, hogy teológus korában tanítói oklevelet szerzett. 1880-ban németmároki plébános lett, ahol 22 éven át nagy buzgalommal és tapintattal vezette a híveit. Négyéves plébános volt, mikor Dulánszky püspök a siklósi esperesi kerület élére egyházi tanfelügyelőnek kinevezte. A kerület akkor igen zilált tanügyi viszonyait rendbehozta s a kerület tanítóival karöltve mindent elkövetett, hogy az iskolák színvonalát emelje. Barátságos, nyájas modorával, meleg szivével ezt csakhamar el is érte. 1892-ben a siklósi kerület esperese, majd a következő évben Benemend plébánosa lett. Mint lelkipásztor is kiváló érdemeket szerzett. Híveiért mindent megtett, hogy vallásos életüket elmélyítse. Elsők egyike volt az egyházmegyében, aki népmissziót tartott. Kiváló gondja volt mindig a templomra. Sohasem sajnálta az anyagi áldozatot, ha Isten ügyéről volt szó. Fiatalabb éveiben nagyon sokoldalú és értékes irodalmi munkásságot fejtett ki. Működését a Pécsi Kalauzban és a Pécsi tanügyi füzetekben kezdte. Számtalan egyházpolitikai, tanügyi, társadalmi, hitbuzgalma cikke jelent meg a Magyar Állam, Magyar Korona, Religio, Havi Közlöny, Népiskolai Tanügy, Katolikus Hitoktatás, Irodalmi Szemle, és különösen a pécsi és mohácsi hírlapokban. Szentbeszédei a Borromaeus, Jó pásztor és Isten Igéje című folyóiratokban jelentek meg. Önálló műve a németmároki plébánia története és nagyobb tanügyi s egyházpolitikai tanulmányaiból adott ki egy kötetett, ötven évet töltött, lankadatlan munkásságban, mikor a szerb megszállás brutalitásai miatt ott kelel hagyni plébániáját. Azóta Pécsen éldegélt. Évekkel ezelőtt, magas kora ellenére sokszor megfordult még vidéki plébániákon, mint kisegítő. De erős fizikumát egyre jobban támadták a különféle betegségek. Pár év óta már nem hagyhatta el a szobáját. Itt keresték fel nagyszámú ismerősei és tisztelői, mert lelki felüdülést jelentett a vele való társalgás. Kifogyhatatlan humora soha el nem hagyta. Mikor elpanaszolta a baját, utána rögtön tréfára fogta a dolgot. Hosszú betegeskedése alatt sohasem zúgolódott. A betegek szent útravalójával megerősítve, bölcs megnyugvással viselte életének súlyos keresztjét, egészen a halál pillanatáig, mely kedden este 10 órakor következett be. Adja meg a gondviselő Isten hűséges, öreg szolgájának a legnagyobb jutalmat, az örök boldogságot. Temetése október 10-én, csütörtökön délután 4 órakor lesz a központi temető ravatalozó csarnokából, míg az engesztelő szentmisét, pénteken reggel 8 órakor mutatják be érte a belvárosi plébániatemplomban. Pécs Petőfije írta: Bolgár Tivadar. X. „A legszebb“ c. költeményében elmondja, hogy mi keltette fel benne a legszebb érzését. Először a jellegtelen ég, melyről aranyos sugarait árasztá a nap, majd a hegyormon zúgó zivatar, midőn haragosan dörgött a menny, süvítve nyargalt a bősz fergeteg s cikázott a villám, de midőn meglátja az „ö‘” szemeit, melyekből végtelen báj mosolygott, akkor így kiált fel: Nincs szebb a mennyben, föld alatt s felett. Lelkem csodálva hajlik meg előtte: — Az ő szeme legszebb!! Hogy lantja miért nem zeng oly gyakran hazájáért, mint szerelméről, s így menti magát: ... szó, mely érzeményem lángját kimondja, még nem született. Ezért nem zeng te rólad ajkam, óh hon, óh szent honszeretet. Honszerelme oly nagy, hogy nagyságát is gf»_ képes__rajgolnit__ Ella buzdítja honfitársait is, midőn azt mondja: Magyar, szeresd szép bonodat, Szeresd szívedből azt, Tűrj érte és halj meg- ha kell De még se mondj panaszt. Költeményeiben mindenhol az igazi fájdalom hangjára találunk. Borongó énekével enyhíti fájó lelke szenvedéseit és gyógyítja újra felszakadt sebeit, ábrándjainak tündérvilágát a zord valónak kegyetlen keze tépte szét, s a boldogságot, mely után reménykedett, érzi, hogy soha sem fogja elérni, midőn így szól: Boldogság! ól üres szó vagy te, érzem, Szivárvány, mely felettünk átlebeg Mosolyogva csalfán s aztán cserbe hagyva Az érte nyúló vágy teljes kezet. Nem találja meg az utat, mely vágyaihoz elvezérelné és így boldogságát fellelhetné; bárhova fordul is, boldogságát sehol sem tudja megtalálni, mikor így kesereg. A sírnak útja is nyugalmat ád csak Boldogság onnan sem dereng elé.,, Fájdalma elöl csak a viruló természat ívében találd vilasztalást, melynek csendje az, mi szívében gyönyört kelt, majd folytatja: A néma csend szivemnek oly sokat mond, Édes gyönyörrel töltve keblemet. Megmondja, hogy míg a természet ily szép, Van amiért örülnöm is lehet, Ha szaggató a kín szivem fölött, Imázni e szent templomba jövök. Ez az öröm azonban, mely a természet látására benne ébred, csak pillanatnyi, érzi, hogy már nem sok nap fog az ő számára felvirradni, de azért nem zúgolódik, hanem megnyugvással mondja: Átszenvedem majd csak a létet, Hiszen korán kezdettem el, Aztán ha megtörött a lélek, Valahol tán nyugtára lel... Óh szenvedés nagy iskolája Korán átléptem küszöböd! Sötét síromnak néma éje Fogadj be! — e szív megtörött! Valóban megdöbbentő, hogy a bekövetkezendő halál érzése milyen élesen nyilatkozik meg e versében. Életének utolsó őszén, 1869. aug. hó 31-én írja Rozgonyi Ödön barátjához címzett szép költeményét, melyben szintén betegségével és A halál gondolatával foglalkozik. Ennek első versszaka ez: Borult az ég ... de még hogyan, Olyan mint fakó köpönyeg, Mint egy carthaus; fekszem itt, Nem szólva semmit senkinek. Veszettül rajtam a betegség Átkos, rozsdás bilincsivel. — Hanem azért ne fél barátom, Ne félj, az ördög nem visz fel. Ha ezen refrainként megismétlődő felkiáltásában reménykedni látszik is, hogy a halál ádáz keze őt kikerüli, csakhamar lemond ezen reménységéről, midőn biztos halálának tudatában megírja ezt a versét, címe: Sírom. ..." Hol lesz azon elnyi földdarab, Melyben kiszenvedett szám enyhet talál, A völgy ölén-e, vagy a hegytetőn, Hazámba! — vagy külhon határinál? Lesz-e sírom fölött kis fakereszt, Vagy jeltelen fogok porladni el, Békésé lesz-e mindig nyughelyem, Vagy a hiéna fog kaparni fel? Jő-e síromra könnyűt áldozó, Vagy csak a féreg lesz látogatóm, Emlékem él-e egy kebelben is, Ha a világot egyszer elhagyom!? / IFobéU kör.l IHAN AN TOL' 1 Csütörtök, 1929. október 16. Fürst Ervin pécsi bankbizományos fizetési nehézségekbe jutott Pécs, okt. 9. — A súlyos gazdasági helyzet, amely napról-napra rosszabbodik, Pécsett is újabb áldozatot követelt. Fürst Ervin bankár a Schapringer J. cég tulajdonosa, a mai napon fizetési zavarok közé jutott. Ezeket a fizetési nehézségeket nem spekulációk és személyi, vagy háztartási túlköltekezés okozták, hanem a bankháznak még az inflációs korszakból nyilvántartott követeléseinek kétessé válása, helyesebben adósainak elszegényedése. A bankház tulajdonosa arra az álláspontra helyezkedik, hogy egyik hitelezőjét sem akarja a másik rovására kielégíteni, vagy előnyben részesíteni és minden vagyonát rendelkezésre óhajtja bocsátani, a hitelezőknek, akiknek megnyugvására, szolgálhat, hogy azonnal a Pénzintézeti Központhoz fordult, hogy vegye kezébe a cég státusának megállapítását. A Pénzintézeti Központ vezérigazgatója Pásztor Miksa az intézet egyik kiváló igazgatóját Pivány Jenőt delegálta a cég ügyeinek kivizsgálására, aki a ma esti gyorsvonattal Pécsre is érkezett. Biztos értesüléseink szerint e fizetésképtelenségnél a pécsi intézetek és magánbankok egészen lényegtelen váltóleszámítolási érdekeltséggel bírnak, amely egy intézetnél sem éri el öszszesen a 10.000 pengőt. Úgy tudjuk, hogy Fürst Ervin házának értékesítése és rokonainak támogatása útján minden lehetőt el fog követni, hogy a betevők károsodását csökkentse, míg a Pénzintézeti Központ revíziója remélni engedi, hogy a költségvetés csődeljárás elkerülhető lesz, ami által a betevők kvótája emelkedni fog.- Az egész fizetésképtelenség mérete értesülésünk szerint alig haladja meg a 300.000 pengőt. Ezzel szemben lévő házi ingatlan értékesítése és a követelések felbecslése után lesz az aktívák öszszege, megállapítható.