Dunántúl, 1929. november (19. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-10 / 256. szám
oldal. Wéber Xav. Ferenc revíziója — Visszapillantás az emlékkiállításra — Írta: Niketzky Géza A. János utca és Mór utca északi sarkán, a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egylet épületével átellenben van az a tisztás megjelenésű, szürke, földszintes polgári lakóház, amelyben Wéber Xav. Ferenc született. A Mór utcai fronton, a saroktól számított első kétablakos nagyobb szoba volt az 50— 60-as években Wéber dogozó szobája, vagy ha úgy tetszik, festőműterme, amelybe azonban egész délután besütött a nap. ő azért ezeknek a nyugati ablakoknak verőfényében festette első képeit, nem sok színnel de annál nagyobb műgonddal és becsületes rajzbeli készséggel. E ház falába helyezi most be a kegyeletes emlékezés Wéber születési évének századik fordulója alkalmából a nov. 17-iki ünnepségen leleplezendő emléktáblát, amelyre a következő szöveget vésettük fel: E HÁZBAN SZÜLETETT 1829. MÁRC. 25-ÉN WÉBER XIV. FERENCZ TELES TÖRTÉNELMI KÉPFESTŐNK. KI A MAGYAR MŰVÉSZET NAGY VESZTESÉGÉRE 1887 DEC. 28-ÁN MÜNCHENBEN HUNYT EL. Fenti szöveget gondos utánajárás eredményéül e sorok írója adta meg, melyet a helyi művész egyesület szőkebb bizottsága teljes egészében elfogadott. Lényegtelen változtatás csak annyiban történt, hogy a Münchenben szó helyett ,eredetileg külföldön gzó volt. Ez az, mikor a közelebbi meghatározás kevesebbet jelent. De így legalább enyhébb a szöveg, mely amúgy mégis csak némi vádat tartalmazott. De erről később lesz szó. * Wéber Xav. Ferencet, ki valóban föntmaradt munkáiban, mint történelmi képfestőt országos viszonylatban is ünnepelnünk kell. Sőt, azt hiszem, a müncheniek is erősen igényt tarthatnak reá, mert városunk szülöttéből elsőrendű, sajátlagos müncheni festő lett, noha ott találta meg teljes kifejlődésében igazi magyarságát a bajor fővárosban. A helyi művészek társasága és a múzeumnak vezetősége által rendezett Wéber emlékkiállítás sajnos nem nyújthatott teljes képet Wéber fejlődéséről. De a pécsi vonatkozás ebben az értelemben is érthetően kidomborodott s a későbbi nagy festőt igazolta. E képek még leginkább másolásokból, átalakításokból, édeskés bécsies életképekből, olaszos tájképekből, flamand utánérzésekből, biedermayeres arcképezés- ről állottak. Ezek közül a Ludvoig Ferenc dr. ny. v. tiszti főorvos tulajdonát képező képeket már egy pécsi előző retrospektív kiállításból ismerjük. Ez a kiállítás 1927. márc.-ban vált. Pécs úriasszonyai rendezték, élén Beck Soma dr. egyetemi tanár feleségével, az egyetemi diákjóléti intézmények fölsegélyezésére, a Nőegyletben. Síár ekkor megmondta fel vinczi Takács Zoltán Wéber két kisebb tájképéről, — melyeket Görög éjszaká-nak és Görög táj-nak nevezett a tárgymutat. — hogy azok őt Hess-re és Rotmann-ra emlékeztetik. E nagyszerű festők hatása valóban megérzik Wéber későbbi művén. Előbbi, a kedveltcsataképfestő, a görög szabadságharcból merített vázlataiban adta meg az alapot a Hofgarten árkádjainak falképeihez. Utóbbi ugyanott festette olasz freskótájképeit és a Beue Pinakothek egyik termét díszítő görögországi ideális tájképeit, amik a tájkép-felépítésnek monumentális irányt adtak. Itt azonban Wébernél még nagyító üveggel kell keresni a nagyszerűséget. A Pásztortűz a romoknál c. kis képén megpróbálta lefesteni a csillagokat. A Börtönör, (vagy spanyol zsoldos) rumbrandi Itatást árul el s inkább másolatnak tűnik. Hasonlóan másolatszámba ment, a Sikorszkiné Zsolnay Julia tulajdonából kiállított képek közül a hordóból tubákot kínáló férfi. A mandolinos csendélet a gyékényfonásos domizsonnal, drapériával s a rongyos kerítés háttérrel, az egész kép sötét tónusává, romantikus egyveleget ad, mintha valamely vándorcirkusz beállítása lenne. A sarlós Madonna a szintén pécsi születésű Hochrein József rajztanár oktatási idejéből való lehet. Hochrein ugyanis akkor festette, Éber szerint, székesegyházunk Szent Inne kápolnájának oltárképét. Azonkívül abban az időben állatképeket, miniatűr arcképeket és tájképeket festett Wéber második oktatója. Innét, hogy Wéber is kedvet kapott a miniatűr festéséhez. Ennek egy jellemző, értékes példányát (egy tenyérnyi kis olazos tájképet) — záros vitrin híjján — a zsebéből gondosan előszedve mutatta csak a tárlat megnyitásán Ludvig dr. a kiváltságos hozzáértőknek. — Mert, sajnos, nincs művészeti kiállítások számára alkalmas állandó helyiségünk. S az esti tánciskolák miatt a Vigadó dísztermében valóságos Fregoli átalakításokat kell végeznie az állványfalak falhoz fordításával képkiállításainkon a rendezőségnek. Rembrandtos hátast mutat az özv. Mattyasovszky Jakabné sz. Zsolnay Teréz tulajdonából bemutatott korcsmarban ivó férfivendég, míg az ugyanonnét való női tanulmányfej az egyetlen, Wéber összes munkája között, mely úgy hat, mintha Madarász Viktor festette volna. Ez a típus és festési modor a francia iskolából való, mely az ő sajátja sohasem volt, következésképpen ez is valamely utánérzés. Madarász a 60-as években került rokoni látogatásra hozzánk. A két festő között baráti viszony aligha fejlődött ki; arról később sem tudunk, hogy ez a két nagyszerű ember egymással érintkezett volna. — Írástudó férfi tanulmányfejét nagyobb másolatban pyrogranit lapon majolizálva (akár egy másik készülő zivatart ábrázoló tájképet), a Zsolnay-gyár gyűjteményében láttuk valahol, mely azt igazolja, hogy — mint Zsolnay Vilmos testi-lelki jóbarátja. — Wéber a gyári festőműhelyekben is foglalkozott vászonról kerámiára való különböző festés átviteli eljárásokkal. Az említett tanulmányfej Hoffmann Mária tulajdonából való. Ugyancsak egy olasz doge-szerű fej és pipázó néger fej is. De úgy az utóbbi, mint egyéb kisebb kezdő képei alig egyebek egykori olajnyomatok utánzatainál. A szalonkavadász a kis kép felső világos balsarkából mereven alábukó parányi madarával: igazi dilettáns munka (Kossáné tulajdona). Egyetlen kis alakos tájképe mutat, csak magyaros motívumot: az alföldi tanya. De ez a kis alakos kép is a kezdetek kezdetéből való. Másként vagyunk Wéber arcképeivel szemben. Ezek már kiforrott munkák és méltóan mutatták be a mester pécsi munkásságát. Eilingsfeld Antal pécsi molnár mester, a Tettye alattivízimalom tulajdon. TUZNanttTt.Visérnapi 1939. november TP. Pécsett ismét emelkedett a munkanélküliek száma Az összes pécsi téglagyárak beszüntették üzemüket Pécs, nov. 9. — A napokban arról értesültünk, hogy a pécsi téglagyárosok legutóbb tartott értekezletükön elhatározták, hogy bizonytalan időre, de legalább egy évre beszüntetik üzemüket, összes munkásaikat és tisztviselőik nagy részét végleg elbocsájtják, mert a nagy árukészletük miatt talán két évig is kénytelenek lesznek üzemeiket szüneteltetni. Amint értesülünk erről a megdöbbentő határozatról felkerestük a téglagyárak vezetőségét s így a legilletékesebb helyről a következő információt szereztük: — Tényleg elhatároztuk, az üzemeink (5 téglagyár!) teljes leállítását, mert a készleteink oly nagyok (12 millió tégla és 2 millió cserép van a telepeinken), hogy az előző évek fogyasztását véve alapul, két évnél előbb nem remélhetjük annak eladását. Ez a határozatunk talán furcsának látszik, így november 10-ike körül, mert sokan azt hiszik, hogy a téglagyárak amúgy sem szoktak télen dolgozni. Pedig ez nem áll. Amint a tégla és cserépgyártást októberben beszüntetjük, munkásaink nagy részével azonnal megkezdjük az agyag téli előkészítését, ami a nagyon hideg napok kivételével egész tavaszig tart. Az elhatározásunk tehát, most erre az agyag előkészítésére is vonatkozik, ami azonban azt is jelenti, hogy nem lévén előkészített nyersanyagunk, a jövő évben vagy egyáltalában nem, vagy csak nagyon későn és csak kis termeléssel jöhetünk üzembe, ha ugyan szükség lesz reá. Arra a kérdésünkre, hogy mi az oka ennek a nagy készletfelhalmozásnak a következő választ kaptuk. — Kizárólag a köz- és magánépítkezések szünetelése. A pécsi téglagyárak az utóbbi években is már csak a teljesítő képességük 40—60 százalékával dolgoztak, de még ezt a termelést sem tudta a város felvenni. A készletek évrőlévre növekedtek, míg végre most elérték a csúcspontot, amikor a gyárak az anyagi összeomlás veszélye nélkül, tovább már nem termelhetnek. Nincs az országban még egy város, amely a középítkezésekre annyit költött volna mint Pécs város. De nincs még egy város az országban, ahol a középikezések, oly csekély állami támogatást kaptak volna, mint Pécsett és amint az állami építkezésekben úgy a magánépítkezések terén is szilárdan tartjuk az utolsó helyet. Az állami támogatás feltűnő elmaradásának okát nem ismerjük, a magánépítkezés nagy szünetelésének okát pedig az állami építkezések hiányában a nagyfokú pénztelenségben, nemkülönben a hosszú lejáratú építkezési hitelek teljes hiányában látjuk, ami nélkül a magánépítési tevékenység megelevenedése el sem képzelhető. Javulást várunk attól, ha Pécset magasabb lakbérosztályba sorozzák, ha fővárosi nagy bankjaink a vidékkel szemben viseltetett káros pesszimizmus helyett, több optimizmussal bírálták el az építkezési hitelkérdéseket és legfőképpen attól, ha az állam is Pécset, a mostoha gyermeket édes gyermekévé fogadja és az évek hosszú során eszközölt mellőzését most rekompenzálja. Egyelőre sajnos az a helyzet, hogy a pécsi 5 téglagyár üzeme szünetel. 300-nál több m munkáscsaládnak kiesett a kenyér a kezéből. És most a tél küszöbén megrendülten kérdezzük mi lesz? Mit várhatnak a kereset nélkül maradt munkáscsaládok? Hol az orvoslás? Mit csinál a munkanélküliség enyhítésére alakított bizottság? Olyan problémák ezek, amelyek mellett nem lehet sopánkodással megállani, itt cselekvésre, gyors segítésre van szükség. November 11-én rakétát lőnek Pécsett a holdba Nem kell megijedni, nem Oberth tanár nagy rakétájáról, vagy Opel professzor új találmányáról van szó, hanem egy olyan tudományos készülékről, amely THEA VON HARBOU híres regényírónő elmélete alapján repül a holdba. Thea von Harbou ,,A HOLD ASZSZONYA" című regényéből filmet készített Berlinben FRITZ LANG, a tudományos utópisztikus filmek zseniális rendezője. Fritz Lang egy sereg tudóst, csillagászt, mérnököt, építészt, a berlini tudományos világ kitűnőségeit szerződteti mindannyiszor, ahányszor egy-egy úgynevezett technikai filmóriást akar elkészíteni. Hogy ez mit jelent, arra jellemző a berliniek egy szavajárása, amely így szól: Ha Fritz Lang dolgozik, akkor egész Berlin keres. (Nekünk is elkellene egy ilyen Fritz Lang). A zseniális német rendező ugyanis nemcsak a tudományos világnak ad munkát, de óriási tömeggel dolgozik, modern városokat épít és rombol, hogy a technika utópisztikáját hűen szemléltesse. Berlinben valóban látványosság volt az, amikor egy óriási vízmedencéből a kihívott riporterek tömege előtt elrepítették a híres rakétát, amelynek hat utasa Thea von Harbou és Fritz Lang jóvoltából valóban elér a holdba. A rakéta utasai egy öreg tudós, egy gyermek, egy intrikus, a nő (Gerda Maurus) a fiatal betaláló (Willy Fritsch) hihetetlen szenvedések után repülnek a hold felé. A rendkívül izgalmas és lenyűgöző jelenetek után a légnyomástól félájultan hevernek a technikai bravúrral elkészített rakéta belsejében. A sársuk bizonytalan és amikor kiérnek a föld vonzóköréből, a nehézkedési törvény megszűntével súlyukat vesztve imbolyognak a rakéta belsejében. Izgalmas élmény és a pompásan megírt riport valószínűségével hat ez a Hím, amely tudományos kísérleti ered- és "Szányegáruház Haas Lipót | Telefon 4—75. Király* utca 27. Valódi ontott és parafa linóleumok sima szinekben és nagyon szép perzsa mintákkal, minden szélességben és kivitelben a legolcsóbb gyári árban kaphatók. Viaszosvásznak és bőrvásznak olcsó árban.! Strapa szőnyeg 200(300 P42’— Boucle szőnyeg „ Maquett asztalterítő, Maquett sezlontakaró \! Flanell takaró. Kókusz futó. ) \ Falvédő. . . • • • • * 72 — 28’— 52*20 3‘90 4 — « • a « © n 6*60 Bútorszövetek, plüsök, halinák és függönyök óriási választékban. ^ Esőkabátok, esőgallérok, hó- és sárcipők legolcsóbb bevásárlási forrása. | ményekkel van alátámasztva. Az egész olyan, mintha a valóságban megtörténne a szenzáció. Nincsen, benne a Verne regények romantikája, a Wells-regények túlfűtött utópizmusa, csupa realitás, csupa valószerűség ez a bravúros film, amelyet milliós költséggel készített el a berlini Ufa. November 11-én repül fel Pécsett FRITZ LANG RAKÉTÁJa. Ekkor mutatja be ezt a csodaszép filmóriást az APOLLO, 5, 7 és 9 órai kezdettel,, természetesen, valamennyi előadást kitűnő zenekísérettel.