Dunántúl, 1929. november (19. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-10 / 256. szám

­ oldal. Wéber Xav. Ferenc revíziója — Visszapillantás az emlékkiállításra — Írta: Niketzky Géza A. János­ utca és Mór­ utca­ északi sarkán, a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egylet épületével átellenben van az a tisztás megjelenésű, szürke, földszin­tes polgári lakóház, amelyben Wéber Xav. Ferenc született. A Mór­ utcai fron­ton, a saroktól számított első két­­ablakos nagyobb szoba volt az 50— 60-as években Wéber dogozó szobája, vagy ha úgy tetszik, festőműterme, amelybe azonban egész délután besütött a nap. ő azért ezeknek a nyugati abla­koknak verőfényében festette első ké­peit, nem sok színnel de annál nagyobb műgonddal és becsületes rajzbeli kész­séggel. E ház falába helyezi most be a ke­­gyeletes emlékezés Wéber születési évé­nek századik fordulója alkalmából a nov. 17-iki ünnepségen leleplezendő emléktáblát, amelyre a következő szö­veget vésettü­k fel: E HÁZBAN SZÜLETETT 1829. MÁRC. 25-ÉN WÉBER XIV. FERENCZ TELES TÖRTÉNELMI KÉPFESTŐNK. KI A MAGYAR MŰVÉSZET NAGY VESZTESÉGÉRE 1887 DEC. 28-ÁN MÜNCHENBEN HUNYT EL. Fenti szöveget gondos utánajárás eredményéül e sorok írója adta meg, melyet a helyi művész egyesület sző­kebb bizottsága teljes egészében el­fogadott. Lényegtelen változtatás csak annyiban történt, hogy a Münchenben szó helyett ,eredetileg külföldön gzó volt. Ez az, mikor a közelebbi megha­tározás kevesebbet jelent. De így leg­alább enyhébb a szöveg, mely amúgy mégis csak némi vádat tartalmazott. De erről később lesz szó. * Wéber Xav. Ferencet, ki valóban föntmaradt munkáiban, mint törté­nelmi képfestőt országos viszonylatban is ünnepelnünk kell. Sőt, azt hiszem, a müncheniek is erősen igényt tarthatnak reá, mert városunk szülöttéből első­rendű, sajátlagos müncheni festő lett, noha ott találta meg teljes kifejlődésé­ben igazi magyarságát a bajor főváros­ban. A helyi művészek társasága és a mú­zeumnak vezetősége által rendezett Wéber emlékkiállítás sajnos nem nyújthatott teljes képet Wéber fejlődé­séről. De a pécsi vonatkozás ebben az értelemben is érthetően kidomborodott s a későbbi nagy festőt igazolta. E ké­pek még leginkább másolásokból, átala­kításokból, édeskés bécsies életképek­ből, olaszos tájképekből, flamand után­érzésekből, biedermayeres arcképezés- r­ől állottak. Ezek közül a Ludvoig Ferenc dr. ny. v. tiszti főorvos tulaj­donát képező képeket már egy pécsi előző retrospektív kiállításból ismerjü­k. Ez a kiállítás 1927. márc.-ban vált. Pécs úriasszonyai rendezték, élén Beck Soma dr. egyetemi tanár feleségével, az­ egyetemi diákjóléti intézmények fölsegélyezésére, a Nőegyletben. Síár ekkor megmondta f­el vincz­i Takács Zoltán Wéber két kisebb tájképéről, — melyeket Görö­g éjszaká-nak és Görög táj-nak nevezett a tárgymutat. — hogy azok őt Hess-re és Rotmann-ra emlékeztetik. E nagyszerű festők hatása valóban megérzik Wéber későbbi művén. Előbbi, a kedvelt­­csataképfestő, a görög sza­badságharcból merített vázlataiban adta meg az alapot a Hofgarten árkád­jainak falképeihez. Utóbbi ugyanott festette olasz freskótájképeit és a Beue Pinakothek egyik termét díszítő görögországi ideális tájképeit, amik a tájkép-felépítésnek monumentális irányt adtak. Itt azonban Wébernél még na­gyító üveggel kell keresni a nagyszerű­séget. A Pásztortűz a romoknál c. kis képén megpróbálta lefesteni a csillago­kat. A Börtönör, (vagy spanyol zsoldos) rumbrandi Itatást árul el s inkább má­solatnak tűnik. Hasonlóan másolat­számba ment, a Sikorszkiné Zsolnay Julia tulajdonából kiállított képek kö­zül a hordóból tubákot kínáló férfi. A mandolinos csendélet a gyékényfo­­násos domizsonnal, drapériával s a ron­gyos kerítés háttérrel, az egész kép sö­tét tónusává­, romantikus egyveleget ad, mintha valamely vándor­cirkusz be­állítása lenne. A sarlós Madonna a szintén pécsi születésű Hochrein Jó­zsef rajztanár oktatási idejéből való lehet. Hochrein ugyanis akkor festette, Éber szerint, székesegyházunk Szent Inne kápolnájának oltárképét. Azon­kívül abban az időben állatképeket, miniatűr arcképeket és tájképeket fes­tett Wéber második oktatója. Innét, hogy Wéber is kedvet kapott a minia­tűr festéséhez. Ennek egy jellemző, ér­tékes példányát (egy tenyérnyi kis ola­­­zos tájképet) — záros vitrin híjján — a zsebéből gondosan előszedve mutatta csak a tárlat megnyitásán Ludvig dr. a kiváltságos hozzáértőknek. — Mert, sajnos, nincs művészeti kiállítások szá­mára alkalmas állandó helyiségünk. S az esti tánciskolák miatt a Vigadó dísz­termében valóságos Fregoli átalakításo­kat kell végeznie az állv­ányfalak fal­hoz fordításával képkiállításainkon a rendezőségnek. Rembrandtos hátast mutat az özv. Mattyasovszky Jakabné sz. Zsolnay Te­réz tulajdonából bemutatott korcsmar­ban ivó férfivendég, míg az ugyanon­­nét való női tanulmányfej az egyetlen, Wéber összes munkája között, mely úgy hat, mintha Madarász Viktor fes­tette volna. Ez a típus és festési modor a francia iskolából való, mely az ő sa­­játja sohasem volt, következésképpen ez is valamely utánérzés. Madarász a 60-as években került rokoni látogatásra hozzánk. A két festő között baráti vi­szony aligha fejlődött ki; arról később sem tudunk, hogy ez a két nagyszerű ember egymással érintkezett volna. — Írástudó férfi tanulmányfejét nagyobb másolatban pyrogranit lapon majoli­­zálva (akár egy másik készülő zivatart ábrázoló tájképet), a Zsolnay-gyár gyűjteményében láttuk valahol, mely azt igazolja, hogy — mint Zsolnay Vil­mos testi-lelki jóbarátja. — Wéber a gyári festőműhelyekben is foglalkozott vászonról kerámiára való különböző festés átviteli eljárásokkal. Az említett tanulmányfej Hoffmann Mária tulajdo­nából való. Ugyancsak egy olasz doge-szerű fej és pipázó néger­ fej is. De­ úgy az utóbbi, mint egyéb kisebb kezdő képei alig egyebek egykori olaj­nyomatok utánzatainál. A szalonka­­vadász a kis kép felső világos balsar­­kából mereven alábukó parányi mada­rával: igazi­ dilettáns munka (Kossáné tulajdona). Egyetlen kis alakos tájképe mutat, csak magyaros motívumot: az alföldi tanya. De ez a kis alakos kép is a kezdetek kezdetéből való. Másként vagyunk Wéber arcképeivel szemben. Ezek már kiforrott munkák és méltóan mutatták be a mester pécsi munkásságát. Eilingsfeld Antal pécsi molnár mes­­te­r, a Tettye alatti­­vízimalom tulajdon. TUZN­anttTt.­­Visérnapi 1939. november TP. Pécsett ismét emelkedett a munkanélküliek száma Az összes pécsi téglagyárak beszüntették üzemüket Pécs, nov. 9. — A napokban arról értesültünk, hogy a pécsi téglagyárosok legutóbb tartott ér­tekezletükön elhatározták, hogy bizonytalan időre, de legalább egy évre beszüntetik üzemüket, összes munkásaikat és tisztviselőik nagy részét végleg elbocsájt­­ják, mert a nagy árukészletük miatt talán két évig is kény­telenek lesznek üzemeiket szüneteltetni. Amint értesülünk erről a meg­döbbentő határozatról felkeres­tük a téglagyárak vezetőségét s így a legilletékesebb helyről a kö­vetkező információt szereztük: — Tényleg elhatároztuk, az üzemeink (5 téglagyár!) teljes le­állítását, mert a készleteink oly nagyok (12 millió tégla és 2 millió cserép van a telepeinken), hogy az előző évek fogyasztását véve alapul, két évnél előbb nem re­mélhetjük annak eladását.­­ Ez a határozatunk talán furcsának látszik, így november 10-ike körül, mert sokan azt hi­szik, hogy a téglagyárak amúgy sem szoktak télen dolgozni. Pedig ez nem áll. Amint a tégla és cse­répgyártást októberben beszün­tetjük, munkásaink nagy részével azonnal megkezdjük az agyag téli előkészítését, ami a nagyon hideg napok kivételével egész tavaszig tart. Az elhatározásunk tehát, most erre az agyag előkészítésére is vonatkozik, ami azonban azt is jelenti, hogy nem lévén előkészí­tett nyersanyagunk, a jövő évben vagy egyáltalában nem, vagy csak nagyon későn és csak kis terme­léssel jöhetünk üzembe, ha ugyan szükség lesz reá. Arra a kérdésünkre, hogy mi az oka ennek a nagy készlet­felhal­mozásnak a következő választ kaptuk.­­ — Kizárólag a köz- és ma­gán­­építkezések szünetelése. A pécsi téglagyárak az utóbbi években is már csak a teljesítő képességük 40—60 százalékával dolgoztak, de még ezt a termelést sem tudta a város felvenni. A készletek évről­­évre növekedtek, míg végre most elérték a csúcspontot, amikor a gyárak az anyagi összeomlás ve­szélye nélkül, tovább már nem termelhetnek. Nincs az országban még egy város, amely a középít­kezésekre annyit költött volna mint Pécs város. De nincs még egy város az országban, ahol a középike­­zések, oly csekély állami tá­mogatást kaptak volna, mint Pécsett és­ amint az állami építkezésekben úgy a magán­építkezések terén is szilár­dan tartjuk az utolsó helyet. Az állami támogatás feltűnő el­maradásának okát nem ismerjük, a magánépítkezés nagy szünete­lésének okát pedig az állami építkezések hiányában a nagy­fokú pénztelenségben, nemkülön­ben a hosszú lejáratú építkezési hitelek teljes hiányában látjuk, ami nélkül a magánépítési tevé­kenység megelevenedése el sem képzelhető. Javulást várunk attól, ha Pécset magasabb lakbérosz­tályba sorozzák, ha fővárosi nagy bankjaink a vidékkel szemben viseltetett káros pesszimizmus helyett, több optimizmussal bírál­ták el az építkezési hitelkérdése­ket és legfőképpen attól, ha az állam is Pécset, a mos­toha gyermeket édes gyer­mekévé fogadja és az évek hosszú során eszközölt mellőzését most rekompenzálja.­­ Egyelőre sajnos az a helyzet, hogy a pécsi 5 téglagyár üzeme szünetel. 300-nál több m munkáscsaládnak ki­esett a kenyér a kezéből. És most a tél küszöbén megrendülten kér­dezzük mi lesz? Mit várhatnak a kereset nélkül maradt munkáscsa­ládok? Hol az orvoslás? Mit csi­nál a munkanélküliség enyhítésére alakított bizottság? Olyan problé­mák ezek, amelyek mellett nem lehet sopánkodással megállani, itt cselekvésre, gyors segítésre van szükség. November 11-én rakétát lőnek Pécsett a holdba Nem kell megijedni, nem Oberth tanár nagy rakétájáról, vagy Opel professzor új találmányáról van szó, hanem egy olyan tudomá­nyos készülékről, amely THEA VON HARBOU híres regényírónő elmélete alapján repül a holdba. Thea von Harbou ,,A HOLD ASZ­­SZONYA" című regényéből filmet készített Berlinben FRITZ LANG, a tudományos utópisztikus filmek zseniális rendezője. Fritz Lang egy sereg tudóst, csillagászt, mérnököt, építészt, a berlini tudományos világ kitűnő­ségeit szerződteti mindannyiszor, ahányszor egy-egy úgynevezett technikai filmóriást akar elkészí­teni. Hogy ez mit jelent, arra jel­lemző a berliniek egy szavajárása, amely így szól: Ha Fritz Lang dol­gozik, akkor egész Berlin keres. (Nekünk is elkellene egy ilyen Fritz Lang). A zseniális német rendező ugyanis nemcsak a tudo­mányos világnak ad munkát, de óriási tömeggel dolgozik, modern városokat épít és rombol, hogy a technika utópisztikáját hűen szem­léltesse. Berlinben valóban látvá­nyosság volt az, amikor egy óriási vízmedencéből a kihívott riporterek tömege előtt elrepítették a híres rakétát, amelynek hat utasa Thea von Harbou és Fritz Lang jóvoltából valóban elér a holdba. A rakéta utasai egy öreg tudós, egy gyer­mek, egy intrikus, a nő (Gerda Maurus) a fiatal betaláló (Willy Fritsch) hihetetlen szenvedések után repülnek a hold felé. A rendkívül izgalmas és lenyűgöző jelenetek után a légnyomástól fél­­ájultan hevernek a technikai bra­vúrral elkészített rakéta belsejé­ben. A sársuk bizonytalan és­ ami­kor kiérnek a föld vonzóköréből, a nehézkedési törvény megszűn­tével súlyukat vesztve imbolyog­­nak a rakéta belsejében. Izgalmas élmény és a pompá­san megírt riport valószínű­ségével hat ez a Hím, amely tudományos kísérleti ered- és "Szányegáruház Haas Lipót | Telefon 4—75. Király* utca 27. Valódi ontott és parafa linóleu­mok sima szinekben és nagyon szép perzsa mintákkal, minden szélességben és kivitelben a legolcsóbb gyári árban kaphatók. Viaszosvásznak és bőrvásznak olcsó árban.­­! Strapa szőnyeg 200(300 P42’— Boucle szőnyeg „ Maquett asztalterítő, Maquett sezlontakaró \! Flanell takaró. Kókusz futó. ) \ Falvédő. . . • • • • * 72 — 28’— 52*20 3‘90 4 — « • a « © n 6*60 Bútorszövetek, plüsök, hali­­nák és függönyök óriási választékban. ^ Esőkabátok, esőgallérok, hó- és­­ sárcipők legolcsóbb bevásárlási­­ forrása. | ményekkel van alátámasztva. Az egész olyan, mintha a valóságban megtörténne a szenzáció. Nincsen, benne a Verne regények romanti­kája, a Wells-regények túlfűtött utópizmusa, csupa realitás, csupa valószerűség ez a bravúros film, amelyet milliós költséggel készí­tett el a berlini Ufa. November 11-én repül fel Pé­csett FRITZ LANG RAKÉTÁJa. Ekkor mutatja be ezt a csoda­szép filmóriást az APOLLO, 5, 7 és 9 órai kezdettel,, természetesen, valamennyi előadást kitűnő zene­­kísérettel.

Next