Dunántúl, 1929. november (19. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-12 / 257. szám

Ke'd'd, 1929. november 12. DUNÄNTOt A nagyvilágból Milyen ember volt Marx ? A német könyvpiacon Otto Rühle tollából „Karl Marx Le­ben und Werk" címen szenzációs könyv jelent meg, amely ugyan­csak visszataszító képet fest a népboldogító Marx egyéniségéről .Türelmetlen, önhitt, könyörtelenül rideg léleknek mondja a könyv a szocializmus atyamesterét, aki­nek ezen egyéni tulajdonságait származása is érthetővé teszi. Trieri zsidó családból származott, amelynek tagjai több generáción felmenőleg mindkét ágon majd­nem kizárólag rabbik voltak. Tő­lük örökölte az írott törvényhez való merev ragaszkodást. 30 éves korában így­­ jellemezte Karl S­c­h­u­z­z: — Sohasem láttam ilyen sértő­en arrogáns, bántó fellépésű em­bert. Beképzelt, önhitt s halálo­san megsértődik, ha valaki az övétől eltérő véleményt mer nyilvánítani. Marx nem tart vetélytársat maga mellett, mintha mindig at­tól reszketett volna, hogy valaki tehetségesebb, vagy forradalmá­­rabb talál lenni, mint ő. Ez az ala­­csonyrendű féltékenysége különö­sen L­a­s­s a 11­3 -lal szemben volt feltűnő, akinek sikereit nem tudta megbocsátani s akit legízléstele­nebb szidalmakkal igyekezett le­alacsonyítani. Bár Lassalle nagyon sokszor segített rajta pénzzava­raiban, nemcsak hálát nem érzett iránta, hanem még hirtelen bekö­vetkezett halála után is ezt írta róla Engelshez intézett levelé­ben: „Alig lehet elhinni, hogy egy ilyen izgága, minden lében kanál is meg tudott halni, végre mégis kénytelen befogni a száját." Még kvalifikálhatatlanabb volt a magatartása az orosz B­a­k 'Il­­i­­­n­n­a­l szemben, akit lelkiisme­retlen rágalmaival erkölcsileg, anyagilag tönkretett. — Marx, aki teljes életében a mások zse­béből élt, szerette az eleganciát, a jólétet. A „proletariátus felsza­badítója" lakkcipőben járt, mo­noklit viselt, kaviáros, pezsgős va­csorákat evett és mindenkit meg­mart, akinek a közelébe férkő­zött. Senki sem bírta ki a közelé­ben; Engels volt az egyetlen, aki hosszabb időn át együtt dolgo­zott vele. Az égő repülőgépen Borzalmas perceket éltek ke­resztül egy belga sportklub tag­jai, akik számszerűnt tizenegyen Antwerpenből Genfbe rendeztek repülő kirándulást. Mintegy 900 méter magasban repültek, midőn gépük tüzet fogott. Leírhatatlan percek következtek ezután. Míg a pilóta, kétségbeesett erőfeszítés­sel küzdött az egyre növekvő ve­szedelemmel, az utasok közt lévő katolikus pap, útitársai kérésére fennhangon kezdte imádkozni a „De Profundist." A pilótának megfeszített küzdelem után vég­re sikerült leszállani az élő gép­pel. Ideje is volt, mert alig né­hány pillanattal az utasok kiszál­lása után felrobbant a benzin s teljesen megsem­­isítette a gé­pet. Az egyik fiatal utas teljesen megőszült a borzalmas percek fölött. Központi fűtés (8 kg. szén szoles/nap) Víz-, gáz-, csatornázási és fagymentes kiesett berendezések Siebenfreud Nándor gépészmérnök, Pécs, Szigeti-országot 40. Tel. 5-54. Vatikán és Szovjet A Vatikán hivatalos lapja is­mételten a leghatározottabb han­gon cáfolja az európai sajtónak azt a fel-felbukkanó hírét, mintha a Szentszék és a Szovjet közt tár­gyalások előkészületei folynának. Az Osservatore Romano rosszaka­ratú szándékosságnak minősíti ezt a híresztelést. Pestis pusztít Ugandában A Fides ügynökség jelenti, hogy Ugandában hónapok óta pestis járvány dühöng. A járvány sújtotta országrészeken minden forgalom szünetel. Természetesen az isko­lák és templomok is üresen áll­nak. Senki sem mer még a szom­szédjával sem érintkezni, csak a misszionáriusok járják a falvakat, hogy a haldoklókat a végső szent­ségben részesíthessék. Félő, hogy a missziós munka teljes szünete­lése a hithirdetők által eddig elért eredményeket is veszélyeztetni fogja.* Újabb feltűnő gyógyulás Lurdban Olasz orvoskörökben érdeklő­dés mellett tárgyalják a fiórenci Fantoni kisasszony gyógyulását. aki évekig tartó súlyos tüdő- és csonttuberkulózisától szabadult meg Lurdban. A gyógyulás csodás jellegét a hitetlen orvosok sem vonják kétségbe. Ahol pátriárka korig élnek az emberek Az északamerikai Iowa állam területén fekvő New Melloray trappista kolostorban nemrég el­hunyt a szerzetnek egy 87 éves tagja, kinek halála alkalmával megmelékezett a sajtó arról a kö­rülményről, hogy a kolostor szer­zetesei majdnem kivétel nélkül szokatlanul magas kort érnek el. Az utolsó tizenöt év alatt pl. egyetlen egy olyan halottja sem volt a kolostornak, aki 70 éven alul lett volna, de voltak olyanok is, akik közel jártak századik életévükhöz. Ez annál feltűnőbb, mert a trappisták tudvalévően nagyon szigorú szabályok szerint élnek. Éjszakai pihenő idejük alig tesz ki 4—5 órát, a nap többi órá­ját imádságban és munkában töl­tik. Húst, vagy zsírral készült ételt sohasem esznek s táplálé­kuk sem mennyiség, sem minőség tekintetében nem közelíti meg azt a normát, melyet mi az élet fenn­tartásához szükségesnek gondo­lunk. ­fúrható-e es évben Pécsett és sseményügy rendelése ? Pécs, nov. 11. — A tél már az ajtókon kopogtat és a gond meg a nélkülözés engedelem nélkül is vendége lesz igen sok pécsi család­nak. Sok aggódó szempár tekint a városháza felé és sok sóhajtás sza­kad fel a szivekből, vájjon a tehe­tősebb társadalom meghallja-e majd a nyomor kérő szavát. A vá­rosházát most a választások mérle­gelése és a közelgő tisztviselővá­lasztások foglalkoztatják főleg és az egyéb más alkotó munka mellett mintha kevesebb idő jutna a téli nyomor és a munkanélküliség kér­désének tanulmányozására, annál kevésbé a szegényügy rendezésére. Tichy Ferenc dr. árvaszéki elnök és jogügyi tanácsnok, aki a város­házán a szociális ügyeket vezeti, je­lenleg betegszabadságon van. Nendtvich Andor dr. polgármester Schutták József tanácsnokot bízta meg, hogy a Tichy Ferenc dr. ügy­osztályába beosztott Mihálovics dr. aljegyzőnek segítségére legyen ad­dig, míg Tichy Ferenc dr. vissza nem tér. Schutták József tanácsnok ügyosztálya azonban sokkal for­galmasabb, semhogy ott más, egy egész ügyosztályt és egy egész em­bert lekötő ügyekkel foglalkozhat­nának. Viszont Mihálovics aljegyző sem intézkedhetik önállóan. Ezek után vajmi kevés remény van arra, hogy a szegényügy rendezésének kérdését a városháza még ebben az évben megoldja. Az ügy tehát alig­hanem megint elodázódik és a jövő évre marad, mérhetetlen kárára és keserűségére a szegényeknek. A koldulás tovább tart, a városi jóté­konyság megmaradt továbbra is szűk keretei között, a társadalmi jótékonyság bármily bőséges is lesz, rendezetlenül szétfolyik. Mindezeket nem annak a vádnak a hangoztatásával mondjuk el, mintha a városházán nem volna meg a jó szándék és hajlandóság a szegényügy egész komplexumának megoldására. Megvan. Csak vala­hogy ólomlábakon jár az akarat. Túl sok a bürokratizmus és kevés a rugékonyság. Az is baj, hogy min­den jószándék erőtlenül az akták tengerébe fullad. Alkalmunk volt meggyőződni, hogy például a sze­gényügyi kataszter régóta megvan. A névsor nem tökéletes és pótlá­sokra szorul. De mit ér az a katasz­ter, amikor az ott porosodik vala­melyik állványon? Átiratok men­nek, válaszok érkeznek az ügyben és azok szépen a kataszter mellé kerülnek. Nendtvich Andor dr. polgármester olvashatta és meggyőződhetett ar­ról, hogy a városházán kívül álló erők tele lelkesedéssel és a szegé­nyek iránt érzett meleg szeretettel segítségére akarnak sietni ebben az ügyben. Ezek az erők már ré­gebben foglalkoznak a szegényügy rendezésének problémájával és kész tervük is volna annak lebo­nyolítására. A megbecsülés azon­ban, amellyel Nendtvich Andor dr. polgármester személye iránt visel­tetnek, nem engedi, hogy nélküle nyúljanak tervük keresztülvitelé­hez. A hivatalos városi jótékonyság és a társadalom megértő áldozat­­készsége nem ugyanaz. A társada­lomnak joga van a saját jótékony­ságát úgy irányítani és rendezni, hogy az minél célszerűbb legyen. És ha ezt a társadalom a jótékony­kodó várossal karöltve akarja elin­tézni, abból az következik, hogy a kettőnek nem szabad külön utakon járni. Hívja segítségül a városháza az említett társadalmi erőket, akkor a tél nyomorával szemben a közös jótékonyság rendezettségét állít­hatjuk. . 5. oldal. Bágyadt, levert, dolgozni képtelen egyéneknél a természetes Ferenc Jó­zsef keserűvíz szabaddá teszi a vér­keringést és emeli a gondolkodó- és munkaképességet. Beható kórházi kísérletek folyamán bebizonyult, hogy a Ferenc József víz szellemi munkásoknál, neuraszténiás embe­reknél és betegeskedő asszonyoknál rendkívül jótékony hatású gyomor- és béltisztító szer. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogé­riákban és fűszerüzletekben kap­ható. ‘ “^99gytjffifOTtt9f?ttTOBOTOTeet3 Pécsi asztalosmester, aki munkaalkalom hiányában versírásnak adta magát Pécs, nov. 11. — A költészet­nek annyi köze van a tisztes asz­talosiparhoz, mint többek között a hajdúnak a harangöntéshez. A mai felfordult világban azonban semmi sem lehetetlen. Mint az alábbi példa mutatja, még az is előfordul, hogy valaki elkesere­désében poétának csap fel. Mun­ka hiányában odaül a gyalapad­ mellé és egyéb hiányában verset ír. Még hozzá sánta versláb nél­kül való poémákat. Ha munkája­ van asztalos, ha munka nélkül van poéta. Károly Gusztáv aszta­losmesterrel történt meg ez az eset. A derék asztalosmester, aki a Szigeti országút 101. szám alatt lakik, abba a helyzetbe került, mint sok más iparostársa, hogy nem jut munkaalkalomhoz. Szo­morú sors, ez de olyan minden­napi, hogy már fel se tűnik. Van akiket kétségbeesésbe kerget ez a helyzet, de mint Károly Gusztáv esete bizonyítja, akad­nak olyanok, akik megtalálják a vigasztalásukat. A napok egyikén Károly Gusztáv asztalosmes­ter bent járt a szerkesztőségben és egy paksaméta verssel a hóna alatt elmondotta, hogy munkaal­kalom hiányában a versírásra­ adta magát. Poétákat olvas és a­ rímeket faragja. Nem a gyalupa­­don, hanem azon a bizonyos lan­ton, amelynek a fája Parnasszus­ról való. Elő is adott mindjárt egyet, hogy azt közöljük. íme a vers: özvegyasszony ,We szor­orkodj özvegyasszony- azután Ki magadra hagyott téged igazat). Az már elmúlt, keserved mind hiába, Drágagyöngyöt kár hullatni utána. Élők közt is találhatsz te még olyat, Kiért könnyednek hullása megcsillant, Van még most is jóember a világon, Kiért holtat elfelejtel vidáman. Az emlékét a kebledbe elzárod, Mindenszentkor lelked elé föltárod. Akkor sírjad, zokogjad ki magadat. Máskor szenteld élőknek mosolyodat. Mit mondjunk még? Ezennel felhívjuk az adókivető bizottság figyelmét, hogy amikor Károly Gusztáv adójának megállapításá­ról lesz szó, gondoljon arra, hogy nem minden asztalos dolgozik a gyalupad mellett. Van aki a gyalu­­padot — a kegyetlen sors — asztalnak használja a versírás­hoz. Nehéz, szomorú idők ezek... ■MaQQgQPOOQOeQPOttOeQC'BGPQB* APOLLÓBAN Kedd-szerda VIT­LY FRITSCH nagy filmje is HOLD ASSZONYA Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor

Next