Dunántúl, 1930. május (20. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-01 / 98. szám
Jjuridas. II DINAMIC L Csütörtök, 1930. május 1. Olaszországot és Mussolinit éljenezték a képviselőházban a költségvetés mai vitájánál A munkanélküliség problémájáról, a mamutfizetésekről és a gazdasági viszonyok tarthatatlanságáról történt felszólalás Budapest, ápr. 30. — A képviselőház vtm ülését Puky Endre alelnök nyitotta, meg. Az elnöki előterjesztés után Wekerle Sándor pénzügyminiszter beterjesztette az iaves törvényhatósági városok rendkívüli háza-ekcmentességéről szóló jelentést. Krüger Aladár az első felszólaló. Beszéde elején a munkanélküliség problémájával foglalkozott és rámutatott arra, hogy a munkanélküliség nem speciálisan magyar, hanem világjelenség. A szociáldemokraták azt hangoztatják, hogy rendszerváltozásra van szükség, mert akkor megszűnne a munkanélküliség is. Ezzel szemben utal arra, hogy Angliában és a munkás szocialista kormány alatt nőtt meg rendkívüli módon a munkanélküliek száma. Kifogásolja, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok titkos tartalékalapokkal kibújnak az adózás alól. Élesen bírálta a bankok politikáját. A bankok tulajdonkép csak külföldi pénzeket közvetítenek. A vezérigazgatóknak azonban mammáljövedelmük van. A bankokat vissza kell szorítani azok közé a keretek közé, amelyekben ma az ország is van. A költségvetést elfogadja. Gál Gaszton a következő felszólaló, aki a költségvetést bírálja és a következő határozati javaslatokat nyújtja be. Utasítsa a Ház a kormányt, hogy a költségvetésben minden minisztérium külön-külön részletes kimutatást adjon a dologi kiadásokról. A bel- és külföldi kiküldetések költségeiről a hivatalos ankétek díjairól, a kiszállási költségekről, a napidíjakról, az útiköltségekről és az anyag beszerzéséről. Kimutatás szükséges arról is, hogy az államvasutaknál milyen értékű szabad jegyek vannnak. Hány nyugdíjas és aktív tisztviselő talál elhelyezést a vállalatokban a kormány megbízásából, vagy engedélyéből és milyen tantemet kapnak ezek a tisztviselők. Ezután elismerését fejezte ki a pénzügyminiszternek, hogy a jelenlegi költségvetésben az eddigi költségvetések emelkedő irányzatát megváltoztatta. Nagy az úrhatnámság és a pazarlás. Nagyon sok a szalonkocsi utazás a MÁV-nál. Hosszasan foglalkozott a mezőgazdaság adómentesítésével. A különböző kereskedelmi és ipari vállalatok elenyészően vannak megadóztatva a mezőgazdasághoz képest. (Zaj az ellenzéken). A mai mezőgazdasági válságnak legnagyobb részt a vámpolitika az oka. Igen részletesen foglalkozott a mezőgazdasági adózási viszonyokkal is és hangoztattahogy az agráradózók túl vannak terhelve, de az ipari vállalatok teherbíró képességükhöz mérten aránylag kevés adót fizetnek. Ezzel kapcsolatban helytelenítette az iparosítási politikát és a túlzott vámvédelmet az ipar érdekében. A miniszterelnök válasza Gál Gasztonnak Bethlen gróf benyújtotta a főszámvevőszék jelentését az 1929— 1930.költségvetési év első felében az előirányzattal szemben mutatkozó eltérésekről és nyomban válaszolt Gál Gasztonnak a kormány vámpolitikájáról szóló fejtegetéseire. Elismerte, hogy az iparvédelmi vámot is bizonyos revízió alá kell venni és a kezdeményező lépéseket a kormány e téren már megtette. Nem lehet tehát szemrehányást tenni a kormánynak, hogy midőn felismerte a szükségét, politikája ezen részét megváltoztatta és hogy nem tette volna meg a kezdeményező lépéseket. Amit azonban Gál Gaszton a kormány iparosítási politikájáról mondott, hamis ténybeállításokon alapszik. Magyarországon a monarchia ideje alatt már élt a vágy, hogy önálló vámterület lehessünk. Ennek révén mikor Ausztriával megszakítottuk a monarchikus összeköttetést, a kormánynak feladata lett, hogy ezen a téren is harmonikus közgazdasági életet fejlesszen ki. Ekkor a magyar kormánynak iparosítási politikát is kellett folytatnia, és az önálló magyar ipar létesítésének az alapját lerakni. Ennek egyik segédeszköze volt az önálló magyar vámtarifa. A magyar ipar létesítésének, fejlődésének előmozdítása az egész ország, tehát a mezőgazdaságnak is érdeke. Ebben az időkért a mezőgazdaság terményei elhelyezésének semmi akadálya nem volt. Akkor még senki sem sejtette, hogy mi fog két-három év múlva bekövetkezni az amerikai versennyel. Sándor Pál: Voltak, akik gondolták. (Zaj.) Bethlen: A képviselő úr utólagos jóslásokban „nagy" szokott lenni. Akkoriban azonban a magyar közvélemény máskép gondolkodott. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Magyarország akkor a kötött gazdálkodás rendszerében élt és hogy ez a kormány volt az, mely a kötött gazdálkodást megszüntette, a tilalmakat eltörölte olyan időpontban, amikor súlyos vádak hangzottak el, hogy korán kezdtük meg ezt a lépést. A védővámtarifa oly időben állapíttatott meg, amikor az iparos államok rá voltak szorulva az agrárállamokra is. A kereskedelmi szerződésekre irányuló tárgyalások folyamán olyan értékre redukálták azokat, melyek mezőgazdasági szempontból alig elviselhetők. Az egyes vámok revíziójára szükség van és a kezdeményező lépéseket már megtették. Az érdekképviseleteket meghallgatták, mert különben nem támadnák a kormányt. Valótlanság az az állítás, hogy ez a rendszer szoktatta le a külföldet, hogy magyar mezőgazdasági cikkeket vásároljon. A kormány minden törekvése arra irányul, hogy az exportot fejleszsze. Ennek eredménye meg is látszik kereskedelmi mérlegünk aktívumának megszűnésével. A kedvező fordulat nemcsak a behozatal csökkenése, hanem az export növelésével állott elő. Végül a miniszterelnök hangoztatta, hogy a tarifák kérdésében megszüntette azt az állapotot, hogy tranzitó forgalomnak előnyt nyújtson a belföldi forgalommal szemben. Nem szabad azonban teljesen megszüntetni a tranzító forgalmat, mert arra szükségünk van. Mégis lehetetlenné kell tenni azt, hogy a somogy megyei bab Budapestre szállítva drágább legyen, mint a külföldi. Ha ez az eset fennáll, azt meg kell szüntetni. Hangoztatta, hogy az összeférhetetlenségi törvény végrehajtása a Ház autonómiájának feladata. A jobboldal és a közép nagy tapssal és éljenzéssel fogadta a miniszterelnök beszédét. Hálával tartozunk Olaszországnak Láng Boldizsár a gazdasági viszonyok tarthatatlanságáról beszélt, majd Hágával kapcsolatosan azt a megállapítást teszi, hogy a függetlenség még nem hatalom. Igyekeznünk kell minél több baráti kapcsolatot szerezni az európai hatalmakkal. Nagy hálával tartozunk annak az országnak, amely más államokkal szemben első volt, hogy nekünk baráti jobbot nyújtson és szoros baráti kapcsolatot létesítsen. Hálával tartozunk annak a férfiúnak, aki nemzeti, társadalmi és gazdasági helyzetet intézkedéseivel egy szebb jövő elé segítette. Bódy János: Éljen Mussolini! Éljen Olaszország! Láng Boldizsár: Fontosnak tartja, hogy külpolitikai téren is alkalmazkodjunk a megváltozott viszonyokhoz és fontos, hogy minél több oldalról támogassanak bennünket. A költségvetést elfogadja. Jókai Ihász Miklós. A mezőgazdasági termelés problémáját fejtegeti és főleg a gabonaértékesítés problémájával foglalkozik. Rámutat a tőzsdei határidős üzlet árromboló hatására. Feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a kormány részesítse támogatásban a tőzsdét. A spekulációt le kell törni. Sürgeti a gabonaárak stabilizálását és a kiviteli jegyrendszer érvényesítését. 47 ezer pengőnél nagyobb havi jövedelműeket a hadirokkantatt segélyzésére kellene megadóztatni. Szünet után Gáspárdi Elemér a gazdasági élet bajainak enyhítésével foglalkozott. A kormánynak a rendelkezésre álló kevés anyagi eszközöket igazságosan kell eloszlatnia. A főváros életében vannak olyan visszásságok, amelyek méltán viszszatetszést keltenek. Nagy hibát lát az üzemek vezetésében. A Beszkártnak 15 személyautója van, a vezérigazgatónak 136.000 pengő, a helyettes vezérigazgatónak 7090, a tíz igazgatónak fejez,kint 40—50.000 , a jövedelme akkor, amikor a vállalatnak 80 diplomás munkája van. A kormány egy szakaszos törvénynyel szüntette meg a szerződéseket. A visszásságokat csak az erőnek összefogásával lehet megszüntetni. MAGYAR HáZ-ban május 3-től esténként HÁGA BÉLA hírneves kvartett szalonzenekara hangversenyez. Számos látogatást kér kiváló tisztelettel: vitéz Kasznáry Mátyás tulajdonos. A költségvetést elfogadja. Jánossy Gábor: A mamut fizetésekért nem az egyes embereket hanem a szervezeteket hibáztatja. Az 1000 pengőn felüli jövedelmű embereket a hadirokkantak segélyezésére kellene megadósítatni. Ezután a közoktatás rendszerével foglalkozik, majd a költségvetést el elfogadja. Gyulai Sándor, az adófizetés problémájában egyeséges adóvallomási ív behozatalát sürgette. Kórsán Károly hangoztatta, hogy a takarékosság alkalmazásánál ügyelni kell arra, hogy a feleslegessé váló tisztviselőket ne tegyék ki egyszerűen az utcára, hanem más pályákon segítsék az elhelyezkedésüket. A költségvetést elfogadta. Az elnök napirendi indítványt tett, mely szerint a legközelebbi ülést holnap tartják a mai napirenddel. Vörös május helyett véres májust akarnak előkészíteni Scitovszky Béla belügyminiszter napirend után felszólalva rámutatott arra, hogy a forradalom után a helyzet sajnos még mindig olyan, hogy május 1-én és az elseje körüli napokban üléseket, sem felvonulásokat nem lehet engedélyezni. Különösen indokolttá teszi ezt az intézkedést a szélsőséges elemek megmozdulása, akik röplapokat osztogatnak, de a belügyi kormányzat tudomást szerzett arról, hogy vörös május helyett véres májust akarnak előidézni. Ez ellen nem volt más mód, mint ♦, legszigorúbb intézkedéseket elrendelni és kellő számú karhatalmat kirendelni. Ha olyan események történnek, melyek a főváros békéjét, nyugalmát élet és vagyon biztonságát, veszélyeztetnék, a rendőrség a kellő tapintattal ugyan, de megteszi a legszigorúbb intézkedéseket. A Népszava mai vezércikke ennek ellenére felszólítja a munkásságot hogy a holnapi napon tüntetéseket rendezzen. Mivel éppen ez a felszólítás leh előidézője és megteremtője olyan helyzetnek, amelyet később mindnyájan megbánnánk és sajnálnánk, olyan rendelkezéseket tennénk me£ amelyek... Kabók Lajos! Ne tessék provokálni. (Általános nevetés az egész Házban). Scitovszky: A szociáldemokrata párt jóhiszeműségét nem akarja kétségbevonni, de lehetnek olyan törekvések, amelyek megzavarják az utca békéjét. A tömegek pedig az utcán úrrá nem lehetnek. A karhatalom lesz úrrá. Ne adjanak alkalmat, hogy a székesfőváros és az ország területén a vagyon és életbiztonság érdekében kénytelenek legyünk a karhatalmat igénybe venni. Ennek esetleges következményeiért a felelősséget a szociáldemokrata pártra kell áthárítanom. (Helyeslés.) Csik József interpellációja után az illés SZV& I órakor ért v