Dunántúl, 1930. július (20. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-01 / 146. szám
XX AurTram 146 szám. Ára 16 fillér Pécs, 1930. július 1. Kedd SZERKESZTÉS 60 LYCEUM-UTCA 4. SZÁM. TELEFON; 949. SZÁM KIADÓHIVATALI LYCEUM-UTCA 4. SZÁM TELEFON; 222. SZÁM HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Ember és rendszer A költségvetés felsőházi vitája* "ban a fehérvári püspök is felszólalt, de mélyértelmű intelmét elnyelte a politika, mely nem szívesen foglalkozik az erkölcsi elvekkel. Nem tett úgynevezett szenzációs kijelentéseket, csak öregigazságokat hangoztatott. "Ezeket a jó öreg, igazságokat az utóbbi időben igen ritkán emlegetik, de — szinte ennek visszahatásaként annál sűrűbben olvasunk a nemzeti lelkiismeretet felháborító visszaélésekről és panamákról, melyek a néplélek hitét és bizalmát gyökerében rendítik meg. .Azt mondta a püspök, — bizonyos, aktuális botrányokra célozva, hogy a legnagyobb takarékosság a lelkiismeretes, becsületes, a szaktudással alaposan elvégzett munka. A komoly, alapos tudás, ■ az alapos szakértelem az egyetlen mód arra, hogy tényleg megoldassanak az életbevágó, viztális kérdések ... ■ A baloldali elemek társadalomjavító követelései között csupakülsőségek szerepelnek már ősidők óta: demokrácia, titkos választójog, különféle jogi reformok, de az ember reformjáról szinte kivétel nélkül hallgatnak. Nem akarjuk lebecsülni az ember társadalmi életének jogi kereteit, a jobb megélhetést, a szociális igazság érvényesülését, sőt ezeknek az egyén életére gyakoroltfontosságát erősen hangsúlyoztuk, de ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy tulajdonképen mindez mégis csak külsőség, külső keret s ami igazi értéket és tartalmat ad az embernek, az nem az emberen kívül levő valami, nem az általános választójog, hanem a becsület, a lelkiismeretesség. Nem hiszünk abban a babonában, amit pedig népgyűléseken igen sokat hangoztatnak, hogy az általános titkos alapon megválasztott képviselők lelkiismeretesebben teljesítik törvényhozói feladataikat, pontosabban jelennek meg az üléseken, nem bonyolódnak üzletekbe és visszaélésekbe s nagyobb tudással és becsületességgel szolgálják az ország érdekeit. Nem hisszük, hogy a kiterjesztett választójog szükségképen olyan képviselőket küld a parlamentbe, akik a panamák ellen elszánt harcot folytatnak. Röviden: nem hisszük, hogy a külső keretek megváltozásával a szavazók számának szaporodásával már magától értetődően, lelkiismeretesebbek lesznek az emberek, tisztább lesz a közélet és eltűnik a korrupció. A szocialista észjárás az emberi bűnök egy egész tömegét nem az egyén, hanem a társadalmi rend rovására írja. A lopás szerinte nem az ember erkölcsi defektusa, hanem a magántulajdon rendszerének természetes következménye. Hogy miért lopnak, vagy szebben, miért sikkasztanak igen sokszor a szinte fényűző jólétben élő gavallérok, erről nem szólnak a szocialista apostolok. Oroszországban van titkos is, van demokrácia (!) is, tehát a rendszer ugyancsak kedvező a társadalmi boldogság kivirágzására, de a becsület és lelkiismereti helyett mégis a rablógyilkosok uralkodnak. Igen kényelmes, birkatürelmű a radikálisok és forradalmi szocialisták állásponta, mikor az embert minden felelősség alól felmentik, hogy az elvont „rendszert" ültessék a vádlottak padjára. A keresztény álláspont — milyen forradalmi — megfordítja a dolgot. Nem a társadalmi rendben látja a bajok gyökerét elsősorban, hanem az emberben, tehát elsősorban az embert akarja megreformálni, jobbá tenni, a rend aztán majd magától is reformálódik.A probléma tehát az emberi lélekbe van vetítve, mert a keresztény álláspont előtt ez a legnagyobb emberi érték. Az emberi lélek e forradalmi átalakítása végső következményeiben természetesen a legnagyobb szociális reformmal jár együtt, amely reform folytonosan ismétlődik, tehát egy örökké élő forradalmat és átalakulást jelent. Isten csak olyan feltétel alatt fogja a társadalmat reformálni, — mondja Kingsley — ha minden egyes magamagát reformálja, míg ellenben az ördög úgy akarja a reformálást, hogy a törvényeket kívánja megváltoztatni, azt az őt feszélyező érdeket pedig, hogy mindenki magamagát javítsa, szívesen mellőzi. A közélet parazitáit, szarkait, iparlovagjait s a társadalmat mételyező „gáncsmentes lovagokat“ csak az élő lelkiismeret s a becsület fanatikusai tudják kiirtani (HB) Apponyi Albert gróf Sopronban megcáfolta a királypuccs híreszteléseket Ha elérkezik azidő a nemzet törvényes alakban oldja meg a királykérdést Sopron, jún. 30. — Vasárnap a hűséges Sopron városában nagy jelentőségű beszédek hangzottak el a Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségének ottani szervezetének megalakulásával. Apponyi Albert gróf és Hunyady Ferenc gróf jelentek meg az alakuló gyűlésen, amelyen résztvettek Sopron város és a környék társadalmának vezetői is. Kő István ny. tábornok nyitotta meg a gyűlést. Baracs Marcell dr. képviselő beszéde után Hunyady Ferenc gróf szólt azokról a körülményekről, amelyek folytán a királykérdésről beszélni aktuális. Albrecht kír. hercegnek az örökös királynál tett látogatása megerősítette a legitimizmus igazságát és a szabad királyválasztók táborát megcsappantotta. Biztos benne, hogy a becsület harcot a legitimizmus eredménnyel fogja megvívni. Ezután megcáfolta a kisántant köreiből származó hírt, hogy a Szent Imre ünnepségek alkalmával király-puccs készülne. Apponyi Albert gróf állott fel ezután szólásra lelkes tapsok között. — Bármennyire is időszerűtlennek mondjuk a királykérdésnek bolygatását, nem engedhető meg, hogy valólan állítások és feltevések megzavarják a jóhiszeműek lelkét. Politikai szempontból életbevágó a nemzetfentartó jogfolytonossági elvnek érvényben maradása. Mindenféle alakban mondogatják, hogy meglepetés készül a restauráció érdekében, ezt kapcsolatba hozzák azzal, hogy Ottó király a családi törvények szerint Apponyi ez évben eléri nagykorúságát és összeköttetésbe hozzák a Szent Imre ünnepségekkel, sőt olyanok is vannak, akik a kormány kezét látják benne. Erről a miniszterel,nök már nyilatkozott és ez ellen mi kifogást nem tehetünk. A külpolitikai helyzetet mi sem tartjuk megérettnek, hogy kockázat nélkül lehetne cselekedni és a mi részünkről sem ma, sem bármikor nem fog olyan kísérlet történni, mely céljaink elérése szempontjából az ország biztosságát vagy létérdekét kockáztatná. Ezért a vad fantázia szüleményének kell nyilvánítanom a mindenféle puccshíresztelést. Ezután arról szólott Apponyi, hogy a Szent Imre ünnepségek kizárnak minden bel- és külpolitikai vonatkozást. Azzal fejezte be beszédét, hogy ha elérkezik a királykérdés megoldásának ideje, akkor azt a nemzettel való komoly megállapodás alapján fogjuk törvényes alakban megoldani. íiv^Vf;vv;Vm^Vv'”Tv;Vv"TV"A'rTVTTV;TvivjTVTVT’'TvrTVTTVfVTNVT"VT”VTNvvfvvNVTTVT"VTNvrT^VT"v;;vT%vvvTVVTVWv;vvFfVVvVTVi Hivatalos jelentés az ország pénzügyi helyzetéről Budapest, jún. 30. — Közzétették a m. kir. pénzügyminiszter 46. jelentését, amely Magyarország pénzügyi helyzetéről 1930. április 1-től 30-ig számol be. Az április havi közigazgatási bevételek 68,5 millió pengőt tettek ki, vagyis az előirányzott 67.3 millióval szemben 1.2 millióval kedvezőbben alakult. Az 1929—30. költségvetési év első 10 hónapjában összesen 755.8 millió pengő folyt be, ami 11.7 millió pengővel kevesebb, a havi költségvetésben előirányzott összegeknél. Az m. kir. posta, távirda és távbeszélő forgalom az előző évi megfelelő hónappal szemben általában csökkent, ellenben a csomag és postautalvány forgalomban a budapesti helyi és távbeszélő és rádió előfizetők számában emelkedés mutatkozik. A m. kir. államvasutak és az általuk kezelt helyi érdekű vasutak teljesítményei és a kezelési eredmények az előző év megfelelő hónapjával szemben általában csökkentek. A Duna, Száva, Adria vasút az előző év megfelelő hónapjával szemben a forgalom csökkent, a személyforgalom pedig k.b. ugyanazon,, a színvonalon maradt. A magyar nemzeti bank érckészlete április folyamán 2,3 millióval növekedett. A leszámítolási váltók és közraktári zálogjegyek tétele április folyamán 23,5 millióval növekedett. A tényleges jegyforgalora április folyamán