Dunántúl, 1930. október (20. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-08 / 228. szám

*S­z­e­r­d­a, 1930. október 8. DUNÁNTÚL Sz­erda, okt. 8 Utoljára Harry Liedtke, Vere­bes Ernő és Horda Mária kiváló együttese: PÁRISI • DIVAT­­KIRÁLY (Pukkad a konkurrencia !) Nyolc derűs felvonás sok szép ruháról és egy kis szerelemről. A fő­szepben: H­­RRY LIEDTKE, KOROS KÉRIA, VEREBES ERNŐ és SZÉKELY IBOLYA E­lőadások: V. 5, 6, */* 8 és 9 órakor. A két utolsó előadás teljes zene­­karkísérettel. APOLLO: SZÜNET Segélyakciójára társadalmi támogatást kér a 19-es bajtársi szövetség Pécs, okt. 7. — Népes összejöve­telt tartott e hó 6 -án a 19-es baj­társi szövetség a budai külvárosi katolikus körben. A vezetőség köré­ből megjelentek Vitéz Kováts Antal ny. tábornok elnök, Garai Lajos dr. kir. járásbíró, ügyvivő el­nök, Szüts Jenő dr. kir. törvény­­széki tanácselnök, alelnök, Frankó Zoltán dr. ügyész, Szieberth Nándor ügyvéd, Schutták József ny. tanácsnok, O­s­v­á­t­h Imre vil­lanytelepi h. igazgató, Hamerli József keresk. tanácsos, F­r­i­d­r­i­c­h Sándor gyógyszerész, Weigl Jenő Máv. intéző, Himmel Ferenc építési vállalkozó választmányi ta­gok, s a bajtársak közül igen sokan. Vitéz Kováts Antal ny. tábor­nok szívből fakadó s szeretetteljes szavakkal felépített elnöki megnyi­tója után Garai Lajos dr. ügy­vivő elnök volt a tárgysorozat főbb pontjainak előadója; előadásában meggyőző érvekkel támasztotta alá annak szükségességét, hogy az ijesztő munkanélküliség s nagy nyo­mor mellett különösen az önmaguk­kal is tehetetlen hadirokkantak s ellátatlan özvegyek s hadiárvák érde­kében kell egyesült erővel s foko­zott intenzivitással dolgozni, s a tár­sadalom megértő részének szíve aj­taján kopogtatni: felhívta egyúttal az ügyvivő elnök a bajtársak figyel­mét arra is, hogy az ezred hőseinek emlékét örök időkre megörökítő emlékmű létrehozásának munkájá­ban minden bajtársnak fokozott erővel kell résztvennie. Egyhangú lelkesedéssel tette magáévá a szö­vetség Hamerli József keresk. tanácsos azon indítványát, hogy Pécs városa az aggok részére egy menedékházat létesítsen, s ennek megteremthetése céljából széleskörű propagandát folytasson. Szüts Jenő dr. alelnök és több választmányi tag értékes hozzászó­lásai után a gyűlés az ügyvivő el­nök előterjesztéseit egyhangúlag el­fogadta, s végezetül a szokásos mó­don adózott az aradi vértanuk s a háború hősei emlékének. A szövetség kérő szava a társa­dalomhoz: Adjanak abból, amit Isten adott. „­­ • —a* Október 3-án kezdődik a pécsi ipari munkások, kereskedősegédek és napszámosok jelentkezése Aki nem jelentkezik, nem tarthat igényt segélyre és közmunkára Pécs, okt. 7. — A Dunántúl vasár­napi számában már megírta, hogy a vá­ros hatósága a nyomorenyhítő akció könnyebb levezethetősége céljából je­lentkezésre szólítja fel a város területén munkában levő, valamint a munkanél­küli ipari szakmunkások, kereskedőse­­gédek, segédmunkások és napszámoso­kat. Ez a felhívás ma jelent meg plakát formájában. Nendtvich Andor dr. polgármester ebben a felhívásban felszó­lítja az említett munkásokat, hogy ada­taik feljegyzése végett a városi ható­sági munkaközvetítő hivatalnál jelent­kezzenek. A jelentkezők munkakönyvü­ket és rendőri bejelentőlapjukat köte­lesek felmutatni. A torlódások és felesleges időpazar­­láss elkerülése végett a jelentkezés sor­rendjét a következőkben állapították meg: Naponta 8-tól 2-ig és délután 4-től 6 óráig az A, Á, B, C, Cs kezdöbetüs nevüek október 8. és 9-én, D, E, É, F, kezdöbetüs nevüek október 10. és li­án, G, Gy, H, I, J kezdöbetüs nevüek október 13. és 14-én, K, L, Ly, M kez­döbetüs nevüek október 15. és 16-án, N, Ny, A, O, P kezdöbetüs nevüek ok­tóber 17. és 18-án, R, S, Sz kezdöbetüs nevüek október 20. és 21-én, T, Ty, U, Ü kezdöbetüs nevüek október 22. és 23- án, V, W, Z, Zs, X kezdöbetüs nevüek október 24. és 25-én. Akik ezen idő alatt elháríthatatlan akadályok miatt jelentkezni nem tud­nak, október 27., 28. és 29. napján a fent jelzett órák alatt még jelentkez­hetnek. Ezen jelentkezési kötelezettség elmu­lasztásának következménye az lesz, hogy sem segélyben nem részesülnek, sem pedig a megindítandó közmunkák­nál elhelyezést nem nyernek. A pécsi kőkeresztek helyreállítása Pécs, okt. 7. — Nem azokról a keresztekről akarunk most írni, melyeknek , nyomasztó­­ súlyát, egyaránt érzi az ország, a város a család és az egyén, hanem azok­ról, melyek városunk területén kőbe faragva hirdetik az Isten di­csőségét és jóakaratú emberek ál­dozatkészségét. Pécs városnak bel- és külterületén a város pol­gármestere által 1926. évben el­rendelt összeírás szerint 46, nyil­vános téren álló kereszt van, melyek fenntartása­­és pótlása részben az alapítványok, részben az alapok egy részét átvevő vá­rosnak terhe. A fenntartási ala­pok azonban elértéktelenedtek, az alapítók meghaltak, elköltöztek. Abban az irányban, hogy az alapítványok kinek a kezén ér­téktelenedtek el és így ebből az okból a keresztek fenntartása ma kit terhel, már hosszabb idő óta folynak a nyomozások. Pécs vá­ros kizárólag a város közönségét terhelő fenntartási célokra éven­­ként bizonyos összeget vett be a költségvetésbe, a folyó évre elő­irányzott­ 1.000 pengőből a pol­gármester hét ily keresztjavítását rendelte el, még­pedig a követke­zőkét: 1. A Havi kápolna mellett, 2. a Bányatelepi út kezdetén, 3. a Mindenszentek temploma előtt, 4. a Havihegyen a sziklán, 5. a Szigeti felső vámnál, 6. a Szabol­csi úton levő kőkeresztek és 7. a Havihegyi kápolna melletti fém­­kereszt helyreállítását. A Pécsi Katolikus Egyesületek központi választmánya mozgalmat indított, hogy azon keresztek helyreállítását is eszközöltet­hesse, melyek fenntartása nem a város terhe, s melyeknél a fenn­tartási alap elértéktelenedett, vagy a fenntartó nem­ állapítható meg. A város polgármesterétől erre a célra gyűjtőíven engedélyt kért, ki azt meg is adta. Ez alapon a központi választmány 50 gyűjtőív­­vel fordult a város közönségéhez, hogy az apró adományaival lehe­tővé tegye a nemes cél elérését. A legkiáltóbb hiányt még eb­ben a hónapban pótolni fogjuk, a siklósi vámon túl a Számpf-féle vendéglővel szemben még a Min­denszentek ünnepe előtt egy dí­szes kereszt fogja áhítatra ger­jeszteni a hívők lelkét. Ezúton kérnek mindenkit, ki­nek szívét az Isten szeretete töl­ti el, adja oda filléreit a magasz­tos célra és az Isten meg fogja jutalmazni azokat, kik adománya­ikkal az ő dicsőségét szolgálják. P 1*18 ©Illette készlet fémdobozban ... y' A pengével együtt. . • ” d­IMJa Csak rövid ideig drogériában Felismerték a Basamalom úton talált holttestet 1s szerencsétlen ember ittasan az árek vízébe fúlt Pécs, okt. 7. — A Dunántúl mai számában röviden jelentet­tük, hogy a tegnapi nap folya­mán egy ismeretlen, idősebb férfi hullájára akadtak a Basamalom út mellett elhúzódó­­vizesárokban. A holttestet beszállították az egyetem kórbonctani intézetébe, ahol azt a mai nap folyamán töb­ben megtekintették agnoszkálás végett. Megjelent a kórbonctani intézetben a Tettye utca 29. sz. házban lakó Bitó Józsefné is, aki a hullában férjét ismerte fel.­­ Az­.asszony elmondotta, hogy férje az utóbbi időben sokat be­tegeskedett, s egyizben, amikor az elmebaj tünetei mutatkoztak rajta, hosszabb ideig állott ápolás alatt az elmeklinikán is. Tegnap férje egy kozári szőlőben tartóz­kodott s onnét hazafelé tértében történhetett vele valamilyen sze­rencsétlenség. A boncolás megál­lapította, hogy a szerencsétlen ember ittasan az árokba esett és annak se­kély vizébe belefurt. Miután bűntény lehetősége ki van zárva, a temetési engedélyt kiadták. 3. oldal. KOZSGAY SÁNDOR Pécs, okt. 7. — Mély gyászba döntötte a kegyetlen halál az egész pécsegyházmegye papságát, sze­retett paptestvérük, M­o­z­s­g­a­y Sándor paksi apátplébános halá­lával. M­o­z­s­g­a­y Sándor két hét­tel ezelőtt jött Pécsre, hogy régi vesebaját és cukorbetegségét gyógykezeltesse. A sebészeti kli­nikán azonnal megoperálták, a ve­seköveket eltávolították. A ké­nyes operáció jól sikerült, remény is volt a teljes felgyógyulásra, de a szív gyengének bizonyult. Álla­pota vasárnap óta válságosra for­dult, míg végre ma délután fél hatkor a betegek útravalójával, lelkileg megerősítve, csendesen elhunyt. Mozsgay Sándor elhunytá­­val egy igen értékes és érdemes papját veszítette el a pécsi egy­házmegye. A megboldogult min­den idejét és erejét a lelki­pász­tori munkának szentelte. A buz­gó lelkipásztort, úgy a hívei, mint paptársai szerették és becsülték. Rendkívül békés egyéniség volt, de elvi dolgokban nem ismert megalkuvást. Mozsgay Sándor 1866-ban született, 1890-ben szentelték pappá. Mint káplán sokáig műkö­dött Szekszárdon, 1907-ben Szekszárd—Újváros plébánosa lett. 1919-ben kerületi tanfel­­ügyelővé nevezte ki Zichy Gyula gróf akkori pécsi püspök. 1922- ben került Paksra, s mint­ paksi plébánost buzgó és eredményes lelki­pásztori tevékenységének elismeréséül 1928-ban V­i­r­á­g Ferenc­- megyéspüspök címzetes apátsággal tüntette ki. A megboldogult holttestét csü­törtökön, október 9-én 10 óra­kor fogják beszentelni, a kórbonc­tani intézetben s innen autón Paksra szállítják, ahol pénteken délelőtt 10 órakor gyászmisét vé­geznek lelki üdvéért s utánna a Kálvária temetőbe kisérik a paksi hívek melegszívű plébánosát. Lécse Ist megkezd­­ték a lainzi gyilkos­ság napgyalását Budapest, okt. 7. — Bécs­­ben ma kezdődött meg Bauer Gusztáv kereskedő perének tár­­gyalása, aki ellen az a vád, hogy a lainzi állatkertben meggyilkolta és kirabolta Fellner Kata-fo­lint. A gyilkosság mai tárgyalásán Bauer vádlott elleni vádirat felolvasása két óra hosszat tar­tott. A törvényszék a meggyil­kolt asszony férjének, Fellner Andrásnak megengedte, hogy a perben, miatt magánvádló szere­pelhessen. Fellner a mai tár­gyaláson nem jelent meg október 9-én azonban tanúként hallgatják ki.­­ Jégeső esett kedden este. Ma este 8 órakor még a holdvilág mo­solygott le Pécsre. De 9 órakor már komor felhők gyülekeztek, majd, mintha még a nyárban tartottunk volna, dörgött, villámlott­ és mogyo­rónyi jégszemek zörgették meg az ablakokat. A jégeső után pedig el­eredt a zápor és egy óra hosszat tartott.

Next