Dunántúl, 1930. november (20. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-01 / 249. szám

2. oldala Szombat délután szentelik fel a központi temető­i Szent Imre harang­ját Előkészületek az egyházzenei hangversenyre Pécs, okt. 31. — November 1-én, szombaton délután 4 órakor kezdődő harangszentelési aktussal veszik kez­detüket a pécs-belvárosi egyházköz­ség ünnepségei, amelyeket a plébánia 150 éves fennállásának jubileuma al­kalmából az egyházközség rendez. A pécsi katolikus hívek régi, jogos kí­vánsága volt, hogy a temetőben ha­rangszó kísérje halottaikat utolsó út­jukon. A belvárosi egyházközség hí­veinek áldozatkészségéből ez a kíván­ság végre megvalósult s az idei Szent Imre jubileummal kapcsolatban a 250 kg.-os harangot Szent Imre herceg tiszteletére fogja felszentelni Barti­­nai Ferenc pécs-bányatelepi plébá­nos, aki a felszentelést s a vele kap­csolatos szertartásokat végzi. Az egy­házközség vezetősége felkéri mind­azokat, akik a harangszentelési szer­tartáson részt óhajtanak venni, hogy a ravatalozó helyiség előtt ma dél­után 344 órára gyülekezzenek. A ha­rangot a hívek körmenetileg fogják áthozni a Kött-kertészet telepéről a központi temetőbe s a ravatalozó he­lyiség előtt történik a harang meg­oldása, amelyet a szentelést végző esperes-plébános szentbeszéde követ. A szertartások elvégzése után fog első ízben megszólalni a „Szent Imre ha­rang“ s november 2-ától kezdve a katolikus hívek temetése alkalmával, amennyiben a hozzátartozók óhajt­ják, minden temetés alkalmával ha­rangszóval kísérik az elhunytat utolsó útjára. A harangozás után járó ille­ték a központi temetőben létesítendő kápolna­alap javára lesz fordítva. A jubileummal kapcsolatos 40 órás szentségimádás november 6-án, csü­törtökön délután 5 órakor kezdődik. A plébánia­hivatal felkéri mindazo­kat, akik a szentségimádásra jelent­keztek, hogy legkésőbb hétfő délig szíveskedjenek átvenni a nevükre ki­állított értesítést, amely a szentség­­imádásban való részvétel pontos ide­jét tartalmazza. Az értesítések a dél­előtti órákban vagy este az áldás al­kalmával átvehetők a belvárosi plé­bánia­templom sekrestyéjében.­­: Félreértések elkerülése végett rendező bizottság ezúton hozza a hí­vek tudomására, hogy a november 9-én este 7 órakor a belvárosi temp­lomban tartandó egyházzenei hang­versenyre meghívót egyáltalában nem bocsát ki. Mindenki, aki jegyét meg­váltja, részt vehet a hangversenyen. Jegyek előre válthatók Köves Gusz­távnál, az egyházközség pénztárosá­nál, Széchenyi­ tér 14. Ülőhely ára 2 és 1 pengő, állóhely 60 fillér. IOO munkahelyre 132*4 munkakereső Budapest, okt. 31. — (MOT.) Az Állami munkaközvetítő hiva­talnak a kereskedelmi miniszter­hez tett jelentése szerint, október 29-én a budapesti és hét vidéki hatósági munkaközvetítő férfi és nőmunkások részére 217, tanoncok részére 263, összesen tehát 480­­ munkahelyet, továbbá 6310 férfi és nő, munkakeresőt, 43 tanoncot, mindössze 6353 munkakeresőt tar­tott nyilván. Száz munkahelyre 1324 munkakers löktett,, . „ DUNÁNTÚL Szombat, 1930. november 1.j Pécs, okt. 31. —­ Régóta húzódik már a közigazgatási reform megvalósítása és törvénybe iktatása. Hogy miért fontos és sürgős a reform, arra a csütörtökön tar­tott jegyzőgyűlés mutatott rá olyan sú­lyos panaszok felsorolásával, amelyeket a lehető legrövidebb idő alatt orvosolni kell. Áll ez első­sorban a községek ház­tartására és önkormányzati jogára. Nemcsak Baranya, hanem az egész or­szág hangos attól, hogy a mostani háztar­tási szabályok a községek fejlődését nem hogy megakadályozik, hanem sok falut egyenesen a csődbe kér­­hetik. Az állam által a békeidőben viselt sok terhet a községekre hárították, az adott A községfejlesztés, beruházás csak szép álom kar, hogy jöjjön a lehető leggyorsabb se­gítség annak a megakadályozására, hogy a községek a teljes csődbe ne jussa­n­ak.. Ugyanilyen a helyzet az önkormány­zat terén. A községi képviselőtestület elé vitt felsőbb rendelkezéseket ugyan „önként" lehet elfogadni és azokat vég­rehajtani, de ha a testület önállóságának tudatában máskép határozott, akkor a felsőbb rendelkezések el nem fo­gadásáért az illető jegyzőt teszik felelőssé. Ez a testület már nem megtestesítője a községi önkormányzatnak. Tagjai tel­jesen elfásultak minden közügy iránt. Gyűlésekre könyörgő szóval kell meg­hívni egypár szomszédban lakót, hogy azok megtarthatók legyenek. — Minek menjünk — mondják. Úgy sincs semmi szavunk ottan. Ha nem me­gyünk el, legalább a nép nem okol ben­nünket valamely r­em tetsző dolog elfo­­gadásánál, vagy célszerű esz­­e meg nem valósíthatásánál. .. Veszélyes, komolyan megszívlelen­dő jelenségek ezek. A magyar önérzetet sértő Trianon, a súlyos gazdasági vált­­ság szülte gondok irtózatos erővel fe­­küsznek reá a falvak magyarságára. Ezért nem szabad súlyosbítani a terhe­ket önérzetük fokozottam megsértésével is, hanem segítsék meg őket a megértés és értékük elismerésének kifejezésre juttatásával,­­ oly módon, hogy vissza­­adván a falut önmagának, annak tagjai fölemelt fővel, egyéniségük tudatában járhassák szűkreszabott — gondokkal terhelt — hazájuk földjét. Az egyénisé­gében megbecsült falusi ember jövő zá­loga a mielőbb elérni remélt Nagyma­­gyarországnak. Nem akarunk destruálni Végül ezeket mondja a komoly hangú gondosan megszerkesztett javaslat a jegyzői kar kívánságairól: — Nem akarunk mi destruálni ezen óhajaink, panaszaink kinyilvánításával, hanem ellenkezőleg évszázados hírne­vünkhöz és becsületünkhöz méltóan — falu és ezen át­honmentő munkát aka­runk végezni — e sérelmek feltárásával, őszinte becsületes magyar szívünknek fáj ez az áldástalan állapot és nem gon­doljuk, hogy jóhiszeműségünkben nem hinni, hanem csalódni kellene bárkinek is. A baranyai jegyző egyesületnek a re­formmal kapcsoló határozati javaslata a következő volt. Javaslatom tehát a következő és ké­rem annak elfogadását. Az egyesület kü­lönösen a községek háztartásának ren­dezése és önkormányzati jogának hely­reállítása céljából rendkívül sürgősnek tartja az új községi közigazgatási reform megal­kotását. Vissza kell adni ! Szükséges a gyors reform a községek önkormányzatának helyreállítása miatt is, mert az ezeréves magyar történelem folyamán talán sohsem volt annyira szük­ség a nemzet egyetemének ötudatára, éberségére, önérzetes magyar egyénisé­gének, mint a mai időkben. falut önmagának Vissza kell tehát adni a falut önma­gának. Természetes, hogy a baranyai falvak legsúlyosabb problémáját feltáró javas­latot a jegyzőgyűlés egyhangúlag sza­vazta meg. Házasulandók|r. . vásárlás előtt okvetlenül ffiB­Y­5­C & y­JiJZSBl tekintsék meg n­a­g­y v­á­l­a­s­z­t­é­k­u || ugor S­T * alOS, buforrakt áramai« is győződjenek meg olcsó áraimról, Gyár­ utca 6. szám.) -­ Mécs László szerzői estje Pécsett Az evangélium költőjének iro­dalmi estje november 13-án a színházban Pécs, okt. 30. —­ Mécs László, a mai magyar líra vezéregyéni­sége, november 13-án tartja szer­zői estjét, a pécsi Nemzeti Szín­házban. Úgy gondoljuk, ez alka­lommal szükséges egyetmást el­mondani Mécs Lászlóról, a Fel­vidék s az egész magyarság nagy Urai egyéniségéről. s Mécs László premontrei ta­nár. A kassai premontrei főgimná­zium feloszlatása után a csehek által megszállt területen az ung­­megyei Nagykaposon plébánosko­­dott. Azóta ott élt 1930-ig, mint egyszerű falusi pap, s mint a mo­dern líra mesterművésze. Jelenleg Királyhelmec plébánosa. Négy, verseskönyvével, a Hajnali ha­rangszóval, a Rabszolgák énekel­nek, a Vígasztalás s a most meg­jelent Az ember és az árnyéka C. verskötetetivel a magyar lírában az élre került. Költészete — mint maga mondja­­— az evangélium modernsége, az életben erősen hangoztatott evangélium, mely összefonódott a legégetőbb emberi problémákkal, melyek ma külö­nösen aktuálisak s közülük a há­ború utáni világ és az elszakítás kérdései a legfájóbbak és legmar­kánsabbak. De Mécs László nemcsak a problémák sebeit tépi fel írásművészetének utánozhatat­lan nagyszerűségével, hanem bali­zsamot is ad a fájó sebekre. Sze­­retet-harangot kongat s gyógyítani akar, a kor véres arcáról letörölni a vért. Ezért lett a szenvedő ma-­­gyar lelkeknek minden verse zso­lozsma. Én lelket oltok az evangéliumból, Midőn kobzom jóságos zenéjü verset költi Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen „ a földi Mécs Lászlónak ehhez a szé­­eshorizontú költészetéhez járul, hogy robosztus verseinek tökéle­tes interpretálója tud lenni. Akik hallották saját verseit magától a költőtől elszavalni, felejthetetlen élményük maradt. A nagy egysze­rűség, a nagy közvetlenség, vagy ahogyan ő szereti emlegetni, a lé­­lekbe­kapcsolódás művészete te­szi verseinek szavalását felejthe­tetlenné. Ezért hívják az előadói asztalhoz Nagymagyarország min­den városában, a megszállt terüle­teken csakúgy, mint a csonkaor­szágban. A kivételes költőzseni, a kivé­teles előadóművész Budapest, Berlin, Prága, Miskolc, Debrecen, Nagyvárad, Szombathely, Szeged után ellátogat hozzánk is, pécsi­ekhez, hogy verseit lélekhez szóló hangon kongasa szívünkbe. Ahol megfordult, mindenütt körülra­jongták a fehérreverendás fiatal papköltőt előadása után. Ez a ra­jongás — tudjuk ■—a pécsiek szí­vét is magával ragadja. M­é­cs László irodalmi estjének részletes programját legközelebb­ hozzuk. 1 LITER kalocsai fehérbor 68 f. 1 kg. munkásketlyér szegedi rétesliszt 48 fillér, 18 fillér, 1 kg. lér, 1 kg. sava­nyúkáposzta 45 fillér LUSZTIGNÜL, Kálifária­ u. 54.

Next