Dunántúl, 1930. november (20. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-11 / 256. szám

szén. A templom homlokzatán va­kító fényességben tündökölt ha­talmas kereszttel a középen: 1780—1930. Lejebb színes villanyégőkkel Krisztus monogramja ragyogott az esti sötétségbe. A bejáratnál a vil­­lanyégőkkel gazdagon kivilágított missziós kereszt alatt oltárt he­lyeztek el. Úgy a templomot,­­ mint annak előrészét reflektorok­kal világították meg úgy, hogy az esti szürkületben megkapó képet nyújtott a mésfélszázadot jubiláló templom. irmrfmYYymrWvTrTrrrjrw Frontharcosok sereg­szemléje Budapesten Horthy Miklós kormányzó üdvözletét küldte a frontharcosoknak — Göm­bös : Mindent megteszek a fronthar­cosok megélhetésének biztosítására Budapest, nov. 10. — A MOVE. Podmaniczky­ utcai székházában va­sárnap délelőtt országos seregszem­lét tartott a MOVE, frontharcos egye­sülete. A nagygyűlés, amelyen kö­zel tízezer frontharcos vett részt, lel­kes ünneplésben részesítette vitéz B­o­r­b­é­l­y-M­a­c­z­k­y Emil borsodi főispánt, a frontharcos mozgalom kezdeményezőjét, aki tetszéssel fo­gadott hatalmas beszédében minde­nekelőtt Magyarország első frontharcosá­nak, Horthy Miklós kormány­zónak üdvözletét tolmácsolta. — Ez a hatalmas nacionalista tá­bor, — mondotta többek között, — megmutatja, hogy többé nem le­het a templomok és iskolák fa­láról levenni a keresztet! A lelkes tetszéssel fogadott beszéd után Gömbös Gyula honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. Be­jelentette, hogy minden lehetőt elkövet a front­harcosok megélhetésének bizto­sítására, ő máris elrendelte, hogy minden arany vitézségi érmes volt frontharcost, aki nem tudott elhelyezkedni, azonnal vegyenek fel a hadseregbe. Gömbös Gyula hadügyminiszter elmondotta még, hogy az állammal szerződéses magántársaságoknál ezentúl csak frontharcos lehet altiszt, a közszállí­tásoknál előnyben részesítik a front­harcosokat, akikről átmenetileg, is minden lehető módon gondoskodni fognak. A frontharcos törvény, amely eze­ket a kedvezményeket intézmé­nyesen fogja biztosítani, most van előkészület alatt.­ Az impozás nagygyűlés után a­­frontharcosok megkoszorúzták a He­­rpis Pfillékanget. A nagygyűlést néhány perccel 10 óra után nyitja meg Marovics An­dor ipartestületi elnök, aki megálla­pítja, hogy sohasem élt a magyar kisiparos­ság olyan súlyos időket, mint ma. A kartellek mohósága teljesen maga alá gyűrte a kisipart. Beszéde további során a magyar­­országi ipartestületek működését kri­tizálja, párhuzamot vonva a bürokra­tizmus útvesztőibe tévedt magyar és messzemenő jelentőségű munkát vég­ző német ipartestületek között. A közmunkákkal csak a kartelleket tá­mogatják. A dunai vashidak a vaskartell, a fedett uszodák viszont a cement­­kartell kedvéért épülnek... A közszállításoknál kinálázzák a kis­iparosságot. Egyik minisztérium mesz­­szemenő támogatást ígért a pécsi ipa­rosságnak, legutóbb egy 50.000 dara­bos állami ruhaszállításból 20.000 da­rabot juttatott az összes magyar ipa­rosoknak és 30.000 darabot Blum és tsai budapesti cégnek. Az OTI. el­viselhetetlenül súlyos terheket ró az iparosságra. A terhek — szerinte — egyáltalán nincsenek arányban a ka­pott ellenszolgáltatással s baj az is, hogy a 300.000 magyar iparos alig 20 taggal van képviselve az OTI. igazga­tóságában. A készülő építőipari törvényter­vezet mérnököknek fogja kiszol­gáltatni az összes magyar építő­iparosokat, s ezért a javaslat ellen már most til­takozását jelenti be a magyar iparos­ság. E­r­d­ő­s­i Emil ipartestületi főtitkár egy érdekes és figyelemmel hallgatott előadásban vont párhuzamot a ma­gyar és a német államháztartások sza­nálása között, megállapítva, hogy Né­­metországggal ellentétben nálunk a magánháztartások el­sorvasztásával szanálták az ász­lám költségvetését. Kritika tárgyává teszi a közmunkák kiírása körüli nehézkes lassúságot, a kifizetések késedelmességét, amelyek mérhetetlen károkat okoztak az ipa­rosságnak. Határozati javaslatot ter­jeszt elő, amely bevezető részében ezeket mondja: megdöbbenéssel állapítja meg a pécsi iparosság, hogy a mai munka- és keresetnélküliség már­­már társadalmi kirobbanásokhoz vezet. Továbbiakban a javaslat a közmun­kák haladéktalan kiírását, a végzett közmunkák azonnali kifizetését, a kartellek megrendszabályozását, a közterhek csökkentését és az állás­halmozás megszüntetését követeli. A határozati javaslatot a nagygyű­lés egyhangúlag elfogadta. Ruzsinszky Béla ipartestületi alelnök a kisipari hitel kérdésével foglalkozik. B­i­k­i­c­s Lóránt dr. az IOKSz eredményesebb munkálko­dását helyezi kilátásba, majd Kova­lóczy Rezső dr. bírálja hosszasab­­ban a túlméretezett OTI­ működését, hangsúlyozva, hogy az OTI-nál szedett túl magas ké­sedelmi kamatok tönkreteszik az iparosságot. Kovacsek Ferenc, a Magyar Kőművesmesterek Országos Szövet­ségének elnöke az iparosszervezetek teljes kiépítésére szólítja fel az ipa­rosságot, amely csak szervezettsége erejével tud védekezni egy olyan kormánypolitika ellen, amelynek működése a választások alatt tett ígéretekben merül ki . Az iparosságot nem lehet leves­akciókkal elintézni, — mondja fel­­zugó taps közepette. Beszéde végén a külföldi mérnökök és szakmunká­sok alkalmaztatása elleni tiltakozá­sát jelentette be. A nyugodt és impozáns lefolyású ost­alakéi ért véget. A Turul szövetség november 15 és 16-án Pécsett tartja országos követtáborát Pécs, nov. 10. — Néhány nappal ez­előtt a Dunántúl már közölte, hogy a Turul Szövetség, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Központja november 15-én és 16-án Pé­csett rendezi rendes évi Országos Kö­vettáborát. Erre az alkalomra az ország minden egyeteméről és főiskolájáról Pécsre jönnek a Turul Szövetségbe tö­mörült keresztény magyar, egyetemi és főiskolai hallgatóság képviselői, hogy or­szágos ifjúsági kongresszus keretében a mai magyar ifjúságot, közelebbről a Tu­rul Szövetséget érdeklő aktuális problé­mákat megtárgyalják. A követtáboron, melyet a Turul Szövetség minden évben, más egyetemi városban rendez, törté­nik meg a budapesti fővezérség és az egyes vidéki kerületek évi beszámolója, az új országos fővezérség megválasztása az új tagegyesületek beiktatása. A töb­bi programszámokon kívül a Követtá­boron avatják a Turul Szövetség tb. patrónusaivá és dominusaivá Pécs város mindazon előkelő állású és köztisztelet­­ben álló keresztény férfiait, akik köz­életi szereplésük során számtalan eset­ben bebizonyították a mai magyar egye­temi ifjúság iránt érzett szimpátiájukat. A nagyarányú ifjúsági megmozdulásra a budapesti, a szegedi, a debreceni és a miskolci kerületek követei november 14-én este érkeznek Pécsre. A követeket a vendéglátó pécsi Turul Szövetség ün­nepélyes fogadtatásban részesíti az állo­­máson. Az Országos Követtábor tár­gyalásai 15-én, szombaton reggel 9 óra­kor kezdődnek a Központi Egyetem fi­zikai előadótermében. Szombat este a Csaba B. E.­ „Zrínyi Ilona" leánytörzse teaeszét ad a követek tiszteletére. 16-án, vasárnap reggel 9 órakor a tárgyalások folytatódnak és délben kerül sor a pat­­ronus és dominus avatásra a Turul Szö­vetség által kiállított díszoklevelek át­adásának kíséretében. Délután a város nevezetességeinek a megtekintése kö­vetkezik, este pedig a pécsi Turul Szö­vetség vacsorát ad a követek tisztele­tére. A követek vasárnap éjjel utaznak el Pécsről. A Turul Szövetség Országos Követtá­bora Pécs város számára azért is meg­különböztetett figyelmet érdemel, mert ez lesz a i­tóelső eset, hogy jelentőségé­ben ilyen nagyfontosságú és méreteiben ilyen nagyarányú országos egyetemi if­júsági kongresszus zajlik le Pécsett. A keresztény magyar egyetemi ifjúság képviselőinek itt alkalmuk nyílik arra, hogy a különböző indítványok és ak­tuális problémák fölvetésével és beható tanulmányozásával egy esztendőre irányt szabjanak a Turul Szövetségbe tömörült egyetemi hallgatóságon keresztül az egész magyar ifjúságnak. A mai súlyos történelmi időkben kétszeres fontosságot tulajdonítunk ennek a kongresszusnak, amelyen a Turul Szövetség, mint az or­szág legrégibb és egyik leghatalmasabb ifjúsági szervezete, ismét tanúbizonysá­got tesz a keresztény és nemzeti ideá­lok mellett. Ez az ifjúság ismételten be akarja bizonyítani a magyar társada­lomnak, hogy ezekben a válságos idők­ben is fiatalos üde magyar lelkülettel, tántoríthatatlan hittel és dacos magyar akarással dolgozik a kitűzött nagy ma­gyar történelmi célok minél előbbi meg­­g­yűlésit jeiért. „Sohasem ált a magyar kisiparosság olyan súlyos időket mint ma“ Gömbös Gyula. DÖNTNTVE Kedd,november Jiauyy. aoőx^yo^f-lyvhuUf^vzSO M iininiuiiiiiuiiiuiiminnii A Kelemen Andor dr. plé­bános által vezetett körmenet öt órakor indult el a templomból. Ki­vonultak az Oltáregylet, a Credo, a katonai díszszázad a zenekar­ral. A város kegyurasága képvise­letében Makay István helyettes polgármester jelent meg. A teret körülvevő paloták ablakaiból égő gyertyák üdvözölték a legméltó­­ságosabb Oltáriszentséget, amint körülhaladt a téren. Mélységes áhitat uralkodott a szivekben és a körmenet emléke sokáig fog élni Körmenet után áldás volt a leg­­méltóságosabb Oltáriszentséggel és ezzel a jubileum felejthetetlen eseményei bezárultak. Megdöbbenéssel állapítja meg a pécsi iparosság, hogy a munka- és kereset­­nélküliség már-már társadalmi kirobbanással fenyeget Pécs, nov. 10. — A Pécsi Ipar­testület nemrégiben sorozatos szak­osztályi üléseken foglalkozott az ipa­rosok nyomorúságának problémájá­val, a súlyos adóterhekkel, a köz­munkák kiírásánál és kifizetésénél ennálló anomáliákkal és az OTI­ túl magasnak ítélt járulékaival. A szakosztályi üléseken leszűrődött megállapításokat és a helyzet meg­vitatásának lehetőségeit megjelölő javaslatokat a vasárnap megtartott nagygyűlésen terjesztették a pécsi iparosság elé. Az impozáns lefolyású nagygyűlés résztvevői zsúfolásig megtöltötték a város­háza közgyűlési termét, amelyben néhány izgatott közbeszólástól el­tekintve, egy mindvégig nyu­godt lefolyású gyűlés jelentette be tiltakozását a helytelennek ítélt iparos­politika ellen. Részt vett a nagygyűlésen B­i­k­i­c­s Lóránd, az Iparosok Központi Szö­vetségének igazgatója, Wikinger István aligazgató, Kovalóczy Rezső dr., az Országos Kézműves Testület főtitkára, Kovacsek Fe­renc, a Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetségének elnöke, V­i­s­n­y­a Ernő kincstári főtanácsos, Baumann­ Emil vezérigazgató és az iparhatóság részéről Vörös Mi­hály dr. városi tanácsnok, valamint közel négyszáz iparos.

Next