Dunántúl, 1931. november (21. évfolyam, 248-271. szám)

1931-11-03 / 248. szám

'fS e d d, 1931. november 3. OUNANTÜC 8m'8amuasm$£g9 APOLL® Kedd szerda-csütörtök, november hó 3., 4. és 5. Bl?3n?eSTTEL EGYIDŐBEN ! ERICH von STROHEIM és CONSTANCE BENNETT felülmúlhatatlan alakításával: 5 ABLAK Pattanásig feszülő kém* történet. — Főszerepben: ERICH von STROHEIM és CONSTANCE BENNETT VITAPHON VARIETÉ! Előadások 5,7 és 9 órakor PARKMOZI: SZÜNET. ügyébe, miután nem költség­vetésbe beállított kiadásról van szó. A szanatórium költ­ségeire adott összeget csak azok vehetik el, akik az álla­mi tiszti nyugdíjalappal ren­delkeznek. Nincs kizárva, hogy a 6-os bizott­ság, csak mint tanácsadó szerepelt ebben az ügyben. Több ízben rámutattunk már, hogy az egyetemi építkezések mellett a szanatórium létesítése milyen nagy horderejű kérdés a pécsi munkanélküliség szempont­jiból. Ma már talán a legkisebb remény se lehet arra, hogy az egyetemi építkezéseket megkezd­jék. Ha most a szanatórium épít­kezései is elmaradnának, úgy va­lósággal katasztrófa érné Pécs iparát és a munkanélküliséget. Ezt a kérdést tehát a napirendről le­venni nem szabad és határozott választ kell kérni a legilletéke­sebb helyről. Megépítik-e hát a szanatóriumot, vagy nem? Lás­sunk végre tisztán! iaaBaa«««»aa«aaaaaaas««aBaB«aaBa««a«a*BaaM«BBaaaaat Soltész rádióüzlet új helyisége Jókai-tér 6. szám alatt. HÁROM ABLAK KELET FELÉ egy német-angol kémnő históriáját mutatja be lélekzetfojtóan izgalmas hangos filmen. A film rendezője és egyben főszereplője is Erich von Stroheim a legmerészebb és legérdekesebb amerikai rendező és filmszínész. A markáns egyéni­ségű, egykori osztrák-magyar ka­tonatiszt kitűnően tudta megeleve­níteni a háborús kémszolgálat izzó miliőjét és pompásan fekszik neki a film főszerepe. A kémnő szerepét C­o­nstance B­e­nett játsza, Amerika legdrágább színésznője, aki drámai erejű alakításával és szépségével az Apollóban be­mutatásra kerülő filmet diadalra viszi. Csek­éss Halottak­ napja 1931-ben Elmered! a koszorúk gyászpompája — Csupán egyszerű virágcsokrok díszítették a sírokat Ma- autóibuszforgalom helyett felire csökkent a gyalogosforgalom Pécs, nov. 2. — Egy évvel ezelőtt ezen a napon szinte beláthatatlan em­bertömeg hömpölygött a központi teme­tő felé, hogy egy-egy koszorúval, virág­csokorral, vagy gyertyaszállal rója le a felejthetetlen halott előtt az emlékezés és kegyelet adóját. Vasárnap azonban a figyelő tekintet hiába várta ezt a halot­­tak napi, megszokott tömegmegmozdu­lást. Vasárnap a délelőtti órákban né­hány ezer ember kereste fel a temetőt, délután talán ugyanennyi. Az utcake­reszteződéseknél, a Siklósi­ utcában, avagy az országútnak a központi temetőig ter­jedő szakaszán azonban egyáltalán nem ismétlődtek meg a tavalyi tumultuózus jelenetek, a kirendelt karhatalom majd­nem szükségtelennek bizonyult. A gyá­szolók sorait nem a halál, a nyomorúság ritkította meg. A gazdasági depresszió ime kiterjedt a halottak emlékezetére, a kegyeletre, a temetőre is. A koszorúk erdeje helyett tegnap csak egyszerű virágcsokrokat he­lyeztek a sírokra és az esti órák­­ban tíz sír közül legfeljebb ötön vi­­lágított rőt, lobogó gyertyafény. Az 1931-es halottak napjából nemcsak a holtakat gyászoló kegyelet, de az élők nyomorúsága is kirajongott. És hogy a szomorú kép még teljesebb legyen, el­fogytak a sírokra helyezett kis virág­csokrok is. Vasárnap délután általában olyan volt a temető, mintha fázós-boron­­gós hangulata nem is a halottakat, ha­­nem az élőket gyászolná... Hősök emlékünnepe A honvéd állomás parencsnokság gon­dosságából minden hősi halott sírjára ju­tott egy szál égő gyertya, egy fenyő­csokor, kivonult egy dísz­század, a front­harcosok, a katonai alreál, a cserkészek, a hatóságok képviselői, a borús hangulatú, szép gyászbeszé­det azonban alig néhány száz em­­ber hallgatta. Mintha a mai idők nyomorúsága minden időknél messzebb vitte volna tőlünk el­esett hőseink, emlékét, mintha a nyo­morúság maga alá gyűrte volna azt a kegyeletes érzést, amely az év egy napján arra kötelezett bennünket, hogy a temetői emlékmű előtt mondjunk el egy Miatyánkot a hősi halottak lelki üdvéért. Tán ebből a hangulatból fakadt vitéz Maj­t­h­é­n­y­i Viktor tábori espe­res megrázó beszédében felvetett kér­­dés: Vájjon mai viszonyaink közepette miből merítsünk reményt és mivel véde­kezzünk a csüggedés ellen? . A hősök sírjának feldíszítésére első­sorban a pécsi állomásparancsnokságot, továbbá vitéz V­­­z­k­e­l­e­­­y Árpád ny. alezredest, a fenyőgalyakat díjtalanul rendelkezésre bocsájtó városi erdőhiva­talt, a Kött-kertészetet, a Fűszerkeres­­kedők Szakosztályát és agilis elnökét, Klobucsár Józsefet, a Flóra-gyer­­tyagyárt, valamint­ a névtelen adakozók tömegét illeti elismerés, akik önkéntes adományaikkal az idén is lehetővé tették 1700 hősi sír feldíszítését- 3. oldal. , XL Pius pápa félórás kihallgatá­son érdeklődött Barcza György va­­tikáni követünktől Magyarország helyzete iránt. — A bíboros herceg­­prímás 8 vagyon tűzifát adományo­zott a Katolikus Karitasz céljaira. — Laval francia miniszterelnök ma délelőtt az Isle de France hajón Franciaországba visszaérkezett. — Elhunytak: Szilágyi Lajos főszámta­­nácsos Székesfehérváron, Szőps Je­­nőné Szilágyi Piroska Bpesten, Brüll Zsigmond v. gazdatiszt Tiszaszöl­­lősön, özv. Lovasi Szakáll Mihályné Thassy Olga Zalaegerszegen, Eisen­­barth Ferenc dr. ügyvéd Székes­­fehérváron, Pauncz Manó műkeres­kedő Bpesten, Surina Sándor férfi­­szabómester Debrecenben, özv. Mol­nár Istvánné Nyári Szabó Vilma Bpesten, Kendely Ferenc sütőmes­ter Nagycenken, Szánthó Istvánné Sopronban, Breuer Szilárd ny. tűz­oltó főparancsnok Bpesten. — Elő­zetes letartóztatásba helyezték Bu­dapesten Rónai József dr. ügyvédt, jelöltet, Ser­e­ Lajos gazdászt és Juhász Józsefné trafikosnőt, akiket, bélyegcsalással vádolnak. — Agyon­lőtte magát Németh József keszt­helyi csendőrőmester. — A biator­­bágyi merénylet ügyében kitűzött 50.000 pengős jutalmat a budapesti főkapitányság emberei kapják meg. Valószínűleg a németországi jutal­mat is. — Szívenlepe magát és meghalt a hárshegyi ideggyógyinté­zetben Orbók Zoltán tisztviselő. —» A villamos elé vetette m­agá Torok János budapesti szabómester. —« Megmérgezte magát és meghalt Makay Dezső budapesti biztosítási tisztviselő. — Felvágta az ereit Princz József budapesti tisztviselő. — Amerikába utaztak a Pécsett is járt Magyar Sándor óceánrepülő fe­leségével, Szalay bácsi és fia. — Halálos szerencsétlenség érte torna­mutatvány közben Zipper István 13 éves budapesti polgári iskolai ta­nulót. — Bezárta kapuit Budapesten a Komikusok kabaréja. — A vidám­ság terjesztésére részvénytársaság alakult Angliában. — Németország­ban 1435 csődöt és 1010 kényszer­egyezséget jelentettek be október­ben. — 40 éves szolgálati jubileumát ünnepelte Aranyosi Gyula, az MTI egyik szerkesztője. — Matuska Szil­veszter kiadatására még nem kerül sor, mert előbb az ansbachi ügyet akarják előbb az osztrák hatóságok letárgyalni. — Gázzal megmérgezte magát Bakay Dezső, volt budapesti detektívfelügyelő. Tettét anyagi okok miatt követte el. — Hamis aprópénzekkel árasztották el a pest­szentlőrinci piaci árusokat. — Elme­beteget tettek ártalmatlanná Buda­pesten. Az illető, aki 45 éves nyug. postatiszt, fehérneműre vetkőzve, irányítani kezdte a forgalmat. — Borah szenátort az amerikai repub­likánusok egy része, a legközelebbi választáson fellépteti Hoover elnök­kel szemben. — Nagybritania el­fogadta a fegyverkezések egy évi szüneteléséről szóló népszövetségi­ javaslatot. — Zavaros Aladár volt székesfehérvári polgármester nejének­ kegydíját, gyermekei neveltetési já­­rulékával együtt havi 300 pengőben állapították meg. — Időjóslat Főleg keleten éjjeli fagy és reggeli ködök* nappal lassan enyhülő csendes idő,­­esetleg jelentéktelen csapadékkal.

Next