Dunántúl, 1932. június (22. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-01 / 121. szám

i. Románia pénzügyileg a legziláltabb helyzetben van. A tizennégy éves gazdálkodás fokról-fokra süllyedt, míg végre kül­földi szakértők állapították meg: nincs tovább. Románia intézményei nem voltak megalapozva. A romokra­­és ingoványra épített állami és más közületi intézmények lassan semt dü­­ledezni kezdtek, míg végrg a romá­niai gazdasági, kereskedelmi és kul­túrintézmények egész sora omlott össze. Az emberek, akikre az intéz­mények és az állam sorsa rá volt bízva, ingoványos talajból nőttek ki, a erkölcsi alap híján, nem őrzői, s gondozói, istápolói voltak az állam­­i gazdaságnak, de a vámszedői és hűtlen sáfárjai, akiknek kezén a tej­­jel-mézzel folyó kánaán, a gazdag Románia, szegények országa lett. Amíg arról volt szó, hogy a nagy és kisantantnak össze kell fogni, hogy együttes erővel megvédelmez­­hessék Európa népei ellen elkövetett bűnöket­, addig­ nagy volt­ a szolida­ritás. Jöttek azonban a szűk eszten­dők és a jó szövetségesek félre­­húzódtak, elzárták azokat a forrá­sokat, amelyekből az agyondédelge­­­tett új államok a béke első eszten­­­dejében gondtalanul élhettek. Egy szép napon arra ébredt Románia, hogy a nagy és hatalmas protektor,­­Franciaország, nemcsak elzárja for­rásait, de már azt is felveszi­ számí­­­tásaiba, hogy mily összegeket vonhat­­vissza a kisantant államoktól, így Romániától is. Franciaország két­­pénzügyi szakértőt küldött ki Romá­niába. A szakértők rövid vizsgálódás után megállapították, hogy Romániá­ban levegőben lóg minden s még az sem biztos, ami az ember kezében van. Rist professzor és Auboin pénz­ügyi szakértő, Parisba küldött jelen­tése döbbenetes hatást váltott ki a francia pénzügyi világban. A francia Szakértők lesújtó véleményét a Itorga-kormány mindenféle nyilatko­zattal igyekezett elhomályosítani, de jó pénzügyi katasztrófa híre és ténye futótűzként terjedt el Európában. Románia már régóta­­ideges. Ide­gessé teszik a belpolitikai skanda­lumok, sikkasztások, és tolvajlások. Idegessé teszik a belpolitikai válság hírei. Fokozza a feszültséget a gazda­sági és kereskedelmi élet teljes meg­bénulása, amelyhez hozzájárult a tisztviselők és nyugdíjasok illetmé­nyeinek hónapok óta elmaradt ki­utalása. Tetézi a nyugtalanságot az európai helyzetváltozás, amely a francia kormánybukáson, a német­­országi eseményeken s az orosz moz­golódásokon keresztül, valóságos páni félelmet idézett elő, az amúgy is agyaglábon álló Romániában. Az idegesség, a lakosság széles rétegei­ről átragadt a kormányférfiakra is, s Jorga és Argetoianu, a kormány két oszlopa, valósággal roskadozik a gondok alatt, amely azt az áldat­lan ünepet rója feladatokul, hogy a megriadt ország lakosságát lecsil­lapítsák és megnyugtassák. Az or­szág területén belül is megszűnt minden forgalom s a lakosság a pénztelenség miatt lázadozik és kül­földi kölcsönt vagy inflációt követel. Külföldi kölcsön nincs. Az inflációt pedig a kormány nem akarja, mert érzi, hogy Európa megingott bizalma még jobban megrendül, látván Ro­mánia szédületes hanyatlását. A francia szakértők jelentése s a jelentés nyomán történt visszavonu­lás és lemondás kegyelemdöfés volt Romániának. Mindenki elvesztette a fejét. A kormány ugyan lemondott, viszont a különböző tartományok és főként Erdély nem hajlandók fedezni a Regát katasztrófa-gazdálkodását. A nyugtalanság és a nép elégedet­lensége az országban széltében hosz­­szában tombol, s az ország kapuján zörget az elégedetlen tömeg. Az Isten nem ver bottal. XXII. évfolyam 1*1. *rtm. Ara 16 m­ár pees, tesz. jfinin* 1. Szerda Berlin, máj. 31. — A német kormányválság megoldása tekinteté­ben ma a késő esti órákban fontos események történtek. A birodalmi elnök hosszas tanácskozás után Papén centrumpárti képviselőt bízta meg nemzeti koncentrációs kormány megalakításával. Papén a kabinetalakításra vonatkozó meg­beszéléseit szerdán kezdi meg. ás P­á­r­i­s, máj. 31. — A reggeli la­pok mind a német kormányválság­gal foglalkoznak. Az Echo de Paris ezt írja: Brüning bukásából is láthatjuk, hogy már csütörtökön be akarja nyújtani az új kormány névsorát a birodalmi elnöknek. Hír szerint Papén kor­mányában helyet kapnak G­a­y­­ báró, mint belügyi, Neurath lon­doni nagykövet mint külügyminisz­terek. A hadügyminiszter Schlei­cher tábornok, a közélelmezési I. Ji­n­í­n­g báró, az igazságügyi m­­ I­niszter Joel lesz. Németország hitvallása a fizikai erőszak. Kérdés, várjon a francia radikálisok kormányra jutva megértik-e, hogy az úgynevezett új Németország csak álom volt. A Republique szerint a franciák­nak számot kell vetniök azzal, hogy a jövőben a keleti határon a tábor­nokok kormánya vezeti az ügyeket.­ Egy okkal több arra, hogy igyekez­zenek helyreállítani a francia—olasz jóviszonyt. Az Ordre szerint Németország új vezetői Európa békéjére és Francia­ország biztonságára veszélyt je­lentenek. A francia kormánynak keményen és határozottan kell vezetnie az or­szág ügyeit és minden óvintézkedést meg kell tennie. A szocialista Populaire megjegyzi, hogy Németországra komoly gondok várnak. Az utolsó köztársasági kor­mány kiszenvedett. A francia sajtó a@@ociaGom­mal nézi a német eseményeket 539*. Papén centrumpárti képviselő kapott megbízást a német kormányalakításra az űi tahin©! csütörtökön mutatkozik be vvWttvvtvtwvvttvvvtvwvtvttvttvvvvvvvwwvvtvvvvvtvvtvvvtv vvwvwvwvwvvvvvwvwwwvwvwvwfVVw3vrrvTTVTWvvvTvvr A képviselő az általánosságban elfogadta a kultusztárca költségvetését Peyer Károlyt egy ülésnapra kifutották, Ulain Ferencet Jegyzőkönyvi megrovásban részesítették Budapest, máj. 31. — A képvi­­selőházban ma folytatták a kultusz­­tárca költségvetésének tárgyalását. Éber Antal: Magyarország mai helyzetében nem bírja el a tárca 120 milliós költségvetését. Egyetemeink sokba kerülnek és akik diplomát szereznek, nem tudnak elhelyez­kedni. A mezőgazdasági kultúrát kell emelni. Buchinger Manó: Demokrati­kus parlament esetén más volna a helyzet. • Váry Albert: Demokrácia és kul­túra nem ellenségei egymásnak! Éber Antal: Közgazdasági tu­dásra kellene nevelni az ifjúságot. Andreetti Károly: Kulturális értékek vesznének el, ha a zene­művészeti és képzőművészeti főis­kolák támogatására előirányzott ösz­szegeket még jobban redukálnak. Sürgette, hogy a klinikákat közkór­házakká alakítsák át. Művészeink szép eredményeket értek el külföl­dön is és sok dicsőséget szereztek Magyarországnak. Sokan mégis éhez­nek. Éber Antal: Exportbúzát kell ter­melni, nem pedig exportművészetet! — Nemcsak közgazdaság van a világon! — kiáltják közbe. Andaházi-Kasnya Béla: Ta­lán könyvet is olvas néha és nem egész nap eszik? (Zaj.) Beck Lajos: A­­ színházaknak a válsága nemcsak anyai, hanem lelki is. Az igazgatókat a kasszagondok nyomják és a jobb és baloldalról jövő befolyások gátolják munkáju­kat. nítói hónapokra visszamenőleg nem kapták meg illetményeiket. Mindent meg kell tenni, hogy a nép­oktatási kar megkapja mindazt, amit számára a kormány biztosít- Nagy igazságtalanságnak tartja a lakbé­­bérek leszállítását. Az agrárkérdé­seknek nagyobb teret kell az isko­lákban biztosítani. A költségvetést elfogadta. El kell helyezni a fiatalokat? Eckhardt Tibor: Siettetni kell a tetterős fiatalság elhelyezkedését. Tízezerre becsüli az állásnélküli, fő­iskolát végzett fiatalok számát. Az országos bizottság, amely e kérdés megoldására alakult, minden re­ményre jogosítóan kezdte meg mű­ködését. A legelső feladat, hogy az állás­halmozások rendszerét megszün­tessék. Ezerötszáz állást lehetne szabaddá tenni a fővárosnál. Az állam adminisztrációjában még a felesleges állások megszünte­tése után is A néptanítók súlyos helyzete Kocsán Károly a néptanítók anyagi viszonyaival foglalkozott. Éle­sen állást foglalt a fizetésredukció ellen. Kalapot kell emelni a nép­tanítók előtt, akik a mai súlyos helyzet­e mellett is ugyanazzal *•* ideális lélekkel tanítják az ifjú nem­zedéket, mint régen. A néptanítók sérelmeit évről-évre a Ház elé hoz­zák, sajnos ezen a téren nem javulás, hanem visszaesés következett be. A község felekezeti iskolák­­a­

Next