Dunántúl, 1932. július (22. évfolyam, 146-172. szám)
1932-07-01 / 146. szám
XVII. évfolyam 146. szám. Ara SS fillér Pécs, ista. luilissi Péntek ELÖFIZE HÁZHOZ VAGY PHÓRA 2 PILÉR. EGYI 16 FILLÉR. 24 FILLÉR NEM AD1 SZERKESZTŐSÉG LYCEUM-UTCA 4. SZÁM. TELEFON: 29-9. SZÁM KIADÓHIVATAL: LYCEUM-UTCA 4. SZÁM. TELEFON: 32-22. SZÁM HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Bajos volna megjósolni, hogy a sokáig vajúdó összeférhetetlenségi törvény be fogja-e váltani a gyakorlati életben a hozzáfűzött reményeket. A képviselők egy részének felfogása szerint a törvény eredeti szigorú fogalmazása annyi enyhítésen esett át, hogy a mai alakjában célt tévesztett. Viszont mások alkalmasnak tartják arra, hogy az utóbbi évtizedben sajnálatosan lerongyolódott közéleti etikát ismét uralomra segítse. Nézetünk szerint a tisztultabb közszellemet hiába várjuk csupán a paragrafusoktól, a jogszabályoktól, mert az a végső fokon a közéleti férfiak jellemétől s erkölcsi integritásától függ. Sem a közéleti, sem a politikai tisztességet nem lehet kodifikálni. Mert aki visszaélésre spekulál, aki meg akarja kerülni a törvény rendelkezéseit, az mindig talál rést, melyen keresztül — a holt betűk sérelme nélkül — kijátszhatja a törvény lényegét. Mert nemcsak a haditechnika és a betörőipar tart lépést a védekezéssel, hanem a közélet parazitái sem pihennek, hogy újabb és újabb trükkökkel lazítsák a törvényes rendelkezések hálóit. Ha át van itatva a képviselő ernkek a tudatától, hogy nem a magánérdekek, egyes klikkek, hanem az egyetemes nemzeti érdekek képviselete, akkor egész politikai pályáján ez a szempont vezeti. Ellenkező esetben a paragrafusok egész erdeje sem tudja meggátolni, hogy vissza ne éljen helyzeti energiájával és összeköttetéseivel. Az összeférhetetlenségi törvény világosan kimondja, hogy az országgyűlés tagjait hivatásuk betöltésében kizárólag az egyetemes nemzeti érdek vezetheti. Ennélfogva az országgyűlési tagsággal nem egyeztethető össze olyan helyzet, vagy magatartás, amely a törvényhozás tagjait akadályozhatja abban, hogy a törvényhozói munkát a nemzet érdekében lelkiismeretesen és önzetlenül lássa el. Ha csupa Deák Ferencek ülnének a parlamentben, ha mindenkiben élne a köztiszttességnek, a tiszta politikai érdektelenségnek érzése, akkor nem is lenne szükség ilyen törvényre. Elég volna a köztisztesség íratlan törvénye is, hogy a közjogi megbízatás tógája alá senki se rejthesse el az érdekcsoportok aktatáskáját. De mert szomorúan tapasztalta az egész ország, hogy milyen sok visszaélés történik, mennyi a kijárás, mennyi a beavatkozás, mennyire érvényesül sokszor egyesek cselekedeteinél miliánosok, vállalatok szempontjainak védelme és támogatása, azért van nagy szükség a törvényre. Nem lehet mentség az, hogy másutt is vannak visszaélések, tehát nyugodjunk bele és „ne izgassuk a kedélyeket.“ Nagyés gazdag nemzetek könnyebben kiheverik az erkölcsi sebek hatását, mint a lelkileg és anyagilag lerongyolt trianoni Magyarország, mely nem bírja ki a közszellemi, további mérgezését. Egy tisztább erkölcsi közélet könnyebben viseli el a társadalmi, politikai megpróbáltatásokat is és kevésbé hajlamos, hogy a kalandorok és felforgatók karjaiba kergesse az elkeseredett tömegeket. A liberalizmus elválasztotta a politikát az erkölcsi elvektől, a „nyomasztó tehertől", hogy szabad teret nyithasson mindenféle emberi érvényesülésnek és gondolatnak. Ez a szellem itatta át a történelmi, világnézeti és tudományos felfogásunkat, ennek szellemében oktattak bennünket az iskolában s azon kívül, ezt terjesztette a sajtó és észrevétlenül jutottunk el ahoz a meggyőződéshez, hogy a közélet nem áll az erkölcsi törvény ellenőrzése alatt. A politikának keresztény felfogás szerint azonban a legszigorúbb erkölcsi alapon kell állania, mert különben méltatlan a polgárok bizalmára. A közjó az emberek legnagyobb földi java s ennek egyedüli hathatós biztosítója az erkölcsi törvény, melyet épen ezért elsősorban a parlamentben kell uralomra segíteni, ahol a nemzet életbevágó kérdéseiről döntenek. (HB) A kormány felajánlotta lemondását, de a kormányzó nem fogadta el Budapest, jún. 30. — (MTI.) A Budapesti Közlöny holnapi száma az alábbi kormányzói kéziratot fogja közölni: — Kedves gróf Károlyi! A magyaa ír. minisztériumnak a mi nappal felajánlott lemondását fogadom el. Amidőn múlt nyáron válságos viszonyok között, ritka hazafias önfeláldozással megalakította kormányát, meghatározott feladatnak elvégzésére vállalkozott. A feladatnak immár eleget téve, arra az elhatározásra jutott, hogy helyét ezzel elhagyhatja. Az egymást követő valóban nehéz elhatározást igénylő kérdések megoldásánál, amelyek a kormányzat elé tömörültek, lelkesfáradozásukat a lehetőségek keretein belül siker kísérte. Elértük azt, ami a mai kivételesen nehéz viszonyok között rendkívüli erőfeszítést és körültekintést igényel, az államháztartás egyensúlyának és fizetési eszközünk értékállandóságának biztosítását. De ma, amikor külföldön egyik napról a másikra életbevágó érdekeink kerülhetnek döntés alá, . r. x a nemzet egységének kifejezésre juttatására fokozottabb mértékAz egységes párt és a kormányt támogató pártok, sőt az ellenzék egyik része is megnyugvással fogadták azt a hírt, hogy az államfő további bizalmáról biztosította Károlyi Gyula gróf miniszterelnököt és kormányát. Egy lap munkatársa Károlyi Gyula gróf miniszterelnöknél érdeklődött aben van szükség. A minisztériumot a legteljesebb bizalomról biztosítva, arra kérem tehát Önt, hogy az or í szág érdekeinek teljes súlyát át- érezve, továbbra is vállalja minisz- terelnöki tisztjének ellátását. ■ Kelt, Kenderesen, 1932. évi jún. 30 . Horthy s k. Károlyi s. k. lemondás körülményeiről. A miniszterelnök a következőket mondotta: • Abból a tényből, hogy az államfő további bizalmáról biztosította a kormányt, az következik, hogy a kormány marad a helyén. A lemondással kapcsolatban a kabin net újjászervezéséről elterjedt hírek-ról, kijelentette a miniszterelnök, hogy ezeknek a kombinációknak nincs alapjuk. Az egységes párt megnyugvással fogadta a kormányzó döntését TTTTI TVTTTVTTTVTVVVVVTVVTVVÍV Magyarországot is meghívták a lausannei konferenciára Budapest, jún. 30. — Az angol követ ma megjelent a külügyminisztériumban és MacDonald nevében meghívta Magyarországot a lausannei konferenciára. Lausanneban egyébként ma délelőtt két fontos értekezlet volt. A megbízói hatalmak hatos bizottsága délután 1 óráig tanácskozott és délután 4 órakor folytatta tárgyalásait. A tárgyalások szigorú titoktartásba burkolódznak, azt mondják azonban, hogy Joswai a A Paris Midi lausannes tudósítója kiemeli, hogy a tegnapi tárgyalások anyagát sűrű homály fedi és az egymással ellentétes híresztelések közül jóformán egy sem maradt cáfolat nélkül. A francia delegáció szállásán, megerősítették, hogy a tegnapi tanácskozáson elfogadták az átalányfizetés elvét és ma a végrehajtás módozatairól folyt a vita. Ezzel az üléssel párhuzamosan a gazdasági bizottság elsősorban a búza kérdésével foglalkozott, ami a középeurópai államok szempontjából a legfontosabb. Tárgyalnak a módszerekről, hogy mielőbb helyesebb eloszlást biztosítsanak a piacok számára, az értekezlet kedvező irányban fejlődik és a helyzet javult, de nem árultak el semmit sem, hogy miben áll ez a javulás és melyek azok az új tények, amelyek a kedvező fejlődést lehetővé tették. Német forrásból származó hírek szerintNémetország politikai engedményektől, mégpedig a Versailles- szerződés 5-ik és 8-ik részének, tehát a pénzügyi és katonai rendelkezéseknek revízióját teszi függővé az újjáépítési közös alapba való befizetés elvállalását. A megbízó hatalmak 6-os bizottságának mai délelőtti ülésén a tanácskozás afölött forgott, hogy megállapítsák összegszerűleg azt az átalányt, amelyet Németországtól a német birodalom gazdasági talpraállása után követelnek, továbbá kidolgozták a megkötendő egyezmény módozatait. A német birodalmi pénzügyminiszter ma délelőtt súlyos ellenvetéseket tett. Megerősödik az a benyomás, hogy a Berlinből kapott utasítások megnehezítik a német delegátusok feladatát és lényegesen korlátozzák kezdeményezési lehetőségeiket..