Dunántúl, 1932. július (22. évfolyam, 146-172. szám)
1932-07-05 / 149. szám
6. oldal. XI. Pius pápa a mikrofon előtt üdvözli a dublini eucharisztikus kongresszust, o/' , Wi„—nimaffi.ns» f iTi Yr — Hamis pengő Baján. D e 11 y Ferenc bajai kereskedő feljelentést tett a rendőrségen, hogy egy ismeretlen vevője hamis pengőssel fizetett. A hamis pengőst vizsgálat céljából a Nemzeti Bankba küldötték, a pécsi ügyészség pedig megindította az eljárást a hamis pengős forgalomba hozójának kikutatására. — Magánlaksértés és közelharc a csirkék miatt. A szóbanforgó csirkék ifj. Martina János 34 éves dunaszekcsői földműves majorságához tartoztak, de nagy előszeretettel szaladgáltak át a szolusi évdba, özv. Pintér Nándorné kertjébe és udvarába. Emiatti a felelőtlen, határátlépés miatt tört ki a háborúság ifj. Martina és a szomszédaszszony között. Kezdődött az ellenségeskedés azzal, hogy özv. Pintérné elhessegette a hívatlan „vendégeket" ,és átszőtt a gazdához: — Vigyázz jobban acsirkéidre te János, mert elverem a lábukat. János gazda nem maradt adós a válasszal, de a kölcsönös nyelvelésnek nem lett komolyabb következménye. A csirkék azonban nem vettek tudomást az egyre jobban elmérgesedő helyzetről és továbbra is vígan kapirgáltak özv. Pintérné veteményesében. Szombaton aztán kitört a régóta esedékes háború. Özv. Pintérné a tettek mezejére lépett, megrohamozta az idegen csirke állományt és megfeledkezve az idegen tulajdon sérthetetlenségéről, a keze ügyébe kerülő téglákkal, karókkal pergőtüzet intézett a kártevő szárnyasok ellen. A csirkehad „fejemen egy koppintás, szaladj, te is pajtás" tanítása szerint, riadtan menekültek, a sebesülteket pedig a szomszédasszony hajította át ifj. Martina János nagy megrökönyödésére. A gazdából is kitört ...az ősi virtus, aztán nagy sebbel, lábbal rohant át a szomszédba. Az özvegy asszony élve a gyanúperrel, bezárta az udvarba vezető kaput és készenlétben állva várta a külső támadást. Ami nem is maradt el, mert a szomszéd úgy megdörrentette a bezárt kaput, hogy a rozzant alkotmány, mentén kifordult sarkaiból. Ami ezután következett, az már szégyenére válik a férfias, lovagiasságnak. Mert Martina előbb balról, aztán jobbról, olyan pofont kent le a harcias szomszédasszonynak, hogy az előtt menten elfehéredett a világ. A továbbiakról már a csendőri „tényvázlat" számol be, megállapítván azt, hogy ifj. Martina János elkövette a magánlaksértést és ezért vád alá helyezendő, annál is inkább, mert a delikvens töredelmesen beismerte súlyos bűnét. Amiből az a tanulság, hogy a csirke ropogósra sülve, uborkasalátával igen kellemes és felettébb hasznos jószág, de annál nagyobb veszedelmek hordozója, ha elindul világot látni és egy mérges szomszád portáján köt ki... — Halslegvégű autókatasztrófa Szegeden. Szegedről jelentik: Ma hajnalban Ludwig József bérautósofőr ittas állapotban egy útszéli fának vezette autóját. Az autó utasai, Csanádi Ferenc ingatlanirodatulajdonos és felesége széles ívben az úttestre zuhantak. Csanádi Ferenc koponyatörést szenvedett és a helyszínen meghalt, míg feleségét aránylag könnyű sérülésekkel klinikára szállították. Amikor Ludwig a szerencsétlenséget látta, az autót otthagyva futásnak eredt és elmenekült. A rendőrség megtette a szükséges intézkedéseket kézrekerítésére* 1— Hogyan halt meg Mánuel portugál exkirály? Londonból jelentik. Csak most tudódott ki, hogy Manuel portugál király hirtelen halála körül jelentékeny szerepet játszott a király kímélete szolgaszemélyzete iránt. A személyzet ugyanis a volt király kertjében a főkomornyik leányának lakodalmát ünnepelte . Mánuel, hogy ne zavarja a személyzet mulatságát, titkolta roszszullétét mindaddig, amíg heves fuldoklási rohamok nem lepték meg. Halálával a protugál trónutódlás Don Duarte Nuno 24 éves braganzai hercegre esik, akinek atyja Mánuel exkimix unokaöccse volt.. **ggp*»— DUNANTÚLI Kedd, 1932. július 3. Káliba ugrott egy nagyharsányi napszámos, mert kilakoltatták liomlással fenyegető lakásából A nyomorúság áldozata lett a szerencsétlen ember Pécs, júl. 4. — A magyar nyomorúság újabb áldozatot követelt Baranyában. A valamikor gazdagságáról, jólétéről híres Nagyharsány községben kútba ugrott egy öreg napszámos, mert munkát alig-alig kapott, a gond és éhség mindennapos vendég lett a szerencsétlen családnál és a bajokat még betetőzte az a hatósági intézkedés, hogy a tragikusvégűi embert családostól kilakoltatták földbe vájt lakásából, mert az Leomlással fenyegetett, r . v A halálba menekült embert D. Varga Istvánnak hívják. Hatvanötéves, családos, feleségével, férjezett leányával és kis unokájával együtt élt egy egészségtelen, szűk, dohos levegőjű, földbe vájt szükséglakásban. D. Varga István szorgalmas ember volt, kezén égett a munka és becsülettel szolgálta meg a mindennapi kenyeret. A falubeliek szívesen adtak neki munkát, amíg volt. De a falu válsága egyre súlyosabbá lett, a gazdák adósságok alatt roskadoznak, a maguk megélhetése is verejtékes küzdelem és így D. Varga István számára sem jutott napszám. A derék, jóravaló ember nap-nap után reménykedéssel indult el a portákra, de letörtem csüggedten, dologtalanul tért haza, ahol a kenyér egyre ritkább vendégként került az asztalra. A múlt héten beidézték D. Varga Istvánt a községházára, ahol a tudomására adták, hogy keressen magának új lakást, mert a régiből el kell költöznie, életveszélyes és mindennap beomolhat. A szegény napszámos ember kétségbeesetten tért haza. Feleségének keservesen panaszkodott: — Se lakás,se kenyér, se munka, most már nem érdemes élni! A család vigasztalta, hogy ne csüggedjen, lesz még jobb világ is, de D. Varga István sötét arccal, fénytelen szemekkel, lélektelenül tettvett otthon. Pénteken kiköltöztek az odalakásból és egyelőre a község adott nekik menedéket. Az öreg napszámos szombaton elment a szőlőbe munka után nézni. Délután sem jött haza és felesége keresésére indult. A szőlőben ekkor már híre ment D. Varga István tragédiájának. A szerencsétlen napszámos beleugrott az egyik szőlőbirtokos kútjába és mire rátaláltak, már halott volt. D. Varga István hozzátartozói részére a nyomozó hatóság kiadta a temetési engedélyt. A tragikus öngyilkosság az egész községben nagy részvétet keltett és a községben gyűjtés indult D. Varga István hátramaradottjainak felsegélyezésére. A világhírű filmszínész, Chaplin kisfiái az „Ile de France“ óceánjáró fedélzetén. A jóvátételi teher fierket: Én nem birom tovább tartani... — Adományok. A Stefánia Szövetség Napközi és Anya Otthona részére ismét nemes lelkekből eredő adományok érkeztek. Egy magát megnevezni nem akaró jótevő 2 drb. csecsemőágyat jegyzett, amelyek megváltásáért 50—50 P-t juttatott a Stefánia Szövetség vezetőségéhez. Ugyancsak névtelenül egy uriasszony 100 P-t küldött egy anyaágyra. — Halálozás. Özvegy Schultz Béláné sz. Drasenovich Mária, élete 63-ik évében, hosszas betegeskedés után vasárnap Pécsett elhunyt. Az elhunyt uriasszonyt, aki férjének, a Schaumburg-Lippe hercegség magyarbólyi uradalma tisztviselőjének tragikus halála után Pécsett német, és francia nyelvórákat adott, tisztelőin kívül Drasenovich Károly nyugalmazott alezredes, Drasenovich Jenő pécs- bányatelepi rendőrfőtanácsos és kiterjedt rokonság gyászolja. A temetés kedden délután 5 órakor lesz a központi temető ravatalozójából. Az, elhunyt lelki üdvéért, szerdán reggel 8 órakor mutatják, be az engesztelő szentmise áldozatot a ferencrendiek templomában. Súlyos veszteség érte a soproni bányamérnöki és erdőmérnöki főiskolát baracskai Szoboszlay Kornél rendes tanár dhanyjával, akit a szokott bányásztemetési szer-tartás pompájával kísért utolsó útjára a teljes számú főiskolai tanári kar, ifjúság és a résztvevő kartársain kívül a közönség beláthatatlan sokasága. A ravatalnál a tanári kar nevében Vitális István dr. rendes tanár, az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület nevében annak alelnöke, Blaschek Aladár bányatanácsos mondottak búcsúbeszédet, míg a sírnál az ifjúsági kör elnöke búcsúzott el az époly tudós, mint a népszerű tanártól.Az alig 40 évet élt tanár tudvalevőleg pécsi szárma-zású, itt járta középiskoláit és özvegy édesanyja, valamint nővérei je-lenleg is Pécsett laknak. Ifjú Unger Antal, a pécsi városi polgári iskola H-ik osztályának tanulója hosszas szenvedés és a betegek szentségének ájtatos felvétele után élete 12-ik évében visszaadta tiszta lelkét Teremtőjének. Halálát porig sújtott szülei és kiterjedt rokonság gyászolják. A kis halottat kedden délután 5 órakor helyezik örök pihenőre a központi temető ravatalozójából, míg az engesztelő szentmiseáldozatot lelke üdvéért kedden reggel 8 órakor mutatják be ,a fixansis, néhán intena 2.1,ynba®, .......