Dunántúl, 1933. április (23. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-01 / 74. szám

rj,, VAGY POr -: HÓRA 3 PENGŐ 50 LF­R, EGYES SZÁM ÁRa ífeFILLÉR, 16 OLDALAS 24 FIL., KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Ma: TEVES HETI reáDiÓMELLÉKLET 74. szám. Ara 04L fillér. Pécs, 1933 április 1. Számol SZERKESZTŐSÉG’ LYCEUM-UTCA 4. sz. TELEFONSZÁM : 29-49. K­IADÓH­IVATAL LYCEUM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM: 32-32. H­I­R­D­E­T­­É­S­DÍJSZABÁS SZERINT* a rokkantké­rdés rendezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalja most a képviselőház. A vi­tában egyértelműen nyilatkozik meg a közérzés, amely a legmélyebb szó­szólója a hadirokkantak érdekeinek. Valamennyi párt helyesli azokat az­­intenciókat, amelyek a Gömbös­kormányt a javaslat előterjesztésé­nél vezérleték. A vita szónokai szin­te versenyeznek abban, hogy men­tül lelkesebben juttassák kifejezésre a hála érzelmét a világháború áldo­zatai iránt. A különbség csak az, hogy az ellenzéki szónokok arra ve­tik a súlyt, hogy kidomborítsák, hogy milyen szerények a keretek, amelyek között a kormány javasla­tában foglalt gondoskodás mozog. De könnyű az ellenzéknek követelé­seket támasztani, annál az egyszerű oknál fogva, mivel az ellenzéknek n­em kell a költségek és kiadások fedezetéről gondoskodni. A kormány azonban kénytelen számbavenni az ország pénzügyi helyzetét és kény­telen gondosan és óvatosan kalku­lálni, hogy meddig mehet el az ál­­dozatkészségben, az államháztartás egyensúlyának­­veszélyeztetése nél­kül. ' ' ' A most előterjesztendő állami költségvetés világosan és közérthe­tően be fogja mutatni, hogy milyen súlyos munkát és gondot jelentett a kormányra nézve a költségvetés összeállítása és az államháztartás egyensúlyának biztosítása. Az ország mai gazdasági és pénzügyi helyzete parancsoló érvvel szorítja a kor­mányt a legnagyobb fokú takarékos­ságra, Takarékosságra még az olyan kérdés rendezésénél is, amely na­gyon a szívéhez nőtt éppen Gömbös Gyula miniszterelnöknek: takarékos­ságra a­ hadirokkantakról való gon­doskodás kereteiben­­ is.­­­ •­ A gondoskodás pénzügyi részét a javadalmazások felemelése mellett is — a kormány maga is szerénynek, tartja. Azért pótolja a pénzbeli el­­látást szociális és gazdasági kedvez­mények sokaságával, amelyek alkal­masak arra, hogy a hadirokkantak kereseti viszonyait, munkába állítá­sát, jövedelmező vállalkozások szer­zését jelentékenyen megkönnyítse. A törvényjavaslat az állami, megyei és községi intézményeknél, ipari vál­lalatoknál, továbbá színházaknál, moziknál, kiállításoknál, vásároknál stb. kötelezővé teszi a hadirokkan­­tak alkalmazását. A­ trafikok és ital­mérések engedélyezésénél a hadi­rokkantat elsőbbségben részesülnek. De ezeken felül is még számos ki­­sebb-nagyobb kedvezményben ré­szesíti a javaslat a rokkantakat és a háború hőseink özvegyeit és ár­váit.­­A­ rokkantkérdés intézményes ren­dezésénél tehát a fősúly nem az ará­nyosított és szerényen felemelt pénzbeli javadalmazásra esik, ámbár a pénzbeli javulás is számottevő az ország­ m­ai nehéz helyzetében. A kormány javaslatában kifejezésre akarta juttatni a nemzet háláját a háború áldozatai iránt és segítségé­re siet­­ a rokkantaknak, amennyire segíteni a­ mai nehéz körülmények között -egyáltalán lehet. A rokkantkérdés tárgyalásánál is politikai tőkét szeretne kovácsolni magának a szocialista párt. De jog­gal fel lehet vetni a kérdést, hogy, amikor hatalmon voltak, mit tettek a hadirokkantak érdekében? De most, hogy a nemzet mondhatatlan áldozatok árán helyreállította a bel­ső rendet és ezzel lehetővé tette a további küzdelmet a nemzet szebb és jobb jövőjéért;­ és most, hogy egy nemzeti kormány a hála érzésével­­emberségesen gondoskodik a hadi­­s rokkantak ellátásáról, most a szo­cialisták újra idejénvalónak tartják az izgatást és a lazító bújtogatást, a­­ nemzeti élet folymatos nyugalma ellen.' ✓ - • -a A nemz­et azonban keresztülment a megpróbáltatások borzalmas isko­láján. Itt mindenkinek megnyílt a szeme és megérett a­ gondolkozása annak megítélésére, hogy ki az, aki ebben *az jósz­ágban a nemzeti tár­sadalom eg­ye­temek érdekeit kép­viseli-Az orszég a legteljesebb mér­tékben helyesli "a kormány törekvé­seit és való érdeme szerint méltá­nyolja azt a humánus gondolkozást, amely a kormány javaslatában a ha­­dirokkantak érdekében megnyilat­kozik. S-»­­ • 0 Véres postaratás Vecsésen A bandita agyosizérje Miss Kálmán magáik­as szt­viselői, míg a cisiaáar a gyilkost Ve­cs­és, mire. 31.­­ Megdöbbentő, amerikai stílusra emlékeztető véres ban­ditaharc folyt le az elmúlt éjszaka a ve­­csési postahivatalban. Mint két hónappal ezelőtt, ez éjszaka is betörők akarták kifosztani­­ a­ vecsási postahivatalt. A csendőrök munka közben lepték meg a betörőket, akik közül az egyik revolverét használta, majd­, amikor a csendőrök többedma­­gukkal behatoltak a hivatal helyiségébe, az egyik betörő agyonlőtte a csend­őrök társaságában volt Kiss Kál­mánt, Vecsés nyugalmazott lejegyző­jének fiát, aki a jegyzők árvaháza egyesületének volt a tisztviselője. A csendőrök is fegyverüket használ­ták és agyonlőtték a lövöldöző be­­­­törőt, akinek társa elmenekült. Úgy az agyon­lőtt, mint az elmenekült bandita sze­mélyazonosságát megállapították­ .Az agyonlőtt bandita Máté István ro- Wottmultú vasesztergályos, míg a másik Schailli Sándor krupié, aki ugyancsak többször volt büntetve. Schailli Sándort később Pestszentlőrincen elfogták, de amikor autón az egyik pestszentlőrinci ház elé vitték, ahol igazoltatni akar­ták, s megszökött a detektívek elöl és ed­dig még nem került kézre. Megállapították róla, hogy Újpesten kis családi háza, agyonlőtt társának, Máté Istvánnak pedig Rákospalotán kis családi villája van. A re­­issú fejú Kánya Kálmán külügyminiszter nyilatko­zata a felsőház külügyi bizottságában Budapest, márc. 31. — A felsőház külügyi bizottságában Kánya Kálmán külügyminiszter tegnap hosszabb expozét adott. Hangsúlyozta, hogy a leszerelési konferencia zsákutcába jutott. Európa politikai légkörét általános inge­rültség jellemzi. Ezt fokozta a Hitler­­mozgalom előretörése, a balkáni állandó válság. A magyar revíziós törekvések ellen nemzetközileg szervezett sajtóhad­­járat folyik. Magyarországot a világbéke veszélyez­tetésével vádolják, bár szinte hangoztat­ni is fölösleges, hogy nem áll fenn az a magyar—olasz—német szövetség, ame­lyet állandóan szétrombolni igyekszik a kisantant. A magyarellenes sajtóhadjá­­rat annyira megmérgezte a levegőt, hogy már komoly politikai körökben is tartani kezdenek olyan preventív háborútól, amelyet a katonailag kész államok indítottak volna a lefegy­­verzett népek ellen. Ebben a válságos pillanatban lépett közbe a béke megmentése érdekében MacDonald és Mussolini. Angliában és Németországban Musso­lini és MacDonald tervét általában ba­rátságosan fogadták. Franciaország ud­varias, de tartózkodó álláspontot foglal el, míg a kisantant és Lengyelország a javasolt béketervet a legélesebben, el­lenzi-Bizonyos, hogy most a kisantantnak és a vele szövetséges viszonyban álló államoknak dönteniök kell afelett, váljon továbbra is szuronyokra tá­maszkodva akarják-e politikai szup­­remációjukat fenntartani, vagy pedig az égető európai kérdések békés megoldásának útjára hajlandók-e­­ rátérni, mint azt Mussolini­ ajánlja. Bárhogy vég­ződtek azonban a nagyhatalmak közt je­lenleg folyó tárgyalások, bármi legyen az olasz béketervezett sorsa, nekünk, ma­gyaroknak, a mai bonyolult helyzet to­vábbi fejleményeit is hidegvérrel, nyu­godtan kell mérlegelnünk. Óvakodnunk kell minden túlzástól és tartózkodnunk kell minden akciótól, amely azt a be­nyomást keltené, mintha­­magunk is hozzá akarnánk járulni a helyzet még erősebb elmérgesítéséhez. Ez a magatartásunk fogja legjobban szolgálni nemzetünk ér­dekeit. Az elmúlt hetek eseményeiből pedig azt a reményt meríthetjük, hogy jogos követeléseinkért folytatott küz­delmünket senki sem­ fogja többé illegá­lisnak minősíthetni. A francia sajtó a revízióról A francia sajtót ál­lajd­­an közel­ről foglalkoztatja Mussolini kezde­­ményezése és az e tárgyban folyó diplomáciai tanácskozás. A jobbol­dali lapok kevés kivétellel Musso­lini tervének határosati'' elutasítását követelik és­ éles hangon­­ szállnak szembe­ minden,­r­evitáós kísérlettel, mert ez szerintük feltétlenül hábo­rús összeütközésre vezet. A mérsékelt és baloldali lapok ez­zel szemben a nemzetközi együtt­működés szükségességét hangoztat­ják és a revízió ügyét bizonyos meg­értéssel mérlegelik, de ezek is ra­gaszkodnak ahhoz a tételhez, hogy a négy nagyhatalom megegyezése csupán a Népszövetség­ szellemében és keretében történhetik meg és hogy a revízióról kizárólag az érde­kelt hatalmak hozzájárulásával ha­tározhatnak. A Matin közli annak a tervezet­nek szövegét, amelyet Mussolini MacDonald elé terjesztett.­ A lap szerint Anglia, Franciaország, Né­metország és Olaszország kötelezi magát a béke fenntartása céljából a tényleges együttműködés megvalósí­tására, továbbá megerősíti a négy nagyhatalom a békeszerződések re­víziójának alapelvét arra az esetre, ha olyan állapotok állanak elő, ame­lyek az egyes államokban viszály előidézésére alkalmasak. A revízió­nak ez alapelve csupán a­ Népszö­vetség keretében és a kölcsönös ér­dekek figyelembevételével alkal­mazható. A­ Németország javára el­ismert jogegyenlőségnek tényleges jelentőséget kell adni és ez irányadó Ausztriára, Magyarországra és Bul­­­gáriára is. . " A­ szegedi városi színház új igazgatója Szeged, márc. 31. (MTI) — A­ szegedi városi színház igazgatása ügyében úgy határoztak, hogy új igazgatónak Szik­lay Jenő székes­fehérvári színigazgatót hívják meg.

Next