Dunántúl, 1933. június (23. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-09 / 129. szám

Péntek, 1933. Június 5. DUNÁNTÚL. Kégl Zoltán hollywoodi filmmérnök Pécsett Az amerikai vendég Manninger Adolf jószágigazgató­­hoz érkezett rokoni látogatóba . Tizenhárom hóna­p­os filmexpedíció fáradalmait piheni ki Pécsett a volt vezérkari százados Pécs, jún. 8. — Manninger G. Adolf hercegi jószágigazgató Damjanich utcai villájának néhány nap óta érdekes vendége van. Manninger­né Ameri­kában élő sógora érkezett látogatóba, hogy itt pihenje ki annak a grönlandi filmexpedíciónak izgalmait, amelyről he­tekig cikkeztek az amerikai és európai világlapok. ‘ < i jp"1 ■ • J Az amerikai vendég magyar ember, Kégl Zoltánnak hívják. A háború alatt mint tényleges katonatiszt a kaposvári 44-eseknél szolgált és vezérkari száza­dosként szerelt le 1918-ban. A háború után két és fél év alatt elvégezte a mű­egyetemet, majd 1923-ban kiment Ame­rikába. Felesége, aki Manningerné húga és akkor alig három és fél éves fia egy év múlva követték az Újvilágba. Odakint először egy nagy kábelgyárban nyert alkalmazást, majd a hangosfilm feltalálásakor Hollywoodba került. Azóta mint mérnök ott dolgozott különböző stúdiókban. Tavaly az egyik hollywoodi vállalat, az Universal filmexpedíciót kül­dött Grönlandba. Az expedíció mérnökének Kégl Zol­tánt szerződtették. Az eredetileg hat hónapra tervezett út­ból 13 hónap lett. A 36 tagú expedíció júliustól októberig volt Grönlandban, azután Svájcban folytatta a felvételeket. A rendkívül jó megjelenésű, szép szál ember mosolyogva állja a kérdések per­gőtüzét. Mindenkinek van valami kér­­deznivalója és mindenki másra kíváncsi, hibátlan magyarsággal felel a kérdések­re, bár a magyaron kívül,még hat nyel­ven beszél és már tíz esztendeje nem volt Magyarországon. Az eszkimók szeretik a repülőgépet Megkérdezem, szoktak-e odahaza ma­gyarul beszélni. — Hogyne, — válaszolja, — feleségem­mel nagyon gyakran beszélgetünk ma­gyarul. Pista fiam is megért mindent, de felelni angolul szokott.. Régebben még vesződött a magyar nyelvvel, de felesé­gem egyszer megmosolyogta a kiejtését, azóta aztán nem is próbálkozott a ma­gyar beszéddel. Az olimpiászon elért magyar sikerek után azonban —­ mint írták — újból nekifogott­a magyarul ta­nulásnak. — Tudományos célból rendezték-e az expedíciót ? — terelem a szót a grön­landi útra. — Nem. A film­ szórakoztató filmnek készült. Volt ugyan velünk két német tudós is, maga a film azonban nem lett tudományos film. Német és angol válto­zatban készült. Német címe: S. O. S. Eisberg! — Olvastam a lapokban, hogy, egy jegesmedvét is vittek magukkal. — Igen. Nem is egyet. Három jeges­medvét és két szelídített fókát vásárol­tunk Hagenbecktől. A felvételek során nagyon gyakran szükségünk volt rájuk. Sőt, hogy még egy érdekességet említ­sek, Udet, a híres német repülő is ve­lünk volt, még pedig három repülőgép­pel. Az eszkimók nagyon szerették őt is, meg a gépeit is. Valahányszor hal­lották búgni a gépmadarat, kiszaladt az egész falu a fogadtatására. Érdekes, mennyivel finomabb hallásuk van az esz­kimóknak, mindig 2—3 perccel előbb hallották a gép hangját, mint mi. Üdés­ről nagyon sok felvétel készült, egyéb­ként mintegy 100,000 méter filmet vet­tünk fel az expedíció során, abból azon­ban csak körülbelül 3090-et használunk fel a darab számára. Gleccser „borjadzás“ Mi volt a legnagyobb élményük? — Kétségkívül egy óriási arányú „gleccser-borjadzás" felvétele. Kiszámí­tottuk, hogy ötszázmillió tonnás jég­tömb szakadt le egy darabban a fjordos, rettentő robajjal. Ilyen hatalmas borjad­­zásról még fényképfelvétel sem készült, mint hangfelvétel pedig egészen egyedül­álló esemény a­ film történetében. Egyéb­ként a ,,Severin kapitány" című filmben ezt a hangfelvételt már fel is használ­ták egy sziklaomlás kísérőhangjának. — Kik voltak a vállalkozás színész­­résztvevői? — A női főszereplő Leni Riefenstahl aki már nagyon sok hasonló tárgyú film női főszerepét játszotta. Úgy hallom, hogy a Szent hegy, a Piz Pala, a Fehér mámor, a Kék fény Pécsett is bemuta­tásra került. Ezeknek ő volt a női fő­szereplője. A velünk volt férfiszínészek közül Magyarországon általánosságban csak Rod la Roque nevét ismerik, aki Bánky Vilma férje. — És az eszkimók? — Hát bizony azok a fehér embertől nincsenek valami túlságosan meghatva, minket­ azonban éppenséggel bolondok­nak tartottak. Józan eszkimó-ésszel nem is lehet felfogni, hogy okos ember úszó jéghegyeken mászkáljon és hasonló esz­­telenségeket kövessen el. Máskép azon­ban érdekes, kedves, barátságos néző. Filmfelvételeinknél nagyon jól használ­hattuk őket. „Pécs jobban tetszik, mint Budapest“ — Bizonyára meglepte az a nagyará­nyú fejlődés, amelyen Budapest az utolsó évtized alatt keresztülment? — No, ezt igazán nem mondhatom. Külföldön lépten-nyomon megállított a valóban nagyon ügyes és tetszetős bu­dapesti propaganda. Rokonaim is sokat írtak Budapest fejlődéséről, úgyhogy fel­csigázott érdeklődéssel jöttem haza. És bizony csalódtam. A fejlődés tagadhatat­lan, én azonban csak külső máznak lá­tom. Mondhatom, hogy Budapest után nagyon kellemesen csalódtam Pécsben. Sokkal tisztább városnak találom Buda­pestnél, sokkal természetesebb,k­ őszin­­tébb város. Nincsenek meg azok a ki­rívó ellentétek, amelyek Budapesten lép­ten-nyomon a szemembe ötlöttek. — Van még valahol dolguk a filmmel Európában? — Nincsen. Most már csak a műtermi és laboratóriumi munka van hátra, úgy­hogy nekem is sietnem kell haza. Buda­pestről repülőgépen megyek Berlinig, onnét rögtön továbbutazom Hamburgba, ahol hajóra szállok. Az amerikai vasúti út négy és fél nap, közben azonban meg­nézem a csikágói világkiállítást . A beszélgetés befejezése után az iga­ szebbnél-szebb grönlandi felvételt mu­tatott, az elmondottak nagyszerű szem­­léltetéseképen. Meg is jegyeztem: — Igazán szeretném már mielőbb látni a filmet. — Hát az nem megy olyan gyorsan. Szeptember-október előtt aligha leszünk készen. Azt pedig igazán nem tudom, hogy Magyarországra mikor kerül el a filmünk. ' ■ Búcsúzásunkkor egy nagyon érdekes képet kaptam emlékül: Udet gépe a ten­geren egy úszó jéghegy mellett. —m­. Okos ám Vilma a: c'árusztólányi ,,BSg a gyerek éktelenül, A necüsága a fjtőjSm­ 6!. De rossz volna az éle­tra, Ha nan volna „FROTH" fjen.*’ Tellát: Tudod mit? Együnk FRIST 1111 A FRUTTI cukorka kit nő hatása felüdis :s tsigu­lanyu. Kapható 10 ca 40 filteris eson­jolit'.itai­. Gyártja: Stahmtz Frigyes r.it­, buriapen. '98-® Jövő héten megkezdik a­­­­arakányi üget nark©sstdsi föld munkálatait Tavi rózsa, díszsás és vadrécék körűlnek a Barokányi fába — Virággá­­ díszítik & Gyuri utat és a Tettyét—Erégy&s nyomozás a virágtolvajok után Látogatás a városi kertészet tetepén Pécs, jún. 8. — Azok a vidékiek, akik a filléres gyorsokkal ellátogat­nak Pécsre, a legnagyobb elragadta­tás hangján nyilatkoznak a város parkjairól és azok gyönyörű virág­díszéről. Legutóbb a debreceni ven­dégeket ragadta el a világhírű dóm előtt levő park, amelyről az egyik debreceni újság tudósítója a követ­kezőket írja: — A dóm előtt lev­ő park tele van szebbnél-szebb növényekkel. Méltán vetekszik ez a debreceni parkok gondozottságával, szépségé­vel. •­­ De nemcsak a Dóm téri park, ha­nem a sétaterek, a Széchenyi tér és a város különböző pontjain formált parkocskák virágdísze is csodálatra ragadja a szemlélőt és nem győzik dicsérni azt a nagy hozzáértést és lelkes munkát, amely alig pár év alatt ilyen szép virágdíszbe borítot­ta a nagy kulturváros Pécset. Mun­katársunk a mai nap folyamán meg­látogatta a városi kertészet Damja­­nics utcai telepét, ahonnét Pécs par­kosítását és virággal való díszítését intézik. A telepen vitéz B­a­­­d­y László kertészeti intéző fogadta a Dunántúl munkatársát, aki érdekes adatokat szolgáltatott a kertészet jövő terveiről. A nagy szaktudású és fáradhatat­lan szorgalmú kertészeti intéző el­mondotta, hogy a Balokányi liget parkosításának földmunkáit a jövő hét elején megkezdik. Nehéz feladat vár itt a kertészekre, mert hiszen ősrégi idők óta elhanya­golt terület rendezéséről van szó. A növénnyel, virággal való beültetés az őszre marad, de minden lehetőt elkövetnek, hogy a földmunka után nyomban megkezdjék a terület pá­zsittal való ellátását. A Balokányi liget így majd csak jövőre bontakozik ki teljes szép­ségében. A rendbehozott tavat dísztónak szánta a város és oda tavi rózsák, díszsások kerül­nek. — Megpróbálok vadrécéket is a tóba telepíteni, — mondja az intéző. A liget északi lejtős oldalát szik­lákkal képezik ki és a sziklák közé dísznövények kerülnek. Majd a Testyére terelődik a szó. Megtudjuk, hogy a Gyuri út baloldalára alpesi vi­rágokat­ szánt a kertészet. A ro­mok alsó részét sziklákkal ké­pezik ki, a sziklák között alpesi növényekkel. A ki­ltetésre­­szánt altási növényei­ket és virágokat már előnevelik a telepen. Majd­ sétát tettünk a telepen, ame­lyet vitéz Báldy László olyan gyö­nyörű virágos kertté varázsolt, amelyre rajcb­án büszke lehet Pécs­­városa. Közel nyolcezer rózsafa virágzik a telepen. Mintha Gül-Baba rózsás kertje ele­venednék meg a szemünk előtt. Kereken 620 különféle fajta ró­zsa ontja az illatát. A szem nem tud betelni a százféle árnyalatú rózsaszirmok szépségében. Naponta 2—300 látogatója van a te­lepnek, köztük szakemberek is, akik a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoznak az egyenként törzs­könyvezett rózsafajokról. — A debreceni filléres gyors uta­­sai — mondja a kertészeti intéző — innét kaptak a város színeivel sza­lagozott rózsacsokrot, 220 ilyen csokrot készítettünk. (Schmidt Lajos dr. tb. főjegyző, az idegenfor­,­galmi hivatal vezetője 700 szál gyö­nyörű rózsát adott a csokrokhoz a sajátjából. ( Szerk.) Ilyen rózsa­csokrot kapnak a szegedi filléres gyors hölgyutasai is. Megtudjuk, hogy a városi kertészetnek olyan cana indíca készlete van, aminő talán sehol sincs az országban. Ezt fővárosi szakemberek állapított­ták meg. Az ízlésesen elrendezett telepen ezerszámra gondozzák, azo­kat a dísznövényeket és virágokat, amelyek onnét a városi terekre és parkokra kerülnek ki. Az a lelkes, fáradságot nem ismerő munka, amely itt a városi kertészeti telepen folyik a város szépítése érdekében, min­­den elismerést megérdemel. Megtudjuk azt is, hogy a városi kertészet maga is eré­lyes nyomozást folytat a hóna­pok óta tartó viráglopások ügyében. — Ki kell nyomoznunk — mondja az intéző, a­kik azok a lelkiismeret­­lenek, akik fáradságos munkánkat valósággal megbénítják azzal, hogy százszámra lopkodják a dísznövényet,­ket és virágokat a telepről. Addig, míg védelmet nem kapunk a lelki­ismeretlen virágtolvajlásokkal szem­ben, sokszor azt hiszem, kár minden fáradságért. A kertészeti intézőnek igaza van. A város közönségének magának is őrködni kell Pécs virágdíszítéseire, amelyek m­a már fontos nevezetes­ségei a nagy kulturváros Pécsnek. .. u*. *Ji 5. oldal

Next