Dunántúl, 1933. június (23. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-09 / 129. szám
Péntek, 1933. Június 5. DUNÁNTÚL. Kégl Zoltán hollywoodi filmmérnök Pécsett Az amerikai vendég Manninger Adolf jószágigazgatóhoz érkezett rokoni látogatóba . Tizenhárom hónapos filmexpedíció fáradalmait piheni ki Pécsett a volt vezérkari százados Pécs, jún. 8. — Manninger G. Adolf hercegi jószágigazgató Damjanich utcai villájának néhány nap óta érdekes vendége van. Manningerné Amerikában élő sógora érkezett látogatóba, hogy itt pihenje ki annak a grönlandi filmexpedíciónak izgalmait, amelyről hetekig cikkeztek az amerikai és európai világlapok. ‘ < i jp"1 ■ • J Az amerikai vendég magyar ember, Kégl Zoltánnak hívják. A háború alatt mint tényleges katonatiszt a kaposvári 44-eseknél szolgált és vezérkari századosként szerelt le 1918-ban. A háború után két és fél év alatt elvégezte a műegyetemet, majd 1923-ban kiment Amerikába. Felesége, aki Manningerné húga és akkor alig három és fél éves fia egy év múlva követték az Újvilágba. Odakint először egy nagy kábelgyárban nyert alkalmazást, majd a hangosfilm feltalálásakor Hollywoodba került. Azóta mint mérnök ott dolgozott különböző stúdiókban. Tavaly az egyik hollywoodi vállalat, az Universal filmexpedíciót küldött Grönlandba. Az expedíció mérnökének Kégl Zoltánt szerződtették. Az eredetileg hat hónapra tervezett útból 13 hónap lett. A 36 tagú expedíció júliustól októberig volt Grönlandban, azután Svájcban folytatta a felvételeket. A rendkívül jó megjelenésű, szép szál ember mosolyogva állja a kérdések pergőtüzét. Mindenkinek van valami kérdeznivalója és mindenki másra kíváncsi, hibátlan magyarsággal felel a kérdésekre, bár a magyaron kívül,még hat nyelven beszél és már tíz esztendeje nem volt Magyarországon. Az eszkimók szeretik a repülőgépet Megkérdezem, szoktak-e odahaza magyarul beszélni. — Hogyne, — válaszolja, — feleségemmel nagyon gyakran beszélgetünk magyarul. Pista fiam is megért mindent, de felelni angolul szokott.. Régebben még vesződött a magyar nyelvvel, de feleségem egyszer megmosolyogta a kiejtését, azóta aztán nem is próbálkozott a magyar beszéddel. Az olimpiászon elért magyar sikerek után azonban — mint írták — újból nekifogotta magyarul tanulásnak. — Tudományos célból rendezték-e az expedíciót ? — terelem a szót a grönlandi útra. — Nem. A film szórakoztató filmnek készült. Volt ugyan velünk két német tudós is, maga a film azonban nem lett tudományos film. Német és angol változatban készült. Német címe: S. O. S. Eisberg! — Olvastam a lapokban, hogy, egy jegesmedvét is vittek magukkal. — Igen. Nem is egyet. Három jegesmedvét és két szelídített fókát vásároltunk Hagenbecktől. A felvételek során nagyon gyakran szükségünk volt rájuk. Sőt, hogy még egy érdekességet említsek, Udet, a híres német repülő is velünk volt, még pedig három repülőgéppel. Az eszkimók nagyon szerették őt is, meg a gépeit is. Valahányszor hallották búgni a gépmadarat, kiszaladt az egész falu a fogadtatására. Érdekes, mennyivel finomabb hallásuk van az eszkimóknak, mindig 2—3 perccel előbb hallották a gép hangját, mint mi. Üdésről nagyon sok felvétel készült, egyébként mintegy 100,000 méter filmet vettünk fel az expedíció során, abból azonban csak körülbelül 3090-et használunk fel a darab számára. Gleccser „borjadzás“ Mi volt a legnagyobb élményük? — Kétségkívül egy óriási arányú „gleccser-borjadzás" felvétele. Kiszámítottuk, hogy ötszázmillió tonnás jégtömb szakadt le egy darabban a fjordos, rettentő robajjal. Ilyen hatalmas borjadzásról még fényképfelvétel sem készült, mint hangfelvétel pedig egészen egyedülálló esemény a film történetében. Egyébként a ,,Severin kapitány" című filmben ezt a hangfelvételt már fel is használták egy sziklaomlás kísérőhangjának. — Kik voltak a vállalkozás színészrésztvevői? — A női főszereplő Leni Riefenstahl aki már nagyon sok hasonló tárgyú film női főszerepét játszotta. Úgy hallom, hogy a Szent hegy, a Piz Pala, a Fehér mámor, a Kék fény Pécsett is bemutatásra került. Ezeknek ő volt a női főszereplője. A velünk volt férfiszínészek közül Magyarországon általánosságban csak Rod la Roque nevét ismerik, aki Bánky Vilma férje. — És az eszkimók? — Hát bizony azok a fehér embertől nincsenek valami túlságosan meghatva, minket azonban éppenséggel bolondoknak tartottak. Józan eszkimó-ésszel nem is lehet felfogni, hogy okos ember úszó jéghegyeken mászkáljon és hasonló esztelenségeket kövessen el. Máskép azonban érdekes, kedves, barátságos néző. Filmfelvételeinknél nagyon jól használhattuk őket. „Pécs jobban tetszik, mint Budapest“ — Bizonyára meglepte az a nagyarányú fejlődés, amelyen Budapest az utolsó évtized alatt keresztülment? — No, ezt igazán nem mondhatom. Külföldön lépten-nyomon megállított a valóban nagyon ügyes és tetszetős budapesti propaganda. Rokonaim is sokat írtak Budapest fejlődéséről, úgyhogy felcsigázott érdeklődéssel jöttem haza. És bizony csalódtam. A fejlődés tagadhatatlan, én azonban csak külső máznak látom. Mondhatom, hogy Budapest után nagyon kellemesen csalódtam Pécsben. Sokkal tisztább városnak találom Budapestnél, sokkal természetesebb,k őszintébb város. Nincsenek meg azok a kirívó ellentétek, amelyek Budapesten lépten-nyomon a szemembe ötlöttek. — Van még valahol dolguk a filmmel Európában? — Nincsen. Most már csak a műtermi és laboratóriumi munka van hátra, úgyhogy nekem is sietnem kell haza. Budapestről repülőgépen megyek Berlinig, onnét rögtön továbbutazom Hamburgba, ahol hajóra szállok. Az amerikai vasúti út négy és fél nap, közben azonban megnézem a csikágói világkiállítást . A beszélgetés befejezése után az iga szebbnél-szebb grönlandi felvételt mutatott, az elmondottak nagyszerű szemléltetéseképen. Meg is jegyeztem: — Igazán szeretném már mielőbb látni a filmet. — Hát az nem megy olyan gyorsan. Szeptember-október előtt aligha leszünk készen. Azt pedig igazán nem tudom, hogy Magyarországra mikor kerül el a filmünk. ' ■ Búcsúzásunkkor egy nagyon érdekes képet kaptam emlékül: Udet gépe a tengeren egy úszó jéghegy mellett. —m. Okos ám Vilma a: c'árusztólányi ,,BSg a gyerek éktelenül, A necüsága a fjtőjSm 6!. De rossz volna az életra, Ha nan volna „FROTH" fjen.*’ Tellát: Tudod mit? Együnk FRIST 1111 A FRUTTI cukorka kit nő hatása felüdis :s tsigulanyu. Kapható 10 ca 40 filteris esonjolit'.itai. Gyártja: Stahmtz Frigyes r.it, buriapen. '98-® Jövő héten megkezdik aarakányi üget nark©sstdsi föld munkálatait Tavi rózsa, díszsás és vadrécék körűlnek a Barokányi fába — Virággá díszítik & Gyuri utat és a Tettyét—Erégy&s nyomozás a virágtolvajok után Látogatás a városi kertészet tetepén Pécs, jún. 8. — Azok a vidékiek, akik a filléres gyorsokkal ellátogatnak Pécsre, a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoznak a város parkjairól és azok gyönyörű virágdíszéről. Legutóbb a debreceni vendégeket ragadta el a világhírű dóm előtt levő park, amelyről az egyik debreceni újság tudósítója a következőket írja: — A dóm előtt levő park tele van szebbnél-szebb növényekkel. Méltán vetekszik ez a debreceni parkok gondozottságával, szépségével. • De nemcsak a Dóm téri park, hanem a sétaterek, a Széchenyi tér és a város különböző pontjain formált parkocskák virágdísze is csodálatra ragadja a szemlélőt és nem győzik dicsérni azt a nagy hozzáértést és lelkes munkát, amely alig pár év alatt ilyen szép virágdíszbe borította a nagy kulturváros Pécset. Munkatársunk a mai nap folyamán meglátogatta a városi kertészet Damjanics utcai telepét, ahonnét Pécs parkosítását és virággal való díszítését intézik. A telepen vitéz Bady László kertészeti intéző fogadta a Dunántúl munkatársát, aki érdekes adatokat szolgáltatott a kertészet jövő terveiről. A nagy szaktudású és fáradhatatlan szorgalmú kertészeti intéző elmondotta, hogy a Balokányi liget parkosításának földmunkáit a jövő hét elején megkezdik. Nehéz feladat vár itt a kertészekre, mert hiszen ősrégi idők óta elhanyagolt terület rendezéséről van szó. A növénnyel, virággal való beültetés az őszre marad, de minden lehetőt elkövetnek, hogy a földmunka után nyomban megkezdjék a terület pázsittal való ellátását. A Balokányi liget így majd csak jövőre bontakozik ki teljes szépségében. A rendbehozott tavat dísztónak szánta a város és oda tavi rózsák, díszsások kerülnek. — Megpróbálok vadrécéket is a tóba telepíteni, — mondja az intéző. A liget északi lejtős oldalát sziklákkal képezik ki és a sziklák közé dísznövények kerülnek. Majd a Testyére terelődik a szó. Megtudjuk, hogy a Gyuri út baloldalára alpesi virágokat szánt a kertészet. A romok alsó részét sziklákkal képezik ki, a sziklák között alpesi növényekkel. A kiltetésreszánt altási növényeiket és virágokat már előnevelik a telepen. Majd sétát tettünk a telepen, amelyet vitéz Báldy László olyan gyönyörű virágos kertté varázsolt, amelyre rajcbán büszke lehet Pécsvárosa. Közel nyolcezer rózsafa virágzik a telepen. Mintha Gül-Baba rózsás kertje elevenednék meg a szemünk előtt. Kereken 620 különféle fajta rózsa ontja az illatát. A szem nem tud betelni a százféle árnyalatú rózsaszirmok szépségében. Naponta 2—300 látogatója van a telepnek, köztük szakemberek is, akik a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoznak az egyenként törzskönyvezett rózsafajokról. — A debreceni filléres gyors utasai — mondja a kertészeti intéző — innét kaptak a város színeivel szalagozott rózsacsokrot, 220 ilyen csokrot készítettünk. (Schmidt Lajos dr. tb. főjegyző, az idegenfor,galmi hivatal vezetője 700 szál gyönyörű rózsát adott a csokrokhoz a sajátjából. ( Szerk.) Ilyen rózsacsokrot kapnak a szegedi filléres gyors hölgyutasai is. Megtudjuk, hogy a városi kertészetnek olyan cana indíca készlete van, aminő talán sehol sincs az országban. Ezt fővárosi szakemberek állapítottták meg. Az ízlésesen elrendezett telepen ezerszámra gondozzák, azokat a dísznövényeket és virágokat, amelyek onnét a városi terekre és parkokra kerülnek ki. Az a lelkes, fáradságot nem ismerő munka, amely itt a városi kertészeti telepen folyik a város szépítése érdekében, minden elismerést megérdemel. Megtudjuk azt is, hogy a városi kertészet maga is erélyes nyomozást folytat a hónapok óta tartó viráglopások ügyében. — Ki kell nyomoznunk — mondja az intéző, akik azok a lelkiismeretlenek, akik fáradságos munkánkat valósággal megbénítják azzal, hogy százszámra lopkodják a dísznövényet,ket és virágokat a telepről. Addig, míg védelmet nem kapunk a lelkiismeretlen virágtolvajlásokkal szemben, sokszor azt hiszem, kár minden fáradságért. A kertészeti intézőnek igaza van. A város közönségének magának is őrködni kell Pécs virágdíszítéseire, amelyek ma már fontos nevezetességei a nagy kulturváros Pécsnek. .. u*. *Ji 5. oldal