Dunántúl, 1934. augusztus (24. évfolyam, 172-196. szám)
1934-08-19 / 187. szám
8. oldal.) nem részesülhetnek a vasúti tanulói bérletjegy áldásos kedvezményében. Mégpedig azért, mert amikor az idevonatkozó kereskedelmi minisztériumi rendeletet kibocsátották, ilyen kimondott szakiskolák még nem voltak és így természetesen a rendeletben taxatíve felsorolt iskolák közt sem szerepelhettek. Emiatt azután a többek között Baranyában is az a valószínűtlenül hangzó állapot van, hogy a gyorsírás és gépírás tudásának nagy és az elhelyezkedésnél olyannyira fontos előnyeit csak azoknak a szülőknek a gyermekei élvezhetik, akik vagy pécsiek, vagy pedig megengedhetik maguknak azt a fényűzést, hogy gyermekeiket Pécsett iskoláztassák, illetve iskoláztatásuk után megszerezhessék részükre azt, a gyakorlati életben manapság annyira szükséges speciális kiképzést. Igaz ugyan, hogy pl. a most elmúlt tanévben is akadt két kozármislenyi kisgazdaifjú, akik ezt a nehézséget úgy hidalták át, hogy 10 hónapon át sárban-fagyban, naponta 13 kilométert gyalogoltak, csakhogy az „irodai gyorsírói és gépírói“ képesítést megszerezhessék. Ezek azonban olyan, mondhatnám hősies kivételek, amilyenre már a távolabb eső járásszékhelyek és nagyobb községek fiatalsága minden kultúrfölényünk mellett sem vállalkozhat... Becslésem szerint Pécsnek ezidőszerint 3—400 aktív gyorsírója van, akiket a műtársi szolidaritás és a gyorsírás lelkes szeretete a pécsi gyorsíróegyesületben egy táborba fog tömöríteni. A város és megye intenzívebb bekapcsolása ezt a számot hamarosan a duplájára emelheti. Ez a hatalmas gyorsíró gárda minden valószínűség szerint egész sereg életrevaló eszmét és célkitűzést fog kitermelni és az ország gyorsírótársadalmában ezt, a legnehezebb időkben is erős vitalitást mutató kultúrvárost ebben a vonatkozásban is rövidesen az őt megillető helyre fogja emelni. Ehhez az építő és hasznos kultúrmunkához, mint veterán gyorsíró, kívántam egyelőre ezzel a néhány gyakorlati ötlettel hozzájárulni. Pillich Andrásné v selkedéssel vagy lármával a vadat riasztani. Erdei séták alkalmával az egyesületi igazolványt mindenki okvetlenül vigye magával. Többek érdeklődésére közöljük, hogy az abaligeti barlang belépődíjai a tulajdonos úrbéri birtokosság szerint a következőképpen állapíttattak meg: belépőjegy felnőtteknek 60 fillér, diákoknak 40 fillér, Diák-, turista-, cserkész- vagy leventecsoportoknak legalább 10 személynél fejenként 30 fillér, 20 személynél nagyobb csoportnak 20 fillér fejenként, Jegykiadó Ludán János, ki a falu végén a barlanggal szemben lakik. Ha a barlang zárva van, akkor hozzá kell fordulni. Nevezett könnyen megtalálható. A titkári hivatal ismételten közli, hogy az államvasutak által Budapesten, Kaposváron és Baján kiadásra kerülő kedvezményes árú víkendjegyek láttamozása kizárólag a dömörkapui menedékházban történik s a titkári hivatal a visszautazáshoz szükséges igazolást nem adhat ki. Október közepéig tilos a mecseki uradalmi erdőkben járni Újból szabályozták az abaligeti barlang belépő díjait Pécs, aug. 18. — A gyönyörűséges Mecsek különösen nyáron hemzseg a kirándulóktól. Boldogan élvezik az ózondús levegőt, az árnyas utakat és a fejedelmi kilátást a hegygerincekről. A kirándulók közül azonban igen sokan nem gondolnak arra, hogy az erdő nemcsak a kirándulások céljait szolgálja. Az erdészet rendet tart az erdőkben is és szigorúan ügyel arra, hogy például annak vadállománya kárt ne valljon. Erre való tekintettel kénytelen néha bizonyos korlátozásokat életbe léptetni. Most is ez történt. A Mecsek Egyesület erre vonatkozólag ma az alábbi tájékoztatást közli a közönség részére: Miután a földművelésügyi miniszter a vadászati tilalmi időket módosította, ennek kapcsán az egyesület felhívja tagjai, valamint a Mecseket járó turisták figyelmét, hogy a szarvasbőgés ideje alatt augusztus közepétől október közepéig az uradalmi erdőkben járni tilos. Szigorúan tilos a jelzett vagy közhasználati utakról letérni, hangosut MENTVE Vasárnap, 1934 augusztus 1?! Húsz évvel ezelőtt... Egy szemtanú elbeszélése a Sabác körül! véres harcokról — Lüttich beömlő bástyái maguk alá temették a védőket — Francia -német csatározások — A török kormány megvásárol két hadihajót 1914 augusztus 19 . écs, aug. 18. — Budapestre egymásután több kórházvonat érkezik, tele a Sabác ostroma alatt megsebesült katonákkal. Egyikük elmondja a következőket: » — Bakáink füttyszóval mentek be Sabácba, ahonnét a szerbek zöme már elmenekült. A hátvédeket rövidesen kiverték. Parancs volt arra, hogy a polgári lakossággal kíméletesen kell bánni, de a szerbek a házak ablakaiból lövöldöztek katonáinkra. Az orvtámadókat agyonlőtték. Mialatt Sabácot az egyik oldalon drótsövénnyel vették körül, a másik oldalon egy teljes szerb hadosztály intézett támadást. Elkeseredett szuronyharcban sikerült csak a szerbeket visszavetni. Katonáink úgy harcoltak, mint az oroszlánok s a szerbeket mintegy tizenöt kilométeren keresztül faluról-falura üldözték. A harcokban mindenütt résztvett tüzérségünk is. Egy másik sebesült elbeszélése szerint Sabácban a házak ablakaiból asszonyok és gyermekek dobáltak kézigránátokat katonáinkra. Egy malomból kétszáz komitácsi intézett orvtámadást ellenünk. A házat tüzérségi tűzzel teljesen lerombolták. Valamennyi komitácsi elpusztult. Budapestre ezen a napon kétszáz sebesült érkezik, közöttük hét kaposvári. A pécsi 19-es honvédgyalogezred közelebbi sorsáról, bár óriási veszteségeket szenvedett a szerbiai előnyomulás alatt, miután a rendkívül mozgékony szerb haderő első támadásait fogta fel, egyelőre semmi pozitív hír. A város még mindig háborús lázban ég s az egyik menetzászlóalj a másik után marsol vidám zene- és énekszóval a pályaudvar felé... Miért gázoltak át a németek Belgiumon ? A világháború nagy eseményei között még ma is legtöbbet Belgium „legázolását" emlegetik, miután a németek a semleges Belgiumon való gyors és energikus átvonulással kerültek a francia haderő elé. 1914 augusztus 18-án a berlini Wolffügynökség erről az alábbi hivatalos kommünikében tájékoztatta a közvéleményt: A lüttichi titok immár felfedhető a nyilvánosság előtt. Megtudtuk, hogy még a háború kitörése előtt francia tisztek érkeztek Lüttichbe, hogy a belga csapatokat a várvédelemben kioktassák. Az ellenségeskedés előtt ez ellen nem volt kifogás emelhető, a háború után azonban ezzel Belgium megsértette a semlegességét. Gyorsan kellett cselekednünk s nem mozgósított ezredeket vezettünk Lüttich ellen, amelynek várát rövidesen bevettük. Az ellenség nem ismerte hatásos támadási eszközeinket (a jelentés itt a 42-es ágyúkra céloz. Szerk.)s biztosnak vélte magát az erődökben, de tüzérségünk rövidesen arra kényszerítette a védőket, hogy megadják magukat. Azok az erődök, amelyeket nehéz ágyúink bombáztak, maguk alá temették védőiket. Az erődöket most helyreállítják s azok a jövőben a német hadsereg katonai céljait fogják szolgálni. Az első német vereség A Wolff-ügynökség e napon érkezett jelentése rendkívül óvatos formában számol be a német csapatokat Mühlhausen környékén ért első vereségéről. A jelentés így szól: Augusztus 14-én egy frankfurti erődítményünk kudarcot szenvedett a Sirnek melletti Bogen szorosban. Két előretolt zászlóaljat az ellenséges tüzérek Bognából megtámadtak s a szűk szorosban elvették ütegeit s valószínűleg a náluk lévő tervek is ez ellenség kezébe kerültek, miáltal természetesen használhatatlanokká váltak. A hivatalos lap ezen a napon közli, hogy a király parancsára a honvédség és a népfölkelés átvihető a határon ... Sabácban kamitácsik orvul agyonlövik báró Holzhausen német ezredest, akit ezekben a napokban osztottak be a 72-ik közös gyalogezredhez. Az Adrián megjelennek a francia hadihajók és üldözőbe veszik a Zrínyi kis cirkálói, amely azonban sértetlenül fut be kikötőjébe. Törökország nyolcvanmillió márkáért megvásárolja a Goeben és Breslau páncélos cirkálókat, amelyek a Dardanellákon átkelve, már be is futnak Konstantinápoly kikötőjébe. Nisben éhínség dühöng. A kenyér kilogrammja két dinárra (1 korona 90 fill.) emelkedik. A keleti hadszíntéren ismét kiújultak a harcok. Siallupönen mellett a németek hatezer orosz foglyot ejtenek. A mi csapataink folytatják győzelmes előnyomulásukat Orosz-Lengyelország-ban. Toul fölött lezuhan és szörnyethal Garros francia repülő, a francia aviatika világraszóló büszkesége, aki elsőnek repülte át a Földközi tengert. Ezekben az izgalmas napokban érkezik hír a pápa aggasztó állapotáról. X. Pius 1914 augusztus 20-án hajnali két órakor visszaadta lelkét Teremtőjének. Mintha egy pillanatra elnémulna a csatazaj: az egész katolikus világra mélységes gyász borul. A városhoz ezen a napon érkezik meg az első veszteséglista, amely azonban, csak az augusztus 2-án lezajlott harcok sebesültjeiről és halottairól számol be. A listából a Dunántúl 1914 augusztus 20-án megjelent száma négy halott és kilenc sebesült nevét közli. Valamennyiért a 68-as, 77-es és 20-as gyalogezredekben teljesítettek szolgálatot. Pécsiek neveit az első lista nem közli. Ekkor érkeznek haza tizennégynapi visszontagság után a lourdesi zarándokok. A kétszáznál több zarándokot a polgári forgalom szüneteltetése miatt három vasúti kocsiban zsúfolták össze s hazatérésüket így is csak a lourdesi püspök közbenjárásra engedték meg a francia hatóságok. A mód, ahogyan az ájtatos zarándokokkal bántak, világos kijelentése volt annak, hogy Európa szakított a krisztusi ideálokkal, hogy ötödfél éven keresztül a vér és pusztulás útján Békést kövesse ... Kettős keresztes jelvénye lesz a jubiláns katolikus nagygyűlés résztvevőinek Bpest, aug. 18. — Az Akció Katolika országos elnöksége elhatározta, hogy a XXV. jubiláris Országos Katolikus Nagygyűlésre való tekintettel művészies kivitelű jelvénnyel látja el a nagygyűlés összes résztvevőit. A művészies jelvény kerekalakú, középen hármashalmon a kettős apostoli kereszt, amelyet a következő körirat vesz körül: „XXV. jubiláris Katolikus Nagygyűlés Budapesten 1934. — az Akció Katolika Országos Elnöksége'1. A jelvény ára, amely egyszersmind a keresztes gyorsvonatra való felszállást, a megfelelő vasúti díjszabás mellett lehetővé teszi, csak 50 fillér. A jelvények az Akció Katolika egyházmegyei igazgatóinál, vagy Budapesten az Akció Katolika központi irodájánál rendelhetők meg. A jelvény tulajdonosa fel van jogosítva arra, hogy a nagygyűlésnek az Ügetőversenypályán lefolyó Veni Sancte-ján és megnyitó ülésén, valamint a második és harmadik napon a Vigadóban megtartandó nyilvános üléseken díjtalanul részt vehet. A nagygyűlés három napjának monstre programmját véglegesen megállapították. Ezek szerint szeptember 23- án a „Keresztes gyorsvonatok" beérkezése után délelőtt 10 órakor főpapi szentmise és Veni Sancte az Ügetőpályán (Kerepesi út 9.) majd ugyanott az első megnyitó nyilvános ülés. Délután 3 órakor Szentséges körmenet a Szent István Bazilikától az Ország ház-térre, majd este 7 óra 30 perckor díszelőadás a Városi színházban. Szeptember 24-én reggel 8 órakor főpapi szentmise a Ferencesek belvárosi templomában és délután 4 órakor a II. nyilvános ülés a Vigadóban. Szeptember 25-én reggel 8 órakor főpapi szentmise az Egyetemi templomban és délután 4 órakor III. nyilvános záróülés a Vigadóban. A záróülés berekesztése után körülbelül 6 órakor a Vigadótól a nagygyűlés résztvevői felvonulnak Prohászka püspök szobrához, azt megkoszorúzzák, majd gyertyás körmenetben vonulnak a gellérthegyi sziklatemplomhoz.