Dunántúl, 1934. december (24. évfolyam, 271-293. szám)
1934-12-01 / 271. szám
Szombat, 1934 december 1. ,PD WXNTffC APOLLO Szombat-vasárnap, december 12. Csodálatos rendezői ötletek! Káprázatos kiállítás! Bűbájos melódiák! . Csak tesm és senki más Mulatságos, vidám filmoperett. —Irta’: Ualter Reisch (a Bécsi bál és Zwei Herzen szerzője) Rendezték: Jae Key és Carmine Sellone. Zene: Robert Stolz, Főszereplők: Carl Brisson és Frances Day. Magyar t VilághűadóIX -- Francia tudós Pécsett Hétfőn előadást tart az egyetem aulájában Kisfaludy Sándor franciaországi fogságáról PÉCS, BOV. 31 A jövő hét első felében érdekes vendége lesz Pécs városainak. Edmond Poupé, a draguignani városi könyvtár igazgatója néhány napot Pécsett tölt és az egyetemen Kisfaludy Sándor franciaországi hadifogsága címmel előadást tart. Draguignan délfranciaországi város, megyeszékhely Marseille és Nizza közt. E provencei városka reánk magyarokra nézve azért emlékezetes hely, mert Kisfaludy Sándor 1809-ben falai közt mint hadifogoly hosszabb időt töltött. A magyar költő, mint az osztrák-magyar hadsereg tisztje, Milánó ostrománál esett fogságba. Onnan került egyéb tiszttársaival, többek közt jó barátjával és földijével, Vízkelety hadnaggyal Draguignanba. Abban az időben úgy látszik a franciákban több volt a jóindulat és humánus érzés, mint amennyit a világháborúban tanúsítottak hadifoglyaikkal szemben, mert Kisfaludy és a többi, fogoly tiszt szabadon járt-kent a városban és környékén. Kisfaludy délceg, jól nevelt fiatalember volt, franciául is tudott, akadtak tehát Draguignanban ismerősei is, többek közt egy igen művelt francia leány, D'Esclapon Karolina. Együtt olvasták Pertarcát, Rousseaut és a többi francia és olasz írókat, aminek Kisfaludy költői pályájára döntő hatása volt. Az ismeretségnek az lett a vége, hogy a fameia leány beleszeretett a fiatal magyar tisztbe, ez azonban már ekkor Szegedy Rózáról ábrándozott. Mindezekről a dolgokról Kisfaludy Hadifogoly Naplójában és Emlékirataiban számol be. A véletlennek köszönhető,, hogy Poupi figyelme Kisfaludyra terelődött. 1931 októberében ugyanis a budapesti rádió egy francia nyelvű, előadását hallgatta melyben többek között Kisfaludyról és Draguignanról is volt szó. Ez előadás hatása alatt kezdett kutatni, megtalálta a házat, amelyben egykor Kisfaludy lakot és összegyűjtötte a draguignani fogságára. D'Esclapon Karolinára és egyéb israeréseire vonatkozó levéltári adatokat lefordíttatta a párisi magyar követség útján Kisfaludy, naplóját és mindezek alapján terjedelmes tanulmányt adott erről a kérdésről. A Kisfaludyval való foglalkozás anyayira felkeltette érdeklődését Magyarország iránt, hogy személyesen is meg akart ismerni bennünket és most ellátogatott hazánkba. Két egész hetet töltöt Magyarországon, előadást tartott Budapesten az Akadémián és a Rádióban, valamint a szegedi és debreceni egyetemen ellátogatott Győrbe és Pannonhalmára sőt még Sümegre is, ahol Kisfaludy egyszerű falusi kúriája ma is fennáll, melynek temetőjében Kisfaludy hamvai pihennek s amelynek múzeumában a buzgó Darnay Kálmán városának nagy fára annyi érdekes emléket gyűjtött össze. Poupé magyarországi utazásánál utolsó állomása Pécs lesz, ahol előadást december 3-án, hétfő délután 6oranc fogja a központi egyetem aulájában megtartani. Erre az érdekesnek ígérkező előadásra felhívjuk franciául értő olvasóm figyelmét. bg. Pécsiek csek pécsi kereskedőlmé és marosoknál vásároljanak ! Hét évi étéit® a pécsi törvényszék & d&masz®kcsöi faluposszát, aki lelőtte a községi rendőrt és fegyveres merényletet kísérelt meg a tanító ellen Pécs, nov. 30. — Ma délelőtt fiattal, sápadtarcú falusi legényt kísértek a pécsi törvényszék Szabó tanácsa elé. A 19 éves legényt Baumholczer Lajosnak hívják, aki ellen a pécsi ügyészség kétrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete és egyrendben hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat, mert ezév július 29-ről 30-ra virradóra Dunaszekcsőszigeten rálőtt Lévai Sándor községi rendőrre, aki egy garázda társaságot kísért be a rendőrőrszobára. A golyó a rendőr lágyékába fúródott és a szerencsétlen embert a mohácsi kórházba szállították. A lövöldöző legény ezután Fehér András rendőrre támadt, akit revolverrel akart arra kényszeríteni, hogy a bekísért társaságot bocsássa szabadon. Amikor a rendőr a kérést nem teljesítette, Baumholczer revolverével belőtt a rendőr őrszobába. A garázda legény ezután az iskolaépület elé futott és bezörgetet Trencséni Dezső tanító lakásának ablakán. Amikor a tanító kinyitotta az ablakot, Baumholczer célzott és *-’ elcsettentette a ravaszt. A fegyver szerencsére csütörtököt mondott és Baumholtzer így nem tudott végezni haragosával, akire a leventegyakorlatok miatt haragudott. A háromszoros merénylet után a duhaji legény elmenekült és csak másnap fogták el a csendőrök, akik bekísérték az ügyészség fogházába. A mai főtárgyaláson Baumholczer Lajos részben beismerte bűnösségét.. Elmondotta, hogy a vádbeli napon egy volt iskolatársával találkozott és azzal mulatni ment. Éjféltájban elmentek a Népházba, ahol táncmulatság volt. Hazatérőben valaki megkongatta a rendőrőrszoba előtt álló harangot. Az egyik rendőr kifutott az utcára és felelősségre vonta a duhajkodó társaság tagjait. Dulakodás támadt és eközben Lévai rendőr karonragadta. Emiatt dühbe gurult, előkapta forgópisztolyát és közvetlen közelről rálőtt a rendőrre. Ami ezután történt, arra nem emlékszik, mert nagyon részeg volt. A tanúvallomások során Illés Péter, ifj. Csombor István és mások terhelő vallomása után a perbeszédek hangzottak el. A bíróság végül is Baumholczer Lajost kétrendbeli szándékos emberölés kísérletének és egyrendbeli hatósági közeg elleni erőszak bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért hétévi fogy k.. házra ítélte. Schwanner Károly dr. királyi Ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A pécsi tábla jogerősen felmentette Boros István tanárt WSSWBWB Megállapította a felebb vitett bíróság, hogy a megvádolt tanárnak nem volt tudomása a Pécsett megindult kommunista szervezkedésről Pécs, nov. 30. — A múlt év tavvaszán leleplezett Haraszti-féle kommunista szervezkedés vádlottjai kerültek ma a pécsi ítélőtábla Simon tanácsa elé. Mint ismeretes, egy esztendővel ezelőtt veszedelmes vörös szervezkedést tett ártalmatlanná a pécsi rendőrség és csendőrség. Kiderült, hogy Haraszti István, a pécsi egyetem orvostanhallgatója a budapesti kommunista központ utasítására Pécsett és a pécsvidéki bányavidéken forradalmi szervezkedést kezdeményezett. Haraszti a lakásán és mecseki kirándulásokon kommunista röpcédulákat osztott szét, felforgató tanokat hirdetett és sejtekbe szervezte a vörös téveszmékkel rokonszenvező egyetemi hallgatókat, ifjúmunkásokat és bányászokat. Amikor a nyomozó hatóság rajtaütött a kommunista összeesküvőkön, a súlyos bizonyítékok alapján 13 agitátort letartóztattak és 33 szabadlábon hagyott egyén ellen bűnvádi eljárást indítottak. Az ügyészség a nyomozás befejezése után 46 egyetemi hallgató, ifjúmunkás és bá■ nyász ellen emelt vádat az állami és ■ társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntett és vétség címén. Közben ezeknek a vádlottaknak ügye megjárta a bírói fórumokat ,ós az ellenük hozott ítélet jogerős lett. Mil . Ettől a bűnügytől függetlenül a nyomozó hatóság még 31 pécsi diák, tisztviselő és munkás ellen indított eljárást, mert a gyanúsítottak egyrész részt vettek a titkos összejöveteleken, másrészt a szervezkedésről tudomásuk volt, de arról nem tettek jelentést. A 31 egyén közül az ügyészség 16 ellen vádiratot adott ki, a többiek ellen megszüntették az eljárást. A „második" Haraszti-ügyben szereplő vádlottak a következők voltak: Bischof Pál 27 éves cipészsegéd, Babella László 19 éves bányász, Babella Lidia 20 éves munkásnő, Baranyai Aladár 19 éves orvostanhallgató, Berliner Géza 26 éves cipészszegéd, Boros István dr. 42 éves kereskedelmi iskolai tanár, Kulcsár Margit 20 éves egyetemi hallgatónő, Lusztig Márta 20 éves háztartásbeli, Lusztig Tibor 19 éves asztalossegéd, Paczena Péter 30 éves sütősegéd, Pollik László 22 éves banktisztviselő, Schlesinger Zoltán 19 éves orvostanhallgató, Vajda Gyuláné 26 éves munkásnő és Rajkovits Ede 35 éves nyomdász. Első fokon a pécsi törvényszék tárgyalta az ügyet és a bizonyítási eljárás lefolytatása után Bischof Pált egyhónapi fogházra, Babella Lászlót 14 napi fogházra, Berliner Gézát, Kulcsár Margitot, Pacsova Pétert és Pollák Lászlót egyenként napi fog 3. oldal /Ql Kenyérsütemény a legfőbb házra ítélte, de Babella büntetését 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Vajdáné és Rajkovits ellen vádelejtés folytán megszüntették az eljárást, Boros István dr-t, Lusztig Mártát, Lusztig Tibort, Schlesinger Zoltánt, Baranyai Aladárt és Babella Lídiát pedig felmentették Az ügyész a Lusztig testvérek, Baranyai és Schlesinger felmentésében megnyugodott és az jogerőre emelkedett. A többi felmentés ellen azonban fellebbezett. Az ítélőtábla mai tárgyalásán részletesen ismertették az iratokat. A perbeszédek során Balogh István dr. főügyészhelyettes bejelentette, hogy a napi fogházra ítélt Kulcsár Margit volt egyetemi hallgatónőt, mint súlyos elmebeteget, zárt intézetbe szállították, ezért anyagi semmiségi okból kérte felmentését. A lefolytatott tárgyalás után délután 6 órakor hirdette ki a tábla az ítéletet. A fellebbviteli bíróság helybenhagyta a törvényszék ítéletét azzal a módosítással, hogy Kulcsár Margitot is felmentette és ellene a további eljárást megszüntette. Az ítélet indokolásában a tábla megállapította, hogy Boros István drt bűncselekmény hiányában kellett felmenteni, mert beigazolódott az, hogy "Boros dr-nak hitelt érdemlően nem volt tudomása a kommunista szervezkedésről. Balogh István dr. h. főügyész az ítéletet tudomásul vette, így Boros István dr. és még két vádlott felmentése jogerőre emeledett. Jankapuszta emigráns bérlőjét már régebben beperelték a csurgói járásbíróságon, miután válágra jutva nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségeinek Pécs, nov. 30. — A genfi szerb vadalkodások tengelyében Jankapuszta rémregénye áll, egyik fejezetében azzal a vakmerő állítással, hogy a magyar kormány anyagilag is támogatta a puszta horvát emigráns bérlőit. Frappáns cáfolata ennek a vakmerő állításnak az a tény, hogy a csurgói járásbíróságon már egy évvel ezelőtt pert indítottak a csődbe jutott bérlő ellen hitelezői. Jankapuszta Száybéry Gyula kir. udvari tanácsos tulajdona, aki a birtokot hirdetés útján adta ki a Horvátországból menekült Horváth Emilnek, aki azonban sem a közvetítőnek, sem a tulajdonosnak, sem munkásainak nem tudott fizetni, mire azok beperelték. A szerb sajtó szerint „emigránsvezérnek" nevezett bérlő, akit „támogatott a magyar állam is", egy anyagi gondokkal küzdő szegény ember, aki végül is fizetési nehézségei miatt volt kénytelen otthagyni a sokat emlegetett bérletet. Ennek az ügynek az aktái már egy évvel ezelőtt ott feküdtek a csurgói járásbíróságon, beszédes cáfolataként annak, hogy a jankapusztai bérletnek valami köze is lehetett akár magyar állami hatóságokhoz, akár a marseillei véres színjátékhoz.