Dunántúl, 1935. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1935-03-17 / 63. szám
10. old. mérkőzések is lesznek. A verseny a Zsolnay-gyár asztalitenisz-termében kerül lejátszásra vasárnap délelőtt 9 és délután 2 órai kezdettel. Érdeklődőket szívesen lát a vezetőség. (:) Csaplár András főiskolai futóbajnok ,biztos résztvevője az április 7-én Budapesten eldöntésre kerülő országos mezei bajnokságnak. A versenyen Kelen és Szilágyi nem indulhat , így Csaplárnak Görög, Németh és Simon lesznek a legerősebb ellenfelei. A pécsi futónak ez alkalommal kitűnő esélyei vannak a jó szereplésre. (:) Európa Kupa. Két érdekes mérkőzés szerepel Európa vasárnapi futball programján. Az egyik Prágában kerül eldöntésre Csehszlovákia és Svájc között és döntő befolyással van az Európa Kupa helyzetére. Ha ugyanis a svájciak nem kapnak ki, vagy vereségük minimális lesz, úgy utolsó helyre szoríthatják végeredményben a prágaiakat. A másik mérkőzés színhelye Paris. Itt a német válogatott játszik a franciákkal. A mérkőzésnek ez alkalommal sportbeli jelentőségénél is nagyobb politikai jelentősége. (:) Vasárnapi mérkőzések az I. ligában: Ferencváros—Budai „1", Újpest— Kispest, Hungária—Somogy, Soroksár— Attila, Szeged—Phöbus, III. ker. FC— Bocskai. (:) Kerületi mezei futóversenyek a Lóversenytéren. A tavaszi szezon első mezei futóversenyét vasárnap rendezi a Tüzér-utcai pálya környékén. A futók a Tüzér-utcai pályáról indulnak és a repülőtéren, illetve lóversenytéren keresztül térnek vissza ,a starthelyre. A verseny favoritja Csaplár András, a PEAC bajnoka, míg második helyre három PAC futó, Pataki, Szurmó és Fajcsi pályáznak. Az egyetemiek néhány fiatal futót is indítanak s így a verseny tisztázni fogja, hogy a PEAC mennyire szoríthatja meg a kék-sárgákat az elkövetkező csapatbajnokságon. Nősülni, férjhalmmaal óhajtók írjanak kimerítően „Titoktartó 1735“ jeligére a kiadóba. DUNÁNTÚE Vasárnap, 1935 március 17. * * Szellemi lefegyverzés és tankönyvrevízió. Olay Ferenc dr. egyetemi magántanárnak, a jól ismert kultúrtörténetírónak most jelent meg magyarul „Válasz Kiritescu Konstantin „Dezarmarea morala" című füzetére" és francia nyelven „Un nationalisme exaspéré dans le Su-Est européen." (Elkeseredett nacionalizmus Délkelet-Európában) című legújabb munkája. (Danubia 1935 kiadása, kapható minden könyvkereskedésben, vagy a Magyar Nemzeti Szövetség könyvtárában, Budapest, V., Géza u. 4. félemelet. Ára 1 pengő), amelyben tárgyilagos és tudományos érvekkel száll vitába Kiritescu Konstantin román államtitkár,felsőoktatási tanácsos „Dezarmarea morala" című Bukarestben 1933 végén megjelent füzetével. Kiritescu ugyanis egyebek közt azt vitatja munkájában, hogy a magyar tankönyvek nem szolgálják a békés szellemi együttműködést s ennek igazolására két magyar tankönyvre hivatkozik mindössze, bár azokban sem tud a békét veszélyeztető, vagy más nemzeteket lebecsmérelő kitételekre, hanem csak a magyar revíziós mozgalom, a nemzetiségi elnyomás, elvett területeinkért való vágyakozásunkra satöbbi hivatkozni. Ezzel szemben Olay Ferenc hivatkozik arra az úttörő munkára, amelyet Magyarország a tankönyvek tanításainak helyesbítése terén évek óta folytat. 26 román tankönyvből idéz szó szerint részleteket, amelyek a magyarokról a valóságnak meg nem felelő és gyalázkodó hangon írnak. Ezekből a könyvekből pedig nemcsak a román tanulók, hanem a magyar tanulók is kénytelenek tanulni. Elolvasva a munkát, megállapíthatjuk, hogy annak sikerülni fog az igazságszerető és pártatlan külföld előtt megcáfolnia Kiritescu úr állításait. Külön is helyeselnünk kell, hogy az ily alaptalan támadások nem maradnak válasz nélkül, mert minden valótlanság ellen fel kell vonulnunk komoly érvekkel és cáfolatokkal. A könyv mérsékelt és tárgyilagos hangjánál fogva igen alkalmas szolgálatot tesz a bel- és külföldön egyaránt nemcsak a szakférfiaknak, hanem minden igaz és hazáját, valamint az igazságot szerető magyarnak. Éppen ezért csak teljes nyomatékkal ajánlható magánosoknak, intézményeknek és különösen iskoláinknak. A külföldön élő magyarság és annak szervezetei saját tapasztalataik kibővítésén felül idegen barátaink felvilágosítására különösen használhatják Olay dr. jeles munkáját. Az ízlésesen és tetszetősen kiállított munka ára 1 pengő és kapható minden könyvkereskedésben vagy a Magyar Nemzeti Szövetség könyvtárában, Budapesti V., Géza utca 4. félemelet. r——------ — Meghalt! — kongott az Idegen hangja. 1~- Már nem segíthet rajta Legyen férfi. Kutasson ebben a szobában Talán talál valami nyomot. . ,. Fergusson egy negyedóra alatt mindent felforgatott. És csak akkor, amikor már csatatérhez hasonlított a szoba, vett észre egy apró feljegyzést az asztalon álló naptáron. XVII. postahiv. L. S. — Ez az! — kiáltott és már a telefonhoz ugrott. A postahivatal vezetője azonnal megadta afelvilágosítást: — Laomen, via Peking, Lao-Koo dr. címére ment mindennap egy kábel ezzel a tartalommal. Rendben. Fergusson arca kiszínesedett, de ujjongó tekintete hiába kereste az Idegent. Egyedül volt a szobában a halott társaságában. És ráébredt helyzetének veszedelmes voltára. A következő pillanatban az ajtóhoz ugrott. Felrántotta. Hangja mint vészharang verte fel a folyosók csendjét: — Segítség! Az Idegen meggyilkolta a rendőrigazgatót... VII. FEJEZET amelyben a Vörös Bili rohamot vezet a traktorgyár ellen. Hat órakor a traktorgyár óriási termein át az acélszalagok még másodpercnyi pontossággal szállították a gépalkatrészeket s a tízperenként kigyúló lámpák alatt ugyanazon időközökben kondult meg egy kis acélharang, jelezvén: egy motorral ismét több áll készen.Negyvenezres turnusokban közel negyedmillió embert foglalkoztatott a mammutüzem. A munkások hadserege hatóránként váltotta egymást. Amerika legnagyobb üzeme volt a gyár, amely horribilis összegeken mindennap újabb telkeket vásárolt. A hét emberből álló vezérkar az Idegen irányítása mellett egy hónap alatt a béke valóságos fellegvárát építette ki. O’látiiL*. ... té&mn ..teszt-. folyosóján állott s Johnson-nal beszélt. Szeme csupa mosoly volt, arca tiszta derű. Szavait a munka egyhangú, zsongító zenéje kísérte: — Egy év múlva egymillió munkást foglalkoztatunk. Tőkében nem lesz hiány. Autógyárat szerelünk fel, de berendezkedünk minden fajtájú mezőgazdasági gép gyártására is. Az üzletmenet kimutatásai szerint alig van szükség újabb tőkék befektetésére. Alaptőkénk máris jelentős jövedelmet biztosított. A Faképű mosolygott. — Igen. Mindig tudtam, hogy csak az első százmillió dollárt nehéz megkeresni. A másodikat már könnyebb. — És íme itt a bizonyíték: lehet hatalmas összegeket mezőgazdasági gépeken is. Nem kell feltétlenül géppuskákat, ágyúkat, gránátokat és tankokat gyártani... — Hullákat gyártani olcsóbb. — Kiderül majd, hogy drágább... A Faképű felelni akart, amikor a munka zsongó zenéjébe egy puskalövés csattant. És a következő pillanatban félelmes hangon szólalt meg egy géppuska: — Pa-pa-pa-pa-pa ! ..O'Neill a riadócsengőhöz ugrott. — Megtámadták a gyárat! — kiáltotta. A szirénák felbúgtak. A hatalmas termekben pillanatok alatt felbomlott a rend. Az iparváros tíz őrtornyában siket zengéssel zúgtak a vészszirénák. A kapukat lezárták, de künn már véres harc tombolt a traktorgyár leváltott munkásai és egy ismeretlen, felfegyverzett tömeg között. Sam Johnson elvesztette nyugalmát. Letépte a telefonkagylót és a földhöz vágta. " — Valami gazember az összes telefonvezetékeket elvágta . ..Nem tudom értesíteni a rendőrséget... Feje fölött csörömpölve hullott alá egy ablak. Az ajtón Charles Schneider mérnök, a germán óriás bukott be. A déli kaput kirobbantották , lihegi«,' — és nincs elegendő fegyver... Géppuskákkal támadnak ránk ... O'Neill revolvert rántva rohant a veszélyeztetett pont felé. A hatalmas zajon túl is hallották bömbölő hangját: — Elvesszük azokat a géppuskákat!.. Hozzám fiuk! Százan és százan sodródtak utána. A hömpölygő emberáradat az óriási tornyok és a kapuk felé tódult. Az egyik toronyban megszólalt a géppuska: — Pa-pa-pa-pa-pa... O'Neill hangja túlbömbölte a pokoli zajt. — Felgyújtani az őszes reflektorokat! Ugyanabban a pillanatban az óriás telepen egyszerre kialudt minden világosság. Ember ember hátán nyüzsgött. Charles Schneider az első acéltoronyba rohant, de a géppuskákat hasznavehetetlenné téve találta. Szitkozódva rohant le a vaslépcsőn. Lenn egy lihegő előmunkással találkozott. A középső épület legfelső ablaksorából füst és lángnyelv csapott ki. — Ég a telep! — riadt föl az előmunkás hangja. Ugyanabban a pillanatban a tűzoltókocsik ismert szirénazúgása zengett föl a telep főbejárata előtt. — Kinyitni a kaput! — bömbölt Schneider. Tizen rohantak a főbejárat felé. Amikor O' Neill meghallotta a parancsot, a főkapu felé rohant. — Gyanús, — villant át agyán, — hogy a tűz kitörésének pillanatában már itt is volt a kocsi... De elkésett. A kitárt főkapun át berobogott a hatalmas motorosfecskendő és nyomában fekete emberáradat hömpölygött az udvarra. • Percek alatt elözönlötték a hatalmas gyártelepet. És kezdetét vette egy olyan vandál rombolás, amelyhez hasonlót még egyet se jegyzett föl az amerikai nagyipar történelme.Folytatjuk.1 FELELŐS SZERKESZTŐ: LINDER ERNŐ FELELŐS KIADÓ: WESSELY KÁROLY A DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R. T. KIADÁSA ÉS NYOMÁSA NYÍLTTÉRI Különélő feleségemért anyagi felelősséget nem vállalok. Martinkovics Sándor, Ócsárd. *) E rovatban közöltekki feem vállal felelősséget a szerkesztésért Zürich, márc. 16. — Devizazárlat*: Páris 20.37, London 14.80, Newyork 309.00, Brüsszel 72.05, Milánó 25.67 14, Madrid 42.20, Amszterdam 209.00, Berlin 124.05, schill.. 57.05, Prága 12.90, Varsó 58.20, Belgrád 7.00, Athén 2.90, Bukarest 3.05, Budapest, márc. 16. — A Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Amszterdam 235.30—237.10, h. f. 235.10—237.10, Belgrád 7.82—7.88, d. 7.80—8.30, Berlin 135.80—136.80, n. m. 136.00—137.60/ Brüsszel 79.20—79.80, b. 79.10—79.80, Bukarest 3.41—3.44, 1. 3.10—3.25, Kopenhága 74.05—74.65, d. k. 73.85—74.65, London 16.574—16.724, a. f. 16.50-16.80, Milánó 29.98—30.2052, f. 29.90—30.25, Newyork 247.30—349.90, d. 345.90—349.90, Kanadai dollár 336.00—346.00, Oszló 83.30—84.00, n. k. 83.10—84.00, Páris 22.32—22.48, f. f. 22.30—22.50, Prága 14.0714—14.1814, CS. k. 14.02—14.20, Szófia cl. árf. 4.13, 1.4.00—4.15, Stockholm 85.50—86.20, s. k. 85.30—86.20, Varsó 65.45—65.95, 1. z. 65.35—65.95, Bécs cl. árf. 80.454, o. sch. 80.00—80.70, Zürich 110.80—111.65, s. f. 110 70—111.65. Kötött kamatozású papírok: Pénztárjegy 1934. évi 100, fővárosi 1914. évi 332.5, 1927. évi 62.5, hadikölcsön 6 százalékos I—V. 0.18, VI—VII. 0.15. Budapesti terménytőzsde: A készárupiacon ma a kenyérmagvak irányzata gyengébb volt, búza ára 5, rozs pedig 5—10 fillérrel olcsóbbodott. A lakócikkek piacán az sörárpafélék irányzata gyenge, ára 25 fillérrel olcsóbb. A takárpa változatlan, zab és tengeri irányzata tartott, ára nem változott. A finom búzakorpa ára 5 fillérrel gyengült. A különféle termények piacán nem változtak az árak. A forgalom csendes volt.