Dunántúl, 1935. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-17 / 63. szám

10. old­. mérkőzések is lesznek. A verseny a Zsolnay-gyár asztalitenisz-termében ke­rül lejátszásra vasárnap délelőtt 9 és délután 2 órai kezdettel. Érdeklődőket szívesen lát a vezetőség. (:) Csaplár András főiskolai futóbaj­nok ,biztos résztvevője az április 7-én Budapesten eldöntésre kerülő országos mezei bajnokságnak. A versenyen Ke­len és Szilágyi nem indulhat , így Csap­lárnak Görög, Németh és Simon lesznek a­ legerősebb ellenfelei. A­ pécsi futónak ez alkalommal kitűnő esélyei vannak a jó szereplésre. (:) Európa Kupa. Két érdekes mér­kőzés szerepel Európa vasárnapi futball programján. Az egyik Prágában kerül eldöntésre Csehszlovákia és Svájc kö­zött és döntő befolyással van az Európa Kupa helyzetére. Ha ugyanis a svájciak nem kapnak ki, vagy vereségük minimá­lis lesz, úgy utolsó helyre szoríthatják végeredményben a prágaiakat. A másik mérkőzés színhelye Paris. Itt a német válogatott játszik a franciákkal. A mér­kőzésnek ez alkalommal sportbeli jelen­tőségénél is nagyobb politikai jelen­tősége. (:) Vasárnapi mérkőzések az I. ligá­ban: Ferencváros—Budai „1­", Újpest— Kispest, Hungária—Somogy, Soroksár— Attila, Szeged—Phöbus, III. ker. FC— Bocskai. (:) Kerületi mezei futóversenyek a Ló­­versenytéren. A tavaszi szezon első me­zei futóversenyét vasárnap rendezi a Tüzér-utcai pálya környékén. A futók a Tüzér-utcai pályáról indulnak és a re­pülőtéren, illetve lóversenytéren keresz­tül térnek vissza ,a starthelyre. A ver­seny favoritja Csaplár András, a PEAC bajnoka, míg második helyre három PAC futó, Pataki, Szurmó és Fajcsi pá­lyáznak. Az egyetemiek néhány fiatal futót is indítanak s így a verseny tisz­tázni fogja, hogy a PEAC mennyire szo­ríthatja meg a kék-sárgákat az elkövet­kező csapatbajnokságon. Nősülni, férjhalmmaal óhajtók írjanak kimerítően­­ „Titoktartó 1735“ jeligére a kiadóba. DUNÁNTÚE Vasárnap, 1935 március 17. * * Szellemi lefegyverzés és tan­könyvrevízió. Olay Ferenc dr. egyetemi magántanárnak, a jól ismert kultúrtörténetírónak most jelent meg magyarul „Válasz Kiritescu Konstan­tin „Dezarmarea morala" című füze­tére" és francia nyelven „Un natio­­nalisme exaspéré dans le Su-Est européen." (Elkeseredett nacionaliz­mus Délkelet-Európában) című leg­újabb munkája. (Danubia 1935 ki­adása, kapható minden könyvkeres­kedésben, vagy a Magyar Nemzeti Szövetség könyvtárában, Budapest, V., Géza u. 4. félemelet. Ára 1 pen­gő), amelyben tárgyilagos és tudo­mányos érvekkel száll vitába Kiri­tescu Konstantin román államtitkár,­­felsőoktatási tanácsos „Dezarmarea morala" című Bukarestben 1933 vé­gén megjelent füzetével. Kiritescu ugyanis egyebek közt azt vitatja munkájában, hogy a magyar tan­könyvek nem szolgálják a békés szellemi együttműködést s ennek igazolására két magyar tankönyvre hivatkozik mindössze, bár azokban sem tud a békét veszélyeztető, vagy más nemzeteket lebecsmérelő kité­telekre, hanem csak a magyar re­­víziós mozgalom, a nemzetiségi el­nyomás, elvett területeinkért való vágyakozásunkra satöbbi hivatkozni. Ezzel szemben Olay Ferenc hivat­kozik arra az úttörő munkára, ame­lyet Magyarország a tankönyvek ta­nításainak helyesbítése terén évek óta folytat. 26 román tankönyvből idéz szó szerint részleteket, amelyek a magyarokról a valóságnak meg nem felelő és gyalázkodó hangon írnak. Ezekből a könyvekből pedig nemcsak a román tanulók, hanem a magyar tanulók is kénytelenek ta­nulni. Elolvasva a munkát, megálla­píthatjuk, hogy annak sikerülni fog az igazságszerető és pártatlan kül­föld előtt megcáfolnia Kiritescu úr állításait. Külön is helyeselnünk kell, hogy az ily alaptalan támadások nem maradnak válasz nélkül, mert min­den valótlanság ellen fel kell vonul­nunk komoly érvekkel és cáfolatok­kal. A könyv mérsékelt és tárgyila­gos hangjánál fogva igen alkalmas szolgálatot tesz a bel- és külföldön egyaránt nemcsak a szakférfiaknak, hanem minden igaz és hazáját, vala­mint az igazságot szerető magyar­nak. Éppen ezért csak teljes nyoma­­tékkal ajánlható magánosoknak, in­tézményeknek és különösen isko­láinknak. A külföldön élő magyarság és annak szervezetei saját tapaszta­lataik kibővítésén felül idegen bará­taink felvilágosítására különösen használhatják Olay dr. jeles munká­ját. Az ízlésesen és tetszetősen ki­állított munka ára 1 pengő és kap­ható minden könyvkereskedésben vagy a Magyar Nemzeti Szövetség könyvtárában, Budapesti V., Géza utca 4. félemelet. ­r——------­ — Meghalt! — kongott az Idegen hangja. 1~- Már nem segíthet rajta Legyen férfi. Ku­tasson ebben a szobában Talán talál valami nyomot. . ,. Fergusson egy negyedóra alatt mindent felforgatott. És csak akkor, amikor már csata­térhez hasonlított a szoba, vett észre egy apró feljegyzést az asztalon álló naptáron. XVII. postahiv. L. S. — Ez az! — kiáltott és már a telefonhoz ugrott. A postahivatal vezetője azonnal meg­adta a­­felvilágosítást: — Laomen, via Peking, Lao-Koo dr. cí­mére ment mindennap egy kábel ezzel a tar­­talomm­al. Rendben. Fergusson arca kiszínesedett, de ujjongó tekintete hiába kereste az Idegent. Egyedül volt a szobában a halott társasá­gában. És ráébredt helyzetének veszedelmes voltára. A következő pillanatban az ajtóhoz ugrott. Felrántotta. Hangja mint vészharang verte fel a folyosók csendjét: — Segítség! Az Idegen meggyilkolta a rendőrigazgatót­­... VII. FEJEZET amelyben a Vörös Bili rohamot vezet a trak­torgyár ellen. Hat órakor a traktorgyár óriási termein át az acélszalagok még másodpercnyi pon­tossággal szállították a gépalkatrészeket s a tízperenként kigyúló lámpák alatt ugyanazon időközökben kondult meg egy kis acélharang, jelezvén: egy motorral ismét több áll készen.­­Negyvenezres turnusokban közel negyedmillió embert foglalkoztatott a mammutüzem. A munkások hadserege hatóránként váltotta egymást. Amerika legnagyobb üzeme volt a gyár, amely horribilis összegeken mindennap újabb telkeket vásárolt. A hét emberből álló vezérkar az Idegen irányítása mellett egy hónap alatt a béke valóságos fellegvárát építette ki.­­ O’látiiL*­. ... té&mn ..teszt-. folyosóján állott s Johnson-nal beszélt. Sze­me csupa mosoly volt, arca tiszta derű. Szavait a munka egyhangú, zsongító zenéje kísérte: — Egy év múlva egymillió munkást­ fog­lalkoztatunk. Tőkében nem lesz hiány. Autó­gyárat szerelünk fel, de berendezkedünk minden fajtájú mezőgazdasági gép gyártá­sára is. Az üzletmenet kimutatásai szerint alig van szükség újabb tőkék befektetésére. Alaptőkénk máris jelentős jövedelmet biz­tosított. A Faképű mosolygott. — Igen. Mindig tudtam, hogy csak az első százmillió dollárt nehéz megkeresni. A másodikat már könnyebb. — És íme itt a bizonyíték: lehet hatalmas összegeket mezőgazdasági gépeken is. Nem kell feltétlenül géppuskákat, ágyúkat, grá­nátokat és tankokat gyártani... — Hullákat gyártani olcsóbb. — Kiderül majd, hogy drágább... A Faképű felelni akart, amikor a munka zsongó zenéjébe egy puskalövés csattant. És a következő pillanatban félelmes hangon szólalt meg egy géppuska: — Pa-pa-pa-pa-pa ! ..­­O'Neill a riadócsengőhöz ugrott. — Megtámadták a gyárat! — kiáltotta. A szirénák felbúgtak. A hatalmas termek­ben pillanatok alatt felbomlott a rend. Az iparváros tíz őrtornyában siket zengéssel zúgtak a vészszirénák. A kapukat lezárták, de künn már véres harc tombolt a traktor­gyár leváltott munkásai és egy ismeretlen, felfegyverzett tömeg között. Sam Johnson elvesztette nyugalmát. Le­tépte a telefonkagylót és a földhöz vágta. " — Valami gazember az összes telefon­­vezetékeket elvágta .­­ ..Nem tudom értesíteni a rendőrséget... Feje fölött csörömpölve hullott alá egy ablak. Az ajtón Charles Schneider mérnök, a germán óriás bukott be. A déli kaput kirobbantották , lihegi«,' — és nincs elegendő fegyver... Géppuskák­kal támadnak ránk ... O'Neill revolvert rántva rohant a veszé­lyeztetett pont felé. A hatalmas zajon túl is hallották bömbölő hangját: — Elvesszük azokat a géppuskákat!.. Hozzám fiuk! Százan és százan sodródtak utána. A höm­pölygő emberáradat az óriási tornyok és a kapuk felé tódult. Az egyik toronyban meg­szólalt a géppuska: — Pa-pa-pa-pa-pa... O'Neill hangja túlbömbölte a pokoli zajt. — Felgyújtani az őszes reflektorokat! Ugyanabban a pillanatban az óriás telepen egyszerre kialudt minden világosság. Ember ember hátán nyüzsgött. Charles Schneider az első acéltoronyba rohant, de a géppuskákat hasznavehetetlenné téve találta. Szitkozódva rohant le a vaslépcsőn. Lenn egy lihegő elő­­munkással találkozott. A középső épület leg­felső ablaksorából füst és lángnyelv csapott ki. — Ég a telep! — riadt föl az előmunkás hangja. Ugyanabban a pillanatban a tűzoltókocsik ismert szirénazúgása zengett föl a telep fő­­bejárata előtt. — Kinyitni a kaput! — bömbölt Schnei­­der. Tizen rohantak a főbejárat felé. Amikor O' Neill meghallotta a parancsot, a főkapu felé rohant. — Gyanús, — villant át agyán, — hogy a tűz kitörésének pillanatában már itt is volt a kocsi... De elkésett. A kitárt főkapun át berobo­gott a hatalmas motorosfecskendő és nyomá­ban fekete emberáradat hömpölygött az ud­varra. • Percek alatt elözönlötték a hatalmas gyár­telepet. És kezdetét vette egy olyan vandál rom­bolás, amelyhez hasonlót még egyet se jegy­zett föl az amerikai nagyipar történelme.­­Folytatjuk.1 FELELŐS SZERKESZTŐ: LINDER ERNŐ FELELŐS KIADÓ: WESSELY KÁROLY A DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R. T. KIADÁSA ÉS NYOMÁSA NYÍLTTÉRI Különélő feleségemért anyagi fe­lelősséget nem vállalok. Martin­­k­o­v­i­c­s Sándor, Ócsárd. *) E rovatban közöltekk­i feem vállal felelősséget a szerkesztésért Zürich, márc. 16. — Devizazárlat*: Páris 20.37­, London 14.80, Newyork 309.00, Brüsszel 72.05, Milánó 25.67 14, Madrid 42.20, Amszterdam 209.00, Ber­lin 124.05, schill.. 57.05, Prága 12.90, Varsó 58.20, Belgrád 7.00, Athén 2.90, Bukarest 3.05, Budapest, márc. 16. — A Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Amszter­dam 235.30—237.10, h. f. 235.10—237.10, Belgrád 7.82—7.88, d. 7.80—8.30, Ber­lin 135.80—136.80, n. m. 136.00—137.60/ Brüsszel 79.20—79.80, b. 79.10—79.80, Bukarest 3.41­—3.44, 1. 3.10—3.25, Kopen­­hága 74.05—74.65, d. k. 73.85—74.65, London 16.57­4—16.72­4, a. f. 16.50-16.80, Milánó 29.98—30.2052, f. 29.90—30.25, Newyork 247.30—349.90, d. 345.90—349.90, Kanadai dollár 336.00—346.00, Oszló 83.30—84.00, n. k. 83.10—84.00, Páris 22.32—22.48, f. f. 22.30—22.50, Prága 14.0714—14.1814, CS. k. 14.02—14.20, Szófia cl. árf. 4.13, 1.­4.00—4.15, Stock­holm 85.50—86.20, s. k. 85.30—86.20, Varsó 65.45—65.95, 1. z. 65.35—65.95, Bécs cl. árf. 80.454, o. sch. 80.00—80.70,­ Zürich 110.80—111.65, s. f. 110 70—111.65. Kötött kamatozású papírok: Pénztár­jegy 1934. évi 100, fővárosi 1914. évi 332.5, 1927. évi 62.5, hadikölcsön 6 szá­zalékos I—V. 0.18, VI—VII. 0.15. Budapesti terménytőzsde: A készáru­piacon ma a kenyérmagvak irányzata gyengébb volt, búza ára 5, rozs pedig 5—10 fillérrel olcsóbbodott. A lakó­cik­kek piacán az sörárpafélék irányzata gyenge, ára 25 fillérrel olcsóbb. A tak­­árpa változatlan, zab és tengeri irány­zata tartott, ára nem változott. A finom búzakorpa ára 5 fillérrel gyengült. A különféle termények piacán nem változ­tak az árak. A forgalom csendes volt.

Next