Dunántúl, 1935. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1935-04-28 / 96. szám
6. oldal. . DPNINTVC Vasárnap, 1935 április 23. ammmmmammmmmmmam tr Baranya vármegye főispánjai —— bár hatáskörük 1190-ben III. Béla és II. Endre királyok által a pécsi püspököknek adott kiváltságok folytán megszoríttatott — nem utolsó helyet foglaltak el hazánk nagyjai között és többnyire más országos főhivatalt is viseltek, különösen a macsói bánságot. 50 macsói bán közül 23 volt Baranya megye főispánja. A baranyai főispánság később a XVI. század elején a pécsi püspökökre ruháztatott s 1539-ben lett a pécsi püspök Baranya vármegye örökös főispánja. Pécs városát a török 1543 július 20-án foglalta el s egész Baranyát megszállta. A megye kormányzó nélkül maradt, I. Ferdinánd király az igazságszolgáltatás, igazgatás és védelem vezetését egy személyben összpontosítandó, Szigetvár kapitányát nevezte ki Baranya vármegye főispánjává. A pécsi püspökök azonban jogaikat elvben folyton fenntartották. Baranya és Pécs 1687-ben történt visszafoglalása után I. Lipót király 1690-ben gróf Draskovics Jánost nevezte ki Baranya vármegye főispánjává. Radonay Mátyás akkori pécsi püspök ez ellen tiltakozott és panasszal élt. Azonban csak utódának, báró Nesselrode Vilmosnak sikerült az örökös főispánságot visszanyerni 1705 szeptember 12-én. A sok küzdés után kivívott főispánságot a pécsi püspökök csak 72 évig élvezték ezután. 1777-ben Klimó György pécsi püspök és főispán halála után világi főurat neveztek ki Baranya főispánjává. Pécs püspökei közül tulajdonképpen csak 10 volt Baranya főispánja 111 évi tartammal és a 143 éves török megszállás alatt 30 püspök volt névleg főispán, így Baranyának 254 évig volt a pécsi püspök a főispánja. Baranya vármegye főispánjai közül 40 volt több vármegye élén. Pécs városának 12 főispánja volt 1871. évtől kezdve. Legtovább volt Baranya főispánja báró Nesselrode Vilmos és Verebi Végh István, mindkettő 29 évig. Héderváry Kemény háromízben, éspedig 1280—1289., aztán 1291-ben és 1296- ban, Garay Miklós 1359., 1365., 1368., 1370., 1374-ben ,azaz ötízben, Benyovszky Móric gróf 1906—1910. és 1917—1918. években. Az első főispán Illés (1055) Első főispánunk az eddigi okmányok szerint I. Endre királyunk alatt 1055-ben Illés volt, akit Helyes néven említenek régi okmányok. Második főispán 1056-ban a Tolna vármegyei levéltári adatok szerint Fancel volt. 1080—1082-ig Drug ült Baranya vármegye főispáni székében, aki egyszersmind királyi főudvarmester is volt. 1082-től 1193-ig nem ismerjük a főispánokat. 1193. évben István. Sokáig őt tartották az első főispánnak. 1216. Gyula, ki a Kán nemzetségből származott. Régi okmányokban Jula de Siklós névvel fordul elő. Nasic és környéke volt a birtoka. Az 1215—1218. években a nádori hivatalt viselte. A XIII. században Baranya leghatalmasabb dinasztája és Vas vármegye főispánja is volt. 1223. évben Porsa. 1231—1232: György, mint baranyai földbirtokos Georgii Comitis de Barana. Kálmán király 1232. évi okmányában fordul elő. 1235—1238: Belduin vagy Baldunius a főispán, aki egyúttal királyi főasztalnok is volt. 1245—1268. Móriczhiday Poki Móric, aki egyúttal királyi főpohárnok, győri és nyitrai főispán is, IV. Béla királytól kiváló szolgálataiért Fülek várát kapta 1246-ban. 1269. évben a Csák nemzetségből származó Domokos, aki nyitramegyei volt. 1272. évben 3 főispánja volt Baranyának. Mégpedig Csomay Lőrinc, aki 1273-ban az ország nádora lett és 1267-ig viselte tisztjét. Baranyában Dárda volt a birtoka. Csornay Sándor 1272 június 16-tól, ki a királyi fegyvernökök ispánja Comes Armigerorum volt és Nekcse, aki a mai Nasic várának ura. A harmadik Csornay Herbord 1272 december 2- től, aki királyi főlovászmester volt IV. Kun László udvarában. 1273. Héderváry Lőrinc egyszersmind nádor is volt az 1267—1270. években, 1272-ben pedig a kunok bírája és soproni főispán. De Moson és Somogy megye főispánja is volt. 1274—1275. években az Osl nemzetségből származó Herbord ül a főispáni székbe, ki már 1272-ben is volt rövid pár hónapig főispán. Herbord baranyai főispáni hivatalán kívül IV. László király főlovászmestere, a királyné tárnokmestere és főasztalnokmester, továbbá kévéi és krassai, valamint somogyi főispán is volt. 1274. Gergely rövid ideig, éspedig szeptembertől decemberig együtt főispánoskodott Baranyában Herborddal. 1274—1278. Somboki Máté, királyi tárnokmester, soproni és somogyi főispán és 1279-ben Magyarország nádora. 1279. Pál, akiről alig tudunk valamit. 1280—1289. Héderváry Kemény, fia az 1273-ban Héderváry Lőrinc főispánnak, királyi főpohárnokmester volt, 1290. János a megye főispánja, de csak rövid 7, vagy 8 hónapig. 1291-ben újra Héderváry Kemény. Aki már 1280—1289-ig volt főispán. 1292. évben Hymich vagy Himecs. 1294. Siklósy Gyula, aki a siklósi Kán nemzetségből származott. Az 1216-ban volt főispánnak, Gyulának unokája. 1296. Héderváry Kemény harmadszor. Ez évben volt rövid pár hónapig a sokat üldözött Óváry Konrád is főispán. Kik voltak Baranya és Pécs főispánjai? Aki felégette és feldúlta Pécset 1299—1301. Heyssa a főispán, aki Bodrog és Tolna vármegyében is főispán volt. Nevezetes szerepet játszott Baranyában, 1300-ban politikai okból Pécs város jórészét felégette és feldúlta. 1302—1309. Güssingi Henrik: Hatalmas oligarcha. Baranya, Bodrog, Somogy és Tolna megye főispánja. 1312. Lipóczy Sándor, az Aba királyi családból származott. Liptó megyében volt birtokos. 1313. Siklósi Péter, Baranya vármegyének tekintélyes családjából a Kán nemzetségből származott. Siklós vár ura volt. 1315—1323. Legrecy János Baranya, Bodrog, Somogy és Tolna megye főispánja. 1326—1327 években Pál Baranya, Bodrog, Szerém és Valkó megye főispánja. 1328. Vaszary Miklós 1328—1336. Ismét Legrechy János macsói bán, Szerém, Bács, Bodrog, Valkó és Baranya megye főispánja. 1336—1340. Ostffy Miklós macsói bán, Baranya, Szerém, Bács, Bodrogés Valkó főispánja. 1343—1350. Ostffy Domokos de Asszonyfalva, macsói bán Baranya, Szerém, Valkó és Bodrog megye főispánja. 1351. Pál. 1352. Debregetthy András és újra másodszor Ostffy Domokos. 1353—1356. András, Laczk fia, aki Brassó és Mármaros főispánja és macsói bán. 1356. Újlaki Miklós Baranya, Bodrog, Szerém és Valkó megyék főispánja, macsói bán. 1359. Garay Miklós Baranya, Valkó és Bodrog megye főispánja. 1365. 1367-ben Garay Miklós másodszor. Főispánsága alatt alapította Nagy Lajos király 1367 szeptember 1-én a híres pécsi egyetemet. 1368. László nádor, 1370. és 1374-ben újra Garay Miklós Baranya vármegye főispánja. 1375—1376. Horváthy János, Baranyavár földesura volt. Lázadása miatt Zsigmond király 1408-ban halállal büntette. Felnégyelték s Pécs város kapuira kifüggesztették. 1382. László Pál — Pál de Lizkó — macsói bán, a Baranya megyei Emén község földesura, Bodrog, Szerém, Valkó és Baranya megye főispánja. 1383. Koróghy István Baranya, Szerém, Valkó és Bodrog megye főispánja, macsói bán. 1389. Garay III. Miklós a nádornak fia, 1387-ben macsói bán volt. 1390. Losonczy István a főispán. 1393—1394. Losonczy László, István öccse, macsói bán. Baranya, Szerém, Valkó és Bodrog megye főispánja. 1397. Maróthy János és Perényi Péter macsói bánok. 1399—1409. Maróthy János másodszor főispán. 1409—1410. Tedemesi Miklós Baranya főispánja Két testvérfőispán 1410—1413. Ujlaky László és Imre a két testvér, a Héderváry Kont Miklós unokái együtt kormányozták a megyét. Macsói bánok voltak. 1418. Ujlaky Imre egyedül. 1419—1428. Garay Dezső Baranya, Bodrog, Szerém és Valkó megye főispánja, macsói bán. 1429—1432. Ujlaky Péter és István Baranya, Bodrog, Szerém és Valkó főispánjai, macsói bánok is voltak. 1433. Garay László és Dezső mindketten együtt Szerém, Valkó, Bodrog, Liptó és Baranya vármegye főispánjai, macsói bánok voltak. 1439—1460. Garay László, 1447-ben nádor lett. 1468—1473. Ujlaky Miklós és Maróthy Gáspár. 1478. évre Dakos Lászlót nevezi meg főispánnak egyetlen peres okirat. Más bizonyság nincs róla. 1478-tól 1508-ig nem ismerjük a megye főispánjait. 1508—1521. Szakmáry György pécsi püspök, az első püspök főispán Ma este KOVÁCSNÁL a Nőegyletben ÖSSZTÁNC. Délután 4 órakor a szokott vasárnap Baranyában. 1523—1526. Csulai Móré Fülöp pécsi püspök. 1526—1538. Lekcsei Sulyok György pécsi püspök a főispán. 1539—1540. Eszéki János pécsi püspök, az első örökös főispán Baranyában. 1541—1543. Várallyai Szaniszló pécsi püspök. 1543—1556 évek közti zavaros időkből nem tudunk baranyai főispánokról. 1556—1559. Horváth Márk szigetvári kapitány. 1566-tól 1690-ig Baranyában nem volt magyar közigazgatás 1566—1690-ig Baranyában megszűnt a magyar közigazgatás. 1690—1703. Gróf Draschkovich János az első főispán a török uralom után. 1703—1732 október 14. Báró Nesselrode Vilmos pécsi püspök, a Szentszék grófja ül a főispáni székbe. 1732 december 1.—1735 május 10. Gróf Thurn Kázmér pécsi püspök. 1735—1739. Cienfuegos Alvares pécsi püspök, Baranyában sohasem volt s megyéjét állandóan gróf Berényi Zsigmond helytartója kormányozta. 1739 december 4—1748 október 25. Karancsberényi Berényi Zsigmond gróf pécsi püspök. 1748—1750. években Friebeisz Antal (v. Ádám) adminisztrátor és alispán kormányozta a megyét. 1750—1752. Hersching Iván adminisztrátor és alispán. A pécsi püspöki szék négy évig üresedésben volt, mely idő alatt az alispánok végezték a főispáni teendőket. 1752—1777 május 2. Klimó György pécsi püspök volt Baranya főispánja, akit Mária Terézia nevezett ki. 1777 május 16-tól 1782. gróf Festetich Pál a magy. kir. kincstár alelnöke. 1782 április 19-től 1802 április 15. Verebi Végh Péter királyi személynök (1780 ápr. 29.), aki később 1795 július 20-án országbíró lett. 1802 májusától decemberig Petheő Imre alispán igazgatta a megyét. 1803—1805 októberig Kajdacsy Antal alispán. 1805 aug. 23—1834 szept. 20. Verebi Végh István Péternek fia Baranya főispánja. 1835-től 1846. Sárdi Somsich Pongrác, aki 1846-ban grófi rangra emelkedett. 1846—1848. Székhelyi ifj. Majláth György, a későbbi országbíró. 1848. Gróf Batthyány Kázmér, 1849-ben külügyminiszter. 1849— 1861-ig nem volt főispánja Baranya megyének. 1850— 1851-ig Eckstein Rudolf, mint császári és királyi biztos kormányozta a megyét. 1851— 1859: Cseh Ede megyefőnök. 1859- ben és 1860-ban Szalay Nikodém szintén mint megyefőnök volt Baranya élén. 1860- ban Siskovics József rövid ideig kormányozta a megyét. 1860 november 26-án Szcitovszky Márton alispán lesz főispán. 1861- 1864-ig újra Szalay Nikodém, mint királyi biztos, majd 1865-ben és 1866-ban Cserniss