Dunántúl, 1937. április (27. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-04 / 75. szám

4 oldal DUNÁNTÚL Vasárnap, 1937 április 4. Divatsálak, gombok, csattok, övék, ETÁM fehérnemüek, harisnyák kalapok Kerpner Károlyné Király-utca 17. szám. Takarékosság tag. KÖZBESZÓLÁS (—) Fényes László, a körúti esti lap hajdani legendás hőse, a „magyar emigráns", ismét foglal­koztatja az ügyészséget. A kitűnő újságíró, az októberi „demokrati­kus eszmék“ vértanúja ismét sú­lyosan vétett egy pozsonyi lap­ban a magyar nemzet ellen. De ki tudná számontartani azokat a fel­világosult kitűnőségeket, akik a boldog liberális Magyarországban a haladásért, szabadságért küzdöt­tek halálmegvetö bátorsággal, akik a jövevények vakmerőségével sa­játították ki a hazafiságot s most mint fizetett nemzetgyalázók a magyarság ellenségeinek hitvány kitartottjai? Árulás, hazudozás és nemzetgyalázás a kenyerük. Egé­szen különös, hogy a jól informált baloldali liberális lapok nem érte­sülnek ezekről a jelenségekről... (—) Tizennyolcezer orosz „ön­kéntes" érkezett ismét a spanyol kikötőkbe — írja egy francia lap. Nyilván azzal a céllal, hogy a spanyol népnek segítségére le­gyenek a szabadságeszmék és nép­jogok kivívásában. A Népszava és a baloldali pesti testvérlapjai er­ről megint csak nem vesznek tu­domást. Vörösökről lévén szó, ez csak szemenszedett fasiszta rága­lom lehet. (=) Apponyí Albert mondja: liberális körökben sohasem tekin­tettek liberális gondolkodású em­bernek, éspedig azért, mert misé­re jártam! Ugyanő írja: „A libe­ralizmusnak világnézeti és gyakor­lati korlátái különösen akkor szök­nek szemünkbe, ha figyelemmel kisérjük komoly támadását a val­lás szabad gyakorlatára vonatko­zó törvényjavaslat ellen." Hál ilyen türelmetlen volt ez a libera­lizmus a vallással és a hívő embe­rekkel szemben hatalmának tető­pontján! S mégis nap nap után írják és szónokolják a liberális lapjaink, hogy milyen sokat, sőt mindent, még életét is a liberaliz­musnak köszönheti az egyház. Ap- ponyi Albert — úgy gondoljuk — komoly szakértője a kérdésnek s mégis kénytelen azt mondani: a liberalizmus szellemi struktúrájába a legtöbb helyt egyház-, sőt val­lásellenes törekvés szövődött be­le ... A sajtó tetemes részében — mondja — a vallás, különösen a katolikus hit ellen való harc való­ságos lényege volt a liberalizmus­nak ... így tudja ezt Prohászka is, Zichy Nándor is és mások is, csak a mostani liberális szerkesz­tők emlékezetéből esett ki a libe­ralizmusnak ez a kis „szépség- foltja". (=) Amikor igazságosabb tár­sadalmi rend követelésétől vissz­hangzik az ország, akkor termé­szetesen nemcsak „az agrárvagyon és agrárjövedelem igazságosabb“ megoszlásáról van szó, hanem másról is. Például arról, hogy vannak közéleti előkelőségek, köz- gazdasági szaktekintélyek, akiknek két-háromszázezer pengő az évi jövedelmük és esetleg egy talpalat­nyi földjük sincs. Vájjon ezeket a kartel- és bankfejedelmeket nem érinti és nem kötelezi a társadal­mi igazságosság bizonyos kiegyen­lítésekre?! A radikális szabad­gondolat lapja fejveszett tárgyi­lagosságában észre sem veszi azo­kat a pénzmágnásokat, akik tu­lajdonképpen élet és halál urai ebben a trianoni országban ... (—) Magyar-jugoszláv kultúr- egyesület alakul Belgrádban. Re­méljük, hogy a szigorúan vett kul­turális kapcsolatokon túl az új A „Pécsi Figyelő" politikai, köz­gazdasági és vegyes tartalmú, kizá­rólag a megyei és városi közérdeket tárgyazó ellenzéki heti közlöny első száma 1873 augusztus 9-én, szom­baton jelent meg. A lapra vonatkozó adatok a kö­vetkezők: laptulajdonos Nagy Fe­renc, felelős szerkesztő Simon- f a y János, szerkesztő társak H a k s c h Emil, Kiss József. Nyo­matott T a i z s Mihály nyomdájá­ban. Megjelent hetenként egyszer: szombaton. Előfizetési díj augusztus 9-töl december végéig 2 forint, egyes szám 10 krajcár. Egyes számok Wei- dinger Nándor könyvkereskedé­sében kaphatók a Széchenyi téren. A további évfolyamok előfizetési ára, míg hetenként egyszer jelent meg, egy évre 5 forint volt. Szer­kesztői iroda: Megye utca 12. szám alatt, kiadóhivatal: Maíláth tér 22. sz. a. Taizs Mihály nyomdájában, mely az irgalmasrend földszinti épü­letében volt, helyére a kétemeletes bérház épült, úgy a királyi törvény­szék és járásbíróság épületének a Maíláth térre nyúló része, A hirde­tések ára: egy négyhasábos petit­sor egyszeri megjelenéséért 8 kraj­cár, másodszori megjelenéséért 6 kr., harmadszori megjelenéséért 5 kraj­cár, többszöri megjelenésnél alku szerint és minden megjelenéskor 30 krajcár hirdetési bélyegilletéket kel­lett fizetni. A nyílt térben egy petit­sor 10 krajcár. A 30 krajcár hirde­tési bélyeget a kiadók többször meg­ismételt kérelmére több évtizeddel ezelőtt a pénzügyminisztérium el­törölte, ami a laphirdetések számát óriási módon megnagyobbította és ezzel a lapok jövedelme is megsza­porodott. A lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szer­kesztőséghez, a hirdetések iránti megrendelések pedig a kiadóhivatal­ba küldetni kérettek. Előfizetni még Blauchorn Antal városház alatti kereskedésében is lehetett. A kéz­iratok vissza nem küldettek. Vidéki megbízásokat hirdetésekre elvállalt Hasenstein és Vogler hirdetési iro­dája Pesten, Dorottya utcában 3. szám alatt. A lap 4 oldalon nagyalakban je­lent meg, hosszúsága 51 centiméter, szélessége 36 cm volt. A Pécsi Fi­gyelő több éven át egyedüli magyar lapja volt Pécsnek, a mellette né­melykor megjelent magyar újságok nem voltak hosszú életűek. Később hetenként kétszer jelent meg, végül napilappá alakult, Taiza Mihály egyesület közelebb kozza egymás­hoz a két nemzetet társadalmi és politikai téren is. Az íróknak és művészeknek kell pótolni, amit a politikusok és diplomaták elmu­lasztottak tizennyolc év alatt és jóvátenni, amit elrontottak. A gyű­lölködés intézményes szitása, a demagóg irredenta terméketlen zakatolása, az álkurucok ökölrázá­sa csak ártott és bajt okozott in­nen is, túl is, de egy hajszálnyit sem használt a magyarságnak. F. után R am az etter Károly saját nyomdájában (Boltívköz, Reinfeld- féle ház) nyomták a lapot, amely végül T a i z s József nyomdájába került. Ramazetter Károly azelőtt a Lyceum-nyomdát bírta — sok éven át — bérbe. * Baranya vármegye törvényhatósá­ga 1873 augusztus 12-én és 13-án közgyűlést tartott. Többek között elhatározta, hogy az árvaházak meg­vizsgálására és az árvaügyek rendbe­hozására bizottságokat küld ki. E bizottság tagjai lettek a pécsi járás­ban: Grabarits Ernő elnöklete alatt Krasznay Mihály. Antal Gyula, Hegyessy László, Plitz- ner Lőrinc, Hopp János, Schell Antal, C z u c z Lajos, C z i e r e r József. A mohácsi járásban: K u b i- n y i Elek elnöklete mellett Futár József, Brand János, E ö r y Lajos, S z 1 a m a y Ignác, Mirbach Fe­renc báró, U n g á r János, U11 e i n József, K e r e s e Imre, N i 11 Jó­zsef. A szentlőrincí járásban: Käm­merer Ferenc elnök, Radócsay Sándor, Jeszenszky Zoltán, :íi. Kálmán. A baranyavári járásban: Mayer János elnök, Nendtvicb Gyula, Uray Atala, Dömötöry Pál, Mayer Ármin, C s é r y József, P a u 1 a y József, Tóth János. A siklósi járásban Ottrokóczy La­jos elnök, Vajda János, Pintér Károly, Ruvald József, Gőzön Lajos, A1 f ö 1 d y Sándor, K o r i c h Antal, Hamar Károly, Munká­csi Albert, póttagok: Pintér Já­nos, D a r á z s y Gyula. A hegyháti járásban: Siskovics Tamáá el­nöklete mellett B u b r e g Ferenc Feuerstein János, Laczko- vies Antal, Katona Imre, A b a Mihály, P r o g 1 Keresztély, V1 a- s i t s József, S z e p p e 11 János, Végül a pécsváradi járásban Kardos Kálmán elnöklete alatt Mayer Károly, Huber János, I n h o d a Gábor, Hafner Lajos, Gálos József, C s e k e i István, P e i n 11 e r József, Schusztei Antal, L a k n e r György, Rakov- s z k y Ede bizottsági tagok. * Pécs város tanácsa az 1873. év: július havában megtartott városi köz gyűlés récéről kapott megbízásból kifolyólag elhatározta, hogy a bécsi világkiállításra három városi tanítót küld föl és részükre 50—50 forint segélyt szavazott meg. A tanítók ki­jelölését a tanító testületre bízták * A llálÓkOCSi m. már nem fényűzés! Összes magyarországi (belföldi) vonalainkon egységes díjszabás : III. osztály P 5.— II. osztály P 7.50 I. osztály P 10— 30 napig érvényes térti jegy vál­tásánál 25°|okedvezmény! Bármely érvényes vasníi jegy Te:jogosít hálókocsi jegy váltására. Időt és költséget ta­karít meg! Hálókocsiban eltöltött éjszaka után testi és szellemi erőinek teljes birtokában végezheti napi munkáját. Az érkezés után a végállomáson nem kell kiszál laota. mert reggel 8 óráig zavartalanul tartózkodná­nk a hálókocsiban l Ké je a 340. sz. -díjtalan részle­tes ismertetést és pontos menetren det étkező- és hálókocsi szolgála tálukról. NEMZEI KÖZI VASÚTI HÁLÓKOCSI TÁRSASÁG Budapest, IV., Petőfi Sándor- u. 2 Az Üszög—Szabolcs vasútvonal hivatalos bejárása, megvizsgálása és megnyitása 1873 augusztus 15-én folyt le. Jelen voltak: Kovács La­jos főfelügyelő biztos, mint a bizott­ság vezetője, Prokovits Manó, m, kír. főmérnök, Ritter Frigyes főmérnök, a Dunagözhajózási Társa­ság részéről, Bock Lajos üzletve­zető, Schneider J. inspektor, Dietz Dániel vasúti főmérnök, M a a s z Bernát bányaigazgató. Meg­ütközést keltett a hivatalos körök­ben, hogy a bejárásra sem Baranya vármegye, sem Pécs város nem ka­pott meghívót. Az alispán, Jeszen­szky Ferenc, felterjesztést intézett •a minisztériumhoz, amelyben e sé­relmes eljárást szóvátette cs beje­lentette azzal, hogy kívánja a vár­megye nevében azt, miszerint a vár­megye meghívása mellett a vasút­vonal újból megvizsgáltassék. A vasútvonal földmunkáját olaszok vé­gezték, akik Udine vidékéről valók voltak. Az olasz munkások egy lel­ketlen tagja egy nem normális eszű kis gyermeket itt hagyott, akit K o 1- 1 á r J, somogyi jószívű kántortanitó vett magához. Kollár halála után több helyen szolgált az emberré nőtt Vígyi, akit csak e néven ismer­nek. Több év óta Pécsett áll szol­gálatban az együgyü, de becsületes Vigyi. * Dömötör János, a tolna-bara­nyai tankerület főtanfelügyelője 1873 augusztus elején foglalta el állását. Októberig Pécsett lakott, a várme­gyei iskolatanács rendes évnegyede* gyűlése után pedig állandó lakását Szekszárdra tette át a tanfelügyelő- ségi irodával együtt. Baranya vár­megye iskolatanácsa lépéseket tett, hogy Pécsett másodtanfelügyelői hl* vatal szerveztessék. * Pécsvárad mezőváros lakosságá­nak egy igen tekintélyes része egv községi iskola felállításának elren­delése iránt kérvényt nyújtott be a vármegyei iskolatanácshoz. * A Feketevíz Társulat 1873 augusz­tus 17-én tartotta alakuló közgyűlé­sét a vármegyeházán. Elnökül L e j- tényí Györgyöt választották meg. Közli: Rónak; Kálmán dr. Turay Ida második távirat: Hétfőn délután 6 órakor is látszhatom a pécsi színházban. Régi jó idők Pécs és Baranya hatvannégy éves múltjából

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék