Dunántúl, 1937. április (27. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-04 / 75. szám

4 oldal Divatsálak, gombok, csattok, övek, ETÁM fehérneműek, harisnyák kalapok Kerpner Károlyné Király­ utca 17. szám. Takarékosság tag. KÖZBESZÓLÁS (—) Fényes László, a körúti esti lap hajdani legendás hőse, a „magyar emigráns", ismét foglal­koztatja az ügyészséget. A kitűnő újságíró, az októberi „demokrati­kus eszmék“ vértanúja ismét sú­lyosan vétett egy pozsonyi lap­ban a magyar nemzet ellen. De ki tudná számontartani azokat a fel­világosult kitűnőségeket, akik a boldog liberális Magyarországban a haladásért, szabadságért küzdöt­tek halálmegvető bátorsággal, akik a jövevények vakmerőségével sa­játították ki a hazafiságot s most mint fizetett nemzetgyalázók a magyarság ellenségeinek hitvány kitartottjai? Árulás, hazudozás és nemzetgyalázás a kenyerük. Egé­szen különös, hogy a jól informált baloldali liberális lapok nem érte­sülnek ezekről a jelenségekről... (—) Tizennyolcezer orosz „ön­kéntes" érkezett ismét a spanyol kikötőkbe — írja egy francia lap. Nyilván azzal a céllal, hogy a spanyol népnek segítségére le­gyenek a szabadságeszmék és nép­jogok kivívásában. A Népszava és a baloldali pesti testvérlapjai er­ről megint csak nem vesznek tu­domást. Vörösökről lévén szó, ez csak szemenszedett fasiszta rága­lom lehet. (1) Apponyi Albert mondja: liberális körökben sohasem tekin­tettek liberális gondolkodású em­bernek, éspedig azért, mert misé­re jártam! Ugyanő írja: „A libe­ralizmusnak világnézeti és gyakor­lati korlátai különösen akkor szök­nek szemünkbe, ha figyelemmel kisérjük komoly támadását a val­lás szabad gyakorlatára vonatko­zó törvényjavaslat ellen." Hát ilyen türelmetlen volt ez a libera­lizmus a vallással és a hívő embe­rekkel szemben hatalmának tető­pontján! S mégis nap nap után írják és szónokolják a liberális lapjaink, hogy milyen sokat, sőt mindent, még életét is a liberaliz­musnak köszönheti az egyház. Ap­­ponyi Albert — úgy gondoljuk — komoly szakértője a kérdésnek s mégis kénytelen azt mondani: a liberalizmus szellemi struktúrájába a legtöbb helyi egyház-, sőt val­lásellenes törekvés szövődött be­le ... A sajtó tetemes részében — mondja — a vallás, különösen a katolikus hit ellen való harc való­ságos lényege volt a liberalizmus­nak ... így tudja ezt Prohászka is, Zichy Nándor is és mások is, csak a mostani liberális szerkesz­tők emlékezetéből esett ki a libe­ralizmusnak ez a kis „szépség­­foltja". (2) Amikor igazságosabb tár­sadalmi rend követelésétől vissz­hangzik az ország, akkor termé­szetesen nemcsak „az agrárvagyon és agrárjövedelem igazságosabb“ megoszlásáról van szó, hanem másról is. Például arról, hogy vannak közéleti előkelőségek, köz­­gazdasági szaktekintélyek, akiknek két-háromszázezer pengő az évi jövedelmük és esetleg egy talpalat­nyi földjük sincs. Várjon ezeket cár, másodszori megjelenéséért 6 kr., harmadszori megjelenéséért 5 kraj­cár, többszöri megjelenésnél alku szerint és minden megjelenéskor 30 krajcár hirdetési bélyegilletéket kel­lett fizetni. A nyílt térben egy petit­sor 10 krajcár. A 30 krajcár hirde­tési bélyeget a kiadók többször meg­ismételt kérelmére több évtizeddel ezelőtt a pénzügyminisztérium el­törölte, ami a laphirdetések számát óriási módon megnagyobbította és ezzel a lapok jövedelme is megsza­porodott. A lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szer­kesztőséghez, a hirdetések iránti megrendelések pedig a kiadóhivatal­ba küldetni kerettek. Előfizetni még Blauchorn Antal városház alatti kereskedésében is lehetett. A kéz­iratok vissza nem küldettek. Vidéki megbízásokat hirdetésekre elvállalt Hasenstein és Vogler hirdetési iro­dája Pesten, Dorottya utcában 3. szám alatt. A lap 4 oldalon nagyalakban je­lent meg, hosszúsága 51 centiméter, szélessége 36 cm volt. A Pécsi Fi­gyelő több éven át egyedüli magyar lapja volt Pécsnek, a mellette né­melykor megjelent magyar újságok nem voltak hosszú életűek. Később hetenként kétszer jelent meg, végül napilappá alakult, Taiza Mihály Gyula, Uray Atala, Dömötöry Pál, Mayer Ármin, C­s­é­r­y József, P­a­u­­­a­y József, Tóth János. A siklósi járásban Ottrokóczy La­jos elnök, Vajda János, Pintér Károly, Ravald József, Gőzön Lajos, Al­f­ö­l­d­y Sándor, K­o­r­i­c­h Antal, Hamar Károly, Munká­csi Albert, póttagok: Pintér Já­nos, D­a­r­á­z­s­y Gyula. A hegyháti járásban: Siskovics Tamás el­nöklete mellett B­u­b­r­e­g Ferenc Feuerstein János, Laczko­­vics Antal, Katona Imre, A­b­a Mihály, P­r­o­g­r Keresztély, Vl­a­­s­i­t­s József, S­z­e­p­p­e­rt János. Végül a pécsváradi járásban Kardos Kálmán elnöklete alatt Mayer Károly, Huber János, I­n­h­o­d­a Gábor, Hafner Lajos, Gálos József, C­s­e­k­e­i István, P­e­i­n­tf­e­r József, Schuszter Antal, L­a­k­n­e­r György, Rakov­­s­z­k­y Ede bizottsági tagok. * Pécs város tanácsa az 1873. év­ július havában megtartott városi köz­gyűlés réséről kapott megbízásból kifolyólag elhatározta, hogy a bécsi világkiállításra három városi tanítót küld föl és részükre 50—50 forint segélyt szavazott meg. A tanítók ki­jelölését a tanító testületre bízták . Turay Ida második távirat: Hétfőn délután 6 órakor is játszhatom a pécsi színházban. DUNÁNTÚL Vasárnap, 1937 április 4. a kartel- és bankfejedelmeket nem érinti és nem kötelezi a társadal­mi igazságosság bizonyos kiegyen­lítésekre?! A radikális szabad­gondolat lapja fejveszett tárgyi­lagosságában észre sem veszi azo­kat a pénzmágnásokat, akik tu­lajdonképpen élet és halál urai ebben a trianoni országban ... (—) Magyar-jugoszláv kultúr­­egyesület alakul Belgrádban. Re­méljük, hogy a szigorúan vett kul­turális kapcsolatokon túl az új egyesület közelebb hozza egymás­hoz a két nemzetet társadalmi és politikai téren is. Az íróknak és művészeknek kell pótolni, amit a politikusok és diplomaták elmu­lasztottak tizennyolc év alatt és jóvátenni, amit elrontottak. A gyű­lölködés intézményes szitása, a demagóg irredenta terméketlen zakatolása, az álkurucok ökölrázá­sa csak ártott és bajt okozott in­nen is, túl is, de egy hajszálnyit sem használt a magyarságnak.­­. Régi jó idők Pécs és Baranya hatvannégy éves múltjából A „Pécsi Figyelő" politikai, köz­gazdasági és vegyes tartalmú, kizá­rólag a megyei és városi közérdeket tárgyazó ellenzéki heti közlöny első száma 1873 augusztus 9-én, szom­baton jelent meg. A lapra vonatkozó adatok a kö­vetkezők: laptulajdonos Nagy Fe­renc, felelős szerkesztő Simon­­f­a­y János, szerkesztő társak H­a­k­s­c­h Emil, Kiss József. Nyo­matott T­a­i­z­s Mihály nyomdájá­ban. Megjelent hetenként egyszer, szombaton. Előfizetési díj augusztus 9-től december végéig 2 forint, egyes szám 10 krajcár. Egyes számok Wei­­dinger Nándor könyvkereskedé­sében kaphatók a Széchenyi téren. A további évfolyamok előfizetési ára, míg hetenként egyszer jelent meg, egy évre 5 forint volt. Szer­kesztői iroda: Megye utca 12. szám alatt, kiadóhivatal: Majláth tér 22. sz. a. Taizs Mihály nyomdájában, mely az irgalmasrend földszinti épü­letében volt, helyére a kétemeletes bérház épült, úgy a királyi törvény­szék és járásbíróság épületének a Majláth térre nyúló része. A hirde­tések ára: egy négyhasábos petit­sor egyszeri megjelenéséért 8 kraj­után ,­am­az­etter Károly saját nyomdájában (Boltívköz, Reinfeld­­féle ház) nyomták a lapot, amely végül T­a­­­z­s József nyomdájába került. Ramazetter Károly azelőtt a Lyceum-nyomdát bírta — sok éven át — bérbe. * Baranya vármegye törvényhatósá­ga 1873 augusztus 12-én és 13-án közgyűlést tartott. Többek között elhatározta, hogy az árvaházak meg­vizsgálására és az árvaügyek rendbe­hozására bizottságokat küld ki. E bizottság tagjai lettek a pécsi járás­ban: Grabarits Ernő elnöklete alatt Krasznay Mihály, Antal Gyula, Hegyessy László, Plitz­­ner Lőrinc, Hopp János, Schell Antal, C­z­u­c­z Lajos, C­z­i­e­r­e­r József. A mohácsi járásban: K­u­b­i­­n­y­i Elek elnöklete mellett Futár József, Brand János, E­ö­r­y Lajos, S­z­i­a­m­a­y Ignác, Mirbach Fe­renc báró, U­n­g­á­r János, Utf­e­i­n József, K­e­r­e­s­e Imre, N­i­tr Jó­zsef. A szentlőrinci járásban: Kam­merer Ferenc elnök, Radócsay Sándor, Jeszenszky Zoltán,­­Is. Kálmán. A baranyavári járásban: Mayer János elnök, Nendtvich A h­álókOCSi ma már nem fényűzés! Összes magyarországi (belföldi) vonalainkon egységes díjszabás : III. osztály P 5.— II. osztály P 7.50 I. osztály P 10— 30 napig érvényes térti jegy vál­tásánál 25° Jókedvezmény! Bármely érvényes vasúti jegy­re­ jogosít hálókocsi jegy váltására. Időt és költséget ta­karít meg! Hálókocsiban eltöltött éjszaka után testi és szellemi erőinek teljes birtokában végezheti napi munkáját. Az érkezés után a végállomáson nem kell kiszál­lnnia, mert reggel 8 óráig zavartalanul tartózkodná­nk a hálókocsiban ! Ké­je a 340. sz. -díjtalan részle­tes ismertetést és pontos menetren­det étkező- és hálókocsi szolgála­tásukról. NEMZET­KÖZI VASÚTI HÁLÓKOCSI TÁRSASÁG Budapest, IV., Petőfi Sándor­ u. 2 Az Üszög—Szabolcs vasútvonal hivatalos bejárása, megvizsgálása és megnyitása 1873 augusztus 15-én folyt le. Jelen voltak: Kovács La­jos főfelügyelő biztos, mint a bizott­ság vezetője, Prokovits Manó, m. kír. főmérnök, Ritter Frigyes főmérnök, a Dunagőzhajózási Társa­ság részéről, Bock Lajos üzletve­zető, Schneider J. inspektor, Dietz Dániel vasúti főmérnök, M­a­a­s­z Bernát bányaigazgató. Meg­ütközést keltett a hivatalos körök­ben, hogy a bejárásra sem Baranya vármegye, sem Pécs város nem ka­pott meghívót. Az alispán, Jeszen­szky Ferenc, felterjesztést intézett­­a minisztériumhoz, amelyben e sé­relmes eljárást szóvátette és beje­lentette azzal, hogy kívánja a vár­megye nevében azt, miszerint a vár­megye meghívása mellett a vasút­vonal újból megvizsgáltassék. A vasútvonal földmunkáját olaszok vé­gezték, akik Udine vidékéről valók voltak. Az olasz munkások egy lel­ketlen tagja egy nem normális eszű kis gyermeket itt hagyott, akit K o 1- l á r J, somogyi jószívű kántortanító vett magához. Kollár halála után több helyen szolgált az emberré nőtt Vígyi, akit csak e néven ismer­nek. Több év óta Pécsett áll szol­gálatban az együgyü, de becsületes Vigyi. * Dömötör János, a tolna-bara­nyai tankerület főtanfelügyelője 1873 augusztus elején foglalta el állását. Októberig Pécsett lakott, a várme­gyei iskolatanács rendes évnegyedes gyűlése után pedig állandó lakását Szekszárdra tette át a tanfelügyelő­­ségi irodával együtt. Baranya vár­megye iskolatanácsa lépéseket tett, hogy Pécsett másodtanfelügyelői hi­­vatal szerveztessék. * Pécsvárad mezőváros lakosságá­nak egy igen tekintélyes része egy községi iskola felállításának elren­delése iránt kérvényt nyújtott be a vármegyei iskolatanácshoz. * A Feketevíz Társulat 1873 augusz­tus 17-én tartotta alakuló közgyűlé­sét a vármegyeházán. Elnökül L­e­j­­tényi Györgyöt választották meg. Közli: Rónak, Kálmán dr.

Next