Dunántúl, 1937. április (27. évfolyam, 72-97. szám)
1937-04-04 / 75. szám
4 oldal Divatsálak, gombok, csattok, övek, ETÁM fehérneműek, harisnyák kalapok Kerpner Károlyné Király utca 17. szám. Takarékosság tag. KÖZBESZÓLÁS (—) Fényes László, a körúti esti lap hajdani legendás hőse, a „magyar emigráns", ismét foglalkoztatja az ügyészséget. A kitűnő újságíró, az októberi „demokratikus eszmék“ vértanúja ismét súlyosan vétett egy pozsonyi lapban a magyar nemzet ellen. De ki tudná számontartani azokat a felvilágosult kitűnőségeket, akik a boldog liberális Magyarországban a haladásért, szabadságért küzdöttek halálmegvető bátorsággal, akik a jövevények vakmerőségével sajátították ki a hazafiságot s most mint fizetett nemzetgyalázók a magyarság ellenségeinek hitvány kitartottjai? Árulás, hazudozás és nemzetgyalázás a kenyerük. Egészen különös, hogy a jól informált baloldali liberális lapok nem értesülnek ezekről a jelenségekről... (—) Tizennyolcezer orosz „önkéntes" érkezett ismét a spanyol kikötőkbe — írja egy francia lap. Nyilván azzal a céllal, hogy a spanyol népnek segítségére legyenek a szabadságeszmék és népjogok kivívásában. A Népszava és a baloldali pesti testvérlapjai erről megint csak nem vesznek tudomást. Vörösökről lévén szó, ez csak szemenszedett fasiszta rágalom lehet. (1) Apponyi Albert mondja: liberális körökben sohasem tekintettek liberális gondolkodású embernek, éspedig azért, mert misére jártam! Ugyanő írja: „A liberalizmusnak világnézeti és gyakorlati korlátai különösen akkor szöknek szemünkbe, ha figyelemmel kisérjük komoly támadását a vallás szabad gyakorlatára vonatkozó törvényjavaslat ellen." Hát ilyen türelmetlen volt ez a liberalizmus a vallással és a hívő emberekkel szemben hatalmának tetőpontján! S mégis nap nap után írják és szónokolják a liberális lapjaink, hogy milyen sokat, sőt mindent, még életét is a liberalizmusnak köszönheti az egyház. Apponyi Albert — úgy gondoljuk — komoly szakértője a kérdésnek s mégis kénytelen azt mondani: a liberalizmus szellemi struktúrájába a legtöbb helyi egyház-, sőt vallásellenes törekvés szövődött bele ... A sajtó tetemes részében — mondja — a vallás, különösen a katolikus hit ellen való harc valóságos lényege volt a liberalizmusnak ... így tudja ezt Prohászka is, Zichy Nándor is és mások is, csak a mostani liberális szerkesztők emlékezetéből esett ki a liberalizmusnak ez a kis „szépségfoltja". (2) Amikor igazságosabb társadalmi rend követelésétől visszhangzik az ország, akkor természetesen nemcsak „az agrárvagyon és agrárjövedelem igazságosabb“ megoszlásáról van szó, hanem másról is. Például arról, hogy vannak közéleti előkelőségek, közgazdasági szaktekintélyek, akiknek két-háromszázezer pengő az évi jövedelmük és esetleg egy talpalatnyi földjük sincs. Várjon ezeket cár, másodszori megjelenéséért 6 kr., harmadszori megjelenéséért 5 krajcár, többszöri megjelenésnél alku szerint és minden megjelenéskor 30 krajcár hirdetési bélyegilletéket kellett fizetni. A nyílt térben egy petitsor 10 krajcár. A 30 krajcár hirdetési bélyeget a kiadók többször megismételt kérelmére több évtizeddel ezelőtt a pénzügyminisztérium eltörölte, ami a laphirdetések számát óriási módon megnagyobbította és ezzel a lapok jövedelme is megszaporodott. A lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkesztőséghez, a hirdetések iránti megrendelések pedig a kiadóhivatalba küldetni kerettek. Előfizetni még Blauchorn Antal városház alatti kereskedésében is lehetett. A kéziratok vissza nem küldettek. Vidéki megbízásokat hirdetésekre elvállalt Hasenstein és Vogler hirdetési irodája Pesten, Dorottya utcában 3. szám alatt. A lap 4 oldalon nagyalakban jelent meg, hosszúsága 51 centiméter, szélessége 36 cm volt. A Pécsi Figyelő több éven át egyedüli magyar lapja volt Pécsnek, a mellette némelykor megjelent magyar újságok nem voltak hosszú életűek. Később hetenként kétszer jelent meg, végül napilappá alakult, Taiza Mihály Gyula, Uray Atala, Dömötöry Pál, Mayer Ármin, Cséry József, Pauay József, Tóth János. A siklósi járásban Ottrokóczy Lajos elnök, Vajda János, Pintér Károly, Ravald József, Gőzön Lajos, Alföldy Sándor, Korich Antal, Hamar Károly, Munkácsi Albert, póttagok: Pintér János, Darázsy Gyula. A hegyháti járásban: Siskovics Tamás elnöklete mellett Bubreg Ferenc Feuerstein János, Laczkovics Antal, Katona Imre, Aba Mihály, Progr Keresztély, Vlasits József, Szeppert János. Végül a pécsváradi járásban Kardos Kálmán elnöklete alatt Mayer Károly, Huber János, Inhoda Gábor, Hafner Lajos, Gálos József, Csekei István, Peintfer József, Schuszter Antal, Lakner György, Rakovszky Ede bizottsági tagok. * Pécs város tanácsa az 1873. év július havában megtartott városi közgyűlés réséről kapott megbízásból kifolyólag elhatározta, hogy a bécsi világkiállításra három városi tanítót küld föl és részükre 50—50 forint segélyt szavazott meg. A tanítók kijelölését a tanító testületre bízták . Turay Ida második távirat: Hétfőn délután 6 órakor is játszhatom a pécsi színházban. DUNÁNTÚL Vasárnap, 1937 április 4. a kartel- és bankfejedelmeket nem érinti és nem kötelezi a társadalmi igazságosság bizonyos kiegyenlítésekre?! A radikális szabadgondolat lapja fejveszett tárgyilagosságában észre sem veszi azokat a pénzmágnásokat, akik tulajdonképpen élet és halál urai ebben a trianoni országban ... (—) Magyar-jugoszláv kultúregyesület alakul Belgrádban. Reméljük, hogy a szigorúan vett kulturális kapcsolatokon túl az új egyesület közelebb hozza egymáshoz a két nemzetet társadalmi és politikai téren is. Az íróknak és művészeknek kell pótolni, amit a politikusok és diplomaták elmulasztottak tizennyolc év alatt és jóvátenni, amit elrontottak. A gyűlölködés intézményes szitása, a demagóg irredenta terméketlen zakatolása, az álkurucok ökölrázása csak ártott és bajt okozott innen is, túl is, de egy hajszálnyit sem használt a magyarságnak.. Régi jó idők Pécs és Baranya hatvannégy éves múltjából A „Pécsi Figyelő" politikai, közgazdasági és vegyes tartalmú, kizárólag a megyei és városi közérdeket tárgyazó ellenzéki heti közlöny első száma 1873 augusztus 9-én, szombaton jelent meg. A lapra vonatkozó adatok a következők: laptulajdonos Nagy Ferenc, felelős szerkesztő Simonfay János, szerkesztő társak Haksch Emil, Kiss József. Nyomatott Taizs Mihály nyomdájában. Megjelent hetenként egyszer, szombaton. Előfizetési díj augusztus 9-től december végéig 2 forint, egyes szám 10 krajcár. Egyes számok Weidinger Nándor könyvkereskedésében kaphatók a Széchenyi téren. A további évfolyamok előfizetési ára, míg hetenként egyszer jelent meg, egy évre 5 forint volt. Szerkesztői iroda: Megye utca 12. szám alatt, kiadóhivatal: Majláth tér 22. sz. a. Taizs Mihály nyomdájában, mely az irgalmasrend földszinti épületében volt, helyére a kétemeletes bérház épült, úgy a királyi törvényszék és járásbíróság épületének a Majláth térre nyúló része. A hirdetések ára: egy négyhasábos petitsor egyszeri megjelenéséért 8 krajután ,amazetter Károly saját nyomdájában (Boltívköz, Reinfeldféle ház) nyomták a lapot, amely végül Tazs József nyomdájába került. Ramazetter Károly azelőtt a Lyceum-nyomdát bírta — sok éven át — bérbe. * Baranya vármegye törvényhatósága 1873 augusztus 12-én és 13-án közgyűlést tartott. Többek között elhatározta, hogy az árvaházak megvizsgálására és az árvaügyek rendbehozására bizottságokat küld ki. E bizottság tagjai lettek a pécsi járásban: Grabarits Ernő elnöklete alatt Krasznay Mihály, Antal Gyula, Hegyessy László, Plitzner Lőrinc, Hopp János, Schell Antal, Czucz Lajos, Czierer József. A mohácsi járásban: Kubinyi Elek elnöklete mellett Futár József, Brand János, Eöry Lajos, Sziamay Ignác, Mirbach Ferenc báró, Ungár János, Utfein József, Kerese Imre, Nitr József. A szentlőrinci járásban: Kammerer Ferenc elnök, Radócsay Sándor, Jeszenszky Zoltán,Is. Kálmán. A baranyavári járásban: Mayer János elnök, Nendtvich A hálókOCSi ma már nem fényűzés! Összes magyarországi (belföldi) vonalainkon egységes díjszabás : III. osztály P 5.— II. osztály P 7.50 I. osztály P 10— 30 napig érvényes térti jegy váltásánál 25° Jókedvezmény! Bármely érvényes vasúti jegyre jogosít hálókocsi jegy váltására. Időt és költséget takarít meg! Hálókocsiban eltöltött éjszaka után testi és szellemi erőinek teljes birtokában végezheti napi munkáját. Az érkezés után a végállomáson nem kell kiszállnnia, mert reggel 8 óráig zavartalanul tartózkodnánk a hálókocsiban ! Kéje a 340. sz. -díjtalan részletes ismertetést és pontos menetrendet étkező- és hálókocsi szolgálatásukról. NEMZETKÖZI VASÚTI HÁLÓKOCSI TÁRSASÁG Budapest, IV., Petőfi Sándor u. 2 Az Üszög—Szabolcs vasútvonal hivatalos bejárása, megvizsgálása és megnyitása 1873 augusztus 15-én folyt le. Jelen voltak: Kovács Lajos főfelügyelő biztos, mint a bizottság vezetője, Prokovits Manó, m. kír. főmérnök, Ritter Frigyes főmérnök, a Dunagőzhajózási Társaság részéről, Bock Lajos üzletvezető, Schneider J. inspektor, Dietz Dániel vasúti főmérnök, Maasz Bernát bányaigazgató. Megütközést keltett a hivatalos körökben, hogy a bejárásra sem Baranya vármegye, sem Pécs város nem kapott meghívót. Az alispán, Jeszenszky Ferenc, felterjesztést intézetta minisztériumhoz, amelyben e sérelmes eljárást szóvátette és bejelentette azzal, hogy kívánja a vármegye nevében azt, miszerint a vármegye meghívása mellett a vasútvonal újból megvizsgáltassék. A vasútvonal földmunkáját olaszok végezték, akik Udine vidékéről valók voltak. Az olasz munkások egy lelketlen tagja egy nem normális eszű kis gyermeket itt hagyott, akit K o 1- l á r J, somogyi jószívű kántortanító vett magához. Kollár halála után több helyen szolgált az emberré nőtt Vígyi, akit csak e néven ismernek. Több év óta Pécsett áll szolgálatban az együgyü, de becsületes Vigyi. * Dömötör János, a tolna-baranyai tankerület főtanfelügyelője 1873 augusztus elején foglalta el állását. Októberig Pécsett lakott, a vármegyei iskolatanács rendes évnegyedes gyűlése után pedig állandó lakását Szekszárdra tette át a tanfelügyelőségi irodával együtt. Baranya vármegye iskolatanácsa lépéseket tett, hogy Pécsett másodtanfelügyelői hivatal szerveztessék. * Pécsvárad mezőváros lakosságának egy igen tekintélyes része egy községi iskola felállításának elrendelése iránt kérvényt nyújtott be a vármegyei iskolatanácshoz. * A Feketevíz Társulat 1873 augusztus 17-én tartotta alakuló közgyűlését a vármegyeházán. Elnökül Lejtényi Györgyöt választották meg. Közli: Rónak, Kálmán dr.