Dunántúl, 1937. szeptember (27. évfolyam, 198-222. szám)

1937-09-25 / 218. szám

4. oldal —­ Az emésztőszervek megbetegedé­seinek kezelésénél reggelenként éh­gyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz abszolút megbízható hashajtó. Kérdezze meg orvosát. Agyonszúrtak egy volt erdőőrt a baksai erdőben P­é­c­s, szept. 24. — Pénteken délután 4 órakor a Baksa község melletti erdő­ben, amely Benyovszky Rezső gróf tulajdona, halálos kimenetelű szurkálás történt. Az erdő melletti uradalmi föl­deken megjelent Matoricz György, a gróf volt erdőőre és a régebbi szolgálata idején kapott burgonyaföldről akarta el­vinni a termést. Munkához is látott, köz­ben azonban megérkezett Málnást Jó­zsef uradalmi erdőőr Ferenc nevű fiával. Málnást felszólította Matoriczot, hogy azonnal távozzék és ne merjen el­vinni egy szem burgonyát sem, mert ezt a parancsot kapta az intézőtől. Matoricz erre vitatkozni kezdett és nem akart eltávozni. A szóváltás közben du­lakodássá fajult, Matoricz­­elkapta a földön fekvő és a krumpliásáshoz használt bajonettet és azzal megszúrta Málnási jobbkezét. Az erdőőr és fia erre együttes erővel ki­csavarta Matoricz kezéből a bajonet­tet és azzal háromszor hátbaszúrták az el­bocsátott erdőőrt, aki a helyszínen elvérzett és meghalt. A csendőrség megindította a nyomá­sáét, mert a szurkálás körül ellentétes vallomások hangzottak el. Egy szemtanú azt mondja, hogy Mál­nás­, egy másik tanú vallomása sze­rint pedig az erdőőr fia szúrta meg Matoriczot. A baksai körjegyző a délután folya­mán telefonon jelentést tett a pécsi ügyészségnek a halálos kimenetelű szur­­kálásról. Az ügyészségről szombaton reg­gel utazik ki a helyszínre Varga Jó­zsef dr. kir. vizsgálóbíró az ügyészség egyik tagjával és a törvényszéki orvos­szakértővel. Összeírják Pécsett az egészségtelen pincelakásokat Belügyminiszteri rendelet érkezett a városhoz Pécs, szept. 24.­­ A belügymi­nisztériumban egyre több intézkedés történik, hogy a szegényebb néposz­tályok helyzetén segítsenek. A szük­séges tennivalók közül talán a leg­sürgősebb, hogy a szegények meg­felelő, egészséges lakáshoz jussanak. Országos vonatkozásban máris nagy­­jelentőségű intézkedéseket, hajtottak végre. A legtöbb helyen megszün­tették a hegybe vájt barlanglakáso­kat, így Borsod megyében is és sok olyan városban, ahol a szegények ilyen emberhez nem méltó odúkban tengették életüket. A fővárosban egyre-másra szüntették meg a ned­ves pincelakásokat, földbe vájt odú­kat és baraklakásokat. A belügyminiszter most elérkezett­nek látta, hogy a nagy vidéki váro­sokban is segítsen a szegények hely­zetén. A napokban körrendeletet adott ki, hogy írják össze az egészségtelen, meg nem felelő pincelakásokat és ar­ról december 1-ig állítsanak ösz­­sze pontos kimutatást. Ez a rendelet a mai nap folyamán Pécsre is megérkezett. A szegények lakása körül Pécsett is sok a tennivaló. Azok, akik a hely­ zetet ismerik, tudják, hogy még a belváros területén is sokszor ablak­nélküli helyiségekben laknak sok­­gyermekes családok. A kültelkeken még ma is sok család lakik mész­égető kemencék mellett és istállók­ban. A jótékony egyesületek szegény­látogatói elriasztó képet festhetné­nek ezekről az állapotokról. A város hatósága —■ anyagi erejé­hez képest — mindent megtesz a ba­jok orvoslására. A rendelkezésre álló szegénytelepek azonban állandóan zsúfoltak. A szegények most kíván­csian várják, hogy a belügyminiszteri rendelet segít-e a helyzetükön. I DUNÁN T­ÚL Szombat, 1937 szeptember 25. r*"—- —■■ • --««■ VINKLER JÁNOS negyedszázados professzori jubileuma P­é­c­s, szept. 24. — Az Erzsébet tudományegyetem jogászifjúsága csü­törtökön délelőtt a III. számú jogi tanteremben bensőséges, meleg ün­nepléssel lepte meg szeretett pro­fesszorát, a perjog nagynevű, tu­dós tanárát V­i­n­k­l­e­r János dr-t abból az alkalomból, hogy ezelőtt 25 évvel kezdte meg elő­adásait a volt pécsi püspöki jog­líceumban. A Werbőczy BE, az Emericana és a DEFHE, valamint az egész jogász­ifjúság nevében Monostory Jenő jogszigorló, a DEFHE elnöke köszön­­t­­ötte a jubilánst, akinek az ifjúsági egyesület képviselői hagyományos szokásukhoz híven a bajtársi színek­kel ékesített babérkoszorút nyújtot­tak át. Az ifjúság szónoka többek közt ezeket mondotta: — Mi Méltóságod működését első­sorban a jogászifjúság szemüvegén át nézzük. És így működésének legértékesebb jel­lemzője a magyar ifjúság iránti mérhetetlen szeretete. Méltóságod tudományos munkásságá­nak méltatására nem vagyunk hiva­tottak. De minden szónál szebben beszél erről az az elismerés, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia ré­széről már évekkel ezelőtt kapott azáltal, hogy Méltóságodat illusztris tagjai sorába iktatta. A továbbiakban az ifjúság szónoka az egyetemi bajtársi egyesületek és a jogászifjúság őszinte ragaszkodását és soha el nem múló háláját tolmá­csolta Winkler professzornak, aki az ifjúság hosszantartó lelkes éljenzése és tapsa után gyönyörű szavakkal vá­laszolt tanítványainak. — Az én korom minden magyar­jának a múltja egy tragikus adottság, jelene és jövője egy nagy kérdőjel — mondotta. — A tragikus adottság egy végtelennek tetsző világégés, értékek pusztulása s a rákövetkező csend ho­mályában édes magyar hazánk meg­csonkítása. Dermesztő fájdalommal álltunk a tények előtt. Ebből a hely­zetből az első öntudatos pillanat a kötelességet inkarnálta. Vagyok, él­nem kell, mert kötelességem van. Kialakult a tevékenység idealizmu­sának az elmélete: nem teljesítem a kötelességemet, ha a legkisebb ke­nyér is nem áldás; áruló vagyok, ha a magyar nem testvérem, ha az ope­rációt a saját testemen nem érzem és magyar testvéremen nem látom. — Az első erőfeszítéseknél felraj­­zolódott a kérdőjel is: a fájdalom lehet-e kizárólagos kapcsoló erő? Mert az adottság szivárványszínben mutatkozik: az érzelmek tengere ködük felette; a legnemesebb érzel­mek közé betör a legnemtelenebb érzelmek tömege, elsősorban az irigy­ség és gyűlölet. A reális adottság idealizált formájú dinamikájában is van annyi romboló erő, mint organi­kus életképesség. — Erősen rajzolódik tehát a kérdő­jel, de elmarad — mert nem adhat biztos irányt — az előtte lévő tarta­lom. Egyedül áll a kérdés. Hogy mit írjunk az előbbi helyett a jövőben elébe, csak a magyar történelmet, a magyar alkotmányt és saját lelki­ismeretünket szabad nézni. Hiába nézünk a leigázott görögökre, vagy a Saját hatalmában összeroskadt klasszikus Rómára, vagy a megalá­zott Berlinre. Lelkiismeretünk ön­magunkhoz kapcsol. Reánk Szent István nagy öröksé­get hagyott. A kereszténység nemcsak világnézet, hanem élet. Életünk két legszentebb értelme: a vallásosság és a hazaszeretet . A Szent Korona integráns fénye adja hozzá az utat s ha úgy érezzük, hogy­­ezen az úton haladunk, érezzük a lelki nyugalmat. Próbáljuk csak ki­alakítani önmagunkban akár egy pil­lanatra is ezt az életet. Úrrá válik fe­lettünk a szeretet: itt nincs senkinek hatalma, mincs a gyűlöletnek talaja, mert a Szent Korona alatt egy hazá­nak, egy anyának a gyermekei vagyunk. Ellenségek nem lehetünk, legfeljebb barátságos versenytársak. Életünk a két legszentebb érzelem: a vallásosság és hazaszeretet megélése. Vallásosság nélkül a haza hatalom­keresésbe örvénylik, a gyűlölet har­cává fejlődik. A keresztény világné­zet Krisztus életének, a szeretetnek a megélése, a harc ennek az életnek a legszentebb kerete , a Szent Koro­na mindkettőnek egy testben való organizmusa. — Ez a mi történelmünk, ez a mi alkotmányunk s az ennek megfelelő továbbélés lelki nyugalmunk. Ebben az életben a szociális kér­désekre vonatkozólag nincs kor­lát, hanem azok megoldására kö­telesség. A szeretet élete szociális élet, jogo­sultság és kötelesség korrelációja. Az ünnepélt professzor mélyértel­mű szavait az ifjúság percekig tartó tapsvihara követte, aztán a tudomá­nyok csarnokához illően folytatódott a munka . . . * Winkler János dr-t 1912 június 10-én nevezték ki a pécsi püspöki joglíceum tanárává, tizenöt évvel ez­előtt, 1922 augusztus 24-én pedig a m. kir. Erzsébet tudományegyetem perjogi tanszékére ny. r. tanárrá. Tu­dományos munkásságának elismeré­séül a Magyar Tudományos Akadé­mia már 1924-ben 1. tagjává válasz­totta. ,,A magyar igazságszolgáltatási szervezet és polgári peres eljárás a mohácsi vésztől 1848-ig" c. kétköte­tes úttörő munkája halhatatlan nevet biztosított számára. A peregyesség c. nagyobb és számos kisebb tanulmá­nya csak öregbíti tudományos érde­let Ma Szilpicsnél össztánc a­ Polgári Kaszinóban. ­ Beöltözés a pálosoknál. Vasár­nap a 7 és 8 órakor kezdődő csendes misék után fél 10 órai kezdettel tart­ják meg a pálosok második pécsi be­­öltöztető szertartásukat. Első ízben augusztus 4-én négy növendéket öl­töztettek be, míg most vasárnap ötöt öltöztetnek be, akik noviciusi évük letelte után­­ kerülnek a teológiára. A beöltöztetéssel kapcsolatban al­kalmi szentbeszéd lesz, majd nagy papi segédlettel szertartásos nagy­mise következik a pálos templomban.­­ Ezüstkoszorús mester címet ka­pott Vogl Károly pécsi kőfaragómes­ter. Az V. Országos Kézműipari Ki­állításon, amelyet ötévenként rendez­nek meg, Vogl Károly pécsi kő­faragó az ezüstkoszorús mester cí­met nyerte el. A kitüntetett pécsi kőfaragómester egy ruszkicai fehér márványból álló síremléket, egy fe­hér márvány rózsacsokrot és egy márvány mozaik asztallapot állított ki. A remekbe készült asztallapon 1343 márványkockával egy magyaros motívumú minta van kiképezve és a műkőbe beágyazva. A ritka kitünte­tésről a versenyszabályzat 22. §-a a­z­ következőket mondja: Az arany- és ezüstkoszorú csak mestereim viselé­sére jogosult iparosoknak ítélhető oda. Az aranykoszorú minden kézmű­ipari szakmában csak egy kézműipa­­ros mesternek ítélhető oda. Az ezüstkoszorúk száma szakmánként kettőnél több nem lehet. E kitünte­tések kizárólag oly ipari jelességet felmutató mestereknek adhatók, akik szakmájuk magas színvonalra emelé­se által kiváló érdemeket szereztek. Az oklevélben a versenyző, illetőleg kiállító érdemeit fel kell tüntetni. — Egyensúlyba kerül Pécs jövő évi költségvetése. A város jövő évi költ­ségvetésének összeállítása, mint ahogy arról már beszámoltunk, sú­lyos gondok elé állította a város ve­zetőségét. Mikor az ügyosztályok külön költségelőirányzatukat beter­jesztették, kiderült, hogy kereken 650.000 pengő kiadásra nincs fedezet. Miután a város vezetőségének elha­tározott szándéka, hogy az 50 száza­lékos pótadót semmi körülmények között nem emeli, a tervezeteket visszaadták az egyes ügyosztályok-­­­nak átdolgozás céljából. Ez a műve­let már megtörtént, de amint érte­sülünk, még újabb megbeszélésekre van szükség, hogy a fedezetnélküli kiadásokat eltüntessék. Ez a munka most folyik a városházán, de máris biztosítottnak látszik a város költ­ségvetési egyensúlyának az adózók megterhelése nélkül való biztosítása, 1­8 hónapi börtönre ítéltek egy tolvaj napszámost. Berta József többszörösen büntetett pécsi napszá­mos a napokban behatolt G­é­c­z­i La­jos hentes- és mészárosmester Makár utca 26. számú házába és ott az ud­varon álló autóról 140 pengő értékű gumikereket, akkumulátort és mág­nest leszerelt. A rendőrség elfogta Bertát, akit ma gyorsított eljárással vont felelősségre a törvényszék Szendrődy egyesbírája. A meg­rögzött tolvajt jogerősen 8 hónapi börtönre ítélték.

Next