Dunántúl, 1937. december (27. évfolyam, 273-297. szám)

1937-12-01 / 273. szám

XvFFl eiTolyEffl "7^ —— fLOFiZETESI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA a-50 PENGŐ EGYES SZÁM­ARA ia FILLER. 16 OLDALA» to FILL, KEZIRATOt NEM ADUNK VISSZA ftiiv • ,'*x1 Am I«» fmer 1957. december 1. Szerda SZERK.RSZ­TOLEQ LYCEUM-UTCA 4 S% TELEFON SZÁM­A 39­4» HADOHIVAI A| LYCEUM-UTCA «■ S­, TELEFONSZAM 132-­ B­I­R­P­E­T­E | PÍJSZABAS SZERINT Szociális munka Az idén is megjelent a genfi nem­zetközi munkaügyi hivatal szociális évkönyve, amely az 1936. év fonto­sabb szociális munkásságát, valamint a most folyó év első negyedének ugyanezen a téren elért eredményeit közli. Az évkönyv egyik főfejezete a katolikus egyház szociális munká­járól szól és ebből a fejezetből ve­szünk ki néhány adatot. Egyik legfeltűnőbb és legfontosabb körülménynek ítéli az évkönyv azt, hogy az elmúlt év folyamán vala-­­ mennyi ország és világrész püspökei­­ milyen nagy számmal serkentették a külön pásztorlevelekben híveiket a szociális kötelezettségek elvégzésé­re. Ausztriában Innitzer bíboros ér­sek tett pásztorlevelében súlyos szemrehányásokat azoknak az üze­meknek, amelyek a munkanélküliség és a rossz gazdasági helyzet kihasz­nálásával sértik meg a szociális igaz­ságot. Lengyelországban két püspök is adott ki hasonló értelemben pász­torlevelet, míg az angol püspöki kar közös pásztorlevélben szállt síkra a szociális igazság mellett. A belga és a francia püspökök nem is egy al­kalommal hangsúlyozták a legnyo­matékosabban, hogy a kereszténység nem szolidáris a kapitalizmussal, súlyosan elítéli az osztályharcot és mindennél fontosabbnak tartja, hogy az azonos hivatásban dolgozók, mun­kások és munkaadók egyaránt egyet­értésben munkálkodjanak együtt. Kiemeli az évkönyv a nemzetközi jellegű megmozdulások között az 1936. év szeptemberében Rómában tartott nemzetközi katolikus újságíró­kongresszust, melynek során különö­sen nagy jelentőséget tulajdonít Pa­­celli bíboros beszédének. Ebben a katolikus újságírókat a kommuniz­mus, az újpogányság és a szabadkő­művesség elleni küzdelemre hívta fel a bíboros államtitkár. A mechelni és a franciaországi szociális témával foglalkozó kongresszusok mellett ki­emeli az évkönyv a Budapesten ,,Krisztus és a falu“ jelszóval ren­dezett katolikus nagygyűlést, amely szintén az egyház korszerű szociális gondolkozásának volt élénk tanú­­bizonysága. Rendkívül nagy érdeklődés mutat­kozott a szociális enciklikák gya­korlati megvalósítása iránt a Kana­dában, Belgiumban, Brazíliában, Len­gyelországban, Franciaországban, Hol­landiában és Angliában rendezett szociális tanulmányi hetek, illetve szabadegyetemek keretében. Azon­kívül számos új katolikus szociális intézmény is előtérbe lépett az utol­só évben s ezek között külön ki­emeli az évkönyv a magyar dolgozó­leány mozgalmat, amelynek 46 cso­portja működik már. Örömmel adjuk vissza a genfi nemzetközi munka­ügyi hivatal megállapításait, amelyek az Egyház szociális téren végzett munkásságát igazolják. Ez a munka folyik tovább, hogy az emberiség földi életét biztosítsa. A miniszterelnök a kormányzónál Darányi Kálmán a berlini útról nyilatkozott a sajtónak Budapest, november 30. Darányi Kálmán miniszterelnök ma délelőtt féltizenegy órakor kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzó előtt, akinek jelentést tett berlini útjá­ról. A kihallgatás több mint másfél óra hosszat tartott. A miniszterelnök délben fél egy órakor érkezett a képviselőházba, ahol vissza­vonult dolgozószobájába és először I­v­á­­d­y Bélát, a Nemzeti Egység Pártja or­szágos elnökét fogadta, később eltávozott a S­i­e­b­e­r­t bajor miniszterelnök tiszte­letére adott villásreggelire. A sajtó képviselői megkérték a mi­niszterelnököt, hogy mondjon néhány szót berlini benyomásairól, amire Darányi Kálmán a következőket mondotta: — Mint megérkezésemkor is kijelen­tettem, hálás vagyok a sajtónak az utazásommal kapcsolatos teljesen meg­értő viselkedéséért. Az újságírók ezután azt kérdezték, hogy mi a benyomása a távolléte alatt itthon történt eseményekről. — Mialatt távol voltam — mondot­ta —, általában különösebb esemény nem történt itthon, csak azt hallottam, hogy akadnak olyanok is, akik a ki­rálykérdést is meg akarták oldani Ez a kérdés az összes illetékes alkotmá­nyos tényezők egybehangzó nézete szerint nem időszerű és nem tesznek jó szolgálatot az ország érdekeinek azok, akik mai helyzetünkben felszín­re hozzák, vagy felszínen tartják. En­nek a kérdésnek az utóbbi napokban történt módon való felvetése sem egyéb, mint éretlenség. Azt hiszem, hogy az egész magyar közvélemény osztja ezt az álláspontomat. A nyilatkozat a nemzeti szocialisták­nak december 28-i debreceni nagygyűlé­sén elhangzottakra vonatkozik. ge «3 A francia miniszterek elhagyták Londont Hivatalos jelentést adtak ki a tárgyalásokról London, nov. 30. — Chautemps francia miniszterelnök és Delbos külügyminiszter ma délelőtt kevéssel 11 óra után a miniszter­elnökségre érkezett, hogy folytassa a hétfőn megkezdett megbeszélést Chamberlain angol miniszterelnökkel és minisztertársaival. Az angol-francia tárgyalások délután 1 óra 15 perckor befejeződ­tek. Az angol és francia államférfiak később Chautemps és Delbos el­utazása előtt még egyszer összeültek, hogy megállapítsák a tárgyalá­sokról kiadandó közlemény szövegét. A hivatalos közlemény szerint a tárgyalásokon Lord Halifax is­mertette Hitlerrel folytatott megbeszéléseit, tanácskoztak Delbos kö­zép- és keleteurópai útjáról, szóba került a spanyol, földközitengeri és be nem avatkozási kérdés, végül a német gyarmati kívánságok és a kelet­­ázsiai helyzet. A német gyarmati kérdésben nem döntöttek, mert az több állam érdeke. A délelőtti tanácskozások után György király ebédet adott a francia vendégek tiszteletére, akik fél 5 órakor utaztak vissza Párisba. Az angol lapok ma reggeli cikkei szerint a tegnapi angol-francia meg­beszélések jelentékeny részét Lord Halifax beszámolója töltötte ki, amely a déli szünetben sem ért véget és ebéd után háromnegyed három óra­kor továbbfolytatódott. Az összes lapok egybehangzó ér­tesülése szerint Anglia és Francia­­ország megegyezett abban, hogy a volt német gyarmatok visszaadásáról csak akkor lehet szó, ha Németország kész a világbéke fenntartását célzó intézkedések­ről tárgyalni A Daily Express diplomáciai leve­lezője szerint a gyarmati kérdés meg­oldása két fejezetből állna: A nyílt­­kapu politikája a gyarmati birodal­makban Németország javára, amely nyersanyagforrásokat és piacokat kapna a gyarmatokban; a volt német gyarmatokra vonatkozó népszövetségi megbízás újbóli szétosztása, de csak az általános béketerv részeként. A felsőház jogköréről szóló törvényjavaslatot tárgyalta kedden a képviselőház Budapest, november 30. A képviselőház a tíznapos szünet után ma folytatta a felsőház jogköré­ről szóló javaslat vitáját. Tars Tibor beterjesztette a köz­­oktatásügyi és pénzügyi bizottság jelentését a Nemzeti Színházról szóló törvényjavaslatról. Somogyváry Gyula a finn és észt kultúregyezm­ényről szóló jelen­tést ismertette. A felsőházi javaslat vitájának első szónoka Györki Imre volt, aki az ennek többszöri figyelmeztetésére adott okot és a javaslatot nem fo­gadta el. Vitéz Balogh Gábor szerint nem a parlamentarizmusban van a hiba, hanem a működési zavarokban. A javaslatot elfogadja. B­r­ó­d­i Ernő a felsőházi jogkör kiterjesztésére nem lát semmi olyan okot fennforogni, amely ezt a javas­latot megokolttá tenné. C­s­i­k József hangoztatta, hogyha két Ház van, azoknak egyenjogúak­­nak kell lenniök. Helyteleníti a szü­letési előjogokat. Egyedül a szellemi arisztokráciának szabadna ,csak ér­vényesülnie politikai téren is. A tit­kos választójoggal együtt mielőbb meg kell alkotni a képviselői össze­férhetetlenséget szabályozó törvényt. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy hét évvel ezelőtt a képviselőház 250 tagja közül csak 50 képviselő nem tartozott valamelyik iparvállalat ér­dekkörébe. A képviselőház egyik tagja 28 vállalatban, egy felsőházi tag pedig 46 vállalatban volt annak­idején igazgatósági tag. Hogy lehet ezektől azt várni, hogy megszavazza­nak olyan törvényt, amely megrend­­szabályozná a kartelleket. A tör­vényjavaslatot elfogadta. Csik József felszólalása után K­o­r­­n­i­s Gyula elnök napirendi indít­ványt tett, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, szerdán délelőtt 11 órakor tartsa és azon folytassa a felsőházi törvényjavaslat vitáját, a bejegyzett 16 interpelláció elmondá­sára pedig fél 12 órakor térjenek át. A Ház az elnök napirendi indítvá­nyát elfogadta és ezzel az ülés há­romnegyed 2 óra után véget ért.

Next