Dunántúl, 1937. december (27. évfolyam, 273-297. szám)

1937-12-31 / 297. szám

4. olds I. ­­ m A társadalombiztosítás ügye a 33-as bizottság előtt A belügyminiszter nyilatkozott a köz­véleményt és az orvostársadalmat nyugtalanító 21-es szakaszról Budapest, december 30. A 33 tagú országos bizottság csü­törtökön délelőtt Juhász Andor elnökletével ülést tartott. Először T­e­l­e­k­i Mihály előadásában a pap­rikaértékesítés szabályozásáról és a mustsűrítés engedélyhez kötéséről szóló rendeletet tárgyalta, amelye­ket már közzétettek. A bizottság vita nélkül tudomásul vette a ren­deletekre vonatkozó utólagos jelen­tést. A társadalombiztosításra vonat­kozó egyes rendelkezések módosítása és kiegészítése tárgyá­ban beterjesztett rendelettervezetet tárgyalták ezután. Hegedűs Kál­mán kérte, hogy dolgoztassanak ki egységes kódexet. Helyteleníti a mai pénzügyi rendszert és helyette a kötelezettségeknek bélyegben való lerovását és annak szigorú ellen­őrzését óhajtja. Csik­ér­y András hosszabb fel­szólalásában kifogásolta, hogy a tár­sadalombiztosításra vonatkozó anyag hiányos és kuszáll. Szükségesnek tartja, hogy új kerettörvényt alkos­sanak, mert a jelenlegi törvény rész­leteiben rossz és nem hajtható vég­re. Különösen panaszolta az ad­minisztráció bonyolultságát. Az úgy­nevezett orvosi álláshalmozás kér­désével is foglalkozni kell. Vannak olyan csekély javadalmazású állá­sok, amelyek egy orvos megélheté­sének csak kis töredékét szolgál­tatják. Súlyos intézkedést sovon azok ellen, akik a biztosítási díjat beszedik a munkástól, de nem szol­gáltatják be a pénztárba. Vitéz Marton Béla rámutatott a rendelet szociális intézkedéseire, mint például a munkavállalók rá­­diumos gyógykezelésére, a kereset­­képtelen betegek családtagjának fo­kozottabb gyógyítására és a kisipa­rosoknál a díjfizetés előnyére. A rendelet előnyét jelenti, hogy meg kívánja szüntetni a fennálló jogi igaz­ságtalanságokat. Buday Ferenc melegen üdvözöl­te a belügyminisztert a javaslatért. A túlméretezett adminisztrációt a legkisebb méretekre kell csökken­teni, ami egyúttal a társadalombiz­tosítás terheinek könnyítését is je­lenti. C­h­o­r­­­n Ferenc szembeszállt az­zal az elgondolással, hogy a beteg­ségi ág hiányát a baleseti ágra há­rítsák. Ezután Széll József bel­ügyminiszter szólalt fel. Széll József belügyminiszter beszéde — A rendeletnek az a célzata — mondotta a belügyminiszter —hogy törvényerejű jogszabállyal rendezze azokat a kérdéseket, amelyek az utóbbi másfél esztendőben felme­rültek. A belügyminiszter a továbbiak so­­rán jogosultaknak ismerte el az aggályokat, amelyeket többen a jog­szabályok sokasága, bonyolultsága miatt hangoztattak. Ezután foglal­kozott a tervezet 21. szakaszával, amely a közvéleményben és az or­vostársadalomban nyugtalanságra adott okot. Felfogása szerint itt nem az orvosi álláshalmozás megszünte­tése, hanem annak a kormánytevé­­kenységnek programmot adó szociá­lis feladatnak a megvalósítása forog szőnyegen, hogy az állástalan ifjú­ságnak miképpen adjunk kenyeret. Megnyugtatja az országos bizott­ságot abban, hogy a rendelet egyáltalában nem érinti azt a kötelezettséget, hogy az orvosok nyugdíjügyét rendez­zék, mihelyt annak pénzügyi le­hetősége meglesz. Ezután Juhász Andor elnök a bizott­ság ülését a képviselőház ülésének idejére felfüggesztette. na Az OTI-ban sok baj van. Szünet után Széll József folytatta megszakított beszédét. Ismételten kérte, hogy az orvosokat érintő 21. szakasz kérdésében legyenek iránta bizalommal, a legszociálisabb, a leg­­méltányosabb elbánás követésére tett ígéretével elégedjenek meg. Be­jelentette végül a belügyminiszter, hogy foglalkozik a jogszabálygyűjtés gondolatával Jól tudja, hogy az OTI-ban sok baj és sok olyan kérdés van, amely megszüntetésre vár. Megígérte, hogy ezekkel is foglal­kozni fog. Végül kérte a rendelet­tervezet elfogadását. A belügyminiszter beszéde után a bizottság a rendelettervezetet általánosságban elfogadta. A részletes vita során C­s­i­ft­é­r­y András több ízben szólalt le­ T­e­­l­e­s­z­k­y János gróf és E­s­t­e­r­h­á­­z­y Móric gróffal együtt. Széll Jó­zsef belügyminiszter felvilágosításai után a bizottság a rendeletterveze­tet részleteiben is elfogadta. Végül a 33 tagú országos bizottság vita nélkül tudomásul vette a bizottság 1937. évi július 1 -től december 30-ig terjedő működéséről szóló jelentést. DUNÁNTÚL­ Pestek, 1937 december 31. Csütörtökön véget ért a párisi közüzemi sztrájk Paris, december 30. A francia főváros közüzemi alkal­mazottainak sztrájkja ma reggel véget ért. A Chautemps-kormány erélyes fellépése megtette hatását. Az a fenyegetés, hogy a kormány katonai csapatokat vesz igénybe a közüzemek fenn­tartásának ellátására, arra késztette a sztrájkvezéreket, hogy a sztrájk azonnali beszünteté­se mellett döntsenek. Reggel fél 6 órakor ért véget a sztrájkvezérek tanácskozása, amelyen elhatározták a munka azonnali megindítását. December 31. — Péntek. Szilveszter pápa. — Emlékmise IV. Károly király megkoronázásának 21. évfordulóján. A budavári koronázó főtemplomban ma délelőtt 10 órakor K­á­t­a­y Béla d­r. plébános ünnepélyes emlékmisét celebrált abból az alkalomból, hogy e napon koronázták meg 21 év előtt a tragikus sorsú, külföldön elhúnyt IV. Károly királyt. — Egyházmegyei hírek. Virág Ferenc megyéspüspök G­e­r­e Gábor dr. szabadszentkirályi plébánost a szentlőrinci esperesi kerület espe­resévé nevezte ki. Kovács Kálmán hosszúhetényi káplán Kisasszonyfára került adminisztrátornak. Sudár Dezső Szigetvárról Hosszúheténybe, Simon Lajos Szigetvárra küldetett kápláni minőségben.­­ Az egyházmegye gyásza, F­ü­­l­ö­p István nyug. magyarhertelendi plébános Máriagyüdön, ahová élete utolsó hónapjaiban vonult, váratla­nul elhúnyt 82 éves korában. A megboldogultat 1880-ban szentelték pappá. Tizennyolc évi káplánkodás után elnyerte a magyarhertelendi plébániát, ahol 23 éven át volt hí­veinek áldozatkész, jó lelkipásztora, zsendes, nyugodt ember volt. Fiatal korában irodalommal is foglalkozott Verseit szívesen olvasták. Temetése Máriagyüdön volt nagy részvét mel­lett. — Telekkönyvvezetői kinevezés. Az igazságügyminiszter Bálint Lajos sásdi kir. járásbirósági kezelőt a szentlőrinci kir. járásbírósághoz a X. fizetési osztály­ba sorozott telekkönyvvezetővé kine­vezte. Lőwy kabátot vegyen! — Háromnapos szentségimádás a székesegyházban. Január 1., 2. és 3-án három napig tartó szentségimádás lesz a székesegyházban. Mind a há­rom napon reggel 7 órakor szent­ségkitétel és ünnepélyes szentmise a népoltárnál, 8 órakor ugyanott csendes szentmise, 9 órakor a főol­tárnál ünnepélyes, 10 és 11 órakor pedig a népoltárnál csendes szent­mise lesz. Délután 5 órakor szent­beszéd, utána litánia s az Oltári­­szentség visszahelyezése. Az esti szentbeszédeket P­i­l­i­v­á­n Mihály dr. papneveldei alkormányzó, Vér­tesi Frigyes dr. és Gálos László dr. teológiai tanár tartja. — Takarékosságra női téli­­kabátok Pariz Városháza — Szilveszteresti ájtatosság a szé­kesegyházban. December 31-én este 6 órakor lesz a székesegyházban az évvégi hálaadó istentisztelet, ame­lyet Virág Ferenc megyés főpász­tor végez. A hálaadó istentisztelet keretében olvassák fel a magyar püspöki kar közös főpásztori szóza­tát, amelyet Szent István király 900 éves jubileuma alkalmával intézett a magyar katolikus hívekhez­. — Pécsi Tetőfedő Segédek táncestélye január 29-én József­ utca 15. szám alatt. — Pályázat a kisasszonyfai plébá­niára. B­e­n­c­z­e László dr. koadju­­tor-kanonokká történt kinevezése folytán megüresedett kisasszonyfai plébániára a megyéspüspök 1938 február 5-i határidővel pályázatot hirdet. — A budai kör aranyifjúsága Szilvesz­ter este ünnepli tízéves jubileumát. A pécs-budai külvárosi katolikus kör arany­ifjúsága tízéves munkásságának forduló­jához érkezett. A szórakozást, vidámsá­got szerző aranyifjúság a tízéves jubileu­mot Szilveszter este ünnepli meg. Már hetek óta folynak az előkészületek az örökifjú Villás vezénylete mellett. Gaz­dag műsor, sok móka, „Budai bár" külön zenével stb. Erre a fényesnek ígérkező köri mulatságra mindenkit szívesen lát az aranyifjúság. — Autó és kerékpár karambolja. Tegnap délután a Zsolnay Vilmos utcán kerékpárján hazafelé igyeke­zett Becker Ádám 61 éves bony­hádi gazdálkodó, aki az Anna ma­lom tájékán egy szekeret akart előz­ni s ekkor váratlanul szembetalál­kozott egy pécsi rendszámú teher­autóval. Első ijedtségében hirtelen lefékezett s a kerékpár így az autó elé csúszott, amelynek vezetője már nem tudta elkerülni a karambolt. Az autó elgázolta a szerencsétlen öreg­embert, akit rendkívül súlyos sz­üléseivel a mentők az egyetem se­bészeti klinikájára szállítottak. 20 százalékkal emelkedett Pécsett a sze­szesitalok fogyasztása 1937-ben Pécs, dec. 30. — A fogyasztási adó alá eső szeszesitalok forgalmáról készült statisztika Pécsett fölöttébb érdekes adatokat mutat, amennyiben a város kulturcentrum jellegének bizonyos mel­­lékzöngét ad. Ez a mellékzönge vitatha­tatlanul arra mutat, hogy bortermő vi­déken élünk, az itt elért fogyasztás len­dülete tehát érthető, bár még akkor is titok marad, várjon mért fogyasztottak az idén 58.000 liter sörrel többet, mint tavaly? Bár ennek is van magyarázata. Vannak, akik a „hegy levét" szeretik s varrnak, akik a síkságon termelt árpaléért rajon­ganak. Az ősmagyarok természetesen a bor barátai, míg sokban atavisztikus tet­szés él a sör iránt. Mindenesetre meg­nyugtató, hogy úgy a sört, mint a bort egyaránt békességben élvezik a fogyasz­tók, hiszen csak így lehet elképzelni az átlagos 20 százalékos emelkedést a szeszesitalok fogyasztása terén. A statisztika adatai egyébként ezek: Elfogyott (liter) 1936-ban 1937-ben Feltűnő a likőrfogyasztás 53 száza­lékos emelkedése, ami talán a divatossá vált koktélpartik­ban és a Mecseki gyógyítókéban leli ma­gyarázatát. A statisztika nem öleli fel az idei Szil­veszter adatait, amelyek az évi össz­­fogyasztásban bizonyosan jelentenének néhány százalékot... B­or-------2.829.489 3.285.654 Pálinka, rum — 85.410 81.220 Likőr------------ 11.460 17.543 Sör----------------- 367.000 425.000 Szíkvíz------- 620.077 692.810 Ásványvíz 1 58.224 62.976 9 (Hová ?) Ez is kérdés ? SZILVESZTERKOR csak a FÉSZEK GRILLBE Rezerváltaston idejében asztali. Telefonszám 27—07. (Nádor)

Next