Dunántúl, 1939. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-31 / 25. szám

Angster Emil Vasárnap délelőtt megdöbbentő hír Száguldott végig a városon. Mindenkit szíven talált és sok szemet könnyre fa­kasztott a fájdalom, Angster Emil orgonagyáros meghalt. A szívére hallga­tott mindenki, amikor a részvét első perceiben nem az európai hírű orgona­gyáros fájdalmas elvesztésére gondoltak, harsevi egy emberre, a jóságosan­­ szere­tő férjre és gondos családapára, aki kilenc gyermeket nevelt a hazának. A szelíd lelkű, mindig szerény Angster Emil hírneve, a becsületes munkássága mellett a talpig keresztény férfi jutott legközelebb a pécsiek szívéhez. Mert ideális családi életével és gyermekei­nek nevelésével tiszteletre parancsoló példát mutatott mindenki számára, mint ahogy mélységes vallásosságával és fá­radhatatlan munkásságával régi pécsi ősök nyomdokait követte és erényeit érvényesítette a gyakorlati életben. Pé­cs társadalmának könnyes, együttér­ző fájdalma ezért fordul mélységes rész­véttel a megtört szívű család elcsende­sedett otthona felé, ahol az özvegy és kilenc gyermek porig sújtottságát csak a jóságos Isten kifürkészhetetlen akaratá­ban való megnyugvás enyhítheti.. Angster Emil egyik tulajdonosa és vezetője volt az európai hírű pécsi or­gonagyárnak. Ebből a szempontból nem­csak Pécs, hanem az egész ország gyár­ipara nagy veszteséget szenvedett. El­évülhetetlen érdemei vannak abban, hogy az édesatyja, Angster József ál­tal megalapozott orgonagyárat úgy ki­fejlesztette, hogy annak jó hírét ma már Európa valamennyi szakkörében ismerik és értékelik. Az érettségi elvégzés­­e után, 1892-ben lépett a gyárba és így 47 éven át értékesítette nagy orgonalógus szaktudását, az orgonakészítés terén. Egyre-másra készültek díszes orgonái a pécsi székesegyház, a kalocsai érseki templom, a Pius, a budapesti zenemű­vészeti főiskola, majd a szegedi fogadal­mi templom számára. Ez utóbbi remek­művéért kormányzói elismerést is kapott. Ezeken kívül sok százra rúg a templo­mok száma, amelyekben Angst­er-féle orgona dicséri az Urat. Angster Emil egyik alapítója és Sokáig elnöke is volt a Baross Szövet­ség pécsi osztályának, amelynek kere­tében értékes munkásságot fejtett ki. De érzékeny veszteség érte a pécsi Kát. Legényegyletet is, amely elnökét gyászolja benne. Munkás életével elő­kelő helyet biztosított magának Pécs társadalmában is. A gyár vezetése mel­lett mindig talált magának időt, hogy a köznek is hasznára legyen. Pécs vá­rosa nagynevű fiát, az egyház pedig el­mélyült hitű és Krisztus szíve szerint élő hívőjét vesztette el benne. Angster Emil már régóta beteges­­kedett. A halál vasárnap délelőtt fél 10 órakor váltotta meg szenvedéseitől, életének 65-ik és boldog házasságának 23-i­k évében adta vissza nemes jó lel­két Teremtőjének. Holttestét a Szent Mihály templom altemplomában ravatalozzák fel. A beszentelés január 31-én, kedden délután fél 5 órakor lesz a templom­ban és onnét kísérik utolsó útjára. Az en­gesztelő szent­misét február elsején,­­ szerdán reggel 9 órakor mutatják be lelki üdvéért a belvárosi templomban. Halálát hűséges felesége szül. Bőhm Józsa, 9 gyermeke, édesanyja özvegy Angster Józsefné Rapp Terézia, test­vérei: özv. Wagner Béláné, özv. dr. Éry Mártonná, Angster Oszkár, dr. Trínn Miklósné és Angster Elza, gyászol­ják, a széleskörű rokonsággal együtt. SZEGED: Néhány nappal ezelőtt jelentéktelennek látszó baleset történt Sándorfalván, Csányi András 64 éves földmives elesett és a szájában lévő pipa szára belefúródott szájpadlásába. Csányit a kórházba szállították, ahol ma délelőtt meghalt. A halál oka a sé­­ria Mo­stelis vémérgezés volt. DUNÁNTÚL Kedd, 1939 január 31. A politika vasárnapja MÉM zászlóbontás Miskolcon és Kecskeméten Az igazságügyminiszter Püspökladányban — 4380 szótöbbséggel győzött Kolosváry-Borcsa Mihály a gyömrői választáson Pécs, jan. 30. — Politikai szempont­ból mozgalmas volt a vasárnapi nap. A MÉM zászlóbontása Miskolcon és Kecs­keméten nagy siker mellett zajlott le. Tasnády Nagy András igazságügy­miniszter és Antal István államtitkár Püspökladányban mondott beszédet. A gyömrői választáson 4380 szótöbbség­gel, vitéz Kolosváry Borcsa Mi­hály képviselővé megválasztásával fé­nyes győzelmet aratott Imrédy Béla miniszterelnök programmja. Lovasbe­­rényen H­u­b­a­y Kálmán a nyilas moz­galom vezére tartott képviselői beszá­molót. Ezekről az eseményekről az aláb­bi tudósításaink számolnak be: Miskolcon a Magyar Élet Mozgalom vasárnapi zászlóbontása megmozgatta az egész város társadalmát és a várme­gyét is. A Korona szálló díszterme szűknek bizonyult a hatalmas tömeg be­fogadására. VITÉZ RÁTZ JENŐ ny. honvédelmi miniszter hatalmas be­szédben ismertette a mozgalom célját. — Le kell küzdenünk az önzést, a ké­nyelemszeretetet, a tudálékosságot, a kritizálási hajlamot, a fegyelmezetlen­séget, a pompaszeretetet és ehelyett ki kell magunkban munkálnunk az önzetlenséget, a másokon, különösen a gyengéken való segítést, a tettre és áldozatra való készséget, a mások vezetőképességében való hitet és gyakorolnunk kell az egyszerűséget, alá­zatosságot és áldozatkészséget. — Vissza kell térni a keresztény er­kölcsökhöz, a keresztény összetartáshoz és egysze­rűséghez. Nyitva kell hagyni minden pá­lyát, minden magyar részére. A társa­dalomtól nacionalista és faji öntudatot, fegyelmet követelünk. Minden magyar embernek tudnia kell, hogy mi itt és csakis itt a Kár­pátok medencéjében élhetünk és halha­tunk, mert minket az isteni Gondviselés vezetett ide, hogy nyugalmat, biztonsá­got és állandóságot teremtsünk. — Mi itt nem lehetünk senkinek sem a jobbágyai, sem szolgái vagy uszály­hordozói. Mi itt a Kárpátok me­dencéjében csak urak lehetünk. — Nélkülünk vagy ellenünk itt poli­tikát nem lehet csinálni. — Fajvédelemre, az egyke és a gyer­mekhalandóság elleni harcra van szük­ség. Majd a zsidókérdésről szólva megálla­pította, hogy a zsidóság fáj. — Nem a kereszténység és a magya­rok az okai az antiszemitizmusnak, en­nek az antiszemitizmusnak maguk a zsi­dók az okai. Végül megállapította, hogy hiábavaló az egyesek gazdasági túlhatalma vagy vagyona, ha a nép zöme elégedetlen. A hátraérkező sajtónak azt feleli, hogy cse­lekedni fognak, akár tetszik ez, akár nem. A beszédet többször szakította félbe a tomboló helyeslés, lelkes ünneplés közepette nyújtották át vitéz Kolosváry Borcsa Mihálynak. Az igazságügyminiszter Püspökladányban Megay-Meissner Károly ország­­gyűlési képviselőnek Püspökladány kép­viselőtestületének ünnepi ülésén vasár­nap adták át a község díszpolgári ok­levelét. Az ünnepélyen megjelent Tas­­nádi Nagy András igazságügyminisz­­ter is, aki felszólalásában meggyőző ér­vekkel bizonyította, hogy a kormány pár hónap alatt többet cselekedett, mint az előzőek eszten­dők alatt. Hangsúlyozta, hogy a zsidókérdés megoldásánál nem vezeti gyűlölködés a kormányt. A kormánynak az a célja, hogy ke­nyérhez juttassa a magyar ifjúságot s hogy lehetővé tegyék a földműves­­társadalom felemelkedését a maga­sabb osztályokba. Az igazságü­gyminiszter beszédét azzal fejezte be, hogy olyan társadalmat aka­runk, amelyben magyar szellem uralko­dik a nemzeti élet egész vonalán. A közebéden Antal István igazság­ügyi államtitkár a zsidótörvényről em­lékezett meg. — Ennek jelentősége abban áll — mondott- hogy az Imrédy-kormány­­nak volt bátorsága szembenézni azok­kal a liberális „áljogegyenlőségi" elmé­letekkel, amelyek ugyan becikkelyezték a jogegyenlőség gondolatát a törvény­könyvbe, de a valóságban a legdurvább és legbrutálisabb egyenlőtlenséget te­remtették meg az életviszonyok tekin­tetében.­­ Ez az egyenlőtlenség főkép a dol­gozó magyar nép terhére jelentkezett , olyan gazdasági tényezők javára, ame­lyek túlnyomórészt e föld lelkével vaj­mi kevés közösséget éreztek. A zsidó­­törvénynek éppen az a célja, hogy helyreállítsa a valódi egyenlőséget, a reális életlehetőségek egyenlőségét a magyar társadalom különböző rétegei között. Antal államtitkár beszédét az ebéden részvevők hosszas és lelkes tapssal fo­gadták. Jaross Andor Kecskeméten Jaross Andor felvidéki miniszter a Magyar Élet Mozgalom kecskeméti zászlóbontó ülésén többek között a kö­vetkezőket mondotta: Csak akkor tudjuk egységessé ten­ni a nemzetet, ha belevisszük lelkébe azt a hivatástudatot, hogy magában véve az, hogy valaki ma­gyarnak született, már kötelezettséget jelent a nemzeti társadalom felé. A miniszter ezután hangoztatta, a ma­gyarság nem a zsidókérdéssel, hanem egymás megértésén áll vagy bukik. A miniszter beszédében később arra figyelmeztetett, hogy a zsidókérdéssel nem szenvedélytől átfűtött, indulatos hangon, hanem hidegen és öntudatosan kell foglalkoznunk. A felvidéki zsidóság szerepével foglalkozott ezután és meg­állapította, hogy a felvidéki zsidóság képviselője, Reisz Gyula másfél évvel ezelőtt arra hivatkozott, hogy „a zsidó­ság hozzásegítette Prágát a városok ma­gyar jellegének elvesztéséhez." A zsidó­kérdés tervezett megoldása nem ütközik a keresztény etikába, mert nincs keresztény és zsidó, csak ma­gyar és zsidó probléma. A miniszter ezután részletesen foglal­kozott a kormányra váró hatalmas fel­adatok megoldásával, majd a földbirtok­politikai kérdésekre tért át és hangoz­tatta, hogy a földbirtokmegosztást igaz­ságossá kell tenni. Én innen felhívom a magyar tör­ténelmi osztályt, a magyar mágná­sokat és a magyar nemességet, hogy a természetes folyamatnak ne akar­janak gátat emelni, sőt ellenkezően, a magyar történelmi osztály úgy amint 1848-ban áldozatosan se­gítse azt a törvényalkotást, amely alkalmassá akarja tenni a gazdasági helyzet«» arra, hogy a földet minél több kisember kezébe juttassuk és ezzel erősítsük az egyedeket, csa­ládokat és rajta keresztül az egész magyarságot. A miniszter végül felolvasta a Magyar Élet Mozgalom összesűrített programja­­ját, amelyet a nagygyűlés közönsége utánamondott. Amikor Jaross Andor beszédét befe­jezve elhagyta az emelvényt, a nagy­gyűlés közönsége felállva viharosan ün­nepelte. A NÉP győzelme Gyomron A gyömrői kerületben vasárnap zaj­lott le az időközi választás, amelyen a magyar nemzeti szocialisták féktelen agi­­tációja se tudta megakadályozni a kor­mánypárti jelölt, vitéz Kolosváry Borcsa Mihály fölényes győzelmét. Vitéz Kolosváry Borcsa Mihály 8417 szavazatot, míg a nyilas Dániel Sán­dor dr. mindössze 4037 szavazatot kapott. A mandátumot hétfőn délelőtt 10 órakor Robbanóanyagokat foglaltak le az ír forradalmároknál London, jan. 30. — Liverpoolban a rendőrség a legutóbbi titokzatos robbanásokkal kapcsolatban házku­tatásokat hajtott végre, amelyek so­rán az ír köztársasági sereg hét tag­ját letartóztatta. A rendőrségi jelen­tés szerint a házkutatások során nagymennyiségű fegyvert, robbanó­anyagot, továbbá röpcédulát foglal­jak el. Lovasberénybett vasárnap tartotta beszámolóját Hubay Kálmán országgyűlési képviselő. Két­órás beszédében jelentette be, hogy hungaristák pénzügyi, gazdasági és köz­­igazgatási szakemberei már elkészültek a hungarista állam programmjával.." A beszmolóra Budapestről különvonaton és autókon utaztak le a hungaristák. Betiltották a Békés című nyilas lapot Budapest, jan. 30. — A belügy­miniszter a Gyulán. Dobai Jenő fele­lős szerkesztésében és kiadásában meg­jelenő és Dobai János nyomdájában, Gyulán előállított „Békés" című időszaki lap további megjelenését és terjesztését •­z 1992. 18. I. c. 11. szakaszának 46. bekezdése értelmében az 5484.32 számú rendelet alapján az országnak­­* 1922 / 17. te. 6. §.-ában védett érdekeit ve­szélyeztető közleményei miatt megtiltott*.

Next